Feketeleves [ETK]

[Huor Aikanáro]

Súrion

*A kocsiszínbe érve alig hiszek a szememnek,hogy az öreg ilyen helyen alszik...
tőle nem messze helyet foglalok,előveszem a pálinkás üveget és átnyújtom neki.Mikor látom,hogy rágyúj ezen a helyen,majd meg áll az eszem...*

- Hát azt látom és semmi kétségem felőle,hogy elment az eszed!!Te,saját magad végzeted leszel...
De mitől lettél ilyen?Nem hiszem,hogy mindíg ilyen voltál,mert nem élted volna meg ezt a kort!Ha egyáltalán igazat mondasz,mert nem látom rajtad a jelét,hogy "hosszú életű" lennél...

[Yvett de Crei]

(Dzsana)

*Szép lassan eszek, hogy ne feküdje meg a gyomrom a kaja, hisz úszás, fürdés és a gőzfülke után igencsak mardos az éhség.
Valahogy kezd egyre jobban tetszeni ez a város - nyugodságot áraszt magából. Bár a kis gondolat, hogy mindez milyen csalóka lehet ott motoszkál a fejemben, de elhajtom messzire....
A hintó érkezésére kicsit összerándul a gyomrom, de amint meglátom a nemest megenyhülök.
Mosolyogva fogadom szavait.*
- Nem haragszom Malor! Sőt.... bár megvallom kicsit korán érkezett, vagy épp én vagyok késésben Önhöz. Amint látja most fejeztem be az ebédet, és még át is öltöznék egy szárazabb ruhába, úgyhogy várnia kell kicsit rám.
*Azzal felállok és ha nem kíván mást akkor az emámét felkapva a szobámba térek ruhátcserélni - csakhogy legyen az esőnek mit eláztatnia újra.
Nem cicomázom, ugyan olyan nadrágot és felsőt veszek - csak persze ezek tiszták teljesen - mint ami volt rajtam. A hosszú kardomat nem hagyom le az oldalamról, de mást fegyvert nem viszek magammal - még akkor sem ha valami azt súgja kellene...
Egy száraz fejkendővel térek vissza a fogadóba szobám bezárása után.*
- Készen vagyok, ha gondolja mehetünk.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 1. nap délután
Résztvevők: Dzsana (Yvett de Crei), Súrion (Huor Aikanáro)
_____________________________________________________________

/Súrion/

*Elveszi az üveget és jót húz belőle majd visszaadja, hogy te is ihass a pálinkából. A kétkedést hallva gonoszan elmosolyodik.*

-Mielőtt azt hinnéd, hogy csak elfszerzetként lehet sokáig élni Yneven szólok, hogy fénykoromban nem csak fővarázslóként működtem, hanem mesteralkimistaként is. Így talán már érthetőbb a korom. Mielőtt megkérdeznéd az örök élet elixírjét nem találtam meg és az élethosszabbító lötty receptjére sem emlékszem.
-Egyébként igazad van én a saját magam végzete vagyok és leszek a jövőben is. Egy régebbi sajnálatos baklövésem folytán zakkantam meg, de szerencsére vagy sajnos vannak a mostanihoz hasonló teljesen tiszta időszakaim. A lényeg, hogy fiatalabb koromban sokat jártam a világot és a kalandozást sem vetettem meg. A sok kincs, pénz és drágakő mellett sikerült szert tennem egy mágikusan lezárt dobozra és… és… KELL NEKEM!!!

*Az öreg megint kikel magából, de most nem téged próbál elvarázsolni, hanem csupán saját ősz haját és szakállát tépdesi néhányszor. Ezután mintha semmi nem történt volna teljesen nyugodtan pipázik tovább, miközben kérdőn néz rád, hogy hol is tartottatok.*

/Dzsana/

-Az ebédet ugyan Ön késte le kicsit, de megvallom én is korábban érkeztem kicsivel. A világért sem sürgetnék egy hölgyet és a készülődést sem kívánom megzavarni, így megvárom itt. Addig váltok néhány szót a fogadóssal, ha nem bánja.

*Ezzel utadra enged és elsétál a pulthoz beszélgetni a tulajdonossal. A ruhacsere hamar megvan. Vizes ruháidat gyorsan kiteríted száradni az ágy faragott támlájára, illetve a székre. Leérve mintha csak így lett volna megrendezve valamelyik felsőbb erő által épp befejezi a két férfi a diskurzust. A nemes melléd érve ismét felajánlja a karját, mint reggel is tette. Majd, ha elfogadod kivezet, ha nem akkor csak kísér a kocsihoz és miután felszálltatok a tető védelmébe elindul a városból kifelé. Nem siet, sőt inkább sétakocsikázós tempóban haladtok. Az eső kezd teljesen elállni és a felszakadozó felhőzeten áttörő aranyló napsugarak széles szivárványt varázsolnak a szőlőskertek felé. Az út kövekkel van kirakva, melyeken a lovak patái vidám egyhangúsággal csattognak. Ugyan a fogat kicsit rázkódik a macskaköveken, de ennél a lassú tempónál ez sem jelent kellemetlenséget az utasai számára. Kétoldalt mondhatni ameddig a szem ellát sűrű, zöldellő szőlőültetvények terülnek el. Egyedül feljebb a hegyoldalon és jóval távolabb a művelt földektől és utaktól látszódik egy komor bükkerdő sötétebb zöldje.*

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Vissza veszem tőle az üveget és mélyen a szalmába ágyazom,hogy ne folyhasson ki.
Majd tágra nyílt szemmel halgatom az öreget.*

< ...Hát tényleg megzakkantál öregem...
...Egyre inkább kezdem elveszíteni a fonalat,hogy mi lehet igaz és mi nem...
Azt hiszem jobb lesz odébb állnom mielőtt valami rontás varázslatot olvasna rám... Nem ér annyit!Hiszem azt sem tudom,hogy igazat beszél-e,vagy csak bolond!? >

- Hát öregem így már mindjárt érthetőbb a dolog..!
Sejtettem Én,hogy valamiféle varázsló lehetsz.
De azt hiszem ennyivel meg is elégszem!Kielégítettem minden kíváncsiságom veled szemben.
És szeretnék elnézést kérni,ha netán gondot okoztam,vagy ha megbántottalak...Némi vígaszként itt hagyom a pálinkát és remélem örömödet leled benne...
De most ha nem haragszol,akkor azt hiszem elindulok vissza fogadóba mert már igazán ideje lenne valamit ennem...

*És szerencsémre a hasam is alátámasztja a "kifogásomat",mert egy hangos mordulással tesz pontot a mondatom végére.*

- Nos hát,akkor minden jót és köszönök mindent...!

*Ezzel elindulok vissza a fogadóba.
De minden idegszálammal az öregre figyelek és ha valami gyanúsat észlelek,akkor rögtön viszafordulok,hogy védekezni tudjak.*

[Yvett de Crei]

(Dzsana)

*A felajánlott kart elfogadom - belekarolok, de a mozdulaton látszik nem igen gyakorloltam ezt a mozdulatsort.
A kocsiban csendben nézem, hogy mi folyik az égen, majd a szivárvány pompáját ámulva figyelem.*
- Ilyen szépet sem láttam még sosem, bár azt is meg kell vallanom szivárványt sem láttam sokat. Az én hazámban ritkán van eső, így még ritkábban látszódik a mesék kapuja.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 1. nap délután
Résztvevők: Dzsana (Yvett de Crei), Súrion (Huor Aikanáro)
_____________________________________________________________

/Súrion/

-Jólvan. Ha mégis meggondolnád magad és el kívánkoznál az erdei lakomba kérlek szólj, mert van ott valami amit jó lenne, ha elhoznál. Jó étvágyat és neked is minden jót fiacskám!

*Elindulsz kifelé, de minden rossz érzésed ellenére nem történik semmi. Az öreg nyugodtan pipázgat a széna közepén. A fogadóba visszafelé már elállt az eső és a felszakadozó felhők közül előbújik a Nap és szivárványt varázsol az égre. Betérve az étkezőbe nem sok embert találsz bent. A fogadós még mindig vagy már megint a pult mögött tesz-vesz. A pincérek se járnak körbe olyan sűrűn mint a reggeli csúcsforgalomban. A délutánban járva étkezni se nagyon térnek be, így a fogadó jelenlegi szállóvendégei teszik ki a társaság nagy részét. Kései ebéd gyanánt fácánragut kínál a pincér, aki épp körbejár, hogy felvegye a most érkezettek és kiürült poharúak rendeléseit.*

/Dzsana/

-Nálunk ritkaságszámba megy az olyan nap mikor nem esik egyáltalán. Talán nem is értékeljük a természet eme csodáit eléggé emiatt. Lám egy külországi hölgy figyelmeztet rá, hogy illenék megcsodálnia minden embernek a múló tüneményt.

*Malor is a szivárványt csodálja, miközben válaszol neked és talán kicsit magának is. Közben valószínűleg megérkeztetek, mert bekanyarodik az egyik kijárt földútra a szőlőtőkék sorai közzé és a kicsit beljebb lévő földszintes ház felé veszi az irányt. Közelebb érve egy alig méteres kőkerítéssel védett udvart pillantasz meg, melynek szembenlévő hosszabbik oldalát maga a ház képezi. Jobbról egy kocsiszín, balról egy talán 4-5 állat befogadására elegendő istálló áll. Illetve van egy fából emelt kisebb házikószerűség is a szín melett, de azt nem tudod megállapítani, hogy pontosan mire szolgál, mert nem néz ki illemhelynek. Ahogy egyre közeledtek hangos csaholás hallatszik és a sorok között futva közeledik három szelindek. Úgy tűnik, hogy üdvőzlés képp érkeztek elétek. Miközben megáll a kocsi az udvaron a férfi hozzád fordul kissé bocsánatkérőn.*

-Sajnálatos módon nem szolgálhatok fényesebb fogadtatással Dzsana kisasszony. A kutyáimon és két lovamon kívül csupán az öreg Vruk él itt a birtokon. A jó inas már a nagyapámat is szolgálta, így elképzelheti, hogy mennyire nagyott hall. Előre figyelmeztetném, hogy eléggé házsártos is, de ne vegye komolyan a morgolódását.

[Huor Aikanáro]

Súrion

*A fogadóig vezető úton végig az öreg jár a fejemben.*

< Még hogy én hozzak el valamit...!Hozd el magadnak,vén iszákos!Hát mi vagyok Én,futár...?Szerencsélye,hogy jó kedvemben talált,mert külömben már régen...
...Áá... Hagyjuk az egészet nem ér annyit!Pedig először azt hittem,hogy most végre sikerűlhet..
De csak a bolondját járatta velem.
Ha pedig véletlenűl igaz lenne a mesélye,akkor is már a sok előttem járó,akikről Elan mesélt,már biztos "kitakarították" a házát...!Szóval csak az időmet vesztegetném az öregre!Inkább eszek valamit,mert kilyukad hasam.
És talán majd akad a fogadóban megint valami érdekesség,amivel törődhetek...
Ha meg nem ,akkor holnap tovább állok... >

*A fogadóhoz érve helyet foglalok a teraszon és örömmel tapasztalom,hogy szinte alig kell várnom a pincérre!*

- Fácánragu..?Jól hangzik,és kérnék még mellé egy kis adag friss túrót is és egy kis mézet!

*Míg kihozzák a kései ebédem,gyönyörködöm a szivárványban és élvezem az eső utáni friss levegőt.*

< Én ennél szebb szivárványt tudok csinálni,de azért nem rossz... >

[Yvett de Crei]

(Dzsana)

*Érdeklődve nézegetem a házat.*
<Milyen takaros... bizonyára van sok segítsége mindezt rendbentartani.>
*Aztán meghallom hogy ketten élnek itt csupán; Malor és egy öreg inas. Szemöldököm kicsit megemelkedik, majd hangot is adok érdeklődésemnek.*
- Csak ketten? Hm... én azt hittem szolgák hada van itt ön mellett, olyan takaros ez a ház innen kívülről nézve, de gondolom belülről is ugyan ilyen.
Az inasával meg majdcsak szótértek valahogy, hacsak nem fog nekem esni egy karddal. - *mondom ezt enyhe mosollyal az arcomon.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 1. nap délután
Résztvevők: Dzsana (Yvett de Crei), Súrion (Huor Aikanáro)
_____________________________________________________________

/Súrion/

*Kisvártatva nagy fatálcán hozzák a ragut, a cipót és az általad extrába rendelt túrót és mézet. A környezet tényleg kellemes. Az esőillat betölti az utcákat és a meleget is kicsit leverte a vihar, így kellemes délután van. Csupán a felszálló párás levegő figyelmeztet, hogy még a mai nap folyamán visszatér a hőség. Az utca kezd ismét benépesülni. Elősször csak néhány dolga után siető alak jelenik meg, de mire befejezed az ebédet már megindult a városi élet. Még néhány kései kereskedő is kipakolja ismét portékáját. Ezek már nem annyira a mindennapok portékáit kínálják. Inkább a szuveníreket és kézműves termékeket. A forgatagból kiválik egy ismerős figura és felsétál a teraszra, hogy üdvözöljön. Elan az és úgy látszik valami miatt furdalja az oldalát a kíváncsiság.*

-Üdvözletem Uram! Meghívhatom valami itókára viszonozva a reggeli szívességét?

/Dzsana/

-Tudja Dzsana kisasszony mióta rámszállt eme birtok nincsennek már szolgák. Vruk is inkább mint családtag maradt itt.

*Mentegetőzik kicsit, de a támadás gondolatára ő is visszamosolyog.*

-Azért nem hiszem, hogy erre sor kerül.

*Közben nyílik a ház ajtaja és egy meglehetősen sovány, de igencsak magas és vén férfi csoszog ki rajta. A ruhája egységesen fekete. A lábfejet teljesen takaró papucsot, zoknit, egyenes szabású nadrágot és egy állógalléros, nyakig begombolt zubbonyt visel. Elsőre nehéz lenne megmondani, hogy ő a „nagyapa” vagy magasrangú nyugalmazott katonatiszt. Az biztos, hogy jégkék pillantásától végigfut a hátadon a hideg. Mintha csak a vesédbe látna. Te sem tudod miért, de egy gondolat motoszkál tőle benned: „Nem én voltam.” Közelebb jön és hátrakulcsolt kezekkel körbejár. A kis közjátékot mind Malor, mind pedig a kutyák szinte lélegzetvisszafojtva figyelik.*

-Ki maga és mit akar az úrfitól?!

*Hangja parancsoló, de valahogy nincs már meg a régi éle. Vajon milyen lehetett ereje teljében, parancsnoki pálcával a kezében?*

[Herold Bardelot]

(Mustafa)

Az asztalomnál üldögélve, a borom fogytával megelégelem a tétlenséget.
<... még ilyen csöndes kisvárost... csak van itt valami szórakozás ... na majd a csapos ... meglehet amilyen böbeszédű fogóval kell majd belöle kihúzni a szavakat, de csak megkérdem ... >
Felállok az asztalomtól, ellenörzöm hogy nem imbolygok-e. Megnyugodva hogy az állóképeségem még a régi magabiztossan lépek a csapos elé.
-Elnézést kedves barátom. Habár feltünt hogy Ön nem a szavak embere én mégis arra kérném szakítson eme bizonyára ösi ám jelen helyzetemben roppant elönytelen hagyománnyal. Van-e eme a világtól elrugaszkodott pontján e sártekének bármely olyan kör vagy csoport amely a lélek frissülésének emelkedett vagy kevésbé magasröptű formájának adózik. Ha esetleg az ön éles elméje megvilágítaná e hely szórakozási lehetöségeit, hisz bizonnyal rendelkezik a fáradt vándorok igényeinek kielégítsésére szakosodott társulattal, azt nem fogadnám hálátlanul.
Ha említ valamit akkor a színész és dalnok teljesítmények helyett a pankráció és baráti versengések kategóriákat választanám. Ezeket testhez állóbaknak érzem. Felkeresem a javasolt helyek valamelyikét ha más nincs akkor leülök dalokat hallgatni.

[Huor Aikanáro]

Súrion

*Az ebédem elfogyasztása után csak jóllakottan bámulom az utca dolgait,mígnem Elan visszazökkent.*

- Ááá,kedves barátom!Mi szél hozta?
Köszönöm,elfogadom a meghívást!Jót tenne éppen az emésztésemnek egy frissítő menta tea.mindíg felfrissít,akár csak egy kellemes futó zápor...
Foglaljon helyet bártran!

*Közben fürgén felpattanok és székkel kínálom.*

- Nem is reméltem,hogy ilyen hamar ismét találkozunk.

[Yvett de Crei]

(Dzsana)

*Nem szokásom megijedni, így az öreg tekintetét állom - azért persze a hideg végigfut a hátamon.*
<Felvételi munstra? Azt nem mondta, hogy ezen is át kell esni.>
- Jó napot Uram! A nevem Dzsana. Inkább az urat kellene megkérdeznie, hogy mit akar tőllem, ugyanis ő hívott meg bort kóstolni. - *egy kis huncutnak induló mosolyt eresztek meg Malor felé.*
<Na tessék átpasszolva a kényelmetlen kérdés.>

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Quator ar Zaraquer]
Helyszín: Verdina városa, Kereskedő Hercegségek
Időpont: „Zivatar”-Arel első hava, 1. nap késő délután
Résztvevők: Mindenki
_____________________________________________________________

/Mustafa/

*A csaposon nem látszik a kitörő öröm, hogy beszélnie kéne, méghozzá összefüggően sokat. Ettől függetlenül rád figyel és válaszol is.*

-Ha zenére vágyik Uram az esténként rendelkezésre áll, de gondolom Ön valami tartalmasabbra gondolt. A lelki épülésre a Kyel-templomot ajánlhatom, a testi felfrissülésre a városi fürdőházat. Egyébiránt az erre járó vándortársulatok szoktak előadásokkal előrukkolni. Két nap múlva valószínűleg ide is megérkezik a környéket járó csapat, ha hinni lehet az utazók szavának. Emellett maximum a pyarroni naptár ünnepeivel szolgálhatok, de azok közül egy sem esik az elkövetkezendő időre.

/Súrion/

*Az új vendég érkezésére az asztalhoz jön egy pincér, akinél Elan meg is rendeli a mentateádat és a maga borát.*

-Én sem hittem, hogy ilyen hamar összefutunk, de nagyon jót tett a reggeli kaparó köhögésem ellen a pálinka, így gondoltam viszonzom a szívességet, ha nem zavarom. Meg az is furdalja az oldalamat, hogy azóta összefutott-e a bolondos öreggel, akiről annyit kérdezett.

/Dzsana/

*Kicsit pironkodik Malor ugyanis az öreg most rá mered.*

-Khm. Vruk ne piszkáld a kisasszonyt. Én hívtam meg a reggeli sajnálatos incidens kárpótlásaként, amiről már meséltem.

-Jó. Aztán csak óvatosan azzal a borral fiatalság!

*Int meg mindkettőtöket az öreg és ezzel úgy tűnik a maga részéről befejezte, mert szó nélkül visszavonul a házba a kutyák társaságában. Most kicsit furcsa helyzet állt elő, mert mintha megcserélődtek volna a szerepek. A nemest megfeddi az inasa?!? Ki hallott már ilyet.*

-Nos remélem nem okozott túl nagy kellemetlenséget az öreg Vruk. Tudja túlságosan gyanakvó lett az évek során és mindenkiben csak ellenséget lát, aki megpróbálja elvenni ezt a kis birtokot tőlünk. Talán hagyjuk is magára és vonuljunk le a pincébe megnézni azokat a borokat. Vagy esetleg elősször szeretne valamit megnézni a birtokon?

[Huor Aikanáro]

Súrion

- Hát akkor had ajánjam még a menta teát is a köhögésedre.
...Már mint,ha nem sértelek meg azzal,hogy letegezlek?Gondoltam,ha már másodszor ülünk le beszélgetni,akkor ezt is megejthetnénk... Csak,hogy kényelmesebben tudjunk beszélgetni...

*Ha belegyezik,akkor mosolyogva nyugtázom,ha pedig nem,akkor elnézést kérek és a további társalgást magázva folytatom.*

- Tehát,a menta teát este lefekvés előtt jó melegen igyad és utána egyél meg egy jó kanál mézet!Ha párszor megismétled biztosan hatni fog!
Ami meg az öreget illeti...
...Nos,hát igen,találkoztam vele.De szerintem teljesen bolond!És Ő maga is ezt mondta salyát magáról.Meg magyarázott valami a kastélyról,meg kincsekről,meg hogy több mint kétszáz éves...
Egyszóval,csak egy érdemleges dolgot tudtam meg,hogy bolond szegény!De azért,azt hiszem,hogy érdemes vele vigyázni,mert egyszer majd nem csak ilyen holmi a ma reggelihez hasonló tréfát eszel ki,hanem valami komolyabbat...
Hát ennyi,többet nem igazán mondhatok,mivel többet nem is tudok!

*Elmosolyodom,majd óvatosan belekóstolok a teámba.*

[Yvett de Crei]

(Dzsana)

*Az enyhe zavartságon, és az öreg válaszán elmosolyodom. Mintha a nagypapit és egyetlen unokáját látnám magam előtt. Távozásakor azért kissé megkönnyebbülök.*
- Nem nem volt annyira kellemetlen, de azért szólhatott volna, hogy itt csak egy alapos munstra után lehet bejutni. Egyébként nagyon katonás kiállása van Vruknak - ugye emlegethetem így ezt a gondoskodó bácsit?
Ha nem baj, akkor most nem nézném meg a birtokot, hacsak nem az a célja, hogy nyakig sárosak legyünk az eső miatt. Egyébként kíváncsi vagyok, hogy ez a szép fa házikó mit rejt magában itt mellettünk?