Shadlek - avagy nem mind ima, mit templomban mondanak

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

A teremben amúgy sem volt tömeg, hisz a nõn és Roaenen kívül senki más nem rontotta ott a levegõt. De a csend súlyosabbnak tetszett.
A tündér egyik szemöldökét felhúzta, kíváncsian érintette mutató ujját tökéletes ajkaihoz.
-S mi a teljes neve annak, akinek jólétem köszönhetem?
Halk neszt hallott a férfi, mint mikor ruha anyaga súrlódik ruháéhoz, pedig a tündér nem moccant.

[Erin O'Shanon]

Nem akarom kimondani!íUgyanis nem téged akarlak feleségül hanem õt.-Ilana Vodacce-t.Az én mindenemet.

<Magam sem tudom miért de ezt mondom.Domvik eddig eljutottam magam is de mosmár azért jó lenne a ha segítenél te is egy kicsit...>

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

A tündér összefonta karjait és a puff irányába nézett.
-Ravasz. Majdnem behúztam a csõbe. Hm, pedig milyen szép szolgám is lett volna!
-Még mit nem!
Ez Ilana hangja volt. Hirtelen láthatóvá vált, felpattant a puffról. Hófehér ruhát viselt, V-nyakkivágással, bokáig érõn szoknyával, haja kifésülve, derekát súrolta. Arenhez futott s átölelte a férfit. Jó szorosan. Majd lábujjhegyre állt, hogy szájon tudja csókolni õt.
-Jaj, ne elõttem, hányok! Romantika, bleee!-hessegette finom fehér kezeivel a látványt színpadiasan a tündér s felállt a trónról.
-A többieket elhajtom, de egyet kiválasztok magamnak hogy legyen a szolg...khm, ágyasom-vette elõ kedvesebb mosolyát a fényes hajú nem emberi szépség. Ilana, mikor szóhoz tudott jutni, feddõn nézett a tündérre:
-De csak egyet. Mert magányos voltál soká.
-Jó, tudom, eszembe véstem-bökdöste halántékát a tündér, aztán kezét dörzsölve, élveteg mosollyal a terem kijárata felé indult, még dudorászott is egy közismert pajzán nóta dallamára.
Ilana gyorsan nem foglalkozott a tündérrel és nem tudott betelni Aren látványával.

//Éjfélkor az OM leáll karbantartás miatt egy jó hosszú idõre (pár napba is telhet), átállunk php BB3ra...Bõvebben a Közlemények topicban!!!//

[Erin O'Shanon]

Megcsókolom én is a kislányt.. A tündérre ügyet sem vetek..mondjuk eléggé érdekes egy jelenség hiába pajzán egy nőszemély.

<Már csak az a kérdés gazdag lett- e a kislány mert ha nem akkor agyő>

-Mi történt veled szerelmem úgy hiányoztál! - mondom neki a romantikus hős teljes átérzésével.

<Igaza van Köcsögfejnek használjuk ki ami adatik, de azért mégse legyünk szeleburdik..>

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-Milyen fura a hangod!-csodálkozott rá az új stílusú beszédre ilana. Hm, jobba füle, mint az ember gondolná. Azaz jól figyel
-Hogy mi történt? Feltétlen el kell mondanom! De engem is érdekel ám, hogy két héten át mi történt veled!-helyet mutatott a puffona férfinak, ő maga a trónra ült, kezeit térdeire téve, mint egy jólnevelt lány.
-Éjjel, mikor aludtunk, ki kellett mennem. Annak rendje és módja szerint elhagytam a pajtát, mentem volna vissza, de kiment a szememből az álom, sétálhatnékom támadt. Meg sem fordult a fejemben, hogy sötét éjszaka van idegen helyen, elbóklásztam az erdőbe. És ott volt az Árgyél...Majdnem nem csókoltam meg, vissza akartam futni, hogy szóljak neked is, de attól tartottam, legközelebb már nem találnám meg...
Zavartan sütötte le a szemeit.
-Egy nemtelen szobornak tűnt. Megcsókoltam, és ez a szófosó tündér termett a helyén...Néha olyanokat mond, hogy el kell pirulnom! Szabadszájú...Sajnos rám is ragadt át valamennyi. Nem voltam soha álszent, de azért ki-ki szalad olyasmi a száján, amit nem is tudtam, hogy csinál férfi és nő, ha kettesben marad! Szóval oda se figyelj, ha valami kocsisat mond.
Kényelmesebben elhelyezkedett, aztán folytatta lelkesen.
-Első dolga volt nagy örömében, hogy rám akart tukmálni 100 láda aranyat. Én meg mondtam, nem tudom elszállíttatni. Akkor a kezembe akart nyomni egy gyerekfejnyi gyémántot, de az meg túl nehéz is volt és attól tartottam, megvádolnak lopással. Inkább én mondtam meg mit szeretnék...Először is felhúzattam ezt a várat. Azaz rábíztam, milyen legyen. Ne tudd meg milyen volt az első! Tele volt meztelen szobrokkal meg képekkel, muszáj voltam megkérni, finomítson rajta...főleg a zászlón...-és itt fülig vörösödött.
-Lényeg, eredetileg nem hattyú volt rajta...Fanyalgott, de megtette, és ez már inkább kedvemre valóbb volt. Embereket fogadtam fel, hogy a várral kapcsolatos teendőket ellássam. A tündér amúgy sok okosat is tanácsolt, hogyan is kell egy várat vezetni, csak el kell tekinteni a kicsapongásaitól...Első éjjel elment egy úri kocsmába és...képzelheted...Hat legénnyel mulatott egy lakosztályban...és fitten, üdén tért vissza másnap reggel! Az eszem megáll!
Nézett fel a menynezet irányába, aztán vissza Arenre.
-Eszembe jutott, hogy ideje Domviknak megköszönni ezt a nagy szerencsét. Hiába mondogatta Valri, hogy ehhez Domviknak semmi köze, ezt azért csak nem hiszem el! S mikor kedves papok jöttek érdeklődni, kiér a vár és ki lakik benne, meg egyáltalán, hát adtam nekik busás adományt. Máris nem ráncolták a homlokukat. Utána Valrival kinyomoztam, hol lakik a családod. Nem voltál otthon de apád beteg volt. Rábeszéltem Valrit, csináljon apádnak gyógyitalt. Megtette és maga vitte el, mert erősen megkértem rá! Hallom, már jobban is van!
Most pedig Valri kitalálta ezt az őrültséget...Mondván jobbnál jobb pasikat láthat, s válogathat maga is...Őrült nő...Alig vártam, hpgy jöjj! Ezért elküldettem egy hattyút Valrival...Ő tud varázsos trükköket, én nem nagyon...
S Ilana haja magától befonódott....A lány zavartan nevetett.
-Ő tanított erre! Nem magamtól csinálom! Zavar? -torokköszörülés-Most pedig a vár az enyém, és úgy érzem, vagyonban nem szenvedek már hiányt...Holnap a testvéremnek is küldök valamicskét, ne érezze úgy, kirekesztem...Vagy névtelenül kéne? Nem szeretném, ha beköltöznének ide és szívnák a vérem, most, hogy felvitte Domvik a dolgom...
Felállt és inkább Aren ölébe ült, hozzábújt.
-De ez mind nem számít. Itt vagy, és ketten jobban örülhetünk ennek, mint egyedül, nem igaz? Csak Valrit kell elviselni még 100 évig...Azt mondta, úgy megkedvelt, hogy 100 évig itt marad és...ahogy ő mondta...boldogít engem...

[Erin O'Shanon]

-Hát nekem is van mondandóm ez a Valir a két hét alatt engem is magánál tartott egy ideig és utána még meg ígértette velem, hogy az elspő gyerekünket nekiadom szolgálónak, hát esküszöm Domvikra nem kapja meg.Első dolgom lesz,hogy elkapjam és Domvik elé juttassam.
-Amriuszt. ide is hívatom..

Ezzel megparancsolom az egyik szolgálónak hogy hopzza ide Amriusz szentéletűt.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

//A karid Darshana nevű tündérrel akaszkodott össze, nem ezzel a szőkével, Valrival (így becézi Ilana a nőt)...//

-Mi? Te már találkoztál Valrival? Az nem lehet, mondta volna! Milyen gyerek? kinek? Hol voltál két hétig?-a fél szavakból semmit se értett.
A teremben egyedül voltak...Szolgáló sehol...
-Mért szeretnéd hívatni a papot? Az esketés miatt?-kérdezte óvatosan. Aren arcáról lerítt a düh...
Az előcsarnokban Valri állt, épp a kezeit dörzsölte nagy elégedetten, miközben az utolsó távolodó férfi háta mögött bezárult a nagykapu.
-Na, ezzel kész. Ő az az ürge, aki miatt majd odavoltál?-fordult meg s végignézett Arenen-Szép a szeme, jó a feneke, de a szakállkát nem szeretem.
-Valri. Ne is nézz rá.
-Már mért ne nézhetnék?
-Inkább hívasd ide Amrius papot.
-Megint egy pap? Nem szeretem őket, kenetteljesek és unalmasak. Minek az nektek?
-Esketni.
-Pff...feküdjetek le egymással, minek ide harmadik személy? És még én vagyok furcsa! Bah!-forgatta szemeit Valri, majd két ujját az ajkai küözé tette és füttyentett egy éleset. Nyurga férfi lépett ki az istállóból.
-Hívd ide Amrius papot! Még ma!
-Igen is kisaszony!
-Ugye milyen illedelmes? És te az vagy?-szegezte a kérdést Arennek. Ilana ujjait a férfi ujjaira kulcsolta.
-Mert ha nem, páros lábbal penderítelek ki.
-valri, ő a kedvesem, ne beszélj vele így...
-Az majd kiderül, hogy a kedvesed-e vagy a stexért jött. Hadd lám a szíved!-s Valri szeme fura fényben kezdett játszani...átható lett s jól Aren szeme közé nézett.
-Aha, stex és szoknyafehajtás...de azért csíp...-közölte a tündér vállát vonogatva.
-Rosszabbat is kikaphattál volna, Ilana...

[Erin O'Shanon]

// A karimnak teljesen mindegy tündér-tündér varázslat-varázslat egyszerűen herótja van már tőlük ezért mindre legszívesebben az inkvizíciót hívatná, még ha rajtaveszt is//

-Én pedig aztmondom, te hazudsz, és csak irígyelsz engem Ilanától! -"egy főherceg sértett önérzetével mondom"

-Kinek kellesz te? -kérdezem tőle flegmán.

<Jó lenne addig húzni az időt míg Amriusz ideér>

[Lianna Pentangelin]

//Értem, értem //

Roaennek

Ilana beszívta alsó ajkát, s mikor szóra nyílt a szája a tündérnek, közbevágott:
-Megbocsájtasz, Valri, Aren biztos fáradt és nyűgös, megmutatom neki a szobáját, kérlek, ha a pap megérkezik, szólj neki, s tudod hol talál meg minket...
S Arent elhúzta. Arrébb szembe állt vele:
-Nem beszélhetsz így vele. Még nem vagy a férjem. Így még sajnos nem részed itt semmi! S még valami...Valri adta a várat, a láda aranyat s a gyémántot. Ha megsérted, eltünteti mind és hűlt helye lesz mindennek! Képes megteszi, tudom! Sértődékeny s akkor bármire képes! Azt akarod hogy disznóólban éljünk, moslékot együnk és ürülékben heverjünk kucuként? Aren! Hálás vagyok neki. Légy erre tekintettel. Mondtam, hogy nem kell komolyan venni őt, s pöffeszkedni sem kell...Zavar, zavar, de tuti te leszel a céltáblája, ha itt nekiállsz vele vitatkozni...-sóhajtott, Aren kezét simogatta jóindulatóan.

[Erin O'Shanon]

-Értsd meg Ilana nem lehetek veled sem most sem máskor, szeretlek, de nem ugyanis ez a tündér a megfogadtatta velem, hogy az első közös gyerekünk nála fog szolgálni vagy különben nem engedett volna ki az erdőrészéből, sok választást hagyott a legjobb ha most búcsúzunk, szerettelek mindig is szeretni foglak.

-Elmegyek Shadlekből jó messzire, hogy ne érhessen el a bosszúja. Igaz nincs pénzem ls apám is beteg... de majd csak lesz valahogy... ezzel letépem az egyik ing gombom megcsókolom lés a kezébenyomom -Ezt szerelmem zálogául...-mondom elég nagy rutinnal

<Agyő és balra el...de remélem az eszébejut hogy adjon valami kis útravaló pénzt mert ugye fedezni kell a költégeimet...>

[Lianna Pentangelin]

Roaennek


-Nem, Roaen O'Shanon...nem hagysz itt...-suttogta Ilana sápadtan.-Nem kell a gomb. A szerelmünk zálogát a szívem alatt hordom...terhes vagyok, Aren. És össze vissza hadoválsz valami tündérről, egyezségről, elígért gyerekről! Ennyivel nem érem be, tudni akarok mindent!Mikor történt ez? Kivel? Mi a neve? Miért?
-Én is, érdekes sztori...a pasi most készül lelépni valami mondvacsinált okból. Ilana, ez egy szoknyavadász és most felcsinált...Rossz választás volt...-csettintett nyelvével Valri.Az előbb még nem volt ott a tündér! Most meg mégis...
-Csönd, Valri!-de Ilana hangja remegett. Könny futotta el a szemét.
-Valóban ezért mondod ezeket? Nyűg vagyok én is, a gyerek is és a szemembe hazudtál? Az igazi szerelmet nem lehet hazudni, Aren...csak azt, amelyik...-ez a szitu épp Aren szeme előtt kezdett legombolyodni. Az esetek nagy részében ezt a férfinak sosem kellett átélnie, mert távolmaradása után eshtettek meg. Most viszont a nagyszínpadon zajlik a jelenet...
-Dráma, dráma, dráma, figyelj, Ilana. Minden világos. Nem vállalja a kockázatot, inkább itthagy a pácban. Mi volt az egyezség teljes szövege, ficsúr? Mert nem hiszem, hogy azzal megóvod Ilana magzatát, hogy naftára lépsz. Szerintem akkor is szívunk, mint a torkos borz, csak ismerem a saját fajtám! Szóval hogy van ez a gyerekpakolgatás? Mert tudod, Aren, ha egy kicsit, csak egy icipicit együttműködő lennél, lehet, hogy dugába lehet ezt az egyezséget dőteni, s gyerek is marad meg stex is. Mert most nagyon rosszak az esélyeid...-nézte a tündér az elhúzódó, összeomlás szélén álló Ilanát.
A teremre árnyék szállt. Pedig kinn sütött a nap. Ám mégis, odabenn beborult...Hidegebb is lett. A vár visszaadta Ilana érzelmeit elég világosan.
-S akár bedobod a törülközőt, és farkat behúzva elhúzol a felelősség meg az apaság meg a férjeség elől, tudod azért MINKET még érdekel egy gyerek, mégha az a gyerek tőled meg is dögölhet....
Ilana felsikoltott a halál nem túl finom szava hallatán. Még komorabb színeket öltött a terem.
-Szóval ha te gyerekgyilkos is vagy, mi nem és találunk módot a hülyeséged ellen,. Ha végre kinyögnéd, mi az?-lett a végén éles a tündér hangja.
-Valsharissz!!! Nem látod hogy most tudta meg egyáltalán, hogy apa lesz?
-Tudod hány kölyke van ennek? Ó, a szentjeidre, lenyomoztam az ürgét, szélcsap úrfi! Az egyik zabigyerek ott futkos a birtoka udvarán!!!
-Nem érdekel!-vékonyodott el sápadtan Ilana ajka, ahogy határozottan a tündérrel nézett.
-Javíthatatlan romantikus vagy, Ilana!
-És? Mért baj az, hogy hiszek abban, egyszer megkomolyodik?
-Egyszer, de nem most! Tőle az apja is felfordulhat, valahol lófrált, és ha én nem vagyok, a fekete lobogó fogadta volna, a kisírt szemű bögyös mostohaanyuci, akit megdöntött volna viogasztalásul de nem foglalta volna el a birtokigazgatás szerepét, mondván ő inkább iszik...és sakkozik!!!-vetette oda megvetően a tündér összefont kezekkel, ellenségesen méregetve a fárfit. Hm, a lány és a tündér közöt szócsata alakult ki, a tét pedig csekály avagy komoly, nézőponttól függően.
Ilana keze felemelkedett és pofon csattant a tündér arcán, aki meglepeten nézett a lányra. Ilana remegett az idegességtől.
-Ne beszélj róla becsmérlőn! Szeretem őt! Szereti a családját! Csak el van keseredve! És tegyem össze a kezem, hogy nem alkoholista, hanem szereti a sakkot! Ha már így van, ahogy mondod, mert erről eddig nem tudtam! Hogy mertél vájkálni az életében?!
-Sokmindenkiében vájkálok-rántott könnyedén Valri vállat.
-Szokj le róla! Most menj innen, nem bírok rád nézni!
Valri produkált egy meghajlást, rá se nézett Arenre és kis csilingelés után köddé vált. Ilana leroskadt a terem kövére.Arcát kezeibe temette.
-Aren...mennyi igaz mindabból a rágalomból, amit a tündért kiköpött a száján? Most is el akarsz menni, hogy az egyezség gyümölcse a méhemben van? Tényleg nincsen velem terved, csak...csak...emiatt jöttél?-mutatott körbe fájó szívvel.
Vérforraló volt negatív értelemben, amit a tündér vágott a fejéhez pont Ilana előtt. Volt benne igaz is meg hazugság is. Az világos, a tündér ismeri a sötétebb oldalát is a férfi helyzetének és nem csípi. De most már ha Ilana terhes, nem lehet balra el csak úgy elmenni...ha szereti és nem akar Ilanának ártani, akkor nem...Függetlenség és átok, no meg egy tuti lehetőség kihagyása vagyonrendezés szempontjából hogy holtáig balek legyen a csúfneve, vagy felelősség és remény na meg az a fránya vagyon? Ez nagyobb döntésnek tűnik, minthogy eljötta várba nejnézőbe...Vajon az apja mit szól, ha hazaállít üres kézzel, jegygyűrű nélkül? S tovább élnek tengődve? Ilana nagyon szereti, jött bármi, kiállt mellette. Ez nem az egyéjszakás cicababák szerelme volt, amit a férfira sugárzott. Vagy pont ez a baj? Hm, hm...Dönteni kell...Már megint, hogy a fene essen belé.
Az ajtó nyílt, és Amrius atya érkezett rajta. Higgadtan és nyugodtan nézett körbe, a lovászfiú visszavonult.
-Szép vár. Igen szép vár. Ó, fiam, Gratulálok...Apáddal madarat lehetne fogatni-gratulál? Valahonnan tud a sikerről...!
-Ő Ilana? De mért sír, és mért elgyötört az arca?
-Atyááámmm...-s Ilana sírva kelt fel s borult a pap nyakába.
Amrius semmit sem értett...Választ váró szemei Arenre szegeződtek...Ez épp Aren legzűrösebb nőügyének néz ki!

[Erin O'Shanon]

-Ilana igen van benne igaz is hamis is.Itt nem ez a lényeg, szeretsz engem?Mert ha igen akkor itt a pap elveszlek feleségül.

-Amriusz öreg barátom, kérlek segíts rajtam, te látod a problémáimat... -mondom az öreg papnak segélykérő kifejezéssel az arcomon.

Megvárom az öreg pap válaszát és ha ő is ezt javasolja hát elveszem a kislányt ,héthatárra szóló esküvő dínom dánom..

<Öreg Domvik látod a csélcsap nem változik, de itt most igent kell mondanom, ne vedd sértésnek ha utána megszegem, nem ellened való, ha mégis úgygondolod akadájozdd meg vagy essek itt össze holtan...>


//igérd meg hogy nem kerül a karim időelött a temetőbe //

[Lianna Pentangelin]

//Nem, a temető túl...snassz Ám Domvik ezerféle képpen hiúsíthat meg félrelépést S ne feledkezzünk meg a bosszantó, utálatos tündérről, akitől 100 évig nem fogtok megválni, s ő aztán résen lesz, ha Aren istene nem is //

Roaennek

Amrius először is megsimogatta Ilana haját.
-Nyugodj meg, nyugodj meg, nincs olyan vész, amit ne lehetne elhárítani, vagy megoldást találni rá. Ugye, Roaen O'Shanon?-s Amrius atya szúrósan Arenre nézett !
-Ez a lány szeret, csak rá kell nézni. Nekem tegnap te azt mondtad, érzéseit viszonzod és szándékodban áll házasságra lépned Ilanával. Hát akkor meg ne lássam, hogy most kisomfordálsz az ajtón mint egy rossz fát tűzre tett fiú! Felteszem, nem hazudtál nekem akkor, fiam...
Aha. Amrius nagyon is jól ismeri Aren hebrencsebb oldalát.
-Nem vagyok híve a hamari násznak, hisz jóformán semmit se tudtok egymásról. Erre való az udvarlás és a beszélgetés, nem csak az érzékeket kell jóllakatni. Nem jól mondom, Aren? Ilana, szíved szerelméről is tudhatsz meg nem fényes dolgokat, úgy vele is megeshet, hogy rólad tud meg kellemetlent.
-Tudom, atyám. De szeretem. Ez nekem mindenre ellég válasz.
-Nos. Aren, ugye tudod, hogy ha összeadlak benenteket, be kell avatnod ifjú arád abba a bajba, amit a fejedre idéztél, csak hogy megtaláld. Mert leányom -és itt a szemeit törölgető Ilanára pillantott- sokat kockáztatott azzal, hogy megtaláljon. Legyen bármennyire léha néha, a szíve jó. De sok munka áll még előtted s előtte, ha igazi párrá szeretnétek kovácsolódni. Aren figyelmét le kell kötni. Nem pirulunk, kis hölgy, ez így van. Van szemem, még ha pap is vagyok, és Aren barátja, akinek beceneve kissé vulgáris, nos, ő sokat elfecseg kedves cimborájáról, ha van benne egy kis feles.
Köcsögfej és az ő pityókás hablatyai...
-Ma estére legyetek a templomban, ahol az Urat szolgálom, illő öltözékben, elszántsággal szívetekben és lelketekben. Mert összeadlak titeket. Aren, ez komoly fogadalom és eskü. Én komolyan fogom venni. Fel nem bonthatatlan kapocs lesz, mit csak a halál semmisít meg, más nem. A szertartás után legyen az éj a tiétek, de holnap reggel összedugjuk a fejünket. Te Aren, Ilana, és én. Mert kimódoljuk, hogy ne kelljen ezt az egyezséget a gyerekkel betartani.
-A gyerekemmel?-pislogott zavartan Ilana.
Amrius égnek emelte arcát, lehunyta szemeit s szenvedőn ennyit mondott:
-Magasságos, és már várandós is...Aren, felfogtad a helyzet komolyságát? Remélem igen, mert ha nem, megvan még az oktatói pálcán a tenyereshez.

Így miután távozott Amrius hogy felkészüljön az esti esküvőre, Ilana tartózkodón és kíváncsian Arenre nézett:
-Miről kell neked beszélned? Mit viselsz majd? Nem kellene szólni a szüleidnek?
-Ugye nekem nem kell ott lenni?-kérdezte egy unott hang, a tündéré,de nem volt látható.
-Nem, te hitetlen vagy, Valri-lett durcás Ilana arca.-Mondtam, hogy lépj le, megbántottál bennünket, szedd össze magad. Mert a másik tündér ellen lehet, te is kelleni fogsz.
-Nem lehet, biztos. De ha ez a hólyag parancsolgatni merészel, meg játszani az urat, meg csajokat hoz ide, megátkozom!
-Valri!-dobbantott a tündérnek-Menj, írj szép meghívót Aren szüleinek az esküvőre és szervezd meg a vacsorát estére! Sok fogás kell, ital is, zene is! Jól mondom, Aren?
-Mindezt egy délután alatt?!-tiltakozott a tündér.
-Igen, te képes vagy rá, hát mozgasd meg a hátsód!
-Este programom van...-morgott a tündér.
-Tedd későbbre. Az ágyasod megvár. Nem?
A láthatatlan Valri horkantott, aztán csattogó képések jelezték, elment.
-Nehéáz eset lesz vele együtt élni, próbálom úgy intézni, minél kevesebbszer találkozz vele, jó? de tényleg ki kell őt bírnunk. Mindez, ami körbevesz, neki köszönhető!

//Kérek egy leírást arról, mibe avatod bele Ilanát a bajt illetően, továbbá hogy hogyan készül a karid az esküvőjére! //

[Erin O'Shanon]

-Honan lesz pénzünk az esküvőre?A családom nem gazdag mint te is tudod.
<Remélem ez a csúnyaszájú tündér értahhoz amit csinál>

Amíg kitaláljuk honnan szerezzünk pénzt addig is elmesélek mindent.
-Van ebben a várban pince?-Mert ha nincs sürgősen kéne mondjuk 1 üveg predoci(5fürtös) [i]-mert ezt nem lehet szárazon bírni. utána a kicsi menyemet az ölembeültetem és miközben mesélek eliszogatjuk a bort. Mindent elmondok a kislánynak töviről hegyire onnan hogy elindultam megkeresni addig amíg megtaláltam.

<le kéne lépni ezelől az esküvő elől... de olyan szép ez a kislány és olyan ártatlan....>
<Ha már így rendeltetett szeretem, pénze is van, a többit megoldjuk.... csak ezt a két tündért kell leszerelni valahogy onnan már egyenes úton van minden...>

[Lianna Pentangelin]

Arennek


-Az esküvőt majd én állom. Ebből nem csinálok kérdést, remélem, nem taposok ezzel bele a családod büszkeségébe.
-Pince? Úgy tudom Valri mindent csinált, de szerintem tündérborral van tele az egész s nem emberivel. Mikor megkóstoltam egy kortytól berúgtam...Mi az a predoci bor?
Aha. Ilana nem otthonos a borkultúrában...

Felhozatni nem volt nehéz, Ilana szavára megjelent egy lány, kötényben s máris hozott. Ízre zamatos bor volt, s ha be meri vallani magának Aren, kiderül, a predocinál jobb pia volt az, amit kóstolt! Ki hinné, de van annál jobb...
Ilana mindenre figyelt, amit mesélt neki a férfi, nagyot sóhajtott.
-Igazán nem kellett volna ilyesmiknek kitenned magad...Egyszerűen elmehettél volna...De te nem így tettél...Tényleg szükségünk lesz segítségre, hogy kijátszuk azt a Darshana nevű tündért. Gonosz dolgot kért. Mért mentél bele, Ó, buta vagyok, sose tudtál volna elmenni akkor az erdőből...Zsarolt. lehet, különben nem is erőltetted volna a megtalálásom-szontyolodott el, majd megrázta a fejét, hogy ne foglalkozzon ilyesmivel.
-De most már összeházasodunk és Amrius atya segítségével és talán Valri ismereteivel nem állunk olyan rosszul, nem igaz?
Ő is töltött a borból, s szemei csillogni kezdtek. Becsiccsentett. Ennek folyományaként hozzábújt Arenhez és ajkaival a férfi ajkait kereste:
-Baj lenne ha öltözködés előtt szeretkeznénk egyet, Aren? Már két hete epekedem utánad...

Döntsön Aren bárhogy, estére kocsi vitte őt is meg Ilanát is vadonatúj ruhában és hozzá illő kiegészítőkben a templom elé. Aren apja már a templomban ült, ott várta az esemény megtörténtét. Köcsögfej vigyorgott és fejét ingatta. Nem hitte volna, hogy Arent egyszer oltárnál látja.
Ilana szép volt, mint egy álom s nagyon fiatal. Tényleg, Aren még nem is tudta, mennyi idős arája. Ruhája hófehér szaténból készült, megcsúszott rajta a templom gyertyáinak fénye. Hosszú haja egyszerűen ki volt engedve s szépen kifésülte egy ügyes kéz. Semmilyen ékszert nem viselt, de nem hiányzott róla.
Amriusnak nem kellett üres templom előt összeadnia a párt...Sok volt a bámész. Látni akarták, ki a hattyúúrnő és ki lett a férje. No meg pár lány, nő, asszony sértődötten nézett Arenre, hogy nem ővelük tette meg ezt a lépést...
Mikor Aren száját elhagyta az igen, furcsa súly telepedett a vállára. Pedig senki nem állt ott. Jaj, csak nem a férji felelősséget hallucinálja éppen?

A lakodalom alatt degeszre ehette magát. Olyan ételeket szolgáltak fel, ami jóval magasabb osztály tagjainak rogyasztja az asztalait...malac, tobbféle hal, szárnyasok, sütemények sögivel. Ilana mértékkel evett, amit lehetett megkóstolt. Köcsögfej az asztal alá itta magát. Aren hosszú idő után először látta igazán jó színben az apját. Mostohaanyja vörös ruhában illegette magát, de kissé zavarban volt, főleg a gazdagság láttán. Nem ehhez volt szokva. A tündér nem mutatkozott, de jobb is!
Majd éjféltájt eljött az idő, hogy közös szobába térjen meg az ifjú pár. Ilana, bár már hált Arennel, nagyon zavarban volt. Nehezen viselte a kísérők célozgatásait, ugratáait, míg a szobáig elvergődtek. Majd Aren apja zárta a fiatalokra az ajtót. Egy olyan mívesen faragot ajtót, ami a vár minden ajtajára igaz volt, s ahol a folyosók falait is otthonos drapérák, vagy fával berakott lambériák borították, funkciótól függően.
A hálószoba is kényelmes volt, szépen berendezve, de nem zsúfoltan, Meghitségre törekedett, de nem túlzott el semmit, színe az arany volt. Ilana kinyitotta a szoba erkélyablakát, hagyta, hadd libentse meg a hófehér fátyolfüggönyt a szél. Felnézett a holdakra majd vissza Arenre:
-Remélem jól kijövünk majd és nem érzed bilincsnek az életünk...