Sub rosa

[Hakea Ello]

(Tia)

-Értem.

Hagyta el száját a rövid válasz. Gondolkodóba esett.

<Talán öt-hat évtizede tehát. Ha ez valóban így van, akkor minden bizonnyal élnek még. Helyes lenne vajon megkérdezni? Hmm...végülis nem valószínû, hogy ártalmunkra lenne, és talán...>

-Nem kívánom idejét rabolni a kérdéseimmel, de tudna róluk mesélni? Esetleg beszélgetett velük?

Ezek után azonban maga is átlép a kapun, természetesen miután megköszönte a segítséget.

[Mesemondó]

//Castor, nem Hanas érkezett a lovával, hanem a dalnok. Mibõl vontad le azt, hogy a nomád érkezett? //

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Castor, Somuris, Hanas
_________________________________________


A donna nem ugrál. Mélyeket szippant a tiszta, élesen hasító hideg levegõbõl, így a színe már nem olyan sápadt.
-Majdnem becsináltam-mondta halkan a nõ.
Odabenn a kapun Trixianna szédült ki, majdnem lila volt a feje és a torkát mark9olászta. Éles sípolással vett levegõt. Majdnem megfulladt. Kapkodta a levegõt, majd egyszerûen elájult. Aztán majdnem rátiporva Vincent lovag harsány kiáltás kíséretében betoppant lovastul, nomádostul, s megint lovastul. Fura mód, a lovag és a nomád lova nyugodtabban viselte az utazást, mint a dalnoká. Az még mindig idegesen téblábolt. Kicsivé vált a termecske ennyi fõvel meg állattal. S nagyon úgy festett, hogy a lovag és a nomád bár nem hányta össze magát, a lélekjelenlétük nem volt elég ahhoz, hogy más be ne szaladjon...Jellegzetes szag kezdett el terjengeni. Hanas lova a padlóra vizelt.
-Olyan lett itt minden mint egy latrina...-sóhajtott Messala. Majd a kapu bezárult...S Tiarren nem érkezett meg...

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Tiarren
_________________________________________


-Szûkszavúak voltak, s ha nem nyitom ki a szemem jobban, azt hihettem volna, csupán széparcú embereket hozott ide a szél. De kiderült a turpisság és onnantól már õk sem vaciláltak bevallani. Úti céljukról nem beszéltek, terveikrõl még úgy sem, s csak egyik varázsértõ társuk miatt lelték meg ezt a helyet, de ha már meglelték, lerövidítették útjukat a Felföldre.
Nagy levegõt vetta férfi, mikor az elf lány belépett. Nem véletlenül. Elõször minden úgy tûnt, úgy halad, mint egy normélis utazás. Pár lépés, és kész, ott a vége, a túlvége. De erõs rántás rázta meg Tia testét, fülsüketítõ szakadó hang, s elveszett a lába alól az ingoványos talaj. Meg az út is elõre. Hó midnenfelé, fenyves közepén, alant úgy egy lábnyira vastag hótakaró. Tia ebbe esett bele. Többiek sehol. Kapu végképp nem. Idõ elõtt megszakadt az utazás, s most félúton Tia kihullott...Kínos, de nem reménytelen eset! Mágikus tárgyai a lánynak erõs meleget bocsátottak ki, mintha felmelegedtek volna, de nem égettek.

[Castor de Vinter]

//Ja, bocsi...tökmindegy, értsd jól... //

Castor mocskosul felkáromkodik, mikor látja, hogy Tia nem érkezett meg és a kapu bezárul:

- Az a mocskos, kurva, büdüs....arrgh...Tiarren hol maradt? Miért nem volt rá egyik balféknek se gondja? -dühöng.

- Mintha Vincent uram azt mondta volna, hogy társa és kísérõje lesz Tiarrennek az út folyamán! Eddig tartott ki a figyelme? Inkább ezt a szarvetõt -mutat Vincent lovára- hagyta volna ott mint Tiarrent! Mi ütött magukba!? Senkit sem hagyunk hátra! Most Tia hogy fog eljönni arról a buzitanyáról ha?

Castor kétségbeesetten kaparászik a kapu kövein, mintha attól vissza tudná hozni a járatot és Tia számára az egérutat.

- Gratulálok. Látom az hogy Tiarren elmaradt senkit sem érdekel...ághhrrr és ráadásul még hányásba is léptem b***a meg!!! -dohog a testõr.

[Hakea Ello]

(Tia)

Ahogy Tia a hóba esett, hátizsákja nagyot taszított hátán és jó fél lábnyira a hóba süllyesztette. Tüsszögve tápászkodott föl, gyöngécske teste majd' összetört, szíve hevesen kalapált mellkasában. Egy pillanatra valóban markába kerítette a félelem.

<Meleg a gyûrûm, a kapu és társaim sehol. Ezek szerint félbeszakadt az utazás. Magamra maradtam...egy idegen földön.>

Hátizsákját a hóba eresztette, majd óvatosan, tág szemekkel körbenézett, remélve hogy valami tájékozódási pontot megpillant a napon kívül, hogy meghatározhassa helyzetét. És még sokkal inkább remélte, hogy szorult helyzetében nem talál rá valami rosszakaró.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Tiarren
_________________________________________

Puha hó fedte a fenyõket. Egy fenyves közepén állt. A hó térdig ért, de néhol combig. Hideg volt, de nem fagyasztóan, mert gyengén havazott. Kicsit járkálni kellett, de a hulló hó neszén kívül csak cinkék csiripeltek. Egy hegyoldal tisztására kiérve-ahol nem nõttek sûrûn a fenyõk- kis panorámát láthatott, már amennyire a havazástól lehetett: egy jókora hegylánc oldalában állt. Többórányi gyalogútra volt a völgy, ami a hegy lábánál terült el...Méghogy terült! helyesebben megbújt, mert a szembeni meredek hegy csak épp hogy szorított helyet a völgynek. vadon mindenütt, sehol egy irtásfolt, sehol egy füstcsík az ég felé..

[Alauron]

(Hanas)

Káromkodik egyet mikor érzi hogy mit mûvelt vele a saját hátsó fertája.
<Ez az átkozott utazás rosszabb volt mint gondoltam, méghogy így keresedni meg miegymás, hát besz*rtam b*ssz*meg!...de legalább egyben vagyok, és itt ahol a többiek...de várjunk mikor jön Tiarren?>
-Már hogy a fészkes kib*szott fenébe ne érdekelne Tiarren! Várjunk még hátha jön. Addig levetkezem, mert szûk a hely a gatyámban.
Úgy is tesz ahogy mondja, kissé arrébbmegy s megfordul, de rájön hogy nem a piszkos hátsóját kéne mutogatni, inkább mégis szembe fordul, s úgy kuporodik le kipakolni.
<Hát ez durva, szégyen!>
Addigis amíg átöltözik egy pokrócot terít magára, s kutakodni kedz,szerencséjére talál alig piszkos nadrágot magának, a mostaninál mindenképp tisztább, s ha már úgy is koszos, útilapu helyett azzal töröl valagat, s féredobja.

[Hakea Ello]

(Tia)

Letekintett a völgyre, majd nagyot sóhajtott.

<Vadon. Látod Tia, itt a nyugalom, amire oly rég vártál. Ah, valóban páratlan csend ül a tájon. De nem, nem itt kéne lennem...>

Egy fa tövébe kuporodva kutatott egy kapu után, melyen már többször átlépett. Remélte, hogy megismeri, és létrejön a kapcsolat Messalával.

//Siker esetén...//

***Valami félresikerült. Nem esett bajom, viszont idegen, lakatlan tájra érkeztem. Se közel se távol nincs egy lélek sem. Remélem, nektek nem esett bántódásotok.***

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Tiarren
_________________________________________


A válasz kcisit váratott magára, de létrejött:
"Mi megérkeztünk kisebb rosszullétekkel. ha olyan helyre érsz, minek van jellegzetes formája, vagy települést találnál, szólj, talán testvérem tudja, hol vagy s megtalálhatunk. "
Az üzenet tán Tia ottmaradt a hóban. Kérdés, merre folytatja útját és ott mi vár rá? Az este még odébb van, de ha lehull, hol éri majd az elf lányt? Az erdõ vadjaitól nem kell tartania, öröksége ebben biztosíték. De ez a Felföld...mi van, ha olyan teremtményt vezet elé, ami nem a természet része, hanem az itteni mítoszoké?

[Hakea Ello]

(Tia)

Egy kicsit megnyugodott annak hallatán, hogy társai épségben megérkeztek. Viszont ahogy a nap felé nézett, szembesülnie kellett egy ténnyel: az éjszaka a vadonban fogja érni, ha nem indul el hamarosan.

<De merre? Talán egy madár segíthet...>

Tekintetével a környezõ fenyvest fürkészi, hátha talál egy madarat. Számára nem fontos, hogy miféle, csupán tudjon repülni.

//Ha talál magának, akkor: Irányítás 2Mp+Érzékelés 1Mp. Ezáltal irányítja a madarat valamint a szemével lát, megpróbál segítségével minél magasabbról letekinteni a tájra, hátha talál valamilyen jellegzetes tájelemet, tájékozódási pontot.//

[Jomadar]

(Somuris)

- Hová a manóba tûnhetett? Egyedül õ ért valamicskét ezekhez a rothadt kapukhoz, mi történhetett vele? Talán mégis gond volt a nála levõ varázstárgy? Remélem nem vérzik valahol egy sziklán.

- És mi hol a pokolban vagyunk? - Próbál körülkémlelni. És hogy jutunk ki innen?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Castor, Somuris, Hanas, Vincent
_________________________________________


Messala megijedt mikor látta a kapu fényeinek kihunyását s nem érkezett meg az elf lány.
-Hagyd Vincentet, hagyd már! Ne keress folyton valakit akin a dühöd levezetheted!-kérte õt a donna.
-Volt valami Tiarrennél, az megzavarhatta a kap...-megrebbent szeme, majd Castorhoz sietett, lefogta karjait.
-Üzent nekem...Kihullott a járatból egy havas vidéken van, egyben, épen.
Trixi azonnal megbökte testvérét.
-Nem, nem lát semmi felismerhetõt, de ígérte, majd szól. te fel tudod ismerni, hol lehet?
Trixi bólintott igenlõen. Az idegességben most senki nem emelgette égnek szemeit látva Hanas vetkezését s tisztálkodási módját. Vincent is cudarul volt, lehet, vértben és teli gatyával neki sem szerencsés úgy maradnia. Trixi kifutott az ablakhoz a csigalépcsõ tetejénél.
-Namur vára. Namur várában vagyunk. Trixi szerint jó ideje nem gondozta s lakta be senki, mert az örökösök elkerültek errõl a vidékrõl-tolmácsolta nõvére szavait a nõ.
-És valakik jönnek fel a csigalépcsõn!-suttogta a donna. Trixi nagyon óvatosan kardot húzott elõ. Talána kislány zavart fel valakit, ugrik be Castornak és a donnának szinte egyszerre.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Tiarren
_________________________________________

Egy varjat elkaphat a célból, társaival repült csoportban, károgva el a táj felett.
...s akkor kinyílt Tia elõtt a végtelen havas hegység...Vastag hópárnák fagytak fenyvesre, fehérség, fehérség, s a természet magánya...sehol egy falu...sehol egy erdészház...sehol egy erdei út, vágat...Pici pontnak tûnt a hegyoldalban maga Tia is...Ám a sziklák úgy dõltek egymásnak, mint alvó öregek a padon, s a hó vállukon akár takaró is lehetett volna.

[Saggaras Zenir]

Vincnet

//Üdv ujra itt//

<Hát ez ritka kellemetlen, de jön valaki, most mi legyen. Remélem Castor felltartjaa feljövõket.>

*Majd keres egy félreesõ helyet és elkezdi Hanashoz hasonlo módszerrel z öltözkö9dést. És aki látja eléggé kellemetlenül piros arccal nézz.*

[Hakea Ello]

(Tia)

<Mint öregek a padon...ritka találó hasonlat.>

Miután a varjút útjára engedte, újra Messalához szól. Elhatározta, hogy amíg nem tud semmi biztosat hollétérõl, nem indul el semmilyen irányba.

***Ha Trixi tudja, hogy merre van az a hely, ahol a havas sziklák úgy dõlnek egymásnak, mint öregek a padon, és se közel se távol nincs embernek keze nyoma, akkor tudja, hol vagyok.***

A kényszerû tétlenség aggasztotta, egy fának dõlt és egy gallyal köröket rajzolt a puha hóba. Ha az esti fagy a vadonban éri, akkor hatalmának jelentõs részét a melegedésre kell fordítania, ami nem éppen veszélytelen idegen földön.

<Ha különösen szerencsés vagyok, még a Vasorrúak is meglátogatnak.>