Sub rosa

[Alauron]

(Hanas)

Õ bizony nem erõlteti, hisz nem akarja megijeszteni szegény lovát, s mitagadás, õ sem túl bizalmas az átjáróval kapcsolatban.
-No, márpedig én el nem megyek nélküle innen!-jelenti ki, miközben kissé hátrahúzódik, s elfordítja hátasa fejét a kaputól.

[Hakea Ello]

(Tia)

-Rendben, megpróbálkozom vele.

Közelebb lép Hanas lovához, lassan, nehogy úgy érezze, ártani akarnak neki. Tiának volt tapasztalata a lovakkal, nem nézett a szemébe. Nyitott tenyerét az állat nyakára helyezte, majd lassan símogatni kezdte, végül a haonwelli elfek dallamos nyelvén suttogta a következõ szavakat:

-Nyugalom...minden rendben. Ne félj, ez csak egy kapu, olyan mint a többi. Jer velünk, vigyázunk rád.

[Castor de Vinter]

//Off: Hát Haeka, bevallom én mint játékos valami asztrális prütykölésre is számítottam volna: mondjuk Nyugalom asztrálmozaik, mozgásközpontra ható :Irányítás nevû mozaikkal kombinálva. Miért ne lehetne egy ló a célpontja? Aztán olyan szépen átmasíroztathattad volna a kapun, hogy még! Esetleg Vágy keltése a térkapuba való belépésre, vagy ilyesmi...habár lehet hogy csupán a fajod miatt is hajlandók rá...//


- Messala, én úgy gondolom jobb lenne, ha azok akiknek nincs lovuk, õk mennének elõl...ha a lovak a járatban rosszul lesznek és elkezd dõlni belõlük a...trágya, nem szeretnék mögöttük haladni! Nem tudom milyen állapotok fognak uralkodni a járartban, de az egyátalán nem fogja jobbá tenni a közérzetünket, ha esetleg lócitrom csapódik az arcunkba! Hiszen elõfordulhat, hogy mi is rosszul leszünk, nemhogy a lovak!
Szerintem nyissuk meg mi a sort! Tiarren még egy ideig úgyis elszöszmötöl a lovak lenyugatásával!
Egyébként igyekezz Tia, mert nem tudhatjuk hogy a járat meddig marad fennt a megynyitás után!
Gyere Messala, menjünk, ne húzzuk itt az idõt! A többiek majd jönnek utánuk, amikor tudnak! Gyere, legyünk túl rajta!- nyújtja a karját a dwoon Messala felé.

[Jomadar]

(Somuris)

Tenyerével köröz a kapu elõtt, mintha mázolni akarná.
- Fessük át ezt a képet kicsit...

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-egy rozzant erõdnél
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Mindenki
_________________________________________

-A kapu addig lesz nyitva amíg kell, de vacsoráig azért végezhetnének...
Hanas lova kicsit megnyugodoitt, hogy nem kell a kapu irányába nézni, de a szagot még érezte, orrlukai kitágultak.
Tiának minimum fertályórába fog telni, hogy Somuris lovát a férfi machinációi ellenére a kapuba lépésre bírja. Nyugtalan, toporog.

De Messala és Castor ennek már nem tanúja, annak sem, hogy Vincent lova nyerített egyet és kiiramodott a csarnokból...visszafelé.
Mintha nagy hõ vágta volna mellbe a férfit, aztán a darabokra esés szokatlan érzete ostromolta minden idegvégzõdését, fej és gyomorfájás társult az élményhez. Taláûn ha két, három lépést tehettek? Aztán hûs áramlat, egyensúlyvesztés. Mint mikor valakit jól megtaszítanak hátulról és az esés tuti. Sötétszürke sima kövezet fogta meg a kizuhanó párost. S aztán Castor gyomra megadja magát. Elhányta a reggelijét. Ám szerencsére az ülepe kitartott, nem rondított maga alá. Minden tagja fájt, közérzete mint két másnaposság együtt, remélhetõleg gyorsan múló. A donnakönyökölt és szintén a hányás nemesnek nem mondható mûvészetét gyakorolta. A páros egyelõre magával törõdött, azzal nem, hol vannak.

Trixianna fürgébb lévén inkább maga ment a lovag lova után, hisz Vincentnek páncélban nem könnyû a mozgás.

[Hakea Ello]

(Tia)

//Hát most már lelõtted a poént, de az az igazság, hogy ha lehet, megpróbáltam varázslat nélkül megoldani. Részben praktikus okokból (ki tudja mi vár ránk a kapu mögött), részben pedig stilisztikai okokból. Viszont azt, hogy kiiramodjon bármelyik ló is, meg tudom akadályozni.//

A félsiker nem igazán nyugtatta meg, az a tény pedig, hogy Vincent lova meglódult, végképp nem. A helyzet elmérgesedésének elkerülése végett ellép Hanas lovától és a menekülõt megbûvöli egy rövid igével, remélve, hogy a lovag nem veszi rossz néven a segítség ilyen formáját.

//Azt hiszem, nem nagy titok: Irányítás 1E 2Mp idõ:1 szegmens, 6 körig tart. Megállítja, majd ha Vincent készen áll akkor áthaladtatja a kapun.//

[Jomadar]

(Somuris)

A kapu helyén egy kedves, barátságos, mohával enyhén benõtt boltív jelenik meg, a túloldalán kellemes, dús mezõ. Sajnos a hang és a hõhatás nem változik.

[Castor de Vinter]

Miután Castor kihányta magát, és már nem tör rá az inger, iszik a kulacsából, hogy elvegye a szájából a hányás ízét.

-Brr...nagyon remélem minden kellemetlenség ellenére megérte, hogy ezt választottuk...-morogja.
Utána Messalának nyújtja a kulacsot, felsegíti és szétnéz, hogy hova kerültek.

//Na, hát megérkezünk lassan a történet végéhez... //

[Mesemondó]

//Elkezdtétek egymást kóstolgatni? //

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Castor
_________________________________________

Hûs, de nem téli hideggel dermesztett légterû termecskébe érkeztek. Minden sima, egymáshoz hajszálnyira illeszkedõ sötétszürke kövek borítottak: a hatszög alakú padlót, a dísztelen falakat, a sima mennyezetet s a kicsiny, lõrés szélességû ablaklukakat. S itt a kapu íve is ilyen kõbõl készült, nem gránitból.
Nem voltak egyedül a termecskében. Velük szemben egy fekete ruhás, fekete fejkendõs kislány ült sarkain. A nyaka sem láétszott, állig a kednõ uralta fejét. Mintha temetésrõl szalajtották volna. Bõre nagyon sápadt volt, nagy kék szemeit le se vette a két idegenrõl, akik feltápászkodtak a kapu elõtt. S a kislány jobbkában kés volt, a balban csirkefej. S egy fejetlen csirke futkosott a termecskében...Itt valaki frissen fejezett le egy baromfit...
-Itt vannak az angyalok...-suttogta a kislány. A donna Castorra nézett döbbenten.
-Nem tudtam, hogy a kapu másik fele lakott területre nyílik!-nyelt egyet a nõ.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-egy rozzant erõdnél
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Tiarren, Somuris, Hanas
_________________________________________

Hanas makacsul áll. Nem hogy a lova, de õ sem úgy néz ki, mint aki át akar kelni azon a kapun! Tiának a folyosón sikerül beérni Vincent lovát, ahol megállítani meg tudta, de a gazdája kellett ahhoz, hogy visszavezetõdjön a terembe. Az öreg leült és sósmogyorót kezdett el ropogtatni, úgy nézte végig a jelentet...
Trixi megforgatta szemeit és mély levegõt vett. Átlépte a kapu eseményhorizontját (vagy mit ).
Somuris illúziója hatott a pacira, de azért elkellett oda szép nyugodt szó és a bíztatás. De tény, hamarább sikerült átkönyörögnie a lovat a kapun, mint ami még Vincentre és Hanasra vár.

Somurisnak fülére kellett tapasztania a kezét. Mintha hangorkánba lépett volna. Nem volt fenn és lenn, talán szabadesésbe keveredett? Szem elõl tévesztette hátasát s ha szemét kinyitotta, zuhanás közben mintha egy függönyön át látná, arctalan alakok figyelik õt. Vagy képzelõdik utazás közben?

[Castor de Vinter]

-Számít az? -vont vállat Castor - és egy kis hányás ízû nyálat köp a padlóra fintorogva. -Ha jól látom ez a gyerek olyasmit mûvel amiért Ber Tannedában, vagy Shadon városában már rég megfojtotta volna az inkvizíció...-mondja és nem törõdve a gyerekkel gyorsan körbejárja a helyet, hogy felmérje kik vannak még itt. Kikémlel az ablakokon, hogy hol van, mit lát.

- Beszélj vele. -bök az állával a gyerekre- nem szeretném hogy valami istennek higyjen minket vagy mit tudom én...egyátalán mit csinál ez a gyerek itt és miért? Olyan mintha áldozatot mutatott volna be...bajban van a faluja?

[Jomadar]

(Somuris)

- Próbál valami ritmusba kapaszkodni és kiirtani a fejébõl a hangorkánt de persze nem megy semmire. Küzd a zaj ellen, mérgesen ráüvölt az arctalan alakokra de persze nem kap választ. Törékeny cserépnek érzi magát egy földrengés közepén. Ez már a pokol?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Castor, Somuris
_________________________________________


Castor nem ért fel a terem ablakáig. Mert 5 láb magasságban voltask azok a lõrésvékonyságú nyílások. A kislány nézte õket, suttogott valami oyat, hogy meghallgatták õt a szellemek, majd felállt, s az egyetlen ajtón, ami a terembe vezetett kisurant. Kintrõl lehetett hallani:
-Anya, anya, a szellemek meghallgattak!
-Jaj ne...-jajdult fel a donna-A Felföldön mindennapos a kisebb áldozattétel, itt minden más...-kilépett a nyitva felejtett ajtón-...de azt nem gondoltam, hogy ahova érkezünk, az egy lakott vár lesz!
Ha Castor kimegy a donna melé, ez számára is megereõsítést nyer: egy ötszög alapú vár egyik karcsú tornyában vannak. Csigalépcsõ vezet le, ezen futott le a kislány. Hogy itt ló hogy megy majd le, az egy nagyon jó kérdés!
A másik két torony, ami nem karcsú volt, lakni valónak tûnt. Az egész vár elhagyatottnak, de nem elhanyagoltnak tûnt. Inkább egy télbe dermedt jelenségnek illett be: a havat egy nõ seperte az udvarból, ahol kisebb épületek sorakoztak még. Középen kút állt, két másik kendõs nõ vödrökkel ahhoz igyekezett. A kapu zárva. Egyéb mozgás nem volt jellemzõ. Enyhe havazás takarta el a távoli hegyeket, amik így magas sziluettekként mutatkoztak csupán. A hideg pirosra csípte a donna és a dwoon arcát.
A páros mögött csattanás és patkókopogás zaja zavarta meg a csendet. Valaki érkezett. Lovastul.

Somuris számára a hangzavar egy csapásra ért véget. S nem leesett nagy magasságból, hanem 20 centire lépett ki a kapuból a padló felett. A lova is. S a pára ezt nehezebben viselte el, kezdett megvadulni. Hirtelen idegen hely, kis esés...De a dalnok is megküzdhetett a gyomrával: visszatarthatatlanul elhányta magát. Mikor megkönnyebbült, és rájött, él, senki nem lesi õt szellemként, észrevehette, még két valaki kitaccsolhatott elõtte. Csirkefej a kövezeten. Halott csirketest a fal tövében. Szemben nyitott ajtó, hatszög alapú kis termecske, magasban lõrésszerû ablakok, sötétszürke kõbõl felhúzva minden. És hideg. Ez lenne hát az érkezési hely?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Felföld
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délben
Résztvevõk: Tiarren, Hanas
_________________________________________


Vincent megsimogatta lova nyakát.
-Köszönöm-nézett Tiára, majd újabb jelet hányt magára s megkísérelte lovát a kapun átallvezetni. A nomád tiltakozóan rázta fejét, hogy õ bizony nem megy!
-Jöjj, Hanas, a kapun túl vár az, akit keresünk! Ez hajt engem is, msákülönben nem venném igánybe az utazás ezen módját! Sõt mi több, messzirõl elkerülném!
Küszködés árán, de Vincent és nyugtalan lova eltûnt a kapuban. Hanas makacskodott, de belátta, igaza van a lovagnak, mély levegõt vett, behunyta szemét s rábeszélés sora után õ maga is belépett...

A homokos tata meghallgatat Tia kérdését:
-Elfek? Igen, voltak itt. Még régen. Nagyon régen. Akkor én még nagyon fiatal voltam, s a mesteremmel éltem itt. De a szobrászkodás már akkor is a véremben volt, bizony! Megörökítettem õket. Kicsiben. Majd mikor enyém lett ez a hely, felujítottam a fogadótermet...És tettem hozzá egy picit...-élveteg vigyora elárulta, az elfek minden bizonnyal nem álló férfidísszel álltak neki modellt, az már az õ saját agyszüleménye...

[Castor de Vinter]

- Hát mostmár így jártunk...-vont vállat a dwoon. - Legalább nem kell a Vadonban töltsük az éjszakát.

Az érkezõ Hanasnak biccent:

- Majd feldobunk egy érmét, hogy ki marad itt takarítani...-vigyorog Castor.

- Várj Messala, nem menjünk még! Várjuk be a többieket és adjunk nekik néhány percet, hogy háborgó gyomruk megnyugodjék! Okosabb lenne együtt maradnunk, míg teljesen fel nem derítjük hová is kerültünk.-javasolta a dwoon.