Szórakozónegyed - Kyr színház

[Garmacor]

- Bocsánat Kriaknak hívnak.
- A segítségét elõre is köszönöm holnap mindenképp eljövök.
estig olvasgatok majd visszamegyek a fogadóba
// enrawell csillaga ott is alakul egy megállapodásom

[Garmacor]

// még a fogadóban amíg még Cymar ott van//
- Nos nem áll szándékomban megkeresni Nyikhajt a bosszúállás távol áll tõle. Amíg békéhagy minket részemrõl nem lesz gond.
majd Lighrához fordulok és khálul beszélek
- Hadd nézzem a sebedet. //Ha nem súlyos és tudok kezdeni vele valamit akkor ellátom ha nem megkérem Verint hogy kerítsen valakit//
[/i]Közösre váltok
- Verin egy fürdõt intéznél Lighrának. Esetleg tudsz róla valamit, hogy merre lehet a felszerelése?
Felmegyek a szobámba a fegyvereimért
- Lighra válasz amíg nem szerzünk neked valamit szeretném ha valamelyik nálad lenne. nyújtom felé a fegyvereim
//mikor Lighra végzett a fürdéssel//
- Velünk tartasz? Egy kis edzés.
ha más nem akad akkor visszamegyek a könyvtárba amint kinyit ha szétszakadunk akkor a többiek délután megtalának a fogadóban elvégre zenélnem kellbelépve a könyvtárba
- Üdvözlöm Marnim.
- Sikerült valamit intéznie?

[Lianna Pentangelin]

Kriaknak

-Nem kell segíteni, ellátom magam. Gyógyító voltam-mondta a nõstény s értõ mancsokkal húzta el a szõrét a sebétõl.
-Csak felsértett a fém. Nyugalom. Maradok itt, megcsinálom, és kipihenem magam. A ghont pedig megköszönném.
Verin fejét vakarta:
-Az a gond, hogy már eleve felszerelés nélkül hozta ide Nyikhaj. A rabszolgapiacon szedhette ösze, szóval bottal ütheted a holmija nyomát...
Lighra szõre szinte borzoltan szállt, miután megszáradt. Elnyúlt a padlón, ahova gondos kezek takarót terítettek re, még se a puszta földön osztozzanak a khálok.
-Menj csak gyakorolni a kis hímmel, és végre kialszom magam. Eddig a szökésen gondolkodtam, de ennek vége...-s nagyot nyújtózott, ami valljuk be, khál szemmel egy csinos kis nyújtózás volt.

Marnim épp nmyilvántartást körmölt, épp hogy csak felnézett.
-Szerencséje van, macska uraság. Egy ismerõsöm épp vállal tanítványt és felettébb kíváncsi magára.

[Garmacor]

- Rendben legkésõbb délután visszajövök.
a ghont odaadom Lighrának
- Parancsolj
kiélvezem a látványt amikor Lighra nyújtózik
// könytár
- Ennek örülök és mikor tudnék találkozni vele elképzelhetõ hogy esetleg 3 tanítványa is lenne ha vállalja és ha meg tudunk alkudni.

[Lianna Pentangelin]

Kriaknak

Lighra megköszöni a fegyvert.

A könyvtáros elnyom egy mosolyt.
-Hárman? Nocsak! Milyen nyelv is keltett ekkora érdeklõdést mindannyiótokban? Ez már engem is felcsigáz. Az ismerõsöm itt dolgozik a könyvtrában. Nyelvész. Régi könyvek szövegét restaurálja.

[Garmacor]

- Nos részemrõl bármely beszélt nyelv van még mit tanulnom ,de akkor majd a nyelvész barátja tanácsaira hagyatkoznék.
- Érdkes ember lehet.
- Mikor tudnék beszélni vele?

[Lianna Pentangelin]

Kriaknak



-Hm, a könyvtár látogatóktól elzárt részén dolgozik most is. Meg kellene várni az ebédszünetet. A szokások rabja, komótos, nem veszi ki magát az nála jól, ha zavarják, vagy felkeresik hívatlanul. Türelmes és korrekt ember, ha tiszteletben tartják a bogarait. Ugye ezt megérti? Szüksége van a korábbi könyvekre önnek ma is? Mert hamar elõkeresem, félretettem, nem vittem a helyére egyiket sem.
Ha Kriak szeretne olvasgatni, megvolt rá a lehetõsége. Három ifjú, taláros fiú is csatlakozott ma a könyvtár nem túl népes olvasótáborába s nagy albumokat lapozgattak nyúzott képpel. A másnaposság tipikus vonásai húzódtak a fiúkon, de tanulni meg kell, szóval könyvmolykodtak.
Délben Mirnam összezárta nyilvántartását, felállt s egy fiatalabb embernek adta át a déli munkát, intett Kriaknak, tartson vele. A könyvtár hûs belsõ udvarán vágott át a macskalénnyel, s ott egy kis szobában ételillat jelezte, itt ebédet szolgálnak fel éppen. Valamelyik kifõzdébõl hordhatjáka könyvtár dolgozóinak.
-Õ az-bökött Mirnam az asztal végén ülõ, világosbarna hosszú hajú férfira, akin nem sok ránc látszódott, olyan 40esnek tûnt csak. Pedig öregrõl beszélt a könyvtáros. Halványzöld tunika, ezüstszürke felöltõ látszott ruházatából, s a visszafogott rendezettség. Elmélyülten lapozgatott fûzetlen könyvet maga mellett, kanala néha merítkezett csak meg levesében.

[Garmacor]

Ez csak természetes nem akarom fölöslegesen megzavarni.
-Köszönöm. Élnék a lehetõséggel.
A várakozás óráit olvagatással ütöm el. A fiatalokkal nem foglalkozok.

Megállok az asztal elõtt és megvárom míg felnéz az öreg.

[Lianna Pentangelin]

Kriaknak

-Osora, már megint itt a macskád, érzem a szagát-s a férfi tüsszentett. A nevezett, egy kontyolt hajú idõsebb asszony (amolyan vénkisasszony forma) zavartann nézett Kriakra.
-Ez most nem az enyém...
-Még hogy nem!-nézett fel ingerülten a férfi, majd a kanalát visszatette tányérjába. észrevette a khált.
-Hm-majd zavartalan mozdulattal újabb korty leves tûnt el a férfi szájában.
-Ez így nehéz lesz. Allergiás vagyok a macskaszõrre...-közölte a férfi s zsebkendõt húzott elõ. Kifújta az orrát, megtörölte szemeit.-Önt érdekelné a nyelvóra? S melyik nyelvé?

[Garmacor]

kicsit elcsodálkozok a csodabogár viselkedésén
- Üdvözlöm. Kriak vagyok.
- Én mondjuk a dzsad nyelvre gondoltam esetleg az elf nyelvre, de lényegében bármire nyitott vagyok.

[Lianna Pentangelin]

Kriaknak

A férfi kanalazott, két kanál között kérdezett:
-Elf avagy dzsad területre készül? Mert ha egyik sem, felesleges olyan nehéz nyelvet megtanulni, mint a cikornyás elf vagy a szószövõ dzsad...Milyen nyelveken beszél az anyanyelvén és a közös nyelven kívül? Ha az ervet nem, talán az nem lenne haszontalan...Mert itt északon, uram, a közös nyelv mellé másutt az dukál, vagy mutogathat...
-Ha majdmegegyeztünk, a nevem is elmondom, nyugalom, tudom mit illik. Osora, ez viszint a tiéd...-nyúlt az asztal alá és felemelt egy kis cirmos macskát. Kriak az orrával már korábban érezte az állatka szagát s hallotta ahogy puha tappancsaival az asztal alatt araszolgatott.
-Ó, ó, gyere a mamihoz Cicó!-nyúlt érte a nõ és az ölébe tette.
-Fúj. Evés közben macskázni. Minden szõrös lesz és ki tudja milyen betegséget terjeszt!-törölte kezét a férfi zsebkendõjébe.

[Garmacor]

Látva a férfi reakcióját a macskára elmosolyodok
- Nem terveztem utazást egyik nyelvterületre sem. Az ilanorit beszélem még.
- Megfogadom a tanácsát és az erv nyelvbe kezdenék bele.
- Mit vár tõlem és mit nyújtana cserébe?

[Lianna Pentangelin]

Kriaknak

-Mit várok? Hm, rendszerességet. Ez nem olyan, hogy elkezdem, aztán eltûnök mert de szép a város. Mennyi idõt gondolt rászánni? Egyedül tanulna? Amit én adhatok, az a nyelv megfelelõ fokú elsajátítása.

[Garmacor]

- Hm. Néhány ígéretem a városhoz köt, ugyan délutánonként egy fogadóban zenélek, de azt leszámítva ráérek. A rendszerességgel nem lesz gond. Idõt annyit szánok rá amennyit szükségesnek ítél .
- Ha vállalja és két társam is úgy akarja akkor lehet, hogy hárman lennénk ha ez nem jelent önnek problémát.

[Lianna Pentangelin]

Kriaknak

-Hm, hm. Látni akarom azt a másik kettõt is, aztán döntök. Látatlanban senkit nem vállalok el tanítványnak.
Befejezte a levesét, megtörölte a száját, aztán felállt. Meglehetõsen fürge volt.