Torozon Tavernája

[Torozon]

Mara:

- Elképzelhetõ...
*Nem lép nagyokat, erõfeszítés és sietség nélkül és tudod tartani a tempót. Kicsit a lovag is elkomorodik és feltekint az égbe. Pár lépés után aztán visszatér régi önmagába, megeresztve egy mosolyt.*
- Mire gondol, kisasszony?

[Torozon]

Nelnor:

*Visszaérve a fogadóba sajnálatos módon tapasztalod, hogy az eddigi üres asztalodat elfoglalták. Ami feltûnik az az, hogy többen vannak azóta mióta elmentél, egy hely kivételével, minden asztalnál ülnek. Jobban szemügyre véve azt a részt, megpillantod ürességének okát: egy kártyajátékos bagázs, ami egy orkból, egy emberbõl, és egy hegyesfülübõl áll, elég nagy robajt vált ki. Visszaemlékezve, beugrik, mintha láttad volna õket itt a nap folyamán, de valamikor elmentek. Hát most megint itt vannak, nagy jókedvet produkálva. Talán érthetõ miért kerülik õket...*

[Valkay]

*Szótlanul sétál a lovag mellett… láthatóan kicsit zavartan, magába feledkezve. Nem ilyen városnézésre gondolt… s kicsit kínos már a számára. Most mit kezdjen ezzel a lovaggal?
Köti az etikett… lehet a lovagot is. Kezdi bánni ezt az Erioni kirándulást. Otthon kellett volna maradnia, vagy felmenni északra, csiszolni az Erv nyelvtudását…*
-Hogyan? *Kérdez vissza bambán…*
-Ó, hogy mire... nos arra, hogy nagyon hülyén festhetünk majd, ha belépünk a bolt ajtaján.
Ezért voltam kíváncsi… északon nem így sétálnak a népek… No persze így is, de egy lovag aki ruhát készül vásárolni a hölgynek… Ilyesmi… *Könnyedén vállat von, majd nagyot dobbant, hogy megállásra kényszerítse a lovagot… Felbámul rá szemrése árnyékából… majd a sötét pillantásának akkor lesz vége, mikor hirtelen belekarol a lovagba…*
-Mehetünk… Remélem ilyen hõs nem ijedt meg nagyon…

[Torozon]

Mara:

*Kíváncsian várja Tiranus, hogy vajon mit is fogsz mondani. Láthatólag nagyon érdekli egy másik nép kultúrája. A magyarázatodra enyhén felhúzza a szemöldökét, talán nem is érti igazából mire is gondolsz... A dobbantásra megáll, és kihúzott háttal várja mit fogsz csinálni. Aztán a sötét pillantás hatására, átvált a kérdõ arckifejezésbõl komorrá. Kisebb fajta gyanalvással néz most rád pár szegmensig, de ez az állapot is lehervad, amint hirtelen karonfogod, helyét átveszi ismét a meglepetés. Ma már másodjára...*
- Inkább nevezném meglepettségnek... Maga tele van meglepetésekkel, kisasszony... Vagy csak az észeki vér teszi? Úgy érzem, egyszer el kell utaznom oda, érdekes helynek hangzik... Mesélne valamit a hazájáról, kisasszony, ha szépen megkérem?

[Valkay]

*Lassan múlik az elrontott ebéd alatt felgyülemlett feszültség. Lehet, hogy álmaiban visszatér még, de a lassan pergõ percek alatt a nap sugarai s a város forgataga lassan kimossa lelkébõl az átélt félelmet. Bátorsága is visszatérni látszik. Fõleg, hogy megkönnyebbülhet, nem csapott patáliát a férfi. Lehetett volna valami elborult szerzetesrend tagjai is, akinek nõre nézni is tilos… õ meg itt még cukkolja. Hangulatának is jót tett a kis szösszenet. Halkan kacarászik… élvezi a férfiú lányos zavarát. Lám mekkora bajnok, mégis keresi a szavakat.*
Nem tudom… De remélem is… milyen dalnok lennék meglepetések nélkül…?
Márpedig én korszakalkotó szeretnék lenni, akirõl még évszázadok múlva is beszélnek
mindenfelé…
*Sandán felpislog a lovagra, kicsit hunyorogva…*
-és nem csak úgy mint a lányt, akit mindig csak megmentenek…
Kicsit féltem mi a baj… olyan merevnek teccik lenni… Ravennaiban ha egy úr ruhát szeretne venni nekem, általában felajánlotta volna a karját… ezért bátorkodtam…
Ó…? Mit mesélhetnék…
Azt hiszem igazából nincs is hazám… Egadenben cseperedtem ez igaz… de miután Abram atya meghalt jobbnak láttam lelépni. Szerencsére potn akkor járt arra Twyllin…
Nem tudtam volna éldegélni abban a kisporfészekben… Kellemes hely az igaz, ha valaki rajong a vidéki, falusi idilért, hogy nem történik ott semmi… Nos, én nem rajongok, engem nem vonz, ráadásul a kapáláshoz nem ilyen kezek kellenek…
* Bizonyságképp bemutatja, neki igazi kis mûvészkezei vannak, finom hosszúkás ujjakkal…*
-Nem is tudom, kihez tartozik pontosan…

Ó, Ravennai! Az már más, az már nagyváros! Persze nem ilyen nagy mint ez… *Int körbe…* de gyönyörû kikötõváros! Meg kell néznem feltétlen az Erioni kikötõket is… van e olyan nagy mint mondják. Láttam már pár kikötõt, össze akarom vetni velük ugyanis… Szerintem írok majd egy darabot a kikötõkre… talán egy hajó útját követve végig… Szépen felveszi ha fûszereket meg a datolyát Damakban… elcsordogál az óceánig… Hatalmas hullámok… fel egészen Sinemosi vizekig… s ott sorra veszi a nagy kikötõket… Talán majd elhajózik Erionba is… bár azt mondják az északi vizek nem túl hajózhatók. Na, mindegy, hol is hagytam abba?
A bazárnál…!
Nyüzsgõ bazár igen… ott már van valami pezsgés, érti uram? Valami, ami megmozgatja a szellemet… a vászonponyvák csaknem teljesen benyúltak az útra… mintha le akarnák árnyékolni a népeket... eltakarván a nyüzsgõ forgatagot, a nap fürkész szeme elõl.
Olykor sikerült is, mert a házak elég magasak arrafelé. Este is sokáig nyitva van minden. Este is lehet venni akár ruhát is… s ez roppant hasznos dolog.
Talán, mint egy kicsi Erion. Jó volt naphosszat járni-kelni benne, s ezt nem csak én mondom, tudja? Mások is, sok ezernyi nép… mindenféle népek, akik megfordultak arra… sokaknak állandó telepe van, vagy akár egy egész negyede. Sok dzsad, túl sok ha engem kérdez… sok aszisz néha toroniak is… Ott láttam elõször közelrõl efféle népeket. A dzsadokat nem szerettem… volt valami legtöbbjük szemében, ami zavart. Általában nagy volt a nyüzsgés, pont mint itt… Gondolom azért, mert ott pakolták tengerre a dél portékáit… és tengerrõl rakják az északit, legalábbis azt beszélik.... *Könnyed vállvonogatással túljut rajta… s folytatja is míg oda nem érnek a bolt ajtajáig…*
-A tenger gyönyörû… sokat lehetett vitorlázni arra… Meg akartam tanulni tudja? Csak feltörte a kezem az elsõ kötél, mikor meg kellett volna kötnöm valami vásznat. A mesterem persze leszidott érte… majdnem egy hétig nem tudtam gyakorolni. Pedig fel kellett lépnie a színházban… szerette volna, ha helyet kapok én is a karban…
-Csíng…- *Szól a csengõ, mikor a feltáruló ajtón az elõzõ vásárlók egy idõsebb hölgy s talán a lánya libbennek ki rajta…*
Ez lesz az ugye? Elég nagynak tûnik… *Beleszimatol finoman a levegõbe, nem e dohos, mert azt nem szereti… De nem, a kevés illatszer alatt nyomát se érzi…*

[Torozon]

//Valkay, a második bekezdés eleje és az "és nem csak úgy mint a lányt, akit mindig csak megmentenek…" mondat után az beszéd, vagy azt csak gondolod?//

[Valkay]

// Ó bocs. Azt hittem nyilvánvaló hogy a megkezdett mondatot folytatom, a helyzet-közbeszúrás után. Azt hiszem javítottam. Szóval folytattam a ... utáni mondatot. //

[Torozon]

Mara:

*Felpillantásodra elmosolyogja magát a lovag, és kissé lazít merev testtartásán, de még mindig daliáns a kiállása. Le mered fogadni, hogy sikerült csökkenteni benne az eddigi feszültséget, és önbizalmat adni neki.*
- Hiszen én... Lényegtelen. - kezdi ellenvetõen, majd meggondolja magát és lemondóan fejezi be a megkezdett mondatot.
*Figyelmesen hallgat, néha rád pillanat, és olyankor felderül a kedve milyen átéléssel tudsz mesélni. A kezeidet az övéibe fogja mikor megmutatod õket, és gyöngéden végig simítja.*
- Valóban nem kapálásra valóak, vigyázzon rájuk, kisasszony.
*Mire befejezed a mesélést és a visszaemlékezést, pont odaértek a bolthoz. Tényleg nagynak tûnik, és ahogy bepillantassz a boltba mikor jönnek ki az elõzõ vásárlók, ráeszmélsz, hogy a belsejét látva még nagyobbnak tetszik, annak ellenére hogy teli van sok-sok választékkal. Tiranus megtartja az ajtót, és beenged maga elõtt, miközben helyesel a kérdésedre. Bent kellemes illat és hûvös idõ fogad. Pár pillanat múlva egy idõsasszony siet elétek, arca ráncosodó de meleg mosoly feszül rajta.*
- Szép jó napot! Miben segíthetek? Tiranus úrfi, csak nem megint elszakították a fehér ingét?
- Nem, nem. Most másért jöttem. Az igazat megvallva a kisasszonynak szeretnénk ruhát.
- Oh... Jó helyre hozta a hölgyet, Tiranus úrfi. Milyen ruhára gondolt, kedvesem? - kérdezi tõled.

//Elnézést a kései válaszért! //

[Pirate]

(Alasandril Belteron con Cavallos)

Kicsit meghökkenve bámulom az épületet. Olyan mint egy kaszárnya. Meg akkora is. Ez a híres taverna? Ahogy az arrajárókat elnézem nem ártana felkötni a gatyámat. Na de nem azért vagyok én Alasandril Belteron con Cavallos da Valens da Mortezza ab Anda, hogy ne nekem legyen a legnagyobb arcom akárhová is megyek! A lovamat kikötöm ha lehet, majd elegánsan bevonulok a tavernába, egyenesen a sankot célozva meg. Átfúrom magam ahol lehet, ahol nem ott igyekszek csak aprókat kerülni, és közben a közönséget vizsgálgatom. Ha odaértem a sankhoz egy ezüstöt csapok a pultra, és odaszólok pyarroniul a legközelebb álló kiszolgálónak, csaposnak, vagy magának a fogadósnak

-Egy kupa bort ide, a jobbikból!

[Torozon]

Alasandril Belteron con Cavallos:

*Tömve van a fogadó. Akármerre nézel, mész, telis-teli embereket látsz, és még ki tudja miféle szerzeteket. A levegõ fülledt, szinte tapintani lehet a forróságot. Kisebb-nagyobb erõfeszítés árán átverekeded magad az emberáradaton, de nem kapsaz semmilyen sérülést, legfeljebb csak szúrós tekinteteket. A sanknál egy fiatalabb férfiú szolgál ki, habár tekinteteddel megtalálod magát Torozont is. A fiú szó nélkül elveszi a pénzt, és pár pillanat elteltével visszatér az áhított borral. Persze állva nem kényelmes elfogyasztani ezt a zamatos bort, talán érdemes lesz valamikor leülni...*

[Pirate]

(Alasandril Belteron con Cavallos)

Hmmm, ide tényleg nem akárkik járnak, látszik. Meghúznám a bort, de lépnem kell mielõtt a kiszolgáló elmenne.

-Khm, várj egy kicsit...fiam.

Jóllehet talán még fiatalabb is vagyok tõle így fejezem ki a rangbéli különbséget. Azért lássa már hogy kivel van dolga, és nem árt mindjárt az elején letisztázni az ilyesmit.

-Tudod én afféle, khm... utazó lennék. Most érkeztem ide és elkélne valami szállás. De persze nem akármilyen. Ez a hely elég híres, azt hiszem ki tudná elégíteni a khm... igényeimet. Szóval ha mód van rá, akkor talán khm... beköltöznék ide egy khm...kis idõre.

Várakozóan pislogok rá, vajon mit mond, milyenek az árak, feltételek ilyenek. Jó lenne ideköltözni, közel lennék a tûzhöz. A sok torokköszörülés meg csak modoroskodás, nincs sem gégerákom sem tüdõgyulladásom.

[Shirin Horha]

(Rahim)

Lassan,ólmos léptekkel cammog fel a szobájába,alig várva,hogy az ágyában legyen.Amint felér,szinte belezuhan az ágyba,és mereven kezdi nézni a plafont.

Fél óráig fekszik így:se ébren,se álomban,míg elszenderedik.

Csak jó kilenc órával késõbb nyitja fel a szemét.Rögtön felkel,és lefelé indul a fogadóba.Leérve szétnéz,hogy hány ismerõs arcot lát,és hány arc nézi õt.

[Torozon]

Alasandril Belteron con Cavallos:

*A fiú magára sem veszi a megszólítást, látszik hozzászokott már. Pislogás nélkül hallgat végig, csak azután szól hozzád, közömbös hangon:*
- Sajnálom, uram, de azt hiszem rossz híreket kell közöljek, ugyanis teltház van. Nincs több hely, mindegyik ki van bérelve, uram.
*Meg sem várja, hogy mit válaszolsz, már fordul a soron követekezõ emberhez, és felveszi a rendelését.*

[Torozon]

Rahim:

*Ahogy lépkedsz le a lépcsõn, egyre hangosabb és érthetõbb lesz a ricsaj. Nem kell sok ész, hogy rájöjj: éppen nagy mulatság megy lent, énekkel, zenével, és a hiányozhatatlan részeg vendégekkel. Leérve feltûnik, hogy többen vannak az emberek, kitöltik az egész teret. Ismerõs arcokat látsz, (azokét akik a kora déliutáni incidensnél jelen voltak) de csak egy-egy pillanatra, ahogy feltûnnek a tömegben, de nyomban el is vesznek. A legtöbbjüket viszont még soha nem láttad, ezért nem nagyon bámulnak az emberek. Akik pedig felismernek, annál többet hogy összesúgnak és vállat vonnak nem foglalkoznak veled, belevetik magukat ismét a táncba.*

[Pirate]

(Alasandril Belteron con Cavallos)

Micsoda modortalanság! Ez az Erion, meg a híres Torozon! Ugyanmár, ennél csakis jobb szállást találhatok! Na de hol is? Hmmm...Na jó, üljünk le ha lehet, aztán majd meglátjuk mi lesz. Azzal leülök egy asztalhoz (ha találok üreset, ha nem akkor a pultnál állva fülelgetek) és lassan kortyolgatva a boromat sorra veszem mit tudok Erionról, és az erioni fogadókról. Szinte semmit. Ennek nem lesz így jó vége, ki kéne találni valamit... Csendesen iszogatok és hümmögök magamban.

//Reméltem is hogy nem veszi magára, a közismert "garcon" is ugyanezt jelenti. Visszajáró nincs, egy ezüst egy kupa bor? Remélem akkor legalább valami minõségi... //