• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Ranil Tüze

A múlt... Ez történt Velünk...

Moderátor: Admin

Téma lezárva
1049 hozzászólás • Oldal: 46 / 70 • 1 ... 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49 ... 70

HozzászólásSzerző: Schinter » 2007.05.14. 21:59

Aries den Morgan


-jól van jól van láttom nem szorult belétek semmi mûvészet :lol:

Zak szavaira kissé meglepõdik.

-Kedvetekért?Hej csak nem a kapitányra hajt atyám? :D Na jó csak az önkedvéért csak most csak nálam :roll:

<Na lássuk,hogy akko hogy táncolnak a párok :D hm..A Dorcha hova tünt?Õt nem kéri fel senki? vagy ez nem szokás náluk a mulatozásokon? :roll: >

MEgpenditi a hurokat ám most kissé máshogyan.Más tempót diktál a zenével miközben visszaemlékezik a multba,mikor még gondtalanul élte életét és a mezõn száguldozhatot a lovakkal és Krisztinnel...Bár most sem változott sok minden,de azért egy kis honvágy költözött a szivébe...A régi emlékekbõl merit ihletet a zenéhez és átviszi a hangulatot a kapuvári közönsségnek 8)


//[ 2007.05.14, 22:55 ] - Schinter gurított 1d100 -t, az eredmény 83. Indok : z.

csak hogy lássuk mennyire sikerül a lassú szám xD//
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.05.14. 21:59

(Bethsebath Nan Sifro)

-Értem én uram, nagyon is, most van ön sármja javában!-kacsint Seba.
-A parancsot pedig megértettem...
A beállt tósztra õ nem kiabált, nem zavarta, félig csípõre tett kézzel várakozik. Majd elkezdõdött a jóval andalítóbb nóta. Sebára jótékony hatással van a bor. Kevésbé gátlásos. Hozzásimul Zamorakhoz, egész rendesen átöleli. Lustán megérinti Zamorak haját.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Garcia da'Ramol » 2007.05.15. 5:22

/no problem commandant :) /

(Hatarasima)

Kita hívására nagyot kortyol a kupából és a lány után szökken, hogy képzetlenül, de nagy lelkesedéssel mozogjon a zene ütemére. Nem komolykodó, néha esetlenül jön ki a mozdulat, ilyenkor jót mosolyog saját magám, ha Kita is kellõen felszabadult, akkor bohóckodik is egy kicsit. Amikor a lassabb muzsikára kerül a sor kissé megkönnyebbül < a sasú topogást csak nem lehet nagyon elrontani…> Kissé félszegen karolja át a félelf lányt…


/eddigi TP-k: 320+210+50= 580TP/
Helliodor Lord Ghor
Joey lovag
Hatarasima
Garcia da'Ramol
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 281
Csatlakozott: 2007.01.19. 15:10
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.05.15. 7:35

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Hatarasima
____________________________________________________________


Lassúzás közben azért Kita nem simol olyan szorosan hozzád, egy kicsit merev és tart egy piciny távolságot. Nem ismer téged, de csak szeretne tõled valamit, ha tácba hívott. Õ ügyesebb táncos, de nem foglalkozik a kis mellélépéseddel, mosolyogva lépked veled a zene ütemére.

- Mióta vagy sógun?
- Öhmmm... legalább egy - nem is tudom - maximum két hete?!
Kita meglepetten húzza fel a szemöldökét.

-Ezek szerint te nem is vagy nemesenszületett? Akkor hogy lettél sógun? A Dorcha nemességet adományozott neked?

- Igen valahogy, így történt... tudod egyik nap meditáicóm közben egy örög szerzetes jött, hogy a Dorcha hivat. Már ez érthetetlen volt, majd valami bürokratikus és faji visszáságra hivatkozva a kancellárt kivégeztette...
engem meg kinevezett sógunnak....
mindezek mellett, arra adott utasítást, hogy a 300 testvérünkkel aljasul végzõ Degrel Tábornok nyerje el általam méltó büntetését. *

- Ja igen...a Fõkancellár...halottam róla....-a küldetésedrõl is. -Kita láthatólag örül neki hogy nem vagy született arisztokrata. A fejét a válladra hajtja és úgy beszél:

- Én közrendû szabad családból származom.

- Anyám… harcmûvész volt, a Ryu-tartomány egyik iskoláját vezette...,én is ott nõttem fel, az iskolában.

'Hatarasima méylen beszívja a lány üde illatát.'

- Apámat nem ismertem, anyám azt mondta egy sirneari erdõjáró volt. Anyám még niarébõl vándorolt be Tiadlanba még régen. Õ niarei volt.

- Nekem nem volt ilyen szerncsém, engem a kolostor szerzetesei neveltek, ahova bátyjám - szüleink korai halála után beadott - neveltek és képeztek a szaták tudományára.

- Igen kivételes lehet édesanyád, ha átkelt a szinte átjárhatatlan hágókon, hegyeken *

Kita felsóhajt:

-Vannak utak, ösvények....és jó oka volt eljönnie....nem akarok errõl beszélni...

Hatarasima a lány szemébe néz mielõtt megszólalna...

- Egy pillanatig sem gondoltam, hogy nem igaz az amit mondasz, az õszinte csodálat szólt a számból... Ahogy akarod kedves... *

Kita elpirul a "kedves" szóra, de folytatja:

- Azt nem mondanám hogy "szerencsésesek" voltunk. Tiadlanban ritka az elf vér. Rajtad kívûl, talán összesen ha egy tucat kereskedõt és szatát láttam, aki feévér volt...te már sógun vagy...de ha közember lennél éreznéd a megkülönböztetést....az emberek már csak ilyenek.

-Én valahogy soha nem gondolkoztam ezen. Szerintem a közemberek elsõsorban a szatát láthatták benne, így nem mertek illetlen szavakkal ostorozni... a felség támadóit meg nem érdekelte milyen származású a testõr akinek testén keresztûl a céljukhoz juthatnak...

- És te...találkozol még a bátyáddal?

- Nem tartjuk a kapcsolatot, bár gondolom a kinevezésem, már eljutott a fülébe íg yszámítok a felbukkanására a háború végén. *

-Hát igen a Dorcha serege engem is kérdés nélkül felvett...mikor bebizonyítottam hogy a Víz-utjának harcosa vagyok, már azt se kérdezték ki fia-borja vagyok, nekik elég volt, hogy a Dorchát akarom szolgálni.

-És bartánõ, feleség vár-e odahaza?-kérdi kita bátortalanul.

- Nem senki sem vár. Te, hogy képzeled el az életed a háború után. - kérdezi miökzben mind jobban ráérez a lassú zene ütemlre és mozgása már alig ügyetlen.

- Oh, hát ez fura...egyik tiadlani lány sem várja a Dorcha széparcú testõrét...oh bocsánat sógunát- mosolyog a lány- mikor tetted ki a lábad a kolostorból utoljára?

Hatarasima kissé elpirul és szemlesütve mondja...

- Több évtizede szolgálom az udvart. A szerelem mindeddig elkerült... de az udavrhölgyek és társalkodónõk néha elkísértek sétáimra.

-Ohh...értem...hát a gésákba beleszeretni...nem lenne túl szerencsés nem igaz? -mosolyog- de azért néha...-mondja Kita miközben egyre közelebb tolja az arcát a tiédhez.- kinézhettél volna...-mostmár egészen "intim" közelségbe van a szája a tiédtõl....megnézni...-lehelletét érzed az ajkaidon....-hogy milyen szép is a kinti világ. - mondja és lágyan a szádra tapasztja az ajkait.

....Hm...Csók....Az elsõ amit Hatarasima nem "szolgálatból", hanem egy nõ önálló döntéseként kapott...Kita a csók után a szemedbe néz, egy pillanatra megrámül, végül is csak egy sógunnak adta...
A katonák a tánckörön kívûlrõl bztatni kezdenek nagy ovációval, kissé részegen:

-Na mi lesz? Csókold már vissza! Oj, oj, oj,!!!-drukkolnak.

Hatarasima önkéntelenül, és elsõre bizonytalanul, majd határozottan viszonozza a csókot, még a katonák "figyelmeztetése" elõtt. Nincs õ fábol, hogy bíztatni kelljen...

Aztán a társaik lenyomják õket, hogy ne legyenek már ilyen "bunkók".
Hangos "Ooooolllállláááááá!- a jutalmad...a katonák tisztára mint a dedósok....a 31.-esek amúgy, az erigowi íjászok azok.

- Ez igazán jó volt, Mejünk kicsit nyugodtabb helyre... - javasolja majd a karját készségesen a lánynak nyújtja had karoljon bele. És kivezeti a "tánctérrõl" egy csendesebb részére a várudvarnak.

Kita elmosolyodik:
-Ha megígéred hogy úriember maradsz...
- Csakis
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Schinter » 2007.05.15. 14:02

Aries den Morgan


A biztatás alatt egy pillanatig abba hagyja a zenét,hogy teljes csönd uralkodjon el a kapuvári éjszakakába majd a hangos hurrá. :roll: Mielõtt távoznának odaszól a párnak:

-Ne távozzanak üres kézzel.Vigyenek egy-egy kupa bort.Olykor csodákra képes az alkohol :wink:

Aztán foyltatja a zenét és már igazán várja,hogy mi lesz az emberekbõl holnap reggel azon kivül,hogy egy kupac massza erõs fejfájással :lol:
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.05.15. 19:16

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Bethsebath Nan Sifro
____________________________________________________________



Zak átfogja Seba derekát és a fülébe suttog a nõnek:
- Látom már nem csinálsz gondot te sem ebbõl a parancsnok-beosztott viszonyból...

-Bort ittam, Zamorak...becsíptem, érzem...De ha majd meghallom a szakaszom füttyögését, lehet, eszembe jut megint...
Fél szemét kinyitja. A követ és a félvér lány mintha közel került volna egymáshoz.
-Még szerencse, hogy máson köszörülhetik a nyelvüket...Még...

Zamorak élvezi Seba testének közelségét és a kezét, mintha véletlenül tenné, lecsúsztatja a nõ fenekére a tánc közben. Hát ezt nem valószínû hogy bármelyik tánciskola így tanítaná, de a a férfi keze egész jól érzi magát ott....
- Neked van külön szállásod ugye? -kérdi mosolyogva.

-Hm? Szállás? Ha nem tarolták le a toroniak, akkor még van egy tisztiszállás-szerûség...Ha nem, sátor...amit én nem állítottam fel, az biztos...-mormogja Seba. A bor megtette hatását, egészen ellazította.
-Úgy látom, azt szeretnéd, hogy kijózanodva a szakasz holnap engem méltasson...

- Hmm...csak a kezem pihentetem...-mondja a férfi és úriemberként visszarakja a derekadra.
-De amit Arel elhagyásáról mondtam komoly volt. Nem tartok aszkézist és nem is akarok visszatérni a szolgálatába.Többet ér nekem a te bizalmad.Harmincnyolcéves vagyok. Élem is kell az életem, mert maholnap már...mire mentettem ki a vagyonom? Nézgessem egyedül? Erigowban lehet földet pénzért venni, vagy csak ha a herceg adja?

Sebába lassan feszültség költözött. Ezt nagyon is jól lehetett érezni.
-Most akarsz errõl beszélni? Mert akkor inkább ne táncoljunk.

Zamorak meglepetten húzza fel a szemöldökét:
- Nem.Csak gondoltam megosztom veled a terveim...

A nõ csendben marad. Mikor vége a táncnak, azonnal megkeresi hol lehet még több bort inni. Határozottan ideges lett.

-Gondoltam ha bizalmat akarunk ébreszteni a másikban, annak az a járható útja, ha elõbb én adok neki. De mindegy. Köszönöm a táncot. - hajolt meg Zak, elköszönve, sarkon fordul és elmegy az Ispotály felé.

-Marha-morogja Seba, s kupájával a férfi után megy.
<Meg se várja, hogy kifejtsem, mi nyugtalanít, hanem azonnal beborul nála>

- Ideges nõvel nem jó vitázni. -mondja Zak. -Ha bajod van, majd várok mikor kevésbé vagy feszült.

-Hallgass meg.

Zak elmosolyodik:
-Természetesen. Csak ismerlek már annyira, ha bajod van,nem jó utána rögtön menni és faggatni téged,hogy most akkor mi bajod van.

Elnézi az ispotály körvonalait, meg a tüzeket.
-Lelkiismeret furdalásom van. nem volt helyes, hogy hitedtõl eltántorítottalak.Ez téged felszabadít, de engem nyomaszt.

- És Areltõl függ az egyes ember boldogsága vagy a döntéseitõl? Ha ezt nem léptem volna meg,nem maradtam volna más mint egy magányos kóbór pap. Éltem én már így eleget,de elteltem vele. Elég volt már a csavargásból.Szerinted meddig kéne még így éljek, vagy majd fogatlanul és iszákosan sirassam az elbaltázott életem, valami kalandozók által látogatott csehóban?
És te meddig akarsz katonaként élni Seba? Mikor fogod úgy érezni most már elég és mást szeretnél?

<Könnyedebb beszélgetésre számítottam, s lám, a sors közbeszólt>
-Ugye tudod, hogy az utolsó koporsószög szerepe sem bíztatóbb részemre?-nézte kupája szélét a nõ.
Mikor rá került a sor, picit bezárkózott. A komoly témák még egy édes alkoholos mámort is képesek kizökkenteni, ha elég korán kerülnek elõ.
Seba nagyot sóhajtott.

-Ezt hogy érted? -kérdi Zak

-Most én lennék az utolsó dolog, ami megerõsített abban, vesd le papi mívoltod, telepedj le ha a háború vége és kezdj valamit a vagyonoddal?

- Nem; éphhogy te vagy az elsõ és legfontosoabb indokom.-feleli a férfi.

Seba ezt nem érti, de nem is kell mindig mindent érteni.
-Szerintem igyál-nyújtotta át a kupát.

-Ami engem illet...Találkoztam egy napleánnyal. Állhattatosságomért felajánlott nekem valamit, amiben bár nõ vagyok, sokáig nem volt részem.
Már kezdett feloldódni nyugtalansága.
-Lehet gyerekem. S ha itt ez a lehetõség, hálátlanság lenne nem élni vele.Hálátlanság magammal szemben.

Zak kicsit felfelé fordítja az arcát és felnevet:
-De Seba egészen zavarba hozol. Tényleg innom kéne egy keveset, mert elpirulok....-mondja és mosolyogva meghúzza a kupát.
- Nálam van takarmányos raktár kulcsa...-vigyorog az összesküvõk sanda mosolyával....

Seba felnevetett.
-Látom, humorodnál vagy. Nem úgy megy az. Valami szertartást követõen lehetne csak...
Megköszörüli a torkát:
-Tehát csak akkor részesülnék gyermekáldásban.
-Aki pedig vaskos férfias vicceken nem jön zavarba, a nõk dolgain se legyen. Fõleg ha az a valaki felcser.Te megosztottad velem, szeretnél megállapodni idõvel, én meg azt, szeretnék majd gyereket.

-Jó akkor kopromisszumos megoldást javasolok: mi lenne ha bemennék a szénarakásba megnézni mennyire megy nekem az egy helyben letelepedés, neked pedig gondolom nem árt egy kis gyakorlás a szertartás elõt...-próbálkozik.

-...hogy?-pislog Seba

Zak beszéd helyett lekap egy csókra.

Seba megrezzen, és szégyenlõsen(!) elhúzódik.
-Még meglátnak!

- Ugyan már? Ettõl a bortól nem józanodnak ki hajnalig! Zak kézen fog, és a tûz fénykörén kívûlre húz.Nem is ereszti el a kezed, míg egy nagy kõbõl(!) emelet hosszúkás raktárépülethez nem húz.Odabenn sötét van,de idáig érzõdik a kaszált széna illata.
-GYere mondja Zak és a raktárba húz. Hátad mögött csattan az ajtó és záródik a kulcs és ottmaradsz a vaksötétban, csak Zak kezének melegét érzed....

A kulcs fordulására a sötétben elereszt egy vigyort.
<Így azért más...csak nem nyitnak ránk...így már nem>
-Feljebbvaló befolyásolásáért holnap futnod kell 10 kört Kapuvár körül.

- Tessék?- kérdi Zak döbbenten.

Elengedte Zamorak kezét, de csak azért, hogy átölelje és megcsókolja.

Zak éppen mondana valamit, de az ajkad épp akkor tapad az övére egy megkezdett szóval.
Aztán meggondolja magát és visszacsókol és kioldja az ing megkötõjét.

Seba olyan, mint az, aki rájön, nem kóstolót kap a pitébõl, hanem megeheti az egészet.
A csókja hosszúra nyúlik, s egészen hozzásimul a férfihoz. Egy pillanatra megkérdezi magától, hol lehet a széna, de aztán nem foglalkozik már vele. Ujjait a férfi oldalába méjeszti

Zaknak valószínûleg volt helyismerete, vagy készülhetett az éjszakára,mert egyszerûen hátradõl valahová a sötétbe, magával rántva a nõt.De kemény ütõdés helyett a térded puha szénába ütõdik és rugalmasan rugóztok egy kicsit. Zak elkapja a fejét és feltüsszent:
-Ciha! ---Bocsánat.

-Szénanátha? Ó, de sajnállak!
De hangjában vigyor volt. Dehogy sajnálja!Keze végigmatat a férfi ingjén/vagy amit épp visel, hogy hamar leszedhesse. Ha kell...tépi...

Hát egy két ingomb megadja magát, Zamorak pedig végigmasszírozza a felsõtestedet...
- Ez egy kincstári ing volt....-dünnyögi a melleid masszirozásába feledkezve.

-A kincstár gazdag...van még neki...-suttogja. Egészen kipirult, s bár ez nem látszik, õ érzi magán, hogy arca süt.
Megremeg kissé, mordul egyet, ami nála ilyenkor nem a harag jele, s keze ha nadrágon át is, de öv alá téved.

Zak felnyög, de tetszik neki a rámenõsséged:
-Ide azt hiszem máskor is el foglak hozni...-mondja.

Seba rekedten kuncogott, majd elég határozottan a férfi övének kicsatolásába kezdett bele.
-Nos, az istenek legyenek most veled!

- Dehogy legyenek!- háborog Zak
- Inkább egyedül a magam erejébõl akarok most megmérettetni!- jelenti ki Zak elszántan.

-Ez nem harc, Zamorak...vagy ha mégis, velem szemben alul fogsz maradni!-suttogta a férfi fülébe s rántott egyet az övén.
Betapasztotta a férfi száját, testét a másikhoz nyomta, kezével pedig tovább simogatta.

Zak megragadta Seba derekát és magára rántotta a nõt lovaglóülésbe és úgy ölelte...

A férfi akaratlanul kitalálta, mit szeretett volna Seba.Már épp eléggé felforrósodott a vére, nem bírta volna kivárni, míg a másik diktál ütemet, ha eggyé válnak.
Az öv engedett. Az utolsó akadály is elhárult. Sötét volt, nem kellett szemérmesnek lenni. Hevében megszabadult a maga holmijától is.Sosem adta még át magát ilyen pozícióban a hívásnak, de most meg merte tenni. Lehunyta szemét, s megadta magát nemének, s a férfinak. Hagyta, hadd legyen most úr az ösztöne és ne a józan esze

Zak hálásan adta át magát az ölelésnek és -bár maga sem tudta mit- de néha beszélt a nõ fülébe szerelmes szavakat. Ha Sebában volt is bizonytalanság, most már elfeledhette a kételyt és a bûntudatot: Zak õszintén a nõért hagyata el a Sólyomasszony kegyét.Zak déli vére "emberére akadt" a katonanõt régóta békolyózó kényszerû önmegtartóztatásban....
...és húszéveseeket is megszégyenítõ szenvedéllyel ragadta magával a nõt. Nem voltak félreérthetõ szavak, tekintetek, csak a két egymást keresõ test éhes követelése és életigenlése. Egyikõjük sem figyelte az idõ múlását.Végül elcsitulni látszott....

Seba a férfire omlott. magát is meglepte az a szabadosság, amit hagyott eluralkodni magán.
Megköszörülte a torkát:
-Ezt ugye most a fél tábor...hallotta?

Kintrõl részeg gajdolás és "lökjed má' azt a bort" kiálltások szûrõdnek be, válaszolva Seba kérdésére.

A nõ belesomolygott a sötétbe. Ezek ugyan frászt figyeltek rájuk! Megcsókolta Zamorak arcát:
-Aludjunk, de ha hajnalig még megkívánnád társaságom, nem mondok nemet. És avass be máskor is bátran a terveidbe, most már nem hibáztatom magam feleslegesen.

Még nem volt hajnal, de a nõ érezte...lassan szedelõdzködni kellene.

//5k10*10 tp a nem mindennapi tapasztalatokért Sebának.//
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.05.15. 19:21

(Bethsebath Nan Sifro)

Finoman keltegetni kezdte Zamorakot, mégpedig úgy, hogy csókolgatni kezdte:
-Közel a hajnal...Nem lenne illõ, ha innen másznánk elõ, szénásan...a búcsúztatóra...-suttogta. Csakhogy minél tovább csókolgatta, annál nagyobb késztetést érzett arra, hogy a férfhoz bújjon, aminek nem lesz jó vége :D
-Hallod?
Egy igen kellemes nyári estét már csak egyféle képpen lehetne jól lezárni, egy édes reggellel, ám lehet, ez csak ábránd marad a késõbbiekre.
<Nem tudom, mi lesz most velünk ezután...testi dolgokban nincs közöttünk hiba. De úgy igazán még keveset beszéltünk, s nem tudni, mit tervezünk késõbbre...Mikbe nem végok bele!>
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.05.16. 16:36

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Aires, Hatarasima
____________________________________________________________


//Hatarasima//

Elsétálsz Kitával. Kisétáltok szélre teljesen Kapuvár oldalához, ahol már a nyes sziklák kezdõdnek. //Ugyanis Kapuvár olyan, mint egy szurdokba ékelt „gát” dupla kapuval, az oldalát maga a nyers szikla adja.//
Kita leül egy lapos kõre, megigazítja a haját és némán, meleg tekintettel figyeli Hatarasimát.
Nem szól de szorít egy kis ûlöhelyet maga mellett.

//Aires//

A buli lassan a végéhez közeledik. Mindenki az asztal alatt, fal tövében hortyog már, kivéve az õröket, akik éberen figyelik a kapukon túli hadifogolytábort.
Krisztin megállítja a kezed a húrokon és arcon csókol.

- Jó lesz már, kedves. Mit terveztél, mi hogy töltjük a hátralévõ estét?-suttog a füledbe. – A kapitány lelépett Zakkal. Ha õneki lehet, nekünk is...egy kicsit…jól érezni magunkat.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Schinter » 2007.05.16. 17:14

Aries den Morgan


Lerakja a lantját és az ölébe ülteti Krisztint,majd kezeit a hasánál összefonja.

-Hááát :roll: Nos arra gondoltam,hogy megvizsgálhatnálka az ispotályba hátha megsérültél :roll:
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.05.16. 17:49

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Aires
____________________________________________________________


- Aires! A Napleány az Ispotályban ápolja a sebesülteket, ami tele van hörgõ és nyögdécselõ emberekkel! -húzza el a száját az ilanori lány.

De azárt a fejét ráhajtja a válladra.
-Valami mást kell kitaláljál...-dünnyögi.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Garcia da'Ramol » 2007.05.16. 18:02

(Hatarasima)

Félrebillenti a fejét, szája szegletében a cinkos félmosoly, végigsimít a lány arcán, futólag könnyû csókot lehel ajkára, majd hátradõl és így szól...

- Mesélj magadról szép Kita! Mik az álmaid?

<csak könnyeden Hatarasima nem kellene vad szenvedéllyel lerohanni... és ha õ is így érez... nos akkor szítja tüzét a könnyedséged 8) >
Helliodor Lord Ghor
Joey lovag
Hatarasima
Garcia da'Ramol
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 281
Csatlakozott: 2007.01.19. 15:10
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.05.16. 18:18

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Hatarasima
____________________________________________________________


Kita felhúzza a térdét és elgondolkodik.

- Hát nem tervezek elõre Hatarasima. Most nem. Elf apámnak köszönhetõen, hacsak erõszakos halált nem halok sok idõm lesz kitapasztalni a világot. Nemigen barátkozom. Veled azért tettem kivételt, mert te is félelf vagy. Százhúsz éves vagyok. Nem élek oly sokáig mint a tisztavérûek. De nincs kedvem újra összebarátkozni, szerelembe esni és aztán megélni, hogy a párom mint öregszik és sorvad el mellettem. Nem a halál maga rémíszt el az emberekkel való kapcsolatoktól, hanem ez a lassú sorvadás, a leépülés. Ez a különösen rémisztõ. Soha többé nem kezdenék ember férfival...még barátnak sem. Azok is mind kiöregedtek és meghalta mellõlem. Te hány éves vagy Hatarasima? Te átélted már ezt?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Mesemondó 2007.05.17. 7:49-kor.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Schinter » 2007.05.16. 18:46

Aries den Morgan


-Hát mondasz valamit :( Azt hittem,hogy már õk is leitták már magukat :roll: Rebesgetik az alkohol csökkenti a fájdalmat :)

Egy kicsit elgondolkodik.
<Hát lássuk csak...parancsnoki ház kilõve... barak?hát inkább nem xD Majd keresünk vmi nyugis környéket ugyis a félbanda kint alszik :lol: >

-Jééé nocsak nálam maradt a raktár kulcs délutánról...Majd vissza kell adnom a tulajdonosnak :roll: 8)

Összeérinti a fejüket miközben a comjait simogatja Krisztinnek :roll:
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.05.17. 7:48

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Aires
___________________________________________________________


Krisztin elmosolyodik és szájon csókol.
- Mi is van abban a raktárban?

Aires pajkosan elmosolyodik.

-Ami azt illeti sok sok dolog van ott,de leginkább sok hely és nem jár arra senki mivel nálam maradt a kulcs

Krisztin kézen fog és feláll.

Akkor? -kérdi várakozásteljesen.

-Akkor menjünk.

Derekánál fogva átkarolja Kriszttint és a raktár felé veszi az irányt a mindent eltakaró sötétségleple alatt...

Krisztin kicsit becsiccsentett a bortól és elereszt egy két éretlen kamaszlány vihorászást:

-Na de uram! Én nem afféle nõ vagyok! Mire készül?

-Miért miféle nõ vagy?Azon kivül,hogy jó?

<nem emlitettem neki a buli elõtt,hogy csak csinján azzal a borral?na mind1 most már>

- Igen? Huk...- Jó nõ vagyok? Páncélban is?

-Nekem mindig De ha zavar a páncél segithetek levenni

-Oh igen, az jó lenne...de ne itt kint...dalnokom.-teszi hozzá és a nyakadba csókol

-Hát nem is

Aires elõkapja zsebébõl a kulcsot majd kinyitja az ajtót

Beértek az ellátmányos raktárba.

Itt nincsenek szénabálák,de találsz tábori ágyat.

Aires lehajol kézbe veszi a lányt és beviszi a raktárba.Lábával becsukja az ajtót és egyenesen az ágy felé veszi az iányt

-Aires...mondja a lány...és az inged gombolja....

Aires hagyja,hogy Krisztin gombolja ki az inget.Közben végigsimitja a lány arcát majd mellkasát aztán lejebb és lejebb...a combját a derekát és a fenekét

Krisztin teste megfeszül és hagyja hogy a szerelme kényeztesse.

A bárd leveszi az ingét miután a lány kigombolta.Utána neki lát,hogy Krsiztint is megszabaditsa a ruhadaraboktól.
felsõjével kezdi és csókokkal halmozza el.Reménykedik,hogy azért annyira nem csippent be,hogy lassan Z betük fognak röpködni a raktárban


Krisztint egészen felébresztette a dalnok "játéka".

Karjai köréd fonódnak, ajkai a tiédre tapadnak.

Aires forrón csókolja szerelmét,miközben kezei lefelé tévednek a nadrágja irányába,hogy attól is megszabaditsa a lányt amint sikerült kissé elemelkedik az ajka a Krisztiéntõl.

-várj,ezt szeretni fogod

feltérdel és lehuzza a nadrágját,amit az ágy mellé dob majd beletemetkezik a lány ölébe, mig kezeivel a fenekét masszirozza és a melleit.

Krisztin felsóhajt és a dalnok hajába túr a kezeivel.

Felnéz annak ellenére,hogy sötét van.Feljebb csuszik és szájon csókolja a lányt.

Egy mosolyt és elereszt miközben eggyéválik a nõvel forró csókra tapasztja a száját Krisztin ajkaira

A lány visszacsókol és hálásan adja át magát szerelme ölelésének. A dalnok hátát simogatja és testük összeforr.

Aires hosszú csata ellenére megerõlteti magát,amennyire csak képes,hogy mindkettejük jól érezzék magukat.

Aztán fáradtan és az esti hüvõs levegeõ ellenére verejték csepessen dõl le Krisztin mellé.Oldalára dõl,de nem válik külön a lánytól.átkarolja és magához szoritja.

-Örülök,hogy nem sérültél meg a csatában.Ettõl féltem leginkább...


A lány kijózanodott...annyira nem ivott sokat, csak a gátlásai oldódtak.

-Én is féltettelek. Mikor kirohantál....

-Miért kell neked mindig a legélesebb késbe beleszaladnod mondd?

Megsimogatja az arcod.

-Köszönöm.

- Szerinted itt aludhatunk reggelig?

-Nem lennék ilyen nem szeretnél Ugyan mit köszönsz?Azt hittem,hogy az ilyen dolgok már természetes kösztünk nem?
Szerintem igen...nem hinném,hogy bárkinek eszébe jutna még idejönni ilyenkor.

A raktárban ér benneteket az éjszaka.
Nem sokal hajnal elõtt arra ébredsz,hogy Krisztin matat melletted és öltözködik.

- Mennünk kellene, hamarosan kezdõdik a hõsi halottak búcsúztatója...
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Schinter » 2007.05.17. 15:24

Aries den Morgan

Álmosan kinyitja a szemeit és elnyujtozkodik az ágyon.Aztán még1x a takaró alá rantja Krisztint az ölébe és kezeivel a domborulatait simogatja.Megpuszilja a lány arcát és a fülébe súgja.

-Egy kicsit csak tudnak várni még :roll:

5-10 percig matat a kezével itt-ott :roll: Aztán megcsókolja Krisztint.

-Hát akkor menjünk...Meglátjuk mi lesz a mai program :roll:

Kikászálodik az ágyból és nekilát az öltözködésnek.
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Téma lezárva
1049 hozzászólás • Oldal: 46 / 70 • 1 ... 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49 ... 70

Vissza: Régi Kalandok...

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség