Sinemosi Liga - Hesterdan Városa

[Airun Al Marem]

mind kereskedelmi, mind geopolitikai szempontból a Quiron-tenger egyik legfontosabb kikötõje. A Quironeia keleti partján a Sinemos szorosnál, a Kesdan-hegység lábainál fekvõ város felé a teaültetvényekrõl friss illatot hord a szél, a kikötõben állomásozó, hatalmas hadihajók árnyékában kis koggok -toroni, tiadlani, sõt enoszukei lobogóval- ringanak az azúrkék tenger színén, várva, hogy az ezernyi áru valamelyikével megtöltsék gyomrukat. A város nyüzsgése elképesztõ, a kultúrák hatalmas kavalkádja számtalan kalanddal kecsegteti a vakmerõket.

Ez a város Sinemosi Liga székvárosa, hiszen itt tanácskozik a Városok Tanácsa, a legfőbb hatalmi szerv.
A várost a leggazdagabb kalmárcsaládok irányítják, szám szerint öten, és persze a Városok Tanácsának vezetője a daugane aki most az ősz homlokú Lothar Dal Zaddar, már vagy tizenöt éve ő irányítja a tanácsot, ám az utóbbi időben betegeskedni kezdett, és kénytelen volt háttérbe húzódni a politikai életből, így már a felszín alatt az utódláson gondolkodnak.

Nan Losquar:
Az egyik legbefolyásosabb család, rajtuk keresztül folyik a tiadlani kereskedelem nagy része. A Tiadlanból érkező teára monopóliuma is van a családnak. Bár igazi támogatása nincs hanem inkább agresszív fellépésével a kisebb kalmár dinasztiák a vazallusai. A szigeteken mégis kiterjedt alvilági, és kémhálózatuk van. Szokták mondani, hogy amiről ők nem tudnak az nincs is. Előszeretettel szabotálják mások ténykedéseit, hogy azzal is a saját malmukra hajtsák a vizet. A család feje, jelenleg Frederick Nan Losquar, erős kezű agresszív, igazi vérbeli kereskedő, ám nem egyedül felügyeli a családi vállalkozást, hanem két öcsével Alberttal, és Livornal.

Cih Ovieran:
A család nevéből egyértelműen kiderül a tornoi származás, ámbátor, már régóta szakítottak a toroni hagyományokkal, Tharr kultuszával látszólag. Valódi hatalmukat, annak köszönhetik, hogy igazából, ők az egyetlenek akik, támogatják a császár kezdeményezéseit, viszont ezt nagyon ügyes diplomáciai tehetségű családfőiknek köszönhették a történelem során. Jelenleg a dinasztia ura nem más mint Pelin Cih Ovieran, az egykori kalandozó, így igen sok „barátra” tett szert az évek során, akiket fontos pozíciókba jutatott. Így tud hozzá jutni olyan dolgokhoz is, amiért a többi családnak egész arany ládákat kéne adniuk viszonzásképpen.

Kojimoto:
Idetelepül enoszukei család, akik rendszeresen kockázatos vállalkozásokba fognak bele, ám az esetek nagy részében sikerrel járnak expedícióik Enoszukébe és Niarébe is, így szerezve hatalmas vagyont, ám többször is előfordult már, hogy a család a csőd szélére került, ám az utóbbi időben az istenek kegyeztek nekik, és a család jelenleg a fénykorát éli. A dinasztia erejét hatalmas összetartásának, és jól szervezetségének köszönheti. Vezetője Kitamo Kojimoto, egy fiatal és ambiciózus férfi, aki nem rég visszavonult apjától vette át a kalmár házat. Tulajdonképpen csak az enoszukei negyedben vannak érdekeltségeik, de mérhetetlen gazdagságnak örvendenek jelenleg.

Rusenor és a Dalath család:
Két család akik híresen jó kapcsolatot ápolnak egymással, és ez segíti őket ahhoz, hogy még mindig a nagy családok között érdemes róluk beszélni. Amúgy ők főleg a saját Hesterdanban fenntartott kézműipari céheik termékeit értékesítik, a helyi iparban nekik van a legnagyobb befolyásuk, így épp ezért nem maradhatnak ki a döntésekből sem. Habár a családok megegyeztek arról, hogy a két családot egybeforrasszák több száz év barátság után így esik, hogy nemsokára egybekell Merilla win Rusenor, és Lorid del Dalath. Így minden a del Dalath család neve alá fog kerülni.

Hesterdan jelentősebb nevezetességeit:

A kikötő és a dokokk:
Egész Hesterdan legszigorúbban őrzött területe, akár még azt is mondhatnánk, ah nem virágozna a korrupció, hogy a legbiztonságosabb környék, hiszen őrjáratok járják, és vámtisztek felügyelik a napi munkát erre felé. A kis halászhajóktól a hatalmas mélymerülésű háromárbocos galleonokig bármi elfér a kikötőben, azután ha az ember ráunt a végtelen tenger látványára csak fordul egyet, és a végtelennek látszó vámházraktárak ötlenek a szemébe. Ezek a raktárak sosem üresek, mindig arra várnak, hogy a híres hesterdani piacra vigyék őket, vagy felpakolják egy hamarosan induló kereskedő hajóra.

Hesterdani piac
Nos ha valaki járt már az Erioni kereskedő negyed piacán, és itt is akkor nem igazán tud a kettő közt különbséget tenni, hatalmas épület és sátor együttes, ami egy nagy területen közvetlenül a kikötő szomszédságában terül el. Itt rabszolgát kivéve bármihez hozzájuthat az illető, ha van elég vér a pucájába, és elég dörzsölt a tapasztalt kofákhoz, akik nem restek, hogy lehúzzák a maguk hasznát a gyanútlan vásárlón. Itt az év minden napján óriási a forgalom, sosem áll meg itt az élet.

Enoszukei negyed:
A város észak-keleti csücskében fekszik az enoszukei építészet szerint épült pagodás, negyed, amely a város igazi különlegességének számít, nagyszerű, és csendes teaházaival, nagy tereivel, melyeket kis parkok szökő kutak szegélyeznek. Egyesek véleménye az, hogy egy parányi nyugalom ebben a nyüzsgő nagyvárosban, ez az enoszukei negyed.

Néhány szó még:
A közbiztonság nappal tűrhető, ám az este folyamán esnek egymásnak a kalmár dinasztiák különböző alvilági szervezetei, így ilyenkor kifejezetten veszélyes az utcán lenni.
Az árak magasak de ez főleg a dörzsölt kereskedőknek köszönhető, hiszen azt vallják, hogy mindent annyiért lehet eladni, amennyiért megveszik.

[Ronin]

(Gerion Rheed)
Megérkeztem a Sinemosi-Liga székvárosának, Heterdannak kikötõjébe. Kilépve a mólóra körbe pillantok, majd rövid szemlõlédés után elindulok szállás után nézni a késõ délutáni Hesterdanba.

[Airun Al Marem]

(Gerion Rheed-nak)

*A kikötõ kora délutáni forgatagából kikerülve, a város központja felé vezetõ gondosan kövezett utcára tévedsz. Bár itt is akad jópár járókelõ, mégsem annyi, mint a kikötõben szorgoskodó matrózok és kereskedõk serege. Az utcát, melyen taposol, és a város legtöbb utcáját, két-négy szintes, gazdagon díszített házak szegélyezik. Alig saroknyira egymástól teaházak várják vendégeiket a Quironeia déli partvidékén oly ritka portékájukkal. Alig pár sarokra emlékszel az Alborn Szele-hez címzett fogadóra, hol több idõt töltöttetek mestereddel.*

[Ronin]

(Gerion Rheed)
Észevévén a Fogadó cégérét a fogadó kapuja felé veszem az irányt. A fogadóba belépve körbe pillantok, majd határozott mozdulatokkal a söntéshez lépve egy korsó mézsört, némi harapnivalót és egy szobát kérek. Bizok benne, hogy a régi árak mitsem változtak, ezért tíz rézért remélhetõleg megkapom a teljes kiszolgálást. Amíg várom a vacsorámat az egyik sarokban lévõ üres asztalhoz leülök, és feltünésmentesen jobban megszemlélem a fogadóban lévõ vendégeket, majd eszembe jutnak az utazás emlékei.
<Tíz napja indultam Ordan városából, átlépve a térkapun pár pillanattal késõbb az abasziszi Ifinben találtam magam. Ifin városában a kikötõbe érdeklõdtem, hogy Hesterdanba indule hajó. Az egyik kereskedõhajón szolgáló elsõtiszt odalépve hozzám közölte, hogy holnap a délutáni dagállyal futnak ki, azt tanácsolta beszéljek a kapitánnyal talán megengedi, hogy velük tartsak Hesterdan városába. A kapitány némi gyõzködés után bele ment, persze nagyobb súlyt nyomott az a tizennégy réz amit a markába nyomtam a hajóútért cserébe. Így nyolc nap után vége kikötöttünk Hesterdanba.>

[Airun Al Marem]

(Gerion Rheed-nek)

*A fogadó tágas vendéglátó részébe lépsz. Látszik, hogy a tulajdonos próbálta a lehetõ leg otthonosabbá varázsolni a helyet, már amennyire ez egy fogadóban lehetséges. A falakat úgy fej magasságig lambéria borítja. Erre rögzítettek nagyjából három lépésenként egy-egy gyertyatartót. Felette a falat fa színõre meszelték. A kb. két és fél méter belmagasságú plafont alulról jól látható gerendák tartják, melyekrõl a terem közepén egy nem túl túldíszített csillár lóg. A fogadós ma is az, aki akkor volt, mikor itt jártatok. Láthatólag nem emlékszik rád, de valahonnan ismerõs vagy neki. Szívélyesen a pultra helyez egy kulcsot.*
- Az emeleten, a 14-es szoba. Ha esetleg nem felel meg szóljon és intézkedünk az ügyben. A rendelését azonnal hozzuk.
*Alig, hogy leülsz egy szolga érkezik a söröddel. Huszas évei elején járó fiatal. Az aszis nép jellegzetes onásait viseli magán. Eléd rakja, a sört majd kissé meghajol.*
- Hozhatok még valamit uram?
*Még nem tartózkodnak sokan a helységben. Mindössze négy vendég van. Az egyik pár valószínû helyi lehet. Egy férfi és egy nõ. Úgy 30 tavaszt láthattak. Erv vonásaik niarei vérrel keverednek. Bõrük világos, hajuk holló fekete, szemük mandula vágású. Éppen korai vacsorájukat fogyasztják. A másik két férfi hajós lehet. Talán toroniak. A quironeia partvidékén színte mindenhol ott vannak. Bõrük kreol árnyalatú, a naptól is. Az egyik a 30 as éveinek elején, a másik a végén járhat. Éppen söröznek, miközben - ahogy ki tudod venni -, valami hajós témáról beszélgetnek.*

[Ronin]

(Gerion Rheed)
Visszazökkenek az elmékedésbõl, a pincéér nézek és válaszolok a kérdésére.
-Köszönöm, talán egy kis sültet némi fõtt burgonyával.
Igen örülök, hogy az a szobát kaptam, amelyikben régen megszálltam.
Úgy tünik a forgalom a napszaknak megfelelõ, úgy érzem mit sem változott útolsó ittlétem óta. A Sinemosi-Ligára annyira jellemzõ kevert népcsoport mindig is furcsa érzéseket keltet bennem. Ezért furcsálom az itt élõk nyugalmát, pedig nagyon sok kultúra és szokás keveredik és mégis e miatt nincs surlódás.

[Airun Al Marem]

(Gerion Rheednek)

*A felszolgáló ismét kissé meghajol, majd eltûnik egy ajtóban a pult mellett, ami - tudásod szerint - a konyhába vezet. Kis idõ múlva az a niarei pár befejeti korai vacsoráját, majd csendben távoznak. Mielõtt tányérjaikat elvinné a pincér, aki az elõbb a te rendelésed is felvette, az asztalodhoz lép kezében egy tányérral, és egy-két evõeszközzel. Gondosan eléd helyez mindent.*
- Jó étvágyat uram!
*Azzal a másik asztalhoz sétáll és összeszedi a csetrest. Tányérodon gusztusos sertéssült, némi zöldség és rizs illatozik. A nyálad is összefolyik, mivel a több hetes hajóúton a sózott húson, a szárított és asztalt zöldségeken és a halon kívül nemigen akadt mit enni.*

[Ronin]

(Gerion Rheed)
Megköszönöm az ételt és jóízûen neki látok az elfogyasztásához. A sült és a körete igen finom, az ital is a jól ismert ízeket hordozta magában. Az elfogyasztott korai vacsora után a söntéshez megyek és megkérdezem a fogadóst, hogy a Sinemosi-Liga tánácsa még mindig a hét harmadik napján fogadja a külödötteket, illetve a követeket.

[Airun Al Marem]

(Gerion Rheednek)

*A fogadós teendõi közül néz fel rád. Egy kis udvariassági mosolyt csal arcára, mielõtt válaszolna.*
- Igen uram. A harmadik napon, azaz holnap.
*Majd mielõtt vissza fordulna teendõi felé, még hozzáteszi.*
- Ha szerencséje van nem lesz nehéz tárgyalása. Már ha tárgyalás miatt keresi õket. Az a hír járja, hogy Toron bukásával a daugane mostanában nem mutatkozik valami kõszívõnek.
*Azzal visszafordul teendõi felé. Közben egy-két vendég érkezik, valószínûleg helyi lakosok, talán hajóácsok. *

[Ronin]

(Gerion Rheed)
-Köszönöm az értékes információt.
A Toron bukásáról elhangzott megjegyzésre halvány félmosoly villan át az ajkamon. Ez örvendetes hír, hogy a tanács ilyen szivélyesen fogadja a küldötteket. Ez felcsillantja a reményt, hogy sikerenes és remélhetõleg gyorsan lebonyolíthatom a kerskedelmi szerzõdés megkötésérõl szóló procedúrát.
Így ugy határozok, hogy kissé pihenek egyet a szobámba és majd késõbb még lejövök egy-két pohár jófajta bort elkortyolgatni az este folyamán.

[Navaratna]

Sajnálattal közlöm, hogy a terület HM-je leadta rangját, jelenleg a helyettesítés nem megoldott.

Moderátor

[Airun Al Marem]

Dorham al Nobren

Mikor annakidején az árvaházként is funkciónáló Dreina templomot a Nan Losquar család szolgálatában álló Öklök klánjának kiképzőközpontjára "cserélted" (a dologban az a legmókásabb, hogy nem igazán volt választásod...) még nem tudtad, hogy merre visz életed ösvénye; egyszerűen csak követted, más választásod nem lévén.
Aztán ahogy haladt előre a kiképzésed, úgy derengett fel előtted a cél is: kiképzett gyilkosként, a klán teljesjogú tagjaként egy erős és hatalmas család szolgálatában állni - és persze élvezni az ezzel járó megbecsülést és hatalmat. Vagyis azokat a dolgokat, melyeket gyermekként nélkülöznöd kellett...
Mivel nagyon tehetséges vagy abban, amit csinálsz ( hiszen mi másért figyelt volna fel rád a klán toborzója annak idején?..), szinte természetesnek vetted, hogy különösebb gond nélkül jutottál el a célodig; a megfelelő döntéseket hoztad, a helyes dolgokat választottad. Így eset, hogy végül elérted a célt: a Próbákon túljutva az Öklök klánjának Első áldását adta a befogadásodra.
Azonban rá kellet jönnöd: az, amire hosszú évek óta vártál; amiért annyi verejtéket és vért hullajtva szenvedtél, nos az valójában csupán az első lépés. Mert eddig "csak" a kiképzésen kellett bizonyítanod (és ez sem volt cskélység - az átlagemberek ezt sem igen bírták volna ki...) - most azonban már a való életben kell bizonyítanod a képességeidet és rátermettségedet.

Bizony, az életben semmit sem adnak ingyen.

Akárhogy is, a reggel már nem a tanoncok szállásán ér; amint teljes jogú taggá váltál, azonnal átköltöztettek a klán egy másik Hesterdan kikötőjében álló épületébe. A tanoncok közös hálótermét egyágyas szobára cserélhetted.

Egy hosszú, pihentető, álomtalan alvás után itt ér a reggel...

[Dzsadah el Akra]

Dorham al Nobren

A reggelem ugyanúgy alakítom ahogy már évek óta megszoktam. Nem szeretek az úgymond, reggeli "rituálétól" eltérni. Megreggelizem, majd ha nincs semmi teendőm, körül nézek a szálláson, milyen tevékenységeket lehet folytatni. Próbálok egy-két itt lakóval szóba elegyedni, ha már itt fogok élni, talán jóban sem ártana lenni velük.