Ranil Tüze

[Garcia da'Ramol]

(Hatrasima)

<ez a nõ nem semmi, már megint a vetkõzésen jár az esze...>

- Nézzétek, nagyon szívesen elmaszkírozom magunkat és bemasírozhatunk a táborukban, de ott mi a fenét csinálunk? Nem gondolhatjátok komolyan, hogy ugyan olyanok leszünk mint a tharr-fattya papjaik és az ispotályba fekvõ szerencsétleneken aratunk véres diadalt? Ha valami fontos fegyverzetet vagy utánpótlást semmisítünk meg ám isten neki léptessünk...Egyébként hol van az megírva, hogy zsákmányolt fegyverrel nem harcolhat katona


Kezdi levenni páncélzatát < a büdös francba > és egy zsákba pakolja, Felölti a toroniak egyenruháját és a zsákot a vállára veti majd mosolyogva nyújtja kötelet tartó kezét :twisted: - Hölgyem szabad a kezét?

[Navaratna]

(Bethsebath Nan Sifro)

Seba sötéten somolyog.
-Sebesülteket nem ölök le, nem vagyok állat. De a felcsereiket mért is ne? És ha már egyszer bemegyünk, megnézném a hadúr holmijait. Stratégia tervezetet, bármit, ami hasznos lehet és amirõl késõbb Kapuvárban jelentést tehetünk. S ha ott vagyunk, lehetetlenné tenném, hogy a katonáik enni és inni tudjanak. Ezzel igen komoly fejtörést lehet okozni egy ekkora fõs seregnek. Fõleg itt, Tiadlan szélén, távol a toroni határtól. És igen, megdézsmálhatjuk amilyüket lehet.
Majdnem benyomott egy füttyöt, amikor a tiadlani vetkezni kezdett. Ez a szakaszban felvett viselkedése volt.
-Ha túl szorosan kötsz meg s hirtelen szükségem lenen a kezemre, megbénod. Darton elõl is elsétálok, megkereslek és megbillentem a talpammal a csinos feneked.-a szavak viccesnek tûntek de komolyan mondta.

[Saggaras Zenir]

Victor Fredrick Faren

-Ami a fegyvereket illeti az lehet, hogy így igaz, de akkor ugy is kell vislekedni vele. Tudja mire gondolok dicsekednie kell, de Hatarisma maga kell, hogy a tényeket mondja, én nem hazudhatok nekik sem.

*És õ is el kezd vetközni és keres egy hozzá méretben illõ testet.*

<Remélem nem szúrjuk el.>

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevõk: Seba, Hatarasima, Victor
____________________________________________________________

//Victor, Seba, Hatarasima//

A toroniak egyenruhái emberi izzadtságtól szúrós szagúak, és mocskosak az állandó viseléstõl. Különösen a narágok tapadnak az izzadságtól az ülep és a combhajlat részénél. Egy élmény viselni õket…különösen a tisztaságra, a személyes higéniára sokat adó, tiadlani kultúrában nevelkedett Hatarasima számára bizonyul ez egy komoly akaraerõ próbának.
Victor sem éppen lelkes más mocskát magára húzni, de hát a a cél szentesíti az eszközt.
A ruhák szerencsére épek és nem vérmocskosak, hiszen a hegy elf íjászok fejbe lõtték az õrséget.
Hatarasima tisztességesen el tudja változtatni a külsejét, a hosszú haját viszont muszáj lesz sisak alá rejteni. A toroni közkatonák között nem dívik ez a frizura. Találsz egy belsõ részén zsíros bõrsisakot, amiben éles szemed nem tudja nem észrevenni, hogy néhány tetû ficereg. Imádni fogják a szép hosszú hajad, ha felrakod.

….

Elkészültök az álcával. Sebát „megközözitek”, igazából csak feltekeritek a kezére a kötelet, de a nõ egy mozdulattal el tudja engedni, ha szabad akar lenni.
A katonanõt közrefogva határozottan indultok meg a hat sátorból álló pihenõtábor felé.
A katonák már észrevettek, hat fõ fejõdik fel, és szigorú szemekkel, de nyugodtan figyelik, ahogy a „foglyot” közelebb viszik.
Sebába már csak akkor nyilall a felismerés mielõtt az hímlõhelyes arcú toroni kinyitja a száját:
<Hadmûveleti területen egy nagy hadseregben mindig van napi jelszó. Ezt minden nap az eligazításon megkapják a szakaszparancsnokok, amit ismertetni kell a katonákkal. Mivel a sok ember nem ismeri egymást, nem tudhatják hogy egy bokorcsoport, fal rom, vagy farönk rakás ellenséget, vagy katonatársakat rejt-e. Ezért MINDIG van egy jelszó, amire egy MÁSIK a felelet. Ezzel igazolják magukat, hogy „nyugodtan elõjöhettek csak a mieink azok.”> Seba rádöbben neketek fogalmatok sincs mi a napi jelszó! Megint alapvetõ hibát vétettetek, a legelsõ „szûrõn” se fogtok átjutni!

Az õr Victorra néz:

-Villámlás!-mondja toroniul.

Az õrök megmarkolják a fegyvereiket küzdõ pozícióba helyezkednek.

A toroni õr vár, és Victort nézi.

[Navaratna]

(Bethsebath Nan Sifro)

<Ez is az én ötletem volt. Ó, hogy a magasságos...! Nagyon egy felé mutat a szekerem rúdja! >
Nincs jó kedve. Komoran nézi a toroniakat meg Viktort.
<Szerintem ugyan az a válaszjelszó, amit õ mondott, legyen az a szó bármi, de mindegy. Inkább meg se szólalok, mert mostanában nincsenek jó ötleteim. Egy tyúkeszû fapicsa lettem. Grat, Betta.>
Ebbõl harc lesz aztán tábori riadó. Kis fejfájás motoszkált a homloka mögött. Már megint elszúrtak valamit. Fasza.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevõk: Seba
____________________________________________________________

Zak -aki szintén toroni katonaruhát öltött- szorosan mögötted áll. Õ vitte a felszerelésed, ugyanis a hihetõ álca feltételezi, hogy a megkötözött fogolytól elvették a fegyvereit.
Miután látja hogy itt most valószínû úgyis lebuktatok, és harc lesz a vége, a pillanatnyi szünetet kihasználva észrevétlenül a kezedba csúsztatja a buzogányod nyelét. Ne akkor kelljen a fegyverért kapkodni mikor nagyon kell.

[Navaratna]

(Bethsebath Nan Sifro)

<Ez hasznos volt...Ó, csak érjek Amalchor elé...Háborúban szart se érek, békeidõben a határvillongás megy csak nekem. >
Megmarkolja a buzogány nyelét, készen arra, hogy mozgásba lendüljön.
-Farnyalók-böki ki az egytelen toroni szót, amit tudott az orra alatt, szitok gyanánt.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevõk: Aires
____________________________________________________________


Az Ispotályban Vivien úgy küzd a sebesültek életéért mint egy igazi hõs.
Gyógyít, kötöz, imádkozik, fáradhatatlanul, irányítja az ispotály személyzetét, már aki még nem halt meg.
Vivien egy felcserkötényt vesz fel, és épp egy nyílhegyet távolít el egy Gárdistából, hamar ellátja, és máris megy a következõ felmetszett hasú 31.-eshez.
Seba szakasza a legmegfelelõbb karokba esett be. NINCS vesztesége a szakasznak emberéletben, mert a fiatal Napleány kérdés nélkül osztja az áldást és a gyógyítást a szenvedõknek.
Odaér Krisztinhez, aki -most látod- egy lándzsát kapott az oldalába- Krisztin kíntól eltorzult arccal levetkõzik. Félmeztelenre. Nincs füttyögés, nincsenek megjegyzések. Csak sajnálkozó és együzttérzõ tekintetek, mikor meglátják a lány sebét. A 31, esek örülnek, hogy élnek. Vivien kézrátétellel felgyógyítja Krisztin, aki visszaöltözik. Már te se gyõzöd számolni azt a sok isten csodát, ahány félig halottat, haldoklót ez a kis nõ talpra állított. És Ranil adja neki az erõt, szünet nélkül.
Hozzádér a Napleány.
-Uram, ön vérzik. Vesse le a páncélt és a felsõruházatát. -mondja fáradt, karikás szemmel.

[Schinter]

Aries den Morgan


Letérdel Krisztin mellé látván,hogy szenved.

-Idd meg azt a gyógyitalt ha még nem ittad volna meg.Segit enyhiteni a sebeidet.

A napleány kérdésére csak megcsóválja a fejét.

-Segitsen a többieken..Nagyobb szükségük van önre mint nekem

aztán elindul kifelé az ispotályból egyenesen a villámokat dobáló nõ felé.

//pahntom/fokuszált fény->21 mana és probálom a lágyrészekre célozni //

[Garcia da'Ramol]

(Hatarasima)

Egy tockost ad a "fogolynak", majd sercint egyet. Arcán méla, fásult undor amikor megszólal érces, rekedtes a hangja:

- Kuss! - majd a szakaszparancsnoknak szól - Rontás! - mindezt persze toroni nyelven. Flegma arckifejezése változatlan, bal keze hanyagul a kardmarkolaton.

<remélem Noir letekint rám és ez a blöff bejön, ha nem indulhat a mészáros munka >

[Saggaras Zenir]

Victor Fredrick Faren

-Kuss ribanc-Szól Sebához, érzelem mentes hangon.

<Huu Hatarisma remélem kihuzott a csávából, ha nem akkor, mészárszék lesz itt.>

*Majd pöfeszkedve megfogja, buzogánya végét. De semmi gyanús mozdulatot nem tesz.*

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevõk: Mindenki
____________________________________________________________

//Victor, Seba, Hatarasima//

Az õr összehúzott szemöldökkel biccent, szétnyílnak és utat engednek.
Megkönnyebülten léptek be a táborba.
Valóban a sebesültek ellátását és a készletek raktározását oldották meg itt.
Hat egyforma szürke sátor van. A levegõben nyögdécselõ köhécselõ sebesültek hangja hallatszik.
Középen hatalmas tûzrakóhely fölötte láncon egy akkora bogrács, amiben tíz toronit is meg lehetne fõzni. Három fegyvertelen, felhajtott ingujjú fiatal toroni fiú. Ácsolt emelvényen álldogál, és vavödrökbõl felkockázott húst borítanak bele a jó illatot árasztó pörköltes-bográcsba.
A hat sátor kör alakban helyezkedik el. Könnyen megismeritek a „kórház”-sátrakat, mert azok ponyvája fel van hajtva, hogy szellõzzön. Ebben a három sátorban összetolt tábori ágyak, amiben sebesültek nyögdécselnek.
Egy Tharr-pap az egyik sátorban a sebészasztal mellett áll és egy katona elüszkösödött lábszárát metszi le egy csontfûrésszel, amit már nem tudott megmenteni. A szerencsétlen már nem jajveszékel, elájult a fájdalomtól.
Túl könnyen bejutottatok…nagyon könnyen. Az õrök eltûntek.
Hat irányból csapódnak a behatolókra célzott íjpuska lövedékek. (Mindenki veszít 2+d2 Ép-t és 2K10 Fp-t, az SFÉ az Fp-bõl és az Ép-bõl is levonható, de min 2 ÉP veszteség az van.) De a lövészt nem látni. Csak azt halljátok, hogy újratöltenek és úgy lövöldöznek rátok, mint az agyaggalambokra.
A konyhásfiúk elszaladnak. A Tharr pap felhördûl és rátok mutat, és szinte rátok köp valami toroni káromkodást. Ahogy a Háromfejûhöz fohászkodik, kivillannak a pudvás fekete fogai. (Mindenki tegyen egészség próbát. Ha megvan, a varázslatnak nincs hatása. Ha elvéted: ha csak 1-gyel véted el 1K10, ha 2.-tõvel véted el 2K10 Fp….stb sebzést szenvedtek el. Módosító: pszi Af +1 , Pszi Mf +2) A pap szavai vágnak akár a penge. A testeteken sebek fakadnak, amik vérezni kezdenek.
A pap az elkiáltott fohász-szó után sarkon fordul és próbál Kapuvár felé szaladni.


//Aires//

Krisztin utánad kiállt:

- Aires várj! Köszönöm. –mondja. – Kérlek ne menj ki, tartsuk ezt a helyet és segítsünk Viviennek! –megsimogatja a hüvelyujjával a kézfejed. A gyógyital összeforrasztotta a sebét.

Az Ispotályba több sebesültet is hoznak.

- Aires, kérem segítene felfektetni ezt az embert? – kérdi Viven- aki egy várakozó Gárdistára mutat, hogy azzal együtt emelj egy nyaksérült vértes gyalogost.
Miközben Vivien a férfi nyakán lávõ sebet szorítja el megkérdi tõled:

- Ért a sebkötözéshez katona?

Odakint változatlan intenzitással csattog az acél, és énekli a háború dalát. Az Ispotány egy vastag falú, négyzet alaprajzú nagy „hodály”. A kitört ablakokban most lövészek állnak akik fáradhatatlanul célozzák és íjazzák a kinti toroni hordát.
Aires észreveszi, hogy a ballista lövedéktõl beszakított tetõ gerendái között valakik mozognak…

[Navaratna]

(Bethsebath Nan Sifro)

<Szerepet játszanak, hogy ne ugorjunk meg...>Villan át fején de már késõ. Jönnek a nyílvesszõk.
-A Nyúl az enyém!-kiáltja ervül, kötelek le, buzogány kézbe, a pajzsot kikapja Zak kezébõl. Kell fedezéknek. Igaz sebek fakadtak a testén, de nem fájtak annyira, mint a lövések (hol is állt belé vesszõ?), fut a menekülõ pap után. Elég gubancot csinál a táborban maradt katonamennyiség, nem hiányzik még rá pár visszarendelt szakasz az ostromból!!!

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Kapuvár, Marakesh-szurdok
Idõpont: Adron második hava, nyár, reggel
Résztvevõk: Seba
____________________________________________________________


A nyílpuska lövedék a combizmodba fúródik, de elég fegyelmezett és kiválóan edzett vagy hozzá, hogy elviseld.
A pap nyomába erdsz, aki a lehetõ legrövidebb úton próbál Kapuvár felé iszkolni.
A sántikáló futás közben elhaladsz az egyik sátor mellett, amelynek takarásában megbújva egy sunyi képû toroni vicsorog rád. Az íjpuska végére bajonettet csatolt és azzal szúr a fejed felé...
- Hova olyan sietve cicám?-kérdi tõled közös nyelven és szúr.
A pap menekül, vissza se néz.
//Hárítod a támadást, vagy kitérsz? Ha igen pontosan mit csinálsz?//

[Navaratna]

(Bethsebath Nan Sifro)

Fejét elrántja, kitérni akar, de ha olyan közel van hogy szurkálni merészel, kaphat egy buzogányt a pofájába.
-Itt van egy Darázs!-üvölti hátra ervül. Pajzsát úgy helyezi, hogyha fut tovább a pap nyomán, akkor védve legyen az íjász ellen valamennyire.
<Egeret enni, f*szfej! Nem érhet a harcolókhoz a pap! Semmi képp nem érhet oda!>
Ezt szugerálja magának, menni tovább, futni, futni, utolérni, levágni!!! Akár a saját épsége árán is!
Ha szívósnak tûánik, és Seba után eredne, akkor fogcsikorgatva bár de felveszi ellene a harcot. Nem akar azért se süniként meghalni, se túl sok idõt elveszteni.