Sub rosa

[Castor de Vinter]

-Messala...mert amit tenni akartok az õrültség a köbön a világ egyetlen államában egyetlen katonai alakulatánál sem terveznek rajtaütést három fõvel. Mert Trixi nincs harcképes állapotban, Somurisnak nem kenyere a vérontás, te pedig...hárman vagyunk akik támadhatunk, én Hanas és Vincent.
-Nem szóltam mert nem akartam senkit megbántani, de semmi konkrétumot nem mondott senki csak elbeszéltetek egymás mellett, hogy hát igen rajtuk kéne ütni. Tudjátok ti mirõl beszéltek? Én szolgáltam négy évet határõrként és a legkeményebb éveim voltak!
-Egyátalán csináltatok már valaha ilyet? Lesállás és rajtaütés pár, csoport és rajkötelékben? Ismertek néma kézjeleket, amivel kommunikálni lehet ilyenkor? Gondolom a felsorolt feladatok mindegyikét nappal és éjszaka is végrehajtjottátok, hegyi, erdõs és téli körülmények között? Egy ilyen akciónak az az elõfeltétele, hogy mi pontosan tudjuk hol és mikor jönnek és hányan és mi választjuk meg a helyszínt is. Feküdtetek már hóban fél napot, mozdulatlanul, magatok alá pisálva, hogy ne áruld el a rejteked miközben a célpontra vársz? - Azért mert nem pofázok bele nem azt jelenti, hogy ÉN nem tudnám, hogy csinálnám, ha AKARNÁM, de nem akarom!- dohog Castor. -Én ezt egyátalán nem tartom jó õtletnek! Nem akarok megözvegyülni! Egyátalán nem biztos hogy valaki nem hagyja ott a fogát közülünk...
Tanácsra vársz Messala?- Adjak olyan tanácsot, ami szívem ellen való!? Hát jó, elmondom ÉN, mint katona hogyan csinálnám, de szívbõl remélem nem fogadjátok meg a tanácsaim:
-A magam részérõl én egy olyan erdei tisztáson rendezném meg a kelepcét, ahol egyébként is meg szoktak állni az utazók pihenni és enni. Olyan ácsolt táborhelyeken amit az erdészek építenek pihenõnek. A nõket kint hagynám csalinak, mert õk könnyû túszok és az ellenük támadók mindig a könnyebb ellenállás felé mozdulnak. Mondjuk úgy tennének mint akik beszélgetnek és a tûz körül melegednek. Alibibõl, hogy ne fogjanak gyanút mellétek adnám Vincentet, mint hivatalos kísérõt, hogy az ellenség felderítõje ne fogjon gyanút: lássa, hogy van védelem és ez nem kelepce. A társaság csak pihen az erdõben a hosszú út folytatása elõtt..
Hanast az íjával felültetném egy fára egy lõállásba.
Én magam pedig a legésszerûbb megközelítési útvonalon, onnan ,ahonnan én is támadnék ha titeket akarnálak megölni, lelvélfedezéket építenék, amit hóval takarnék be, befeküdnék alá és onnan figyelném a közeledõt, vagy a közeledõket. Amint elhaladtak mellettem, jeleznék Hanasnak, aki az elsõ támadót leszedné, a maradékra rárontanék, és enyém a meglepetés.
A ti kezetekbe felhúzott íjpuskát adnék, ha olyan irányból is jönnének amit nem terveztem be, mert a társuk bukását látva a maradék martalócok is elõbújnának, hogy legalább veletek, a védtelen és gyenge ellenfelekkel végezzenek. A túlerõ úgyis Vincentre menne, hogy õt fogja, míg egy vagy kettõ veletek akarna végezni. Ezért kell nektek lõfegyver. A felhúzott íjpuskát a lábatokhoz tenném, amit hóval fednék le, hogy ne lássák. Ha lõtávolba érnek, közvetlen közelrõl lõnék, el se téveszthetitek.- Castor szünetet tartott. - Viszont ha a támadóink is úgy döntenek õk is lõfegyvert használnak...akkor nektek végetek. A lõfegyvereseket csak Hanas tudja kilõni a magaslesrõl, de akkor azokkal kell kezdenie, hogy õt ne lõjék, ki, mertha bárkinek besegít, felfedi a rejtekhelyét.
Nekem így TANÍTOTTÁK és GYAKOROLTATTÁK, -természetesen nem nõk részvételével- de ha érzelemmentesen tervezék és ha én rám bíznád ennek megszervezését ÉN így csinálnám. Amirõl persze szó sem lehet, mert ad egy terhes vagy, kettõ sem téged sem Trixit nem ültetnélek ki csalinak. És három: felejtsétek el az egész baromságot amit egy ostoba katona fecseg. Csak induljunk, menjünk át azon a kapun és ne kergessünk fantomokat az erdõben kérlek titeket!

[Saggaras Zenir]

Vincent

-Rendben Castor..*Ekkor szakítja meg Messalah, majd mikor Castor végez a modnadójával.*-Én csatlakoznék Castor mondokájának a véghez, abban sem lehetünk biztosak, hogy találunk megfelelõ, helyet a lesvetéshez, és én sem tennék ki 3 nõt csalinak, semmi esetre sem. Egyébként pedig nem arról volt szó, hogy a kapu õr azt nem engedi át aki neki nem szimpatikus, így akár a kapuval meg is szabadulhatunk üldözõinktõl. Vagy a kapu túl oldalán meg is lephetnénk az átjövõket nem?

[Jomadar]

(Somuris)

- Castor, nem Krán hadosztályai vannak a nyomunkban, hanem egy komoly harcos, aki esetleg felbérelt egy-két helyi erõs legényt. És ha hiszed ha nem az éveken át begyakorolt mozdulatoknál is kifinomlutabb trükkök léteznek a világon - amiket ezredévek alatt fejlesztettek ki. Valahogy az az érzésem, hogy ha valaki már a hajón ott volt a nyomunkban, végig figyelt a szállasunkon és most is itt lohol mögöttünk, akkor az a Felföldre is követni fog. De ha beláttuk, hogy önmagunkban tehetelen bábuk vagyunk csupán félistenek haragja elõl menekülvén, akkor folytassuk csak és vásározzunk.

[Castor de Vinter]

A dwoon elmosolyodott, de nem förmedt rá Somurisra:

-Látod Messala ezért akartam én inkább hallgatni. Mondtam, hogy nem értek az orgyilkosok elhárításához, és ezt te s nagyon jól tudod, többször s mondtam már, már az elsõ napon, mikor testõrnek fogadtál. Miért pofázzak bele olyasmibe amihez nem értek? Csak azt mondtam el hogy képzett ügynökökkel én hogyan terveznék egy ilyen akciót. Tudtommal a hölgyek közûl senki sem az. Vagy igen? Te szeretted volna, hogy vegyem ki a részem a tervezésbõl. Megtettem, tõlem ennyire futja. Nem tudom hogy jól gondolodtam-e vagy hogy jó-e a tervem. Én csak hozzátettem a magam gondolatait a tiétekhez. Ennyit szerettél volna tõlem, megtettem. Elsõnek rukkoltam elõ konrét cselekvési tervvel, szerepekre lebontva amit senki nem, tett meg. Könnyû hülyézni és kritizálni, mert nem értek hozzá, beismerem.
-De...-fordul Somurishoz- meghajtom fejem az vérzivtarban edzett hadfi tapasztalata elõtt. Bocsáss meg Somuris én csak egy egyszerû katona vagyok, egyszerû gondolatokkal. Én úgy gondolom nem lehet "komoly" az a harcos, aki többedmagával ront rá egy magányos nõre, és a homályban settenkedik. Miért aggódsz a holnap miatt? Légy mindig asszonyod mellett és vigyázz rá akkor nem történhet baj! Majd ha kijön a fényre és megmutatja arcát, majd akkor lecsapunk rá. Én más küzdési módot nem ismerek. Ne itélj el azért mert jobban tartok a látható ellenségtõl, aki ellen tudok harcolni, mint láthatatlan csatornapatkányoktól. Ha ismered az árnyékok közötti harc módját akkor menj kutass és ölj, de ne várd egy disznótól -jelen esetben tõlem- hogy lábujhegyen osonjak fától-fáig, és lopakodjak mint a macska.
Ha meglátjuk, lerohanjuk és lekaszaboljuk. Igaz Vincnent? Nem kell ezt túltervezni. Majd jönnek, és próbára tétetnek a kardjaink által...mert én -jól mondtad- nem vagyok több harcosnál, aki a csatamezõn számolalatlanul vérezi össze az áldott földet. Ez a dolgom, erre születtem, ez az én feladatom, aminek a szerepét rám osztotta Ranil...én nem félek ettõl a sorstól. És nem rémíszt úgy mint téged. Ha majd elém állnak akkor harcolok és meghalok, vagy õk halnak meg. Mit tervezzek ezen Somuris? Küzdök, míg van a karomban erõ. EHHEZ viszont értek.

[Jomadar]

(Somuris)

Nem fellengzõen, közös nevezõre akar jutni végre:
- Pont ez a baj a csatornapatkánnyal! NEM fog veled szemtõl-szembe nmegküzdeni, mert ahhoz nem elég erõs. Viszont ha asszonyodról egy percre leveszed a szemed, hátbaszúrja és odébbáll. Ha a pusztában kell éjszakáznunk, le mered-e majd hunyni a szemed? Ha nem, meddig fogod bírni alvás nélkül? Az erõd nem hagy el, te fogsz elöl menni akkor is, csak a szemed csap be és az idegeid, hogy a barátban is ellenséget látsz. A havazásban rémalakokat vélünk majd felfedezni, és összerezzenünk minden szélfúvásra. Õ ezt akarja. Ezért nem megölte Trixit, hanem... Talán nem tudta, hogy nélküle nem megyünk semmire.
- Én sem vagyok orgyilkos eszközök tudója, de az érzékeket becsapni van hatalmam. egy havas tájon el tudom tüntetni a nyomainkat fertályórányira, sõt a leshelyünkbõl is annyi látszana csupán, amennyi egy teljesen behavazott rókalyuknak látszik. Mi viszont onnan kinézhetnénk és végre megláthatnánk az üldözõnket. Ha megfelelõ helyet választunk - egy sziklafordulót vagy domboldalt - akkor úgy is megoldható, hogy nem távolodunk el egymástól 50-100 lábnyival messzebbre, tehát a két csapat hamar segíthet egymáson. Még a szélirányra is ügyelünk, hogy a farkas szimata se árulhasson el.
- Én nem beszéltem csaliról. Nem várjuk meg, míg odaérnek az elöl gyaloglókhoz, csak addig várunk amíg meglátjuk, ki az ellenségünk és hányan is vannak.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, reggel
Résztvevõk: Mindenki
_________________________________________

A donna nem lett ideges Castort hallgatva, figyelmesen hallgatta, aztán szemeit forgatta.
-Nem felejtettem el, de nehogy emiatt önök összekülönbözzenek.-néz a férfiakra.
-Nem tudom, mikor mosódott egybe az önök lovaga a mi üldözõinkkel és kerültek felbérelési viszonyba, de most szeretném újra tisztázni, szerintem a kettõ nem függ össze! Te nem javaslod a sunyi módszert, Castor. Ön igen, Somuris. Hogy jussunk közös pontra, hogy senki se érezze úgy, nagyot fogunk koppanni? Mi igazolja, hogy képzett ügynökök? van bármi jel arra, hogy ugyan olyan személy vagy személyek lennének, mitn a hajón? Megérzések? Találgatások? Két személyrõl van tudomásunk. Kettõrõl, nem többrõl. Igaz, fenn kell tartanunk azt, hogy ez semmi és lehetnek többen is. De ha nem? Én egyik módszer ellen sem vagyok: legyen a nyertes akár a lopakodós, akár a nyílt hadszínteres. és megértem az aggodalmat, hogy nõket csalinak ne haszn...

Trixi hevesen magyarázna, de a donna leinti:
-Felejtsd el, nem vagy jól, mit képzelsz? Újra bajba akarsz keveredni? trixi harcolni akar maga is. Nem tartom jó ötletnek...-*mondja a többieknek*- Egyet tudok és szeretnék: ha a Felföldre a követõink már nem követnének minket.

[Alauron]

(Hanas)

- Azt én nem hiszem, hogy a nyilpuskákkal messzebbre lehetne lõni, mint az én íjammal. -húzza ki magát a nomád büszkén.
- Oda se érnének, máris legalább kettõ feküdne. De...megmondom úgy ahogy van, és eddig jobbára lovas rajtaütéseken vettem részt, üldöztem nomádokat végig a pusztán, de a rejtõzésben nincs nagy tapasztalatom. Viszont ha nincs nagy hó, én lóhátról is leszedem akit akarok. Bármi lesz, én azt mondom nem hagyhatjuk a kapus fickóra a mi dolgunkat. Nem kedvelem a vérontást, de amit tettek...hát hagyjuk ezt? Csúfot üzni belõlünk?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, reggel
Résztvevõk: Mindenki
_________________________________________

A donna hallgatott, majd összeszorította ajkait, szemeiben kétségbeesés vegyült. Vívódott, majd Castorra emelte szép kék szemeit.
-Inkább én megyek veled vásárolni. Kérem önöket, addig vitassák meg amit még szeretnének, szívnom kell egy kis friss levegõt, hogy átgondolhassama lehetõségeket. legalább marad egy kis idõ arra, hogy ...-sóhajtott, felállt, lesimította piros nadrágját és köpenyét magára terítetette. A dwoonra nézett, s szeme mindent elárult. nem csak pusztán a bevásárlást akarja letudni vele, hanem mást is. Kint ezt közölte is:
-Beszélnünk kell, Castor.-*hangja komoly volt, tekintete az utcát fürkészte, de menedéket keresett a látványban, nem ellenséget a sarkokon túl.*
Tiarren eddig összefûzött ujjakkal hallgatott s egyik dolog vadabb vot fülének mint a másik. Aztán szemeit a többiekre vetette, nyugalom ült benne. Mágiát vessenek be a férfiak ellen? Trixi vállat vont, aztán felcsillant a szeme és váratlanul az oldalán lógó szütyõbõl egy kulcsot emelt elõ és Somuris elé tette le. Ugyan olyan volt, mint amilyet a hajón is talált a dalnok. Teljesen ugyan olyan. Még egy kulcs...Minek a kulcsa? Honnan szerezte Trixi?

[Castor de Vinter]

Castor megfogja párja két kezét és a szemébe néz:

-Mi a baj? Mi aggaszt?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, reggel
Résztvevõk:Castor
_________________________________________

-Én meg tudom õket ölni-bökte ki bevezetés nélkül de csak Castor kezét merte nézni, amint a férfi fogta az õ kezeit.
-Csináltam lesállás. Csináltam rajtaütést. Csoportban is és magányosan is. Ismerek néma kézjeleket. Csináltam éjjel, nappal, hegyen, erdõben, télen és kõsivatagban, városban és azon kívül is. Feküdtem már fél napot hóban magam alá csinálva. Nekem ezt megtanították, ezt gyakoroltam...-*s a nõ elkezdett remegni.*

[Castor de Vinter]

-Már beszéltünk errõl... a hajón nem emlékszel? A húgodról és anyádról is...
össze is vesztünk miatta.
-És én most erre mit mondjak kedvesem? Mi lenne rá a helyes válasz?
-TE mit akarsz Messala? -Tudom hogy köt a családod felé a hûséged és én nem akarom megnehezíteni a dolgodat...dönts a szíved parancsa szerint. Énrám mindenben számíthatsz, támogatlak, bárhogy is tégy. Szabad nõ vagy nem fogok büszkeségbõl hisztériázni a döntésed miatt. Már nem. Nem azért vagyok veled, hogy az életed keserûsítsem, hanem hogy társad legyek a gondokban. Dönts úgy ahogy kötelességednek érzed, ha bármiben tudok segítek, csak szólj.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, reggel
Résztvevõk:Castor
_________________________________________

Egy ideig Messala egy szót se tud kinyögni, csak meredten néz Castorra. Egyszerûen nem hiszi el, hogy a férfi nem támaszt kételyt az ellen, amit elmondott. Aztán összeszedte magát:
-Haragos vagyok amiatt, amit a testvéremmel tettek. Elégtételt veszek. Mit szeretnék? Egy darabon hagyjuk, hogy kövessenek minket. Aztán én leválnék tõletek, amikor már világios, hanyan vannak a nyomunkban és milyen fegyverzetel. S akkor...ártalmatlanítom õket...-halkult el hangja, de le se vette szemét Castorról.
-Nem esik bajom, sem nekem, se a gyereknek. Értek az ilyen hátulról osonó alakokhoz, ám ha szembõl jönnének, már nem lennék ilyen magabiztos...Épp ezért nagyon is fontos, hogy velem vagy, mint testõr. Azt nem tudom hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy egyáltalán vagy nekem...-simult a férfihoz.
-Valahogy meg kéne szervezni, hogy az alkalmi eltûnésemet a többiek aggodalomból megakadályozzák. Hivatkozzak pisilésre...? Mit javasolsz?

[Castor de Vinter]

-Miért kételkednék a szavaidban Messala? Mi okod lenne valótlant állítani?
- Ha úgy érzed felkészítettek rá, én elhiszem neked, mert te azt mondod.
-De akkor most elmondom hog ÉN mit szeretnék:
-Mikor vettél részt utoljára ilyen akcióban mondd? Én naponta járok ki hajnalonként gyakorolni te is tudod. Nem tudom hogy az évek menniyre koptatták meg a régi reflexeid. Nem akarom hogy ezt te csináld. Fõleg nem akarlak elereszteni magam mellöl. Szerinted ki fogom tudni bírni hogy türelmesen és csendben várakozzak, míg te leütöd a settenkedõt!? Azt mondod többen vannak. Egyet kiüthetsz talán... És ha nem sikerül? Könnyû ám elvéteni, ha kiestél a gyakorlatból! Mi van ha a férfi vagy nõ sisakot visel? Mi van ha nem sikerül és feléd fordul, hogy legyek ott, hogy segítsek? És ha az egyiket ártalmatlanítod is mit csinálsz a másikal?
Értem én hogy hajt a bosszúvágy, de miért nem lehet megvárni, míg nyílt színen megütközünk velük?
-Azt a mondatot te sem gondoltad komolyan, hogy neked se esik bajod és a gyerekünknek se. Egy rajtaütésben a leggondosabb tervezénél is túl sok a bizonytalan tényezõ. Ez meg minden lesz csak nem gondosan tervezett.
Messala te félsz. Legalábbis a gyerekünket félted. Biztos vagy benne, hogy ilyen lelkiállapotban tudsz, hideg fejjel számítani és cselkedni? Elhiszem hogy jó harcos vagy, de ha engem megszúrnak, megütnek, vagy megsebesítenek azt túlélhetem következmények nélkül.
-De ha téged: nem vagyok pontosan tisztában vele mit okozhat egy magzatnál a hirtelen vérveszteség, esetleg ha megszúrnak, megmérgeznek, vagy leütnek, vagy csontodat törik, vagy csak egyszerûen egy válldobással belepasszíroznak a földbe, de úgy gondolom ha túl is éled kék-zöld foltokkal, sebesüléssel, -biztos vagy te abban hogy nem fogsz elvetélni? Vagy nem okozol maradandó sérülést a gyermekünknek? Azt el tudnád viselni, ha nyomorékon, bénnán, esetleg halva születne? Mindezt a vérbosszúért? Angela miatt egyszer már megjártad a lelkifurdalás poklát. Tíz évig éltél azzal a tudattal, hogy mindez miattad történt. És mikor meggyógyúl, egyenesbe jön és tényleg a miénk lehetne a világ, és boldogak lehetnénk végre, akkor te ismét olyasmit készülsz tenni, ami tönkretehet téged, engem, a gyermekünk, a bodogságunk és az életünk. Meg akarod ismételni Angela tragédiáját? És ha te sérülsz meg maradandóan? Mondjuk levágják valamidet, vagy megcsonkítanak mint Trixit? ...én hogy fogok akkor Angela szemébe nézni, aki megbízott bennem és nyugodtan ment el a Dwyll Únióba mert tudja, hogy vigyázok az édesanyjára?-keseredik el a dwoon,- nem érezné úgy hogy elárultalak titeket? Kezdejm neki megmagyarázni, hogy az anyja volt a hibás és õ dugta a fejét önként a hurokba? És ha halálosan megsebesülsz? Te nem akarod újra magadhoz ölelni a lányunkat Angelát, nem akarod látni, ahogy tökéletesen felgyógyúl az égési sebeibõl, kivirul gyönyörû asszonnyá érik és szerelembõl megy férjhez? Hát te nem akarod ezt velem megélni? Nem akarsz velünk gond, keserûség, tragédia árnyéka nélkül élni? Hát neked vér kell és nem az Élet?-keseredik el a dwoon. Kockára akarod tenni ezt a közeli jövõt; egy sikeres vendettáért, ami helyre teszi Trixi igazágérzetét, akit úgyis meggyógyítanak, de te, én Angela, és a születendõ gyermekünk pedig belerokkana ha veled történne valami? Te kétgyermekes anya és menyasszony vagy, de Trixi nem. A te hogylétedtõl három ember boldogsága, élete, egy család sorsa függ. Te új életre készülsz az oldalamon, családanyaként és egy gróf feleségeként. Vagy mikor nekem ígérted a kezed az csak üres szólam volt csupán? Trixi meg még maga se tudja mit akar.
És te Messala, te tudod mit akarsz?-kérdezi újra a dwoon, reménykedve nézve a nõre, hogy sikerül lebeszélnie a tervezett merényletrõl.-Trixi él, nem halt meg és meg fogják gyógyítani. De nekem csak te vagy. Én már nem választok magamnak párt, ha elveszítenélek, és Angela se fogadna el idegen anyát. Vagy már õ se számít csak a bosszú bármi áron? Mikor kimész majd hosszú tõrrel gyilkolni, és harcolni remélem lesz elég lelkierõd hogy elfeljtsd azokat az embereket, akik szeretnek téged és várnak rád...te mindezt elveszítheted egy rossz döntés miatt. És azt akarod velem megvitatni hogy pisilésre hivatkozva vágjuk-e át a de Vinter-család torkát, vagy egyéb ürügyet keressek neked...
-Minket választasz vagy a bosszút?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, reggel
Résztvevõk:Castor
_________________________________________

-Ugye tudod, hogy most zsarolsz engem, Castor? Ez csúnya volt...-szösszent a nõ, összefonta karjait.-Azt hiszed, ha most a bosszú mellett döntök, akkor dobtalak titeket? nem tétlelezhetsz fel ilyet rólam! Nem bízol a képességeimben. Én pedig be akarom bizonyítani, hogy életre való vagyok, s nem csak egy elpuhult fenekû nemesnõ, aki anyuka aki szerelmes és aki aggódni is tud. Ketten vannak. De többen lesznek, ha tudnak hírt vinni. Kettõvel simán végzek. Két férfi, sisak nélkül. trixitõl persze ti semmit nem kérdeztetek meg, hogy milyen fegyverük volt. Egyiküknél van nyílpuska. De azon kívül tõr, kés, kard és egyiknél folytózsinór. Ki akarták vallatni, de Trixi hallgatott. Ekkor dühbõl megcsonkította az egyik, s meg akarta ölni is. Forrófejûség jele. Szavak nélkül is tudok szót váltani a testvéremmel, ezeket tõle tudom. Bocsánat, hogy eddig nem szóltam ezekrõl, de félek tõle, hogy Vincent lovag feljelent engem boszorkányságért, hogy hogy a fenébe tudok shadoni nõ léetmre elmékkel társalogni.
-Figyelj rám. Tudok olyan lenni, hogy kizárom az érzéseim és azt csinálom, amit éppen kell, azaz jelenleg hogy ezt a két fõt eltûntessem. Nem egy egyszerû harcos vagyok, Castor. Ismerd meg ezt az oldalam is, így tisztességes. Odahaza gyakoroltam veled. A hajón csak azóta nem, hogy megtudtam, terhes vagyok. Ismerem a testem, tudom, hogy mennyi gyakorlás kihagyása után veszítek akkorát a rugalmasságomból, amikor már veszélyes ilyen feladatba bonyolódnom. Az is igaz, hogy általában elõtte 3 nap intenzív felkészülést szoktam végezni.
-Féltesz. Nem csak engem, hanem a babát is, hogy egyedül maradsz és majd magadnak kell elmondani Angelának, ha elbuknék. Olyan biztos vagyok abban, hogy sikerül elintéznem azt a két barmot, mint hogy az égen 2 hold van! A szó nélküli eltûnés helyett beavattalak, mert sokra értékellek és a társam vagy. Megértem, le akarsz beszélni errõl a vakmerõ tettrõl. Bízz már bennem egy kicsit! Kérlek! Higgy bennem!

[Jomadar]

(Somuris)

papirost vesz elõ, hogy Trixinek adja, hogy leírja mit is akar a kulccsal. Megvizsgálja tüzetesen, hogy ugyanaz-e amit a halottól szedtek el. Mikor rájön, hogy igen, arra is ráeszmél, hogy nagyon sok dolgot nem kérdezett meg tõle. Mélyen a szemébe néz...