Elõre Pyarronért! [ETK]

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer, Fogadó a Sellõhöz
Idõpont: Nyár eleje , kora délután
Résztvevõk: Malina Reneir [Yvett de Crei], Aldalea Dzsarali [Ayana], Brasten [Rayvenaur], Borromeo Ves Maberon [Pirate]
___________________________________________________________

//Mindenki//

*A lány halkan mormogja, hogy elnézést igazából csak azok halloták, akik annál az asztalnál ülnek, a többiek legfeljebb a szája mozgását látják.*

-Nem értem!?-Kérdez vissza a férfi.
-Elnézést kérek uram-válaszolja a lány.-Majd én kimosom.
-Remek akkor, a bocsánatkérést elfogadom, de remélem, hogy erre az ebédre én és a családom a vendégei voltunk.-Mutat körbe az asztalnál ülõ két fiún és a lányán. És szavait a fogadóshoz intézi.
-Hát persze uram ez csak természetes.-Vált ismét mézes mázosabb hangra Vales.-Gyere csak ide kislányom-Mondja már mérgesebben Vales a feket hajú lánynak. A lány buskomor arccal oda kullog. Közbe ujra megélénkül a zsibaj.

-Hallod, állítólag mindig így bánik a lányával.-Hallatszik az öregek asztalától.*
-Igen én is halottam.

*Úgy látszik elült a vihar. A dzsad vissza is ül a helyére, de elöbb int a pultosnak, hogy hozzon neki egy másik kelyhet.*

-Filot gyere, vigyél egy kupa tejet az urnak.-Megjelenik az istállóban már látott fiú. és gyorsan kiviharzik a tejjel.*

[Yvett de Crei]

(Malina Reneir)

<Borzasztó, hogy milyen pökhendi egy alak.
Persze a fogadósnak a vendékek az elsõk és nem a családja - merthogy a lánya ez már bizonyos. De hogy lehet így viselkedni valakivel? Inkább a vagyon mint a család? >

*Idõ közben kisimul arcom, a rosszallást elhesegetem magamtól.*

<Furcsa némelyik ember, de remélhetõleg megszokom az ilyen helyzeteket és kezelni is fogom tudni õket. Addig pedig figyelek és tanulok.>

*A narancslevet lassan kiiszom a pohárból, majd felállok az asztaltól. Felmegyek a szobámba pihenni egy kicsit - amit úgy képzelek el, hogy meditációs ülésbe helyezkedem a padlón. Elmeditálok a lent történt eseményeken egy keveset, majd a tudatomat kitisztítom, s gyakorlom az elmére irányuló formulákat.*

[Rayvanur]

Brasten

A közjáték már nagyon untat és türelmetrenül várom a vacsorát. Ennek elérsére a szememet jótevõmre függesztek és meredten nézem.

[Raziel Carpathian]

*Némán, alig észrevehetõen bólint, majd Astrum után vezeti lovát a fogadó felé. Közeledve, az istálló felé fordul, hogy hátasár, Rifeket, rábízza valakire. Tüntetõleg megáll az istálló elõtt, jelezve a másik lovagnak, hogy elintézi a lovak elhelyezését. Ha Astrum rábizza lovát, a két lovalt, egyébként csak a sajátját vezetve belép az istállóba, és vár egy lovász fiúra, vagy szolgára, aki elhelyezi lovaikat.*

[Ayana]

(Aldalea Dzsarali)

<Nem elég, hogy az én apám így viselkedik szegény lánnyal, de még a sajátja is!>
Korholom magamban a két férfit, de inkább elterelem a figyelmemet és az evésre koncentrálok.

[Pirate]

(Borromeo Ves Maberon)

Erõteljesen pislogok a fogadósra vagy a pincérre, és ha a közelembe kerül valamelyikük magamhoz is intem, és halk hangon lesorolom mit kérek ebédre.

-Valami rendes, emberbe való hús van? Ne legyen hal, szárnyas vagy valami kisállat. Birka, marha, disznó, egyremegy. Hozzá meg ami van, nem számít, utána meg egy nagy adag sört. Ha nincs semmi ilyesmi akkor hallal is beérem, de sokat kérek belõle.

Ha mindezt megkaptam gyorsan, nagyokat harapva befalom (hogyha hal akkor néha megrovóan nézem mielõtt bekapom), majd lassan, kényelmesen megiszom a sörömet is, és közben igyekszek felmérni az új vedégeket.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer, Fogadó a Sellõhöz
Idõpont: Nyár eleje , kora délután
Résztvevõk: Mindenki __________________________________________________________

//Borromeo//

*Éppen a Filo nevezetû fiút//Tudod, hogy a kocsmáros fia//Kapod el, és leadod, nála a rendelést, Õ mondja neked, hogy egy fél óra elkell, mire megsütnek egy kis malacot. Leülsz és, nézelödsz, különösen az új vendégeket figyeled. Mikor leülsz akkor látod, hogy a sárga bõrû érdekes külsejû nõ, már fel is megy az emeletre.*

//Malina//

*Felmész a szobádba, jól esik most ez a kis csönd az elöbbi felesleges és aljas zsivaly után. Letérdelsz, megnyugszol, és elkezded a meditációt, gondolataid kitisztulnak. CSak a lent történtekre koncentrálsz. Leöntés, felháborodás, ujra lejátszódik elötted az esemény sorozat. Ám inkább gyorsan túllépsz ezen a vitán, és gyakorlásba kezdesz.*

//Brasten//

//Ebédrõl lehet szó legfeljjebb mert ha vacsorára vágysz addig még sok idõ van hátra.//
*Miután megnyugodtak a kedélyek, Horatio a pulthoz lép.*

-Üdv Vales, szeretnék kérni, két tál, sült malacot, némi zöldséges krumplival, és két korsó jo pofa sört.

*Amint hallod a rendelést felderülsz, hogy a jutalom már nem várat sokára.*

-Kérem egy fél órát várjon. És ki is visszi majd a fiam.
-rendben köszönöm, addig jöjjön Brasten beszéljünk a jutalmáról.

//Igrain//

*Mestered és te is bevezeted lovadat az istállóba, ám csak annyit látsz, hogy egy ajtó csukodik. Astrum szól a lovász fiunak, de semmi reakció. Így kénytelenek lesztek ti kikötni lovatokat. Ezzel gyorsan végeztek. Majd az imént említett ajtón beléptek a fogadóba. Számodra elõször érdekesa látvány. Olyan mintha a ház külseje belülre került volna. A falak terméskõvel vannak takarva. Nem tûnik giccsesnek, egyáltalán nem. A falon mindenütt hajókról és sellõkrõl készült festmények lógnak. A helységben hat személyes kör alakú asztalok vannak. Ebbõl kettõnél trécselõ öregek ülnek egy másik asztalnál valami kereskedõ féle idegenek ülnek. egy asztalhoz most ül le egy kereskedõ, és a testõre valószínûleg. A pult mögött ott találod a fogadost, egy idõsõdõ, kövér pirospozsgás arcú férfi aki matrózokkal pletykázik. És csak most veszed észre, hogy egy kifejezetten zord katona jellegü férfi.*

//Aldalea//

*Mintha ti ott se ülnétek az asztalnál, csak apádról és a fogadósról sukdolózik körülöttek mindnki. Látod, hogy a kalandozó nõ, nem is bírta tovább ezt a feszültséget és fel is ment a szobályába. Arra leszel figyelmes, hogy már végeztél az étellel, és bátyáid is így álnak, egyedül csak apádéba van egy kisci.*

[Rayvanur]

Brasten

A rendelés hallatán jól láthatóan felderül az arcom, amikor a jutalom kerül szóba rögtön meglepõdés nek adja át a helyét.
<Nem az ebéd az??!>
De viszonylag gyorsan reagálok és némán követem az asztalig. Majd szembe ülök vele és várakozóan nézek rá.


//Bocsi nem voltam tiszában a napszakkal.//

[Pirate]

(Borromeo Ves Maberon)

Igyekszek jól megnézni magamnak az új vendégeket, de gondolataim állandóan az ebédhez kanyarodnak vissza. Éhes vagyok, na. A sárgabõrû nõ elég furcsa, fõleg hogy kardok vannak az oldalán és ilyen nyíltan hordja õket, de igyekszek palástolni a megütközésemet. Más világ, más szokások, legyenek bármily furcsák is. Az olajosbõrû társagágot is szemügyre veszem a szemem sarkából, de nem bámulom meg õket nyíltan, a vénember elég ellenszenvesnek tûnik, nem akarom magamra vonni a figyelmét. Igyekszek inkább a fegyvereiket szemügyre venni, ahhoz legalább értek is valamit, megpróbálom felmérni milyen fegyverforgatók lehetnek. S közben egyre gyakrabban pislogok a konyha felé míg meg nem jön a malacsült. Akkor aztán minden figyelmemet annak szentelem.

[Ayana]

(Aldalea Dzsarali)

Nem ücsörgök ott sokáig, miután befejeztem az ebédet, feszélyez a sok sugdolózás.
Felállok és apám felé fordulok.
- Apám, ha nincs ellenvetésed, körülnéznék a városban. Legkésõbb vacsora idõben itt leszek.
<Csak szabaduljak már innen!>

[Raziel Carpathian]

<Határozottan tetszik ez az építészeti stílus. Csak ezeket a tengeri micsodákat le lehetne cserélni, és máris még otthonosabb lenne.>
*Egy két pillanatig megengedi magának, hogy "gyönyörködjön" az itteniek különleges építészeti stílusában, majd megáll Astrum mellett.*

- Eszünk most mester? *Fordul kérdésével a másik lovaghoz.* Bár, javaslom elõbb inkább pakoljuk le a holminkat? *Azzal választ sem várva elindul a pult felé, hogy szobát vegyen ki.*

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer, Fogadó a Sellõhöz
Idõpont: Nyár eleje , kora délután
Résztvevõk: Mindenki kivéve Malina __________________________________________________________


//Igrain//

*Látod, hogy a fogados kiszúr téged, és máris széles mosly jelenik meg pufok arcán.*

-Jó napot Vales vagyok, miben segíthetek lovag uram?

//Brasten//

-Nos ahogy látta, sajnos a testõrõm halálos sebet kapott ám, ahogy láttam, ön nem riad meg az árnyékától, pontosan ilyen emberre lenne szükségem.Nos lenne az én testõrõm?

*Látod rajta, hogy levert a férfi és szomorú, de ezt inkább a testõr elvesztésének tudod be.*

//Borromeo//

*Végig méred a dzadok fegyvereit, egyértelmüvé válik, hogy az öreg férfi kereskedõ, a többiek katonák, vagy testõrõk lehetnek, még a lánya is aki az incidens után gyorsan távozik is. Mindegyiknél szabláyk, lógnak az oldalukon, meg íves tõrök.*

//Aldalea//


-Rendben lányom, ma ugysem kezdjük az árusítást, inkább kipihenjük az ut fáradalmait, nem fiuk?
-Persze apám, persze.- Hangzik a válasz.

*Majd felálsz kimész, elsétálsz ujra a halnõ szobros térre. szembe a még mindig zsufolt piac. Jobbra a kikötö, balra pedig a város fõ kapuja.*

[Rayvanur]

Brasten

Igencsak meglepõdöm az ajánlatán és ez ki is van írva az arcomra.
< Vajon milyen gyorsan koptatja a testõröket?!>
Végig mérem tetõtõl talpig majd mélyen a szemébe nézek.
< Viszont ennem azt kell. És kitudja még tanulhatok is tõle valamit.>
Lassan elkezdem vakarni a fejem.
< Egye fene végülis ez is segíthet.>
Végül bólintok.

- Nos uram a feladat megtisztelõ. Mivel egyébként is kenyér szûkében vagyok egy ideig lehet róla szó. De véglegesen semmi képp.

[Raziel Carpathian]

//Igrain Arsenor//

*Halovány mosolyra húzódik szája széle, miközben közelebb lép a púlthoz, ami mögött a fogadós tartózkodik, és elõveszi a leg udvariasabb modorát.*

- Jó napot Vales úr! Az én nevem Igrain. *Hajtja meg röviden fejét.* Lenne egy kétágyas szobája Uwel lovagjai számára, kik nehéz küldetésükbõl indulnak hazafele pihenni?

*Lódít egy kicsit, inkább csak a formalitások kedvéért.*

[Ayana]

(Aldalea)

Úgy döntök, hogy jobbra, a kikötõ felé indulok, elvégre tengert ritkán látok, nemúgy, mint piacot - amit mellesleg lesz még alkalmam keresztül-kasul bejárni. Mivel nem jártam még itt, nem tudom, mennyire jó a közbiztonság, ezért figyelek arra, hogy a handzsártõrhöz mindig közel legyen valamelyik kezem.