A Tükörvilág

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 0:16

(Ryuu)

- Mit tudsz róla? Mondj el mindent... hiába futottam magam megfeszítve mégsem bírtam utolérni... Miért? Mi ez a versike?

Szerző: **Az Álmok Õrzõje** » 2007.04.21. 0:24

(Ryuu)

- Olyan amilyen akar lenni. Ártatlan, védtelen lányok után kutat, s elrabolja õket, hogy minél jobban felerõsödjön kínlódásukból. Csak hallomásból tudom amit tudok. Egy hatalmas vízen kell átkelni, hogy Guf-bu palotájához elérkezzünk, az alakját körülölelõ legendák szerint ezer és egy leányt tart fogva, kik már lassan önmagukra nem is hasonlítanak.
Hogy miért nem érted utól? Mert õ nem ember mint te, õ nem élõlény...

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 0:36

(Ryuu)

- Rendben... akkor elkapjuk, és valahogy kicsináljuk... most spuri...!

Kitartó "ügetésre" kapcsol, s fut az érzett irány felé...

Szerző: **Az Álmok Õrzõje** » 2007.04.21. 7:41

(Ryuu)

- Akkor ez azt jelenti, hogy Te szembeszállsz vele? Tudod nem sokan vannak, akik ezt megmerik tenni, inkább visszahúzódnak az emberek jelenlétében, bár igaz, hogy többnyire nem jelent nekik túl sokat szeretet lányuk, nõjük.
Látom szívedben Te más vagy...

*Míg haladtatok a kicsi pacsirta a válladon pihent, hiába, hogy futottál nem moccant válladról sehogyan sem.
A sziklás tájat lassan felváltotta egy kopár, de füves pusztaság. Itt már lankásabb és jóval veszélytelenebb volt a terep, sokkal könnyebben tudsz rajta futni a liliom álltal mutatott irányba. Néha a "fû" meg-megmozdul, ám apró állatokon (nyúl, ürge, pocok) kívül nem láttál mást. A nap még mindig nem bukott a horizont alá, így eléggé nagy terepet tudsz belátni. Egy kis pihenõ tartása után valahol a messzeségbe mintha egy kis kunyhó körvonala lenne, kéményén apró füst száll fel az égbe.*
- Jéééééé, egy remeteház. Vajon miféle szerzet lakik erre egyedül a pusztaságban? - *csicsergi a válladon ülõ pacsirtamadár.*

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 7:54

(Ryuu)

- Eddig magam sem tudtam róla, csak most világosodtam meg, hogy mennyire fontos nekem. Nem bánom... legyen ellenünk bármi, akkor is kiszabadítom!

Hosszú órák telnek, de Ryuu még most is kitartóan kutyagol. Furcsának találja a táj ilyen gyorsaságú váltakozását... de nem foglalkozik vele... egy cél hajtja... mihamarabb eljutni a liliom által megjelölt célhoz...

Megpillantja a kunyhót, s annak veszi az irányt....

- Ki tudja mi lakik odabenn, de hátha segítségünkre lehet ^^

Szerző: **Az Álmok Õrzõje** » 2007.04.21. 9:37

(Ryuu)

*A kismadár felröppen a válladról, sebesen száll a kunyhó felé. Jóva gyorsabb mint te futásban.
Azt látod, hogy a kismadár beszáll a nyitott ablakon, de míg odaérsz a fából épült kunyhóig nem történik semmi, s a kismadár sem repül vissza hozzád.
Egy nyitott ablak, egy bezárt ajtó. A kéménybõl enyhe pernye és füst száll az ég felé, s a levegõben boldogtalanságot, fájdalmat érzékelsz. A kunyhó csendes, bentrõl semmilyen zaj nem hallatzik ki.
Elõször az ablakon pillantasz be: egy fa asztalka papírossal és tollal, tintával rajta. Szék nincs, sem más bútor - üres a kunyhó. A madárkának is csak a hûlt helyét találod.
Belépvén érdekes dolgot fedezel fel, még kályha, kemence sincs benn - vajon honnan akkor a kémény, s a füst pernyével?

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 9:47

(Ryuu)

Óvatosan lép be a kunyhóba, s néz tüzetesen körbe...

- Hahóó... van itt valaki? - teszi fel a költõi kérdést, s lassan az asztalhoz lépdel, hogy megnézze a papirost...
- Kis madár? Hova lettél?

Szerző: **Az Álmok Õrzõje** » 2007.04.21. 10:46

(Ryuu)

*Néma csend vár a kunyhóban. Az asztalon lévõ papíros üres, de a tintás üvegnek a dugója ki van húzva, a toll pedig szépen a papíros mellett pihen.
A kismadár sem ad jelet magáról.
A kézben tartott liliom pedig erõsebben érezteti veled, hogy Yukit a papíros irányában találod...*

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 10:54

(Ryuu)

Érzi a vibrálást... nagyot nyel, megértinti a papirost, s várja, hogy történjen valami...

<Tarts ki Yuki... jövök...>

Szerző: **Az Álmok Õrzõje** » 2007.04.21. 12:45

(Ryuu)

*A papírost megérintve nem történik semmi azon kívül, hogy a toll kezed mellett megrezzen.
Kézbe fogva a papírost normálisnak tûnik, egyik oldalán sincs semmi, de mégis.... az érzés innen származik.
Yukira gondolván egy villanás - egy szegmens tört részéig tartván - alatt felsejlik a papíron Yuki arca; szemébõl végtelen szomorúság árad.*

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 12:53

(Ryuu)

<Yuki.... ne haragudj... kérlek... Csak tudnám mit tegyek... ez az egész... mint egy rossz álom... valaki csípjen meg... Ez nem igaz>

Tehetetlenségében az asztalra csap, a lapja végigreppen....

<Átok Rád te utolsó féreg... ezt nem úszod meg élve...>

Kezébe fogja a papiros mellé a tollat is, s régi, még szukei írásjelekkel írja fel Yuki nevét a papírra... Tehetetlenül áll, s néz maga elé...

Szerző: **Az Álmok Õrzõje** » 2007.04.21. 13:08

(Ryuu)

*Még jó, hogy az asztal masszív, s nem tört ketté a csapás következtében. Azonban az üvegbõl kevés tinta löttyent a lapjára, mely igen rövid idõ alatt mélyen a fába ívódott.
A papíron a toll sercegve jár a kezedben, majd tehetetlenül nézve rá érdekes dolgot tapasztalsz. A toll a kezedben önálló életet kezd élni - elindul a papírlapon, s sercegve írja a következõket szukei írásjelekkel Yuki neve alá:*

~ Szomorú. Azt várja, hogy hozzá érkezzél.

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 13:11

(Ryuu)

Meglepõdve olvassa a semmibõl megjelent sorokat...

<Csak nem? ...>

- Ki vagy? Tudnál nekem segíteni? - írja a papírra... s feszülten vár

Szerző: **Az Álmok Õrzõje** » 2007.04.21. 13:21

(Ryuu)

~ A Látó vagyok. Miben kellene segítenem?

Szerző: **Con Larrodan** » 2007.04.21. 13:27

(Ryuu)

- Guf-bu elrabolta a Kedvesem, s ki akarom szabadítani, de nem tudom hol keressem. Segíts kérlek, megadok bármit, csak újra a karjaimba tudhassam...

A Tükörvilág

Ki van itt