• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Ranil Tüze

A múlt... Ez történt Velünk...

Moderátor: Admin

Téma lezárva
1049 hozzászólás • Oldal: 31 / 70 • 1 ... 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34 ... 70

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.04.15. 22:05

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Marakesh-szurdok, Kapuvár
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: Mindenki
____________________________________________________________


//Victor, Hatarasima, Seba. //

- Befejezted Kassia?-szólalal meg egy mély hang a bejáratban
Kassia szája egy pár centire áll meg Hatarasimáétól.
- Még el se kezdtem Degrel…-mondja a nõ és felemelkedik.
Az érkezõ egy feketepáncélos kyr férfi. Magas homloka, sasorra és hófehér haja van nekik is. Szemei vörös-szilvaszín színûek.
- Õk lennének azok Jahi, akik megölték az elit testõrséget? –hangjában némi elismerés csillan- Lám a pondró is hogy küzd a vég óráján. De hiszen ezek nem is dwoonok!
És ez a felszerelés! Ez igen!

-Kivallassam õket?- ajnánlkozott készségesen Jahi
- Felejtse el atyám. Most nincs idõ arra, hogy felerõsítse, majd a kínhalál küszöbéig kínozza õket. Megtenném én szívesen egymagam, de szorít az idõ.

//Közösbe vált//
-Nos szövetségeseiknek köszönhetõen megkapják tõlem a gyors és tiszta halált. Normális esetben talán egyezkednék a váltságdíjukról, de erre most nincs idõm. Be kell valljam, a Dorcha gyorsabban reagált mint vártuk, holnap estére itt lesznek…ha ez vígasztalja önöket mielõtt a Háromfejût szolgálják halálukban…
Nos elismerésem Uraim és hölgyem! Hatan megöltek tizenöt mestervadászt! Kiérdemelték, hogy mebernek nézzem önöket, és igazán sajnálom, hogy nem áll módomban a váltságdíjukról egyezkedni…-ejt krokodilkönnyeket Degrel.
Majd elordítja magát:
-BOREAS!!!
Ral da Ranga udvari varázslója jelenik meg a sátornyílásban a lila kámzsájában szuszogva:
-Degrel maga kretén! Magának elment az esze! Õk ismernek engem! Miért élnek még!
- Ne szarja magát össze, maga hájas disznó meghalnak ma éjjel!
-Akkor mi az anyja kínjáért hívatott maga? Szembesítésre?
- Fogja be a pofáját! Itt vannak a felszerelési tárgyaik. Azt akarom, hogy nézze át és vizsgálja meg van-e valami különleges darab…
- Mi vagyok én? Orgazda? Seftes? Ócskás? Kérje meg a hugát, ha olyan fene nagy eszük van.
Kassia már lendíti a korbácsot…
- Próbáld meg lisztpicsa és neked annyi!
- Ne sértegesse a családomat Boreas!-kapja el a hadvezér a varázsló torkát, különben elfelejtem, hogy szükségem van a szolgálataira!!! Különben is nincs most magának egy fikarcnyi ereje se, magát még a büdés életben nem láttam gyalog közlekedni kivéve most! Mi van Boreas húzza a súly a hájas seggét?
- mmbfff.-köhög párat Boreas- akkor meg ne fárassza az erõmet a piti ügyleteivel! Most akkor kell térkapu Kapuvárba vagy nem? Ki fogja hangolni ha megöl?
- Menjen hát. De négy órát kap és nem többet. Biztos hogy a Zónajele ép még? Elég nagy volt ott a rumli…ha átver, azt is megbánja hogy élve született.
-ÚÚÚ-tetteti az ijedelmet Boreas- menten beszarok! De üzletet ajánlok, ha engedi, hogy én ölhessem meg õket, akkor átnézem a kacatjaikat!
- Legyen hát. –mondja Degrel. Csak végezzen gyorsan. Nincs most idõm a maga impotens, perverz kis játékainak a végére várni!
- Jahi, Kassia, gyertek!
A toroniak távoztával ott maradtok Boreassal, a sátorlap lehull és csak ti maradtok és õ.


//Seba//
-Na galambocskáim, hogy is volt az indulásnál?- Boreas kis disznószeme vérben forog.-
Sebához lép:
-És most mit fog csinálni kapitány ha? Hol van a büszke nõ? Ó mielõtt átvágnám a torkát magyszerûen fogjuk élvezni egymást! –mondja, miközben hájpárnés tenyerével a melleidet fogdossa.
- Ne érezze magát zavarban kapitány, engem sem zavarnak a többiek…-mondja majd föléd hajol és nyelvével a mellbimbódat nyalogatja, és igyekszik mindenhol összenyálazni…Boreas nyelvének érintése olyan mintha meztelen csiga csúszkálna a hasadon. Igyekszik ujjait az ágyékod mélyére csúsztatni…ezt a mocskot úgy érzed már semmivel sem lehet lemosni…
Tehetetlen õrjöngésedben hirtelen hideg pengét érzel a hátad mögött. Gyorsan összeadod, hogy Boreas annyira belemerült a pettingbe, hogy figyelmen kívûl hagyta Zakot,aki melletted volt és aki idõközben oldalra hemperegve megszerezte az egyik dobótõrét! Visszahengergõzik, úgy hogy a hátatok összeér! De ott a penge a két összeközött csukló között! Mivel õ is meg van kötve, próbálja nyiszabolni a te kötelékeidet, de te meg Boreas nyelvét és kezét próbálod éppen kificeregni, nem sok sikerrel…

//Hatarasima, Seba//
Tudatkapcsolat jön létre közted és az uralkodó között!
-„Adj képet”-jön a sürgetõ paprancs- „Értem.”- a Dorcha igen mély meditációban lehet, ha megtalált téged- érzed hogy a tudatfonálon pszi energia kezd áramlani! Csurran-cseppen a tudati energia, a Dorcha teljesen feltölt téged! „Csak ennyit tudok most érted tenni, szolgám. Használd okosan. És maradj életben holnap estig, megyek a dwonnokhoz a sereggel.”-mondja a hang, majd eltûnik a fejedbõl.
Abban a pillanatban, ahogy Hatarasima tudata feltöltõdik tsziszta pszi energiával, Seba érzi –ha ugyan engedte Zaknek és nem tette lehetetlenné az állandó kígyózó rángatózásával,- hogy a felcser átvágja Seba csuklóját fogva tartó köteleket. Ügyetlen volt ugyan és mélyen megvágta a katonanõ ujját, de szinte nem is érzi ezt most egyéb, sürgetõbb testi-lelki kínjai miatt. Sajnos Boreas ügyel rá, hogy harapni ne tudd….
A lihegõ Boreasnak sikerül az ujjait a nõ szemérmébe csúsztatni, mikor Seba csuklóján ellazul a kötél, és Zak a nõ ép karjának markába csúsztatja a tõr markolatát….Boreas éppen a köntöse alatt nyúlkál….nhány nyálcseppet Seba hasára folyat…

//Faren//
Bár szívesen megkímélnéd magad a hájas udvari varázsló sajátos onanizálásának a látványától, ez most sajnos nem fog menni. Nem tudod nem észrevenni Zak ügyeskedését és Hatarasima elmélyült arcát. Te sajnos épp legszélen vagy, középen Seba, Sebán a varázsló, Seba mellett Zak és mellette Hatarasima. Te sajnos semmihez nem férsz hozzá, sõt igyekezned kell neked félrehúzódni, hogy Boreas a nagy tehénkedés közben ne a te combodra tegye a seggét. Hihetetlen ez a pacák! Ez a barom tényleg ettõl és így indul be?! Erkölcsiséged háborog attól a mocsoktól, amivel Boreas beteríti szegény Sebát, de egyenlõre, csak drukkolni tudsz Zaknek…A Szent Szimbólumod ott van az asztalon a többiek felszerelése mellett…

//Eran//
Komor és fáradt estebéd ez. Az embereid elcsigázottak, egész nap harcoltak. A harci lázból visszatért Gárdisták enni is alig bírnak, úgy kimerültek. Csak fekszenek az udvaron egy rakáson és mozdulni is alig bírnak, csendesen szunyókálnak. Ez a Harci Láz átka. Az Ispotály-szolga körbejár a vizestömlõvel és itatja õket, egy másik csapat a sebeiket látja el.
Amalchor is námán gyûri magába a babgulyást, majd megszervezi az õrséget a falra.
//Aires//
Kiürül az Ispotály, mert a felcserek odakint pátyolgatják a Gárdát.
Krisztin megoldja magán a nadrágot, magára rántja a dalnokot a takaróval együtt.
-Gyere. Talán ez az utolsó éjszakánk…

Szép csillagfényes nyári éjszaka köszönt rátok.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.04.15. 23:18

(Bethsebath Nan Sifro)

<Boreas...a sereg hirtelen megjelenése a tiadlani területen, anélkül hogy a Dorcha katonái a határon észrevennék õket...Köszönöm istenek, hogy elém hoztátok hogy vérébe fojthassam! S most újabb húzásra készül...Álmodik a nyomor, Boreas...>
Seba mellkasában az elégedettség áradt szét. A hadvezér szavai szinte elhomályosultak fülében ahogy ennek tudatára ébredt és lágyan elmosolyodott.
<Meg fogok õrülni? Jó. De akkor magammal viszem a disznót. Gyere közelebb, kóstolj meg, s megmutatom...>
A lisztpicsa szó egészen tetszett neki. Nem hitte volna, hogy ilyen alpári szó ki tud fordulni a finnyás varázsló száján.
-Tudod, Boreas, az úgy volt, hogy majd be gerjedek rád. Szeretem kikötözve csinálni...Fõleg ha néznek is...Szeretem ahogy az izzadt hájas testeden gyöngyözik az izzadságod és eltömi az orrom a bûzöd...-felelt a varázslónak rekedten. De nem a vágy miatt. A harag inkább volt felelõs érte. Csak figyelte õt, de testét megpróbálta függetleníteni az undorító turkálástól. Hányni ráér késõbb. Sõt, remegni az undortól is majd máskor...Összeszedte maradék lelki erejét. Megpróbálta kívülrõl szemlélni magát és amit a testével mûvelnek. Azaz nem is az õ testével, hanem csak egy félig roncs nõével. Odázni próbálta, hogy rögtön oda érjen matató keze a kövér férfinak, ahova akar, de tudta, Boreas idõvel ki tudja játszani.
-Tudtam, hogy csípsz engem, csak nem tudom, mért csak most mertél lépni?...Hm, ki nem néztem volna, hogy tudod, hol van egy nõ nyílása...Mondd, szûz vagy még, Boreas, hogy igy remeg a kezed? S ugye nem zavar, hogy közben véres lesz a szerszámod? Az ujjad is nyald le, mielõtt kilépnél a sátorból...Tudod, megjött...
-folytatta az ocsmány beszédet. A havi vérzése meg aztán a hab a tortán...Az agya lüktetett.
<egy...nem, Seba, fogd visza magad, ne szerezz neki azzal örömet, hogy vergõdsz!...kettõ...Zak csinál valamit, érzem...három...mondom fogd vissza magad! Ha majd szabad lesz a kezed, megmutatod ennek a puha pöcsnek, mi az, keménynek lenni!...négy...Boreas nem tud smárni, az már biztos, vagy csak kutyákkal csinálta eddig...öt...Zak megvágott, de ki tudom húzni már a kezem...>
Eljött a pillanat. A varázsló éppen azzal volt elfoglalva, hogy elõvegye ritkán használt hímtagját és használatra bírja...
-...hét, most megmutatom, hogyan kell ezt csinálni, te pondró!-rikoltott volna fel, de helyette sziszegett, jól megmarkolta a fegyvert hogy ott döfje meg Boreast, ahol egyrészt lehetséges (azaz ahol éri, legyen az akár a férfi oldala, vagy háta, vagy mellkasa, vagy arca, vagy akár az ágyéka, amihez hozzá tud leghamarabb férfi de torka átvágása lenne az ideális, hogy ne tudjon kiáltani), s ha lehet, nem csak egyszer. Ha fel tud ülni, azaz nem csak feküdni képes már, félresöpri fájó fejének lüktetését, törött karjának jajongását, akkor bizony felül és lelöki magáról a perverz szánalmas férfiutánzatot.
Terve még elvágni a saját és mások köteleit is teljesen, de gondja van rá, hogy Boreast elõbb megölje. Nem vallatja ki, esze ágában sincs életben tartani még ennyire sem s nem akarja hogy vonyításával odariasszoiny mindenkit ha torka elmetszése hamar nem lehetséges. Nem kegyetlenkedik a testével, azaz megölése elõtt nem csonkítja meg egyik szervétõl sem. Bízik benne, hogy az egérút lehetõsége röpke idõre elfeledteti vele testi kínjait s tudja mozgósítani tartalékait, hogy egyrészt Bores leszerelését és megölését másrészt a többiek köteleinek elmetszését is meg tudja tenni.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Schinter » 2007.04.16. 6:05

Aires den Morgan


Vivodik magában,hogy most végre mit is kellene tenni.Egyrészt nagyon örülne a dolognak és alig várja,hogy szeretet nõvel együtt átlépjék a gyönyör határait ugyan akkor nem tud megfeledkezni attól a gondolatól,hogy a toroniak készülhetnek egy éjszakai támadással és hogy azt vissazverjék kiphent és friss testre lenne szükség és nem utolsó sorban szellemi energiáival fel kellene tölteni az amuletjét is,hisz csak ilyenkor van rá lehetõsség...Néhány pillanatnyi bizonytalankodás után meggyõzi magát és egy forró csókkal indit.Aztán gyors mozdulatokkal megszabaditja Krisztint a ruháitól.Csókokkal halmozza el és egyre lejebb és lejebb halad a gyönyõrû testén.Miközben lefelé halad teljesen magukra huzza a takarót.
amit leért a lány ágyékához nyelvével izgatja az érzékenyebb pontokat és a kezeivel a melleit masszirozgatja finoman.Sokáig kényeszetei a lányt örömet okozva mind neki mind magának majd feltérdel az ágyon ,hogy megszabaditsa magától a még rajta levõ ruháktól.Utna ismét Krisztinre veti magát,újra magukra huzva a takarót.Arcát,nyakát és a mellkasát csókolgatja,mig ezuttal ujjaival masszirozgatja Kriszitn ágyékát bele-bele tolva óvatosan az ujjait.Amint úgy érzi,hogy elérkezet az idõ és mindketten testileg-lelkileg felkészültek belehatol himtagjával s elõször lassú majd gyorsabb tempóba mozgatja azt....Nem akar rögtön eljuutni az aktus legmagasabb pontjára igy meg-megáll hogy ezzel is minél több örömöt okozhassanak egymásnak :roll:
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Saggaras Zenir » 2007.04.16. 7:46

Victor Fredrick Faren

<Micsoda elismerés egy kyr torz fatyútól...Ahh Boreas te szemét disznó...most már minden világos...Hála Kyelnek itt a lehetõség a szöksére.>

*Gyorsan oda pillant, hogy mit mûvel Boreas, de hogy ne buktasson le senkit csak oda sandit, majd el is veszi tekintetét, egyenlõre ugy is megvan kötözve nem tud mit tenni.*

<Lehet, hogy tompitani kéne Seba érzéseit, de akkor nem tudnám megfogni a tõrt vagy mit. Jól tûri, remélem lesz elég erõ benne, hogy felvágja a zsir gombócot.>
Avatar
Saggaras Zenir
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1607
Csatlakozott: 2006.12.17. 18:06
Tartózkodási hely: Toron
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.04.16. 12:34

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Marakesh-szurdok, Kapuvár, toroni katonai tábor
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: csak Seba és késõbb Schinter
____________________________________________________________


Kegyes volt hozzád Uwell a bosszúállás istene:

Olyan szerencsésen szaladt a kés Boreas torkába, hogy megsérti a hangszálait, és csak valami röfögéshez hasonló hangot tud kiadni...
Részedere a kegy abban áll, hogy Boreas nem hal meg! (MÉG!)
Olyan hájréteg és toka van a nyakán, hogy elkerülte az azonnali elvérzést, nem is a nyaki ütõérbe ment a hirtelen szúrás, hanem a hangadásra tetted képtelenné!
A sebhez kap, gúvadt szemmel:
Thhhh ....bühhhh....krvv....aaa!!!- hörgi.-Most meg. dhhögg...
Elõrenyújtja a kezét, az ujjain felvillan a rubinköves gyûrû, de képtelen kimondani a varázsszót, hogy a tûzcsóva elemésszen!
Boreas intelligens fickó, rörtön rájön, hogy ha nem menekül vége... kis disznólábain sarkon fordul és szuszogva próbálja leküzdeni a kijáratig lévõ néhány métert...arcán páni rémület, sejti, hogy amit tõled kap az lassú lesz és fájdalmas...
Sebának viszont semmi gond nincs a lábaival, csak a bal karja tört el, de a jobban ott a fegyver, és szabad.
Ha valamiképpen el tudné érni, hogy Boreas járóképtelen legyen, gyakorlatilag szabad prédává válik a nõ bosszúvágya számára...


//Shinter//

Pár órás fergeteges szexuális élményben van részed. Boldog vagy és elégedett és kiegyensúlyozott. A körülmények dacára, ezt kár lett volna kihagyni. Hát csak összejött végre! Most már meg lehet halni. (Erre a napra Asztrálod +5-tel nõ)
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.04.16. 12:49

(Bethsebath Nan Sifro)

...és most kapott vérszemet. Tompa, mélyrõl jövõ, majdhogynam vadállati morgás kélt a nõ torkában, szemei elsötétedtek, lepattant az asztalról hogy jól rávesse magát Boreasra s aztán elvágja a férfi sarka felett a lábát. Mintha rémlett volna neki, a szakaszából valaki egyszer ott sérült meg s nem tudott járni utána. Aztán kiveszett az értelem a fejébõl. Nõstényként esett neki, végre utat adva undorának és gyûlöletének. Nem beszélt. Nem bírt volna artikulálatlan üvöltésnél többet kihozni magából. De kiabálni most nem szabad. Így maradt a fenyegetõ morgás.
Seba nem volt kövér és a henyéléstõl elpuhult hájas ember. S bár sebek borították, tagjai készen voltak hogy elérje Boreast, aki kurta lábú és puhos.
Ha sikerül leterítenie és lábát is elvágni a megfelelõ helyen, hátára fordítja a férfi, ráül a hasára és szembesülhet Boreas azzal, mit piszkált fel.Nem, nem a vágytól izzó nõt...hanem egy gyilkolásra kész állatot.
Mivel agya elborul, nem maceráz, megtépi a férfi ruháját, hogy közelebb jusson majd pengéje a hájához, azon túl húsához, azon túl a szerveihez. Ha kell, markolatig döfi a férfiba a dobótõrt, s ha kell, mégy tovább nyomja kezét, hadd cuppanjon össze a háj csuklója, alkarja alsó része körül. Addig nyomakszik a pengével és kezével a férfi testébe, amíg olyan helyre nem ér, hogy érezze is, közel a vég.
S aztán újra kihúzni a pengét, újra lecsapni. Az arcát sem kíméli, ki akarja szúrni a szemét, lemetszeni talán az orrát, is de nem precíz tervként, hanem az idõszakos õrületbe szõve. Olyan zsigeri indulat hullámzik végig rajta, amit sosem képzelt volna magáról. Más nõk elernyednek ha meg akarják erõszakolni õket, talán el is ájulnak a sokktól, van aki taktikáz, van aki behergelõdik, szinte megtébolyul s foggal-körömmel védekezik vagy, áll bosszút. Úgy látszik, õ most ebbe az utolsóba került.
Csak akkor hagyja abba, amikor már nem hörög a férfi és nem kapálózik végtagjaival. Nem akar még alkalmat és idõt se hagyni arra, hogy valami olyan ketyerét aktiváljon, amihez nem kell beszéd csak érintés.

Ha vége az elmezavarnak, remegve feláll. Minden ízében rázkódik, majdhogynem vacog a foga, pedig nem fázik, hisz nincs hideg. Szeme hol ide hol oda reben, ujjai elfehéredve szorongatják a fegyvert. El kéne vágni a többiek köteleit, de ez csak darabos mozgással fog sikerülni, még az események hatása alatt van. Nem mukkan, csak vacog.
Elõször az invizítort, majd Zakot végül a követet szabadítja meg köteleitõl. Utána pedig nem szól csak mered valahova a sátorlap egyik pontjára.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Schinter » 2007.04.16. 15:09

Aries den Morgan


Kriszint szorosan átölelve hunya le a szemeit.Mielõtt elalszik emlékezteti magát,hogy néhány óra mulva mikor még látszanak a csillagok fel kell kelnie,hogy feltöltse az amuletjét.De addig is nyugtató s kellemes állomba merül szeretett nõje oldalán.
Avatar
Schinter
Fórumozó
Fórumozó
 
Hozzászólás: 3440
Csatlakozott: 2005.10.09. 19:22
Tartózkodási hely: Bp,Pécs
  • ICQ
  • YIM
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Garcia da'Ramol » 2007.04.16. 15:20

(Hatarasima)


Látja amint, Sebán rontást tesznek és roppant büh lesz rajta úrrá.

<ilyet egy férfi nem csinál! Így nõ soha nem kéne. Szívbõl remélem, hogy aki állatként élt az úgyis fog pusztúlni mint egy rühes dög! gyerünk "kishúgom" nyuvaszd meg az árulót!>

Megpróbál odébb hengeredni az asztalon és egy alkalmas tárggyal, valamelyik éles tõrrel megpróbálja elmetszeni kötelékeit. HA ez sikerül a következõket teszi...


Amint kiszabadul kötelékei fogságából társai segítségére siet. Lekászálódik az asztallapról néhány bizonytalan lépés után közelebb tántorog a többiekhez. Arcán lázrózsák, szemében a derûnek kihûlt helyén fakó üresség, amelyen túl a fékezhetetlen gyûlölet dübörög. Verejtéktõl nyirkos, szikár testén szinte élni látszanak a tetoválásinak legendák szülte színes alakjai. Amennyiben igénylik segít eloldani kötelékeiket a katonanõnek ruhát ad a kezébe. Miközben gondja van rá, hogy sajnálata egy fikarcnyit se üljön ki az arcára. Nem szeretné, ha miatta a nõ még vacakabbul érezné magát. Más körülmények mellet talán felajánlaná vállát egy kiadós zokogáshoz, de most az lesz a legjobb, ha úgy tesz, mintha misem történt volna, nyálcsorgatós asszonynyúzó férgektõl mentesen a sebeik „édes” fájdalmával lettek volna csak négyesben. Gyors mozdulatokkal magára kapkodja alsóruháját, nem mintha bármi szégyellnivalója lenne, de a méltóságát kicsit helyre rakja. Néha erv nyelven felkiált és kegyelemért könyörög, majd a Vistorra mutat és gesztusaival jelzi, hogy üvöltse el a kínvallató dwoon áruló szerpét. Suttogva fordul a többiekhez.

- Most megyek és elintézem a fõbarmot, ha akartok velem jöhettek – és kezdi magára kapkodni az áruló varázsló hacukáit. A meglehetõsen bõ köntöst minden rendelkezésre álló holmikkal kitömködi, fejére felhajtja a kámzsát. Megnézi fegyverei és a rövidebb pengéjét elrejti a ruha redõi között. A kardot rongyokba tekeri egy zsineggel tartót rögtönöz rá, amit vállára tesz. Nyakába akasztja medálját a ruhán belül és felveszi a Dorcha gyûrûjét.

Mivel a Varázsló szabadon közlekedett a táborba abban bízik, hogy ez a mutatvány neki is menni fog*. Attól függõen, hogy a többiek vele tartanak-e az öngyilkos küldetésbe két cselekvési tervvel bír. Ha egyedül megy egy papír tekercset tart a kezében és a parancsnoki sátor elõtt bebocsátást kér, a kihallgatásról készült jelentése kézbesítéséhez. Rövid tõmondatokban fogalmaz és rekedtséget tettet, amit a fájdalomkiáltásokat hallva az õrök hihetõnek is tarthatnak. A másik lehetséges megoldás ha az elõbbiek mellett társait mint foglyokat kötélen vezetve magával viszi, ha akadékoskodnának elmondja, hogy a nõ valamit csak a tábornokkal akar közölni hiába minden kínvallatás. Igyekszik felsõbbrendûnek és határozottnak mutatkozni, akivel nem packázhatnak holmi katonák.

Társainak javasolja, hogy hevenyészett öltözetük alá könnyû fegyvereket (tõr, kés, stb) rejtsenek, a kötelékek könnyen oldhatóra vannak elkészítve, amit valami ronggyal így-úgy le is takar.

A minden egyéb cselekedet a tervekbõl lett tények alapján történhet.



//*: Álcázás-álruha (Af.) képzettségét a táboron áthaladva Jelentéktelenség diszciplínával igyekszik kiegészíteni. Míg a parancsnoki sátor elõtt álló õröket a varázsló csicsás ékszerei és egyéb jellegzetes tárgyaival igyekszik megúszni. OFF: Castor, ha valami lehetetlen és ezt HAtarasima is tudja írd meg és módosítom a reagot.//
Helliodor Lord Ghor
Joey lovag
Hatarasima
Garcia da'Ramol
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 281
Csatlakozott: 2007.01.19. 15:10
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.04.16. 16:41

(Bethsebath Nan Sifro)


Tompán veszi csak tudomásul, hogy ki mit mûvel kiszabadulása után. Szájához kap, összegörnyed és összehányja magát.
<...szedd már össze magad! Meg nem dugott, de nem sok híja volt! Matatott rajtad aztán magán, utána jött volna a leveses java, de akkor biztos üvöltöttél volna mint akit nyúznak! Fogod magad, felöltözöl a ruháidba, vértedbe. Sõt. Fogod, és Boreas összes varázsos mütyürjeit magadhoz veszed, sose lehet tudni, mire jó még Kapuvárban, vagy mit sajtolhatnak ki belõle ezek a senkik.>
S önmaga noszogatásának engedett. A hányás után kiegyenesedett. Jelentõségét vesztette, hogy pucér férfiak között õ is pucéran forgolódik. Igen betegnek kell ahhoz lenni hogy valaki félroncsokon felgerjedjen!
Holmijaihoz lép s miközben öltözik, addig sem kell gondolkodnia. Mindent, ugyan úgy magára ölt, legyen az katonai holmi vagy személyes gyûrûje, félkézzel. Lassabban haladt, de nem érdekelte. Aztán a varázsló teteméhez lépett, hogy leszedegesse húsos ujjairól a gyûrûket, nyakából a medálokat, mindent. S elsüllyesztette azokat.

<Azt mondják, ha egy kõben erõ van és széttörik, akkor robban...Jól van hát... :twisted: >
Ahogy ezzel végzett, már szedett össze annyi erõt, hogy késõbbre hagyja a durvaság kiheverését és a nyavajgást és ne bõgjön, s erõt ahhoz hogy szóljon is:
-Nem, uram...elég volt...-állt a tiadlani elé, nagyon halkan beszélt, tudta, a félvérek megértik, meg a többiek is, ha fülelnek.
-Ön már a kapunál egyeztetés után önállósította magát, nem hagyva más választást, miként döntsek! Még egy ilyen hibát nem fog elkövetni! Az ön népét megfontoltabbnak, kiváróbbnak ismertem, s szeretném, ha ez a kép maradna meg bennem, akkor is ha maga keverék és hajtja a vére! Küzdje le! Most NEM alkalmas kicsinyes, önzõ bosszúk beteljesítésére az idõ! Maga nem gondolkozik. Elõl akar kimenni, VELÜNK? Mikor Boreast várják csak kimenni, nem négy sántikáló alakot? Maga is, nézett már ránk vagy magára? Az én fejem húz, biztos betört, a bal karomon a csont levegõzik. A felcser (Zak) is meg az invizítor úr is utolsó tartalékaiból vonszolja magát. Magának meg minden lélegzetnél eltorzul az arca, öltözködésnél is majdnem kiserkent akönyne alig tudott mozogni, mert a bordáival lehet a bibi, a reflexei sincsenek a helyén! Mártír akar lenni, akit megöl az, akit meg akart ölni, vagy gyõztes, aki végignézi annak a halálát, akit megölt? A gondolkozás nem erõsség? Ha nem maga öli meg, hanem majd a Dorcha serege, ha egyszer ideér valahára, akkor nem maga öli meg! Nem fog összedõlni a világ és nem fetreng becstelenségbe sem maga sem majd a leszármazottai! <És még a nõkre mondják azt hogy hibbantak! A férfiak meg mindenen versengenek! Hol nõkön, hol vagyonon, hol dicsõségen, hol azon, kinek mi a nagyobb!>
Lehunyta a szemét, fájt, lüktetett a feje, a karja meg mintha már egy kínrúd lenne a vállából kinõve.
-Ebben a ruhában MAGA kiléphet innen, megpróbálhat a közelébe férkõzni a hadúrnak. De nem fog sikerrel járni és elbukik. A gyûrûje olyan, mintha fáklyás menettel vonulna be a hadvezéri sátorba. Fel fogja ismerni, korábban mint szeretné. Boreas ékszerei nélkül is lebukik. És azok nálam vannak és nem adom oda. Az én javaslatom más...Kivágjuk a sátor lapját és hátul távozunk. Megkíséreljük elhagyni a tábort, vagy tiadlani oldal felé, vagy a kapuvári oldal felé. A reggel nem találhat itt minket sõt, minél hamarabb el kell tûnnünk, mert ha felfedezik a varázsló tetemét, riadó lesz. Sötét van, de a toroniak nem annyira hülyék mint szeretnénk. Ha azok lennének, fagolyókkal gurigáznának õseik elfeledett sírja mellett és azt se tudnánk, mi az a zászlóháború és megdöglenénk a nagy békében!
-Ám ha mégis amellett dönt, hogy szarik arra, amit mondok, viszonylag tiszta fejjel egy majdnem-kefélés után, menjen csak, de egyedül marad, nagyon egyedül!
Ezzel eláll a férfi elõl, menjen ha annyira meg akar dögleni. Keres valamit, amit abbit vértjére boríthat köpeny gyanánt és ami fejét is befedi, mert teljes díszben azonnal lekapcsolnák õt is...Ha a sodronyingrõl és pajzsáról le kell végleg mondani, fájó szívvel de megteszi és csak buzogányát és abbit rövidkardját viszi magával.
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.04.16. 17:42

//Off: Hatarsima! Több problémám is van a tervezett akcióddal! Most nem azzal amit tervezel, úgy cselekszel, ahogy jónak látod, de:
-Bores cirka kétszász kiló volt! A kaftánjából két kimonót is tudnának neked szabni! Az hogy összegönygyölt rongyokkal fogod imitálni ezt a hájmennyiséget kissé nehezen hihetõ. Mf álcázással is szép teljesítmény, nemhogy az alapokkal! A másik meg, nemtudom feltûnt-e neked, de Boreast épp az imént trancsírozták fel, kaftánostul és ruhástul, így a ruhája csöppet szutykos és véres és foszlányokban lóg.
Az egy ellentétes értelmû akció, hogy te Jelentéktelenség pszi diszciplinával, Boreasnak álcázva fogsz átgrasszolni a táboron! Boreas külseje aztán minden volt, csak nem jelentéktelen. Az õt ismerõk tudatában meg aztán semmiképpen nem egy tipikus tömegbe simuló figura! Nem fér a fejembe hogy ezen hogy segítene a jelentéktelenség. Ha torooni közkatonának akarnád magad álcázni, az igen, de Boreasnak!? Ez nekem így nem kerek.

Victor:
Pár percre mindenképpen magadra hagytak titeket, ha gondolod imádkozhatsz egyet, és megnézhetnéd a gyógyitalos ládikád készleteit...(nem tudom, hogy az ostromnál mennyit használtatok, és adtál oda másnak?)
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Quator ar Zaraquer » 2007.04.16. 19:03

(Eran dha Sado)

*Végezve a vacsorával és látva, hogy a várkapitánynak is megvan a dolga õ is elvonul egy félreesõ helyre, ahol kicsit egyedül lehet. Ott elõkeres a emgfelelõ dolgokat és nekilát, hogy vértjét, fegyvereit, egész felszerelését rendbehozza, kifényesítse. Alapos munkát végez, hisz holnap ismét tisztán lép a harcmezõre Ranil dicsõségére. MEgaztán a holtfáradt katonáknak is példát kell mutatni. Így csak miután ezekkel végzett dõl neki õ is a falnak pihenni egy kicsit. Nem aludni akar, inkább elmélyült meditációba sülyed, hogy elmélye, teste valamelyest regenerálja a fáradtságot. Most nincs itt az ideje a hosszú, kényelmes alvásnak. Csupán annyi energia kell, hogy ne essen össze a fáradságtól a másnapi csatában sem.*

<...Ranil mosolyog le a Mennyekbõl õsapáinkra és a kék-arany zászlóra, mely dicsõn lobog fejük felett,,,"Az áldozat lészen dicsõségünk!"...>

*Miután visszatér az elmélkedésbõl a hiábavaló várakozást megpróbálja azzal enyhíteni, hogy az õrséghez csatlakozva szótlanul vigyázza a kimerült, de gyõztes Gárda álomtalan álmát. Közben pedig várja, hogy mit hoz a holnap, s fõleg mi lészen a túszulesettekkel. :? *
Avatar
Quator ar Zaraquer
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 5623
Csatlakozott: 2006.07.12. 18:50
Tartózkodási hely: Gyula
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Saggaras Zenir » 2007.04.16. 19:11

//Elvileg Hatarismánál is van két gyógyital, és nekem, is van egy.//

Victor Fredrick Faren

*Miután, eloldozzák, megkér valakit, hogy adja oda a áskáját, mert a lába miatt képtelen lenne oda menni érte. Ha megkapja kiveszi az utolsó gyógyitalt, megissza és a lába mintha, semmi baja, majd felpattan, magára kap valami alsó nadrág szerût, felveszi a szent szimbólumát, és szól Sebához de csak halkan.*

-Tudom, hogy önnek nagy elégtétel lenne, és hasznosnak találja a medálokat amiket Boreas viselt, de egyrészt mivel elárulta a szövetséget igy egy medálra, én is igényt tartanék, amit feláldoznék Kyelnek, hogy megsegítse hazautunkat. Ha nem baj.

*Ha Seba eleget tesz kérésének le térdel, és maga elé teszi a gyûrût. És halk mormolásba kezd.*

-Uram, Kyel, alázatos szolgád köszöni neked , hogy nem hagytad hogyx életét vegyék a toroni mocskok. Megóvtál attól, hogy szégyenben halljak, meg. És lehetõvé tetted, hogy felfedjük az áruló kilétét...Ezért kérlek, hogy fogadd el ezt az ajándékot -Felemeli a kapott tárgyat- Amit az árulótól zsákmányoltunk...Segítsdszolgáidat, hogy vissza tudjanak térni kapuvárba, a saját lábukon. Kyel...Kyel...Kyel.

*Majd miközbe Seba próbál a tiadlani követ lelkére beszélni, õ befejezi az imát, majd elkezdi magára ölteni felszerelését.*

-Követ uram, bárhogy dönt én még megpróbálok segíteni magán, ha hiszi Kyelt akkor még a hatása is érezhetõ lesz.

*Ráteszi a kezét Hatarisma mellkasára.*

-Kyel áldjon meg, fiam.

-Kérlek uram, a sors és az élet ura, hatalmas isteni erõd által gyógyitsd meg az ifjút. Csókold meg a medálom Hatarisma. //Kapsz 7 ép-t//

-Kapitány mutassa a karját. -Majd nála is megismétli ugyanezt. //5 Ép-t kapsz//. Majd elõször saját fájdalmait csillapitja //Kapok 48 fp-t//, Elõveszek 3 üvegcsét, felhajtom az elsõ italt, amin szellemi frisseség feirat van. //Seba és Hatarisma is kap 48 fp-t//.- Zak hogy vagy?
Avatar
Saggaras Zenir
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1607
Csatlakozott: 2006.12.17. 18:06
Tartózkodási hely: Toron
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Garcia da'Ramol » 2007.04.16. 19:46

(Hatarasima)

//Gyógyital??? Nem emlékszem rá, de ha Castor is megerõsíti használom!//

<ehhez én most fáradt vagyok...>

- Senki nem kérte, hogy kövessen katona - mondja suttogó, fásult hangon Sebának - kizárólag a magam bõrét vittem a vásárra, nem követett parancsra senki :?. Ugyan az elmúlt évtizedekben Uraim nem várták tõlem, hogy gondolkodja, csak azt, hogy sziklánál biztosabb támaszuk legyek, de a tervem mégha csekély százalékban is de mûködhetett volna ha legalább a ruhája ép maradt volna. Ez már elment. Ettõl függetlenül, nehezen todom elképzelni, hogy négy frontharcos akár az éj leple alatt is félholtan kiosonhat egy ellenséges táborból, úgy hogy senkinek fel ne tünjön, ez még képzett árnyharcosoknak is becsületére vállhatna.
- Egyébiránt nem feltétlen vagyok öngyilkos hajlamú... Levágott balkézzel pajzsként hurcoltam volna Kapuvárig. De egy biztos én addig el nem megyek amíg Degrel él. - arckifejezése nem hagy kétséget affelõl, hogy így is fog tenni. Ez a kardmûvészek igazi gyengéje a tökéletes technikák mellet a megalkuvást nem tûrõ kötelességtudat. A döntetlent nem eredmény. Nem ravasz stratéga és nem is hétpróbás árnyharcos. Mestersége halál és kötelesség.
Helliodor Lord Ghor
Joey lovag
Hatarasima
Garcia da'Ramol
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 281
Csatlakozott: 2007.01.19. 15:10
Tartózkodási hely: Budapest
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Navaratna » 2007.04.16. 19:56

//Megerõsítést kérek a KM-tõl, valóban ennyi ép és fp jön-e vissza Sebának vagy csak a hit elvakította a papot :D //

(Bethsebathn Nan Sifro)

Egy gyûrût odaad a papnak, egybe nem hal bele. Meghallgatja a követet:
-Nem tudom, mi az az árnyharcos és most nem is érdekel. Maga makacs és önfejû, mint én 18 éves koromban. Nem vagyok olyan helyzetben és hangulatban s erélyben, hogy meggyõzzem, de ha jobban lennék, fenéken illetném, annyi szent. Nincs józanság az ilyen esküvésben s ez a legnagyobb hibája.
A pap gyógyító szándékára kicsit hátrébb lép, még benne volt jócskán, hpgy senki ne érjen hozzá.
-Elébb lássa el pap társát-mutatott Zakra-Aztán sorra kerülhetek én is. A fejem nagyobb vész mint a karom.
Ha õ kerülne sorra, vonakodva adja oda karját s hagyja hogy fejéhez nyúljanak.

//Attól hogy mi Zaknak hívjuk, mert ismerjük -azaz jelenleg ismerem, hívom- attól más még nem hiszem hogy így szokta...//
Blogom: http://ihletkapu.blogspot.com/
Avatar
Navaratna
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 5193
Csatlakozott: 2006.05.05. 8:24
  • Honlap
Vissza a tetejére

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.04.16. 21:00

___________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Dwyll Únió, Marakesh-szurdok, Kapuvár, toroni katonai tábor
Idõpont: Adron második hava, nyár, este
Résztvevõk: mindenki
____________________________________________________________


//Victor, Seba, Hatarasima//

A Victornak adott gyûrû egy fehér felvillanással eltûnik, az adomyányt eélogadta Kyel, Vicror testén önkéntelen remegés fut végig a mana áramlásától. Victor annyit képes gyógyítani, amennyit hatalma megenged. //Megbízom a számolásodban.// Gyógyitalokat is találtok a felszerelési tárgyaitok között, ez még Victor ajándéka volt az ostrom alatt.

Mikor Zaket kérdezi:

- Hagyd el testvérem, én rajtam már segített a Sólyomasszony. De engedje hogy a kapitányomat én gyógyítsam. Az a nõ ki vérrel védi erényét, becsületét bizton számíthat Arel támogatására.

//Seba//

Zak leveszi a nyakából Arel szimbólumát és a szived fölé a meztelen bõrõdre helyezi.
- Add vissza erejét Úrnõm, mert érdemes rá!-fohászkodik Zak.
A Sólyomhold felizzik a szíveden!
Zak keze nagyon forró és meleg. Bizsergés áramlik át a testedbe, a törött, kifordult csont és ín és ideg a szemed láttára forr teljes egésszé. Karod károsodás nélkül gyógyul, zúzódásaid eltûnnek.
Zak az ölébe veszi a fejed. Ott is hasonló intenzitású meleg, de kellemes és nyugtató érzés árad szét. Megszûnik a féjdalmad, pihentnek, gyógyultnak érzed magad, mint egy alvás után.
//10 ÉP-t és 50 Fp-t kapsz vissza.//
A kezedre kulcsulja a kezét, és a hüvelykujjával megsimogatja a kézfejed, mintha ez még a szertartás része lenne…de sötét, tiszta szeme tükrén látod, hogy a fizikai közelség, az érintés kedvéért teszi. Nincs benne szexuális vágy inkább csak tétova nyugalomkeresés, törõdés.
Utána Zak visszaveszi a nyakába a Szimbólumát.
- Figyelj Seba, amit Kas…,amit az a fehér hajú nõ mondott…- kezdett el egy nagyon hosszú történetet a férfi, de nem tudta befejezni.

//Mindenki//
//Off.: Az alább leírtak azután történnek hogy mindenki felszerszámozza, felöltözteti meg Victor segítségével összefoltoztatja magát.//

Nyílik a sátorlap:

- Na mi lesz már Boreas? Mi a….?- a sátorba Degrel Vallain lépett be. Arcán meglepõdés. Majd Hatarasimára mutat és egy szót mond:
- ROTHIS-AN!!!
Sercegõ kék villám dördûl.

//Eran//

A vérted tisztogatása közben. Bosszantó és kissé profán dolog történik.
Éppen befejezed a vért letisztítását, és elégedetten szemléled mûvedet, mikor egy óriási madártrotty csattan rajta. Majd szárnycsattogás.
Ingerülten kapod fel a fejed az oktondi állatot keresve, és meg is találod: barakk mellett ahová letelepedtél, pár lépésre innen egy üres galamdúc áll. Illetve csak üres volt. Most egy gyûrûvel ellátott kövér, fehér postagalamb pislog ott rád nagy elégedetten. A lábára erõsítve apró papírtekercs. Megismered a dwonn állam postagalambjait. Mivel már este van, a kis hírvivõ pedig nagy utat járt be, bedugja a szárnya alá a fejét és nyugton marad.
Majd kiálltás a Dwyll Únióra nézõ kaputól:
-Lovas közeledik!

//Aires//
Te is hallod a kiálltást. De Krisztin úgy rádfonta karjait és combját, mint a folyondár.
-Hova mész?
Lassan öltöznötök kéne, mert kezdenek a felcserek és a katonaorvosok visszaszállingózni az Ispotályba.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Téma lezárva
1049 hozzászólás • Oldal: 31 / 70 • 1 ... 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34 ... 70

Vissza: Régi Kalandok...

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség