Torozon Tavernája

[Torozon]

(Mara)

//Pls. módolj mert kicsit furcsa, hogy ájulásod után beszélnek hozzád Mellesleg nem mondtam h elájulsz //

[Nelnor]

(Nelnor)

Látja. hogy semmi. gond. A nagydarab ember elinttézte a túsztatrtót. Nyugodtan visszasétál az asztalához. Iszik egy korty mézbort és elgondolkododik a történteken...

Kõben azért figyel, hátha hall valamit a dzsad beszélgetésébõl..

//az elf hallása ugyebár jóval jobb mint az emberé... //

[Valkay]

//Az ájulás lassú, és még beszélhet hozzám és állok is s láthatóan semmi, mikor én már tudom, hogy épp elájulok... Különben meg el akarok ájulni. A kiontott vér meg belek látványához ennyi stressz után... nem vok én ehhez szokva.
Kapjon el... //

[Torozon]

(Rahim)

A férfi szemei haragosan villannak, szemöldökeit felvonva kérdez vissza.

-Szóval azt állítja, hogy szántszándékkal bántalmazott másfél tucat ismeretlen embert, köztük nõket és még egy gyermeket is, hogy egy gaztettet megakadályozzon? Amikor még azt sem tudta, hogy az a lány vétkezett-e a vértesekkel szemben? Hogy egyáltalán jogtalan volt amit cselekedtek? Ha igen, akkor maga olyan ember, aki egy egész rétet lekaszál, csak hogy megtalálja választott virágszálát.

[Torozon]

(Nelnor)

Nem volt nehéz dolgod eljutni az asztalig, a Taverna ezen részére ismét nyugalom ült, éles füledet nem sértették már annyira az emberek zajongásai, mint amikor elõször tértél be, és nyugodtan hallgathattad a két ember beszélgetését. Olybá tûnt, a dzsad nagy bajt hozott a fejére.

[Torozon]

(Mara)

A szõke óriás szavai még eljutnak hozzád, mielõtt elájulnál. Kezed esendõen nyújtod ki, és elsötétül a világ, már nem érzed, hogy a föld vagy a férfi karjai fogják fel esésed.

Ájulásod minden bizonnyal nem tarthatott sokáig. Az elsõ hangok amiket hallasz, megmentõdtõl származnak; és bár külseje daliás vitézre vall, hangja inkább egy felbõszült bikáé.

-Hozzátok már végre azt a vizet ti ostoba barmok, a kisasszony rosszul van!

Furcsa. Amíg az asztal mellett simult késpenge a nyakadnak, rá se hederített. Vagy nem látta volna? Vagy...nem engedték.

[Valkay]

*Hallom a lélegzetem… az istennõre… hogyhogy nem tûnt fel eddig? Ó az ismerõs sötét foltok boldogan üdvözölnek. Lehet hogy ez is az õ kegye, vagy kedvét leli benne? Lehunyom szemem, de a hangok egyre tisztábban szólnak, s élénkülnek… Ismét Torozonban. *
* Jól vagyok…
*Suttogom erõtlenül, hisz hang alig jön ki a torkomon. Láthatóan nincs így… Szemeim elõtt ismét felsejlik az a kép… Megborzongok… ~Miért nem hallgatott rám?~
Megpróbálok felülni… * Köszönöm lovag… Tiranus úr, azt hiszem, megmentette egy szegény bárdlány életét…

[Shirin Horha]

(Rahim)

Alig hogy végigvárja a kérdés feltételét,s már ömlenek is ajkai közül a visszafogott,nyugott halk szavak.Idegrendszerét is egyre jobban sikerül megnyugtatnia.

-Ez a fájdalom konrántsem volt akkora,mint amekkorát akár az a bárd szenvedett el,akár az a szerencsétlen,akibe kést állítottak.És ha kicsit figyel a környezetére,ön is megállapíthatja,hogy jogtalanul molesztálták a lányt és kísérõjét,az ócska kötözködõs,szakállas és a csak legostobább emberekre jellemzõ "hé ez az én asztalom!"-trükkel.Az említettek bántalmazását pedig nagyon sajnálom,ha el tudtam volna kerülni,akkor mindenképpen megteszem.De nem tudtam.És hogy maradéktalanul válaszoljak a kérdéseire:azt kell mondjam,igen,szánt szándékkal bántalmaztam ennyi embert,de annak tudatában,hogy senkit nem ölhetek meg.Szóval nem lekaszáltam azokat a virágokat a réten,csak legázoltam,miközben az áhított egy felé kóboroltam.

Leáll,rövid hatásszünetet tart,majd mély levegõ után újra belevág.

-Valamint,ha még egy ennél sokkalta szörnyûbb bûntettel,mint az asztalelfoglalás sem érdemel ki ez a lány,sõt semelyik se,sõt majdnem senki se ilyen bánásmódot,így még ha ki is rabolta volna õket akár,akkor sem így kellett volna cselekedniük.-orrán keresztül teleszívja tüdejét levegõvel,majd kifújás közben-remélem az a szépszál legény visszahozza azt a lányt!

[Nelnor]

(Nelnor)

Az elf figyelmesen hallgat.

(...hmm a vita érdekesen alakul...szóval a dzsad alkalmazta a sötét praktikát...habár nem tûnik gonosznak...érdekes...az erkölcsi felfogása is érdekes...kicsit sajátosan értelmezi a dolgokat...asszem ezen még el kell merengenem...kiváncsi vagyok mi lesz a vége...)

Kortyol az italból, majd tovább figyel.

[Torozon]

(Rahim)

-Csupán egy a probléma azzal, amit cselekedett. Sem önnek nem volt köze ahhoz, ami történik, sem senki másnak a résztvevõkön kívül. Olyan felelõtlen és ostoba mint egy kölyök, és mégis ilyen hatalommal rendelkezik, eh? Egy szerencséje van, hogy jó szándék vezérelte, és az, hogy elnézõbb vagyok mint hittársaim többsége. Egyébként csupán tájékoztatásképpen; a három kötekedõ pontosan tudta, meddig mehet el. A zsebtolvaj halála senkinek nem fáj, a bárd viszont biztonságban volt. Mindvégig. A lány méginkább, és ha hiszi ha nem, Tiranus barátomat nekem kellett visszatartanom, nehogy beavatkozzon. Mégpedig pont azért, mivel attól féltem, hogy ugyanúgy cselekszik, mint ön. Végezetül. Tudja meg, hogy az Inkvizíciós Széknek kellene átadnom. Nem teszem meg, mert látom, hogy nem vezérli ártó szándék. Csupán ezért. További jó estét.

Azzal feláll az asztaltól, majd a Tiranus nevezetû férfihoz lép aki épp a szépséges lányt ápolgatja. A fehér láncing vértõl csatakos.

(Mara)

A víz hamarosan megérkezik, Tiranus lovag pedig készségesen szakít egy darabot nadrágja szárából, hogy megnedvesítse és végigtöröljön vele homlokodon. Érintése gyengéd és a hûs rongy csodákat mûvel veled.

-Mélyen szégyellem, hogy nem siethettem azonnal segítségére. Saffa atyámnak engedelmeskednem kell, még ha megszakad is a szívem.

[Valkay]

*Kicsit fáj a vállam… s a nyakam is õrzi még a vadak emlékét… de élek, és ez most végtelen boldogsággal tölt el… A hideg víz érintése felfrissít mint egy jó ital… s errõl eszembe jut milyen szomjas vagyok.
Tényleg kiszárad ilyenkor az emberlányának szája… valami tompa hiányérzetem támad. Furcsa. Máskor biztosan értékelném, ha egy ilyen jóképû lovag simogatná az arcom…
~A legendák mért felejtik ki, hogy a hercegnõk oly összetörtek, hogy nem gondolnak semmi másra, csak, hogy élnek?~
Lassan felfogom mit is szeretne mondani a Lovag…
~Lehet hogy feloldozást remél?~ Mélyen a szemébe nézek… s bágyadtan rámosolygok… ~*
Szerencsére idejében meggondolta magát…
*Remélem, a válaszomban kellõ megnyugvást talál. Megkapaszkodok benne, megpróbálok felállni. Ekkor felsejlik valami…*
A dalnok, Bordas õ hogy van?
*Kérdem bizonytalanul, mert semerre se látom… s aggódom érte, kedves volt, a védelmemre kelt.*

[Shirin Horha]

(Rahim)

Nem tartotta vissza távozásától a férfit.Nem gondolta teljesen helytállónak az általa elmondottakat,egy ember életét,még ha "csak" egy zsebmetszõ is,nincs senkinek joga csak úgy elvenni.De igazából nem ismerte még ennek a világnak a törvényeit.És et õ is tudta.Erion egy másik világ volt.Nem Sigranomo,nem Doran,és mégcsak nem is Ifin.Hanem Erion,egy egész más világ,egész más törvényekkel.

Sokat tanult a dologból,de továbbra sem vélte helytelennek cselekedetét.De a nyaktörött lovagot sajnálta valamelyest.Mégiscsak egy emberi élet volt.Még ha kicsit számára idegen formában is...

A férfi mikor felkelt az asztaltól,jól megjegyezte magának az arcát,majd maga is felkelt.Szétnézett a fogadóban,majd Pierrot asztala felé-az az asztal felé,ahonnan az egész csete-paté számára kezdõdött-vette az irányt.Odaérve széke támlájára támaszkodott.

-Hát...Sajnálom,hogy így kellett félbeszakítani a beszélgetésünk.Remélem neked nem okoztam fájdalmat.Ha mégis,hát sajnálom.-süti le szemeit egy pillanatra.-Igazad volt.Volt valami a levegõben.-mondja sebesen pörgõ gondolatokkal.

[Torozon]

(Rahim)

-Pontosan tudom, mit csináltál. Remélem tanultál az esetbõl. A hõsiesség dicsõ dolog, de be kell látnod, hogy nem mindenki kíván hõssé válni. És nem vagy isten, hogy bárkire ráerõltesd akaratod, mint ahogyan most tetted. Egyébként pedig kár volt az erõfeszítésért, az a három ostoba fráter két utcányira sem jutott volna el, ha magukkal viszik a lányt. Bordasnak pedig olyan barátai vannak, akik könnyûszerrel elbánnak egy ilyen bandával.

[Shirin Horha]

(Rahim)

-Ahogy az elõbb annak a fickónak is ecseteltem,tökéletesen helyesnek érzem amit tettem.Nem az számít,hogy meddig jutottak volna ha,és kinek milyen barátai vannak,hanem hogy az a három férfi jogtalanul erõszakoskodott itt velük.Az ilyesfajta bunkó kötözködési módszernél kevés dolgot utálok jobban.Szerintem segítenem kellett,és meg is tettem.Nincs lelkiismeretfurdalásom,és nem bántam meg.Viszont igen,határozottan sokat tanultam,már csak ha az itteni közönyt nézem!

Mondja nyugodtan Rahim,néha néha a lány és a lovag felé pillantva,de továbbra sem ül le.

[Torozon]

(Rahim)

Keiko felvonja szemöldökét a válaszodra. Láthatóan kicsit meglepõdött, és ez hatalmas eredmény egy ilyen kõszobornál.

-Nem egészen tudom követni, milyen jogrendet követsz, de úgy tûnik, meg vagy gyõzõdve róla, hogy kizárólag a te gondolkodásmódodnak van relevanciája. Kíváncsi lennék, hogy a három vértes, a vendégek vagy éppen a lány szemszögébõl miképpen látnád a dolgot.