Szórakozónegyed - Enrawell csillaga

[Cymar on-Creel]

//Bocsesz //

Az üvegcsébe szagolva kellemes...talán virágszag kezdi símogatni az orrod,nyugtatólag hat rád már az illata is.

Miközben az üvegcsét szagolgatod,a fogadós hirtelen kinyitja a szemét,majd megragadja nadrágod szélét,felhördül,kissé felemelkedik fekvõ helyzetébõl,majd aléltan visszagörnyed.Keze görcsösen markolja tovább nadrágodat,annak ellenére,hogy a fogadósban kihunyt az élet utolsó szikrája.Meghalt.

A gyógyító nem tellik bele 10 perc sem,máris visszatér,két férfivel az oldalán,de mint te azt már tudod,késõn teszik.Az öreg fogadós szíve nem bírta megpróbáltatásokat,és megállt.Közli veled az orvos.

-Pedig szíverõsítõ fõzetet is adtam neki...Úgy tûnik elkerülhetetlen volt...Akkor hát elvitetem Darton papjaihoz,jó Pyarronita révén,majd jelentést teszek a városõrségen.

Közben a fia is megjelent a helyszínen,aki bár nem sírt,látszott rajta a fájdalom.Meglehetõsen jóképû volt...

[Hakea Ello]

(Miro)

-Ah, de jó szaga van.

Szórakozottan szagolgatta a jó illatú üvegcsét. Rövidesen felébredt a tulajdonos, és bár meglepte a hirtelen mozdulata, készségesen szájához tartotta az üveget. A döbbenettõl összeszorult a torka, mikor észrevette, hogy meghalt.

-Te jó ég...

<Ez szomorú. Ha van valami amit utálok, akkor az az, hogyha ártatlanoknak kell meghalnia...és õ ráadásul miattam halt meg. Basszus.>

Bár igen rosszul érzi magát és marja a bûntudat, szomorúságot nem érzett igazán szívében. Nem ismerte a férfit. És bár szerette volna, nem igazán hitte, hogy a szerencsétlen fiú vigaszt tud találni kedves, csillogó szemeiben.

[Cymar on-Creel]

Miro:

A fiú arcát keménynek látod,nem engedi magának meg azt,hogy megtörjön.Valamivel késõbb,talán egy két órával,mikor a holttestet elvitték,és a dolgok rendezõdtek,egy fiatal férfi állt a sank mögé,és közölte:

-Én az elhunyt kedves fogadósunk unokaöccse vagyok.Én fogom betölteni ezt a munkát,vagyis én állok majd a söntésben,míg valami módon más nem kerül a helyemre.-mondja fennhangon-Csak szólni akartam,hogy mindenki tudja.

A szürkület már egyre közeledik.És neked még nincs kisérõd,gondolkoztál el az egyre bágyadtabb nap a vékony ólomüvegen át beszûrõdõ sugarait látva...

[Hakea Ello]

(Miro)

A felfordulás elültével maga is megnyugszik. Még egy pohár tejet rendel magának, cukorral, majd leül múltkori asztalához és gondolkodik egy keveset.

<Most már tényleg ideje lenne keresni magamnak egy pártfogót. Esteledik, a szerencsevadászok ilyenkor rajzanak a játszóházakba.>

Rövid idõ múlva felballag a szobájába és felpróbálja frissen vásárolt ruháját. Gyönyörûen áll neki, csomagjából tükröt vesz elõ majd kicsit eljátszik mimikájával, hogyan tudná legjobban adni az ártatlan, bájos nagybirtokos lányt.

<Nem is megy olyan rosszul.>

Amikor a nap leszáll, felkerekedik új öltözékében a Noir Háza nevezetû játszóház felé.

[Cymar on-Creel]

Miro:

Már a fogadóban jól megnéznek páran...Hát még az utcán!Valóban ritka szépség,még errefelé is az iolyen csinos lány,és ez a ruha még jobban kihangsúlyozza formás idomaid.

Nem kell sokat császkálnod,gyorsan megtalálod a nevezett helyet,gyakorlatilag felé sodor a tömeg.

Belépéskor két jól öltözött termetes kidobó (mindkettõ hosszúkardot visel) üdvözöl,és tárja fel elõtted az ajtót. Már elég sokan összegyûltek a termekben a viszonylag korai idõpont ellenére.A hazárdjáték már nagyban folyik.Rengeteg potenciális balekot látsz,akire könnyedén rábízhatod magad,látva az övükön hordott vaskos erszényt.A helyen állandóan járõrözik egy két az ajtóban álló kidobókhoz hasonlatos alak.

//Ide írom,mert úgyis megnézed,majd késõbb törlöm...légyszi ma még írj Fogadónegyedbe!köcce //

[Hakea Ello]

(Miro)

A kidobók láttán szendén lesüti a szemét, majd ha bebocsátják, szapora léptekkel betipeg a játszóház fõtermébe. Az ajtóban megtorpan, és segélykérõen néz körbe, hátha felfigyel rá valaki. Arca tanácstalan, senki nem nézné ki belõle, hogy éppen az összegyûlteket veszi szemügyre.

<Pont jó idõben jöttem, úgy tûnik. Még átlátható a közönség, van idõm vizsgálódni. És persze az sem mellékes, hogy így jobban figyelnek rám. Csak remélem, nem hagy el a szerencsém és nem ürül ki idõnek elõtte az erszényem.>

[Cymar on-Creel]

Miro:

Nem kell sokat várnod,míg felfigyel rád egy csinos,gazdag pasas,akirõl látod is,hogy nem szenved hiányt,drága öltözete,kövér erszénye alapján...

A férfi egy magas (valószínûleg) Erioni elf.Szõke haja lazán van varkocsba fogva.Intelligens kék szemei sûrûn-sûrûn keresztezik a pillantásodat.Kellemes van,már-már vonzónak is mondhatnád.És látszik rajta,hogy hasonló a véleménye rólad.Épp a Morgena-kereke nevû játéknál próbálgatja a szerencséjét.

[Hakea Ello]

(Miro)

A férfin hamar megakad a szeme, hegyes fülei azonban igencsak megijesztik. Szerencsére nem esik nehezére ezt elrejteni, és valódi érzései kimutatása helyett szégyenlõsen elfordul.

<Ha nem lenne elf, akkor tökéletes lenne. Kérdés az, hogy mi él benne inkább; a szenvedély vagy a Szépek Népére jellemzõ óvatosság. Ha erioni, akkor...no, nézzünk még körül egy kicsit.>

Sután megindul a bizonyos kerék felé, ám közben meg-megtorpan, a szemkontaktust kerülve néz könnyebb préda után.

[Cymar on-Creel]

Miro:

Bár nem nézel az elf(vagy közelrõl csak félelf?) szemébe,látod,hogy ahogy egyre közelebb érsz,egyre jobban figyel.

Persze szinte mindenki "illedelmesen",rejtve végighordozza sóvárgó tekintetét rajtad,de egyedül a talán félelf gondolja komolyabban a dolgot...

[Hakea Ello]

(Miro)

<Megcsalt volna az emlékezetem? Egyre kevésbé tûnik elfnek. Az elfek nem találnak gyakran kedvet az emberekben, hacsak...hacsak félig nem azok maguk is! Így már más a helyzet, nagyon más.>

Suta léptekkel és lesütött szemekkel lép a férfihoz, kezeit tördelve szól hozzá.

-Jó estét uram. Nem szeretném zavarni, de...de idegen vagyok ebben a városban és kicsit elveszettnek érzem magam. Szeretem próbára tenni a szerencsém, de csupán addig amíg a biztonságom rovására nem megy. Nem szeretne véletlen társamul szegõdni ma estére?

[Cymar on-Creel]

Miro:

Magabiztosan mosolyodik el...

-Nem szeretnék...Viszont mit szólna ahhoz,ha Ön lenne az én társam ma estére?-kérdezi továbbra is magabiztos mosollyal az arcán.

//16os szépséggel megáldott férfiú... //

[Hakea Ello]

(Miro)

Örül a férfi magabiztosságának, válaszát már fülig pirulva böki ki.

<Biztos sok sikerélménye van, az ilyen férfiak szeretik a könnyû prédát. Az alap megvan, ha kicsit rájátszunk még akkor biztosan bekapja a horgot.>

-Ö...igen...azt hiszem, így is megfelel ...Azt ott hogyan kell játszani? Megmutatja?

[Cymar on-Creel]

Miro:

-Peeerszee...Jöjjön!-int,hogy állj be elé,hogy lásd az asztalt,mert elég sokan állják körül.-Hogyan is szólíthatom?

-Elõször is:mennyit tegyünk fel?-kezd bele a magyarázásba,mélyen rádhajolva,fejet majdhogynem a válladon nyugtatva.

[Hakea Ello]

(Miro)

Kicsit megijed amikor azonnal a mélyvízbe taszítja a férfi, de tapasztalata segít, hogy megállja a helyét.

-Hát...nem tudom. Milyen tételekben játszik, uram? Odahaza az alaptét nem lehetett több ötven réznél, csak ehhez tudok viszonyítani.

Segélykérõ pillantással néz a férfi felé, majd körbetekint, kik állják körül az asztalt. Keres.

[Cymar on-Creel]

Miro:

-Hát én általában az egy két aranyat szorgalmazom,ha csak átlagos napom van...Az a minimum.-kacsint a lányra.

Valószínûleg nem találod amit keresel,bár vannak alakok,akikrõl el tudnád képzelni a dolgot.