___________________________________________________________
KM: Castor de Vinter
Helyszín: Eren, Ezüst Erdõ a fõváros közelében
Idõpont: Adron második hava, nyár,
Résztvevõk: Victor Fredrick Faren
_____________________________________________________________
A maradék két fejvadász veszettûl rág valamit. Néhány pillanat és elkezdenek rángatózni, a szájuk pedig habzani kezd.
Görcsök közt rángva az egyik toroni még feléd hörgi:
-Kyria örök!!!- majd visszaadja lelkét a Kosfejes Úrnak.
Különösebben senki nem hullat értük krokodil könnyeket, sok társuk odaveszett és már megint Toron miatt.
Az ereni kékköppenyesek egy kupacba húzzák össze saját halottaikat. Még arra is vangondjuk, hogy kezüket a mellükön összekulcsoják, egy másik részük pedig nekiáll megásni a tömegsírt a honfitársaknak, szövetségeseknek. Lástod rajtuk, hogy ez nekik rettentõen fontos.
Jó egy órát elszöszmötöltök, mire végeztek. Közben jön-egy két erdõn átlovagoló utazó, akik döbbent arccal kérdezgetik a katonákat mi történt itt, majd gyorsan továbbállnak.
-Ahmed épp egy vizes ronggyal a fejét jegeli, de jól van. Az egyik törpe viszont elesett, már nem lehet megmenteni. Az aszisz gladiátor, az ilanoriak élnek, de súlyos sebesültek, legfeljebb csak nyögni és feküdni tudnak. Az egyetlen, aki viszonylagos épségben vészelte át az összecsapást, az Nasheeta.
-Uram, nem tudunk mindenkinek a vallásának megfelelõ gyászimát mondani, de megtenné hogy levezényli a temetési szertartást az elesettekért?-kérdi az egyik kékköpenyes.