Sub rosa

[Hakea Ello]

//Miért ne mûködne? A személyes aurája állhat csak ellen neki, az viszont csak évek óta birtokolt, különösen kedves tárgyakra érvényes (jó példa erre egy harcmûvész kardja, egy varázsló botja, egy árva utolsó emléktárgya mely a családjához köti, vagy egy kovács mestermunkája - csak hogy lássuk a szintet).//

[Jomadar]

//ETK Személyes aura címszó elsõ mondata: "Személyes aurának nevezzük azt a különleges védelmet, amit a lélek ad az általa uralt testnek, a testen viselt holmiknak, kézben tartott fegyvereknek és egyéb tárgyaknak. Bizonyos különleges esetekben a SZ.A. védelme akkor is megmarad a tárgyon, ha az nincs a tulajdonosánál. Ilyen például a kardmûvész kardja..." Nálam 299-dik oldal. //

[Hakea Ello]

//Ott a pont. Ez esetben Érintés+Akaratátvitel: Castor de Vinter, 7+4 mana, 13 E, 2 szegmens, végjelet az érintés pillanatára idõzíti, nem közelít offenzívan Castor felé.

Sikeres varázslat esetén Castor úgy érzi, hogy az erõszakoskodás nem vezet semmire, ezért elengedi a kardot, valamint bocsánatot kér mindenkitõl az esetért. Meg sem fordul a fejében hogy befolyásolják a tudatközpontját, teljesen saját akaratának megfelelõen cselekszik...szerinte.//

[Castor de Vinter]

Castor eléri az ütközet nélküli harci láz csúcsát:

Hisztérikusan kacag bele Trixi arcába:

- Az összes felföldi kurva ilyen korcs szarrakás mint te vagy van aki nem habozik ha ölni kell??? Rajta ribanc!!! Vagy csak fos jön a szádból, meg a szeretõd magja? MI LESZ MÁR???- Ennyit se bírsz megtenni a családodért te hányáskupac!? Istenem! Ha én dõlök bele akor bírod tartani, vagy fognia kell a kanodnak a kezecskédet???

[Alauron]

(Hanas)

Látva az eldurvuló hangulatot felordít, s szablyájával felkészül rá, hogy megpróbálja szétválasztani õket, ha arra kerül a sor. Figyeli Trixit, ha mozdul megpróbál majd hárítani:
- Hagyjátok már abba cs*zdm*g!

[Mesemondó]

//Castor: nem megdermedve álltok hosszú percek óta, hogy ekkora szitokhalmazt tudj Trixi fejére olvasni! Sõt, mondhatni egymás szavába vágva mondja mindenki a magáét a kiélezett szituban//

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, Tótágas fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, reggel
Résztvevõk: Mindenki
_________________________________________


*Castor se lát se hall. Mivel Tia és mindenki más a perifériáján van, a mozgásuk is érdektelen számára. Még Vincent is köddé válik, pedig az elõbb még szavakat vetett neki oda. Csak Trixit látja, fülében dobol a vére, úgy érzi, széjjel tudná marcangolni azt a nõt, aki olyan becsmérlõ szavakkal nyilatkozott róla. Jól belemászott a dwoon virtus szikracsiholójába. Trixi is hasonlóan érezheti magát, mert szeme szinte gúvad a férfira, de arca nem vörös, mint a dwooné, hanem sápadt. Haragfehér. Orrcimpái megremegnek, ahogy levegõt vesz, szemeiben a gyilokvágy elhatalmasodik. No igen, az elborult elme szavai olyan pengékként álltak bele a felföldi nõbe, hogy félretett minden tanítást, törvényt és jogot, s maradt az elemi felföldi erkölcs s zsiger, ami ezt nem hagyhatta megtorlatlanul. Nem úgy nézett ki, mint aki egyrészt felfogta volna Tia és Somuris szavait, sem hogy másrészt megérezte volna, a karjához értek. Azaz hogy hozzá ért valaki Castoron kívül. Mert ha õ ette volna...
Castor váratlanul elengedte a kardot, nem is figyelt rá mért, de a dalnok hiába kapta el a nõ kardos kezét. Másik szabad keze lendült, tõr villant benne s mint egy lassított felvétel mindazok számára, akik már nem tudnak közbeavatkozni, csak tehetetlenül látják, mi történik, egyszerûen a dwoon vállába állította.
Tompa fájdalom nyilalt a férfi vállába, meg mintha meleg patak nedvesítette volna át ruháját. Mély hördülés szakadt fel Trixibõl, mint valami veszett állatból, elengedte a kardot, eldobta a tõrt is és rávetette magát a dwoonra, meg akarta folytani. S most ezt Castor is megérezte, ami azt jelenti, igen nagy erõ költözött a felföldi nõ karjába, ha dühének oszladozó függönyén átsütött. Nem tudott levegõt venni, sõt, félõ volt, hogy elroppantja a férfi gigáját, ha abba nem hagyja.*

[Saggaras Zenir]

Vincnet

-Soumorius kapjuk le, segíts!!

*MegfogjákaTrixit és lerántják CAstorról, majd Vincnet rá fekszik Castorra és kezeit lefogva addig nem engedi el amíg meg nem nyugszik.*

//Valószínûleg erõbõl simán bírni fogja.//

[Castor de Vinter]

Castor befeszítette bikanyakán az izmokat, inakat, hogy egy korty levegõhöz jusson majd kezét a nõ nyakát szorongató csuklójára fonta, és kicsavarta. Nem töri el, vagy nem roncsolja el a nõ izületeit, csak tesz róla, hogy fájjon.
Viszont nem ereszti el a fojtogató kézt, amit megszerzett. A nõ másik keze viszont még szabad, és azzal szabadon ütheti, karmolhatja a dwoont. Egy pár másodperc erejéig biztosan. Castor ugyan tesz rá egy kísérletet, hogy a nõ másik csuklóját is elkapja, de túl dühös ahhoz, hogy markolászó medvemotdulatai elõl a nõ ne térjen ki. Egy két keményebb ütés után taktikát vált: nem volt egy bírkózóbajnok, de alaposan beleverték eme sport alapjait, és erõsebb, nehezebb volt a nõnél. Megragadta az alkarját, gáncsot vetett és földre rántotta a nõt. Nem engedte el a megszerzett kezet, a szabad kezével ráfogott a derekára, hogy stabilan megkapja, és -akárha szeretõk henteregnének az ágyban- odapasszírozva a nõt a padlóhoz. Mostmár könnyebben megszerezhette azt a másik csuklót. Megragadta, teljesen a hátára fordította Trixit, õ pedig lovagló ûlésben/fekvésben terpeszkedett a nõn. Fogást váltott, magragadta Trixi jobb és bal karját a váll ás a bicepsz találkozásánál, és lenyomta a padlóra. Mondhatni szószerint kétvállra fektette, leteperte. Ügyelt arra, hogy ágyéka ne legyen veszélyes közelségbe a nõ térdéhez.
Trixi csak vergõdhetett, de mozdulni nemigen tudhatott. Bár az semmi nem akadályozta, hogy ne köpje szemen a dwoont, ha akarta.
Castor nagyokat szusszant, és gondolkozott, hogy meddig kell még így maradniuk, mire Trixi feladja. A testharcban, a tõr mélyebbre fúródott a vállába, de most nem vehette ki.
-Esetleg valaki nem öntené le egy vödör vízzel a sógornõmet? ...és nekem is jólesne. Meg az ha valaki kihúzná a vállamból a tõrt.
-Nyugalom srácok, Messalával is így kezdõdött minden. Ebben a családban úgy látszik ez valami hagyomány. Ha már a véred vették és mégis lenyomod õket bicepszbõl, akkor már kurva jól ki fogsz jönni velük. -Igaz lelkem sógórasszony? -vigyorog Trixire. - Akkor most elengedhetlek, vagy folytassuk kint a havon?
-

[Alauron]

(Hanas)

Végül aztán megjön az esze a dwoonnak, elõbb mint a nõnek, így Hanas nem avatkozik bele a "küzdelembe". Egy marék havat hoz kintrõl, és egy részét a vergõdõ Trixire borítja, ha nem enged, de ha már megnyugodot, akkor jó lesz Castor sebét jegelni. Innentõl lezártnak tekinti a dolgot, nem rója fel hibának a történteket, de csúnya lenne, ha Trixi nem higgadna le, hisz a férfi részérõl vége van...

[Jomadar]

(Somuris)

Hátralép és nem avatkozik közbe a továbbiakban. Sötét tekintettel várja a folytatást.

*Ha ennyi eszük van, öljék meg egymást, én nem állok közéjük. *
Ha a kedélyek lenyugodtak Trixinek és Castornak:
- Nem a térkapu az igazi veszély, hanem a bennetek rejtõzõ vadállat. Én már inkább lépnék térkapuba, minthogy veletek utazzak idegen tájakon.

Sarkon fordul és a tavernarész felé veszi az irányt.

[Saggaras Zenir]

Vincent

<A végén még tényleg a hatóságokhoz kell fordulnom na de talán végre megnyugszanak.>


-remélem, vége itt az öldöklõ vágyaknak mindkét részrõl..

*mindenféleképpen itt marad, és hogyha a dolgok sötét fordulatot vennének, olyan pozba áll, hogy könnyedén cselekvésre tudja magát elszánni.*

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, Tótágas fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, reggel
Résztvevõk: Somuris
_________________________________________

A dalnok kedve igen rosszba fordult. Az értelmetlen agresszió és erõszak újabb megnyilvánulásának volt tanúja, amikor is a büszkeség ostobasággal párosul s hagyta hergelni magát, hogy aztán meggondolatlan cselekedetbe torkolljon. Erre nem volt mentség, még ha valóban ilyen virtussal rendelkezzenek is a felföldiek vagy dwoonok. Szavai a földön érik a párost, senki nem tartóztatja kifelé menet. A tavernában Messala ült sötéten maga elé nézve, elõtte kupa bor volt. Felnézett a dalnokra:
-Mi történt?

[Castor de Vinter]

- Én vadállat Somuris? Csak ismerkedési estet tartunk, felföldi módra. Ha
nem bírja a gyomrod, dobjál be egy felest! Mi van nem tetszik az asszonyod ezen oldala? De kúrni azért jó igaz? Az ágyban szétszedhet, de amúgy csak legyen kulturált és megfontot, mert ha nem; már nem áll fel!? Kicsit álszent vagy te dalnok!
- Egy kicsit kiadtuk magunkból a gõzt. És nem én
kezdtem a szívózást, hanem õ. -mondja a távozó bárdnak
- Ha nem bírod a pofám akkor tényleg nincs értelme együtt utazzunk Trixi. Csak mert adódhat olyan szituáció, hogy hárman maradunk a vadonban: te, én és ez a Kokonor. Akkor is az én torkomat akarod majd átharapni?

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro, Tótágas fogadó
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Mindenki
_________________________________________


*A dalnok még hátbakapta a válogatlan szavakat, meg Trixi morgását:*
-Fejezd már be, csönd!-*szólt rá Castorra fújtatva.
Tiának akadály nélkül hatoltak be fülébe a durva szavak, nem hagyva kétséget affelõl, a dwoon katonától versikét senki ne várjon, s indulatosabb álapotában bizony a legalja beszéd tolul ajkára, nem a nemesi szóválogatás! Trixi lehunyt szemmel feküdt és elernyesztette tagjait:*
-Lemásznál rólam? Nem fedezõmén vagy!
*Ha végre lemászik róla a férfi, feláll. Castor válla már nagyon fáj, ellátásra szorul. Fõbb eret nem ért, pedig nem sok kellett volna hozzá, hogy markolatig vágja pár centivel arrébb a kulcscsontjánál a férfiba s hogy azzal kegyelemdöféssé is változzon egyúttal!*
-Sosem adom áldásom kettõtök frigyére! S nem miattad, dwoon gróf!-*mondta ki Trixi keményen. Visszavette tõrét, s törlés nélkül tette tokjába, ugyan így tett kardjával is. Komoran nézett arra, amerre a dalnokot távozni látta, de nem szólt semmit.*

[Castor de Vinter]

-Nincs szükségem az áldásodra, és nem is vagy abban a helyzetben hogy errõl te dönts. Sajnálom ugyan, mert mégiscsak a sógornõm leszel, de ebben neked nincs szavad. Ez Mesaléé és az én döntésem. Nem kell nekünk ehhez a te beleegyezésed. Ha bajod van a húgod döntésével, azt rajta verd le és ne rajtam.