Sub rosa

[Jomadar]

(Somuris)

* Italcsempész... egy újabb fõbenjáró bûn. Milyen jól betanulta a szöveget a kapitány, kicsit gyanús is - persze lehet bennem teng már túl a paranioa. De miért lenne érdeke mondjuk mást tengerbe dobni? Hogy ne keressék, miközben rejtõzik a hajón? Ha valakit el akarnak tüntetni, csak be kell dobni egy hangos éjjelen, amiatt nem kellene nagy trükkökkel kavarni, de ha valakit halottnak akarnak mutatni, miközben él, arra jó lehet. És mi az, hogy megfulladt? Valahogy nem tudom elhinni, akkora tömeg azért nem volt, hacsak meg nem fojtották. Most nem tudom, hogy nézhetném meg a testet, meg azt is el tudom képzelni, hogy a nõ egyszerûen megszökik és ha nem árt nekünk, akkor ám legyen. Azért megkérdem a többieket. Úgy látom a nõk most a perpatvar hevében nem agyalni akarnak... inkább kimegyek megnézni a kardcsörgetõket vagy Hanast *
Akivel összefutok a fedélzeten (Castor vagy Hanas) attól megkérdem:
- Hogyan halhatott meg. Ti tudtok valamit róla?

[Alauron]

(Hanas)

Természetesen ad dohányt a testõrnek, és meghallgatja az ideges férfitársát.
- Szóval már háltál vele? Mert akkor meglehet gyermeket is vár, és annak gondját kell viselni...ejj Castor, nincs itt akkora baj. Messala úrnõd, kedvesed, s lehet anya is lesz, ráadásul idegen helyen van, és ki tudja még mi minden nyomasztja. Ez nagy csombék, de ki lehet szabadulni. Azt mondod nemes ember vagy, s hát õ is az. Biztos megérted a gondjait, ha elmondja. Beszélj vele, majd kiderül akkor, hogy szeret -e, mert ha igen beavat téged, akkor nem õre vagy, és nem bikája. Én se értem miért tett úgy... de sosem lehet tudni. Csak ha elmondja neked. És ne add fel, hisz aki ennyi vágást hordoz testén az csak kitartó lehet mint a bivaly...és ha nem szeretne, ugyan miért lett volna veled kedves, és enged vele hálnod? Nem ifjonc már, és te nem vagy ...olyan mint Guido volt. Azt a fickót nem ismerted, az itteni nõk imábják, de csak a rajtuk fekszik, olyan férfi aki csak dugni kell, de õ is csak azt akar. Szóval tudod, te nem tûnsz olyannak,ezért gondolom, hogy Messala szeret, vagy legalábbis nagyon sokra tarthat.

Somuris érkeztével megváltozik a téma:
-Azt mondta a magolós fickó...hogy agyonnyomódott mikor verekedtek, de nem mutatták meg, ki volt az.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Ber-Tanneda, Vasszûz
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Vincent, Castor, Hanas
_________________________________________


*A szertartás rövid volt és csendes. A kapitány, mint a hajón tartózkodó legnagyobb rangú személy, útjára bocsátotta a testet szóban, s kérte az égieket -angyalokat s magát a Hétarcút- hogy fogadja kebelére a botlott nõt s bocsássa meg vétkeit. Utána a két matróz, akik eddig lehajtott fejjel álltak a letett test felett, megemelték majd a vízbe eresztették. A két matróz tovább állt a korlátnál és nézte avizet, a kapitány megvetõ pillantást lövellt a hivatalnokra, aztán még sokáig így nézte a hátát is, míg a férfi el nem kotort a fedélzetrõl.
Trixi mellõzte a férfit, összeszorított állkapcsokkal érkezett s ahogy meglátta Castort egy tompa, fenyegetõ mordulást hallatott.*

[Castor de Vinter]

//Válasz Hanasnak//


-Igazad van.-nyugodott meg Castor. Talán ha az ilyen botlásokkor nyelnék egy nagyot és nem a sértett büszkeségemmel lennék elfoglalva, könyebb lenne az életünk. Õ is benyelt már részemrõl egy-két durva dolgot. Anyám azt mondta: "Fiam a büszkeség nagy betegség, bele is lehet halni." De olyan nehéz ilyenkor nagyvonalúnak lenni... és nekem meg egy olyan megátalkodott vaddisznó természetem van. Csak durrogok ilyenkor mint a sebzett bika. Köszönöm hogy elmondtad a véleményed, és megláttatad velem a saját hibáimat az ügyben. Tudod Hanas én még hosszabb idõt nem éltem együtt nõve, nem tudom hogy "mûködnek", mire hogy reagálnak. Szegénykémet most is megríkattam, de nem mentem oda hozzá elsímitani a fájdalmát, csak otthagytam. Abban igazad lehet, hogy ha nem szeretne ez a vita nem viselné meg ennyire. Messala nem hullat könnyeket akárkiért. Ráadásul a közös gyermekünket várja. Nem könnyítem meg a dolgát, csak nehezítem, akkor mikor mindenben támogatnom kéne.-támadt bûntudata a dwoonnak.
-Hát köszönöm a tanácsokat testvér. Megyek elrendezem Messalával ezt a dolgot, mert így nem maradhat. Kérlek ments ki a lovagnál. Monnd meg neki hogy elszólított a szolgálat egy idõre, de a gyakorlatra sort kerítûnk még a mai nap....ha a kedvesem elenged.

Hanas tenyerébe csap, otthagyja a csoportusulást, és elindul megkeresni menyasszonyát.

[Saggaras Zenir]

Vincnet

//Castornak a szertartás elött//

- Azt én i8s ugygondoiltam, hogy megvárjuk a szertartást, majd utána.

//Szertartáskor//

*Némán lehajtott fõvel áll, és imátkozik a halott rab lelki üdvéért meg a többi szerencsétlenért. MAjd õ is szúrósan néz a távozó hivatalnokra. Majd éppen CAstorfelé indulna amikor õ csak ugy elviharzik melette, se szó se beszéd. MAjd kérdõ tekintettel néz HAnas felé.*

-Hát õ meg hova ment?

<Na ebbe jol bele tapicsklolt mindenki, pedig már sínen voltam. Na remélem tényleg jut erre késõbb idõ.>

[Alauron]

(Hanas)

- Azt mondta elszólítja a kötelessége, de azt is üzeni, hogy nem marad el a gyakorlás. Szeretne veled megmérkõzni. -magyarázza a lovagnak.

[Saggaras Zenir]

Vincnet

-Ez remek. Egyébként téged mi szél hozott a messzi nyugatról ide a kies felföldre?

*Kérdezi kedélyesen, barátságosan*

<Remélem, most egy kissé összetudunk barátkozni. HA válaszol az már jo kezdet.>

[Mesemondó]

Vincent lovag és Hanas beszélgetése


-Nos akkor rendben, remélem akkor még ma sor kerülhet erre a kis tetsmozgásra. Egyébként téged mi fuj erre a meszi nyugatról a kies felföldre? (lovag)

- Van egy kis dolgom a hazádban, s remélem Trixianna segítségével idõvel megtudom amit kell. Idegen vagyok, de adott szavam köt, hogy elvégezzek egy ügyet. (nomád)

-Áh értem..És megtudakolhatom, hogy miféle ügyrõl van szó?.(lovag)

- Azt hallottam, a lovagok becsülettel élnek, s nem tesznek galád dolgokat, s te az vagy, így bíznom kellene benned, de az amit elszenvedtem már nem ezt mutatja. Igazságot keresek itt, mert egy lovag a hazádból olyan életet vett el, ami számomra kedves volt. A tanítómét, a legjobb barátomét. Õt keresem, ha lemegyek a széles földekrõl akkor is meg kell lelnem. Lehet elítélsz ezért, de nincs mit tenni. Egy lovag nem mindig él becsülettel.(nomád)

-Nos ez érdekes mert én is egy szakadár lovag nyomába eredtem.(lovag)

- Mi az hogy egy lovag szakadár? Elzavarták az övéi?(nomád)

-Nem. Egyszerûen megtagadta a hét arcú elveit és embert ölt, nomádokat.(lovag)

Erre Hanas arca mérges dühtõl lángra lobban, s felhevülten folytatja:
- Hogy az a jó büdös ribanc aki világra szülte! Hát mégtöbb embert megölt? Mit tudsz róla, kivele!(nomád)

<Hû ezek szerint rá tapintottam egy fájdalmas pontra.>
-Egy rablolovag akinek a kezéhez ártatlanok vére tapad és nekem azt szánták feladatul, hugy kézre kerítsem, de hogy csak egy vagy több ember vére tapad ahoz a kézhez azt nem tudom, de az biztos, hogy már sok szenvedést okozott sokaknak. Például a barátom öccse is meghalt miközben nyomát kutattuk.(lovag)

- Akkor egyfelé vezet az utunk...s komolyan is gondolom ha megtaláljuk, te mit akarsz vele tenni? Mert én csak azt, amit õ tett, s megérdemel...de nem tudom mit mond errõl a helyi emberek szokása. (nomád)

-Nos gyilkosokkal szemben Shadon törvényei szigoruak, így halál vár rá, és egyébként személyszerint nem is érdemelne mást nekem ez a véleményem. Ugyhogy remélem bosszud teljesítésében segítségedre lehetek.(lovag)

- Akkor jók a szokásaitok. S látom van még aki nem tréfál Domvik hitével. Amikor ide jöttem, csak a vallásotokat ismertem, de látom itt sokan sokféleképp értelmezik, vallják és tartják be az Istenetek tanítását...(nomád)

-Hát igen ez igy van. SAjnos.(lovag)

- Nem tudod miért tette amit tett? Ráadásul a mi földünk határán, ennyire megunta az életét? Nem csodákszom hogy visszafordult...s mit kell tudnom rólad, Vincent?(nomád)

- Sajnos nem. Ha tudnám már azzal is könnyebb lenne a dolgom. Egyébként én Shadleki régi nemesi család sarja vagyok, nem rég lettem lovaggá avatva. De büszkén viselem családunk címerét (lovag)

- Tehát nemes vagy, rendben. Köszönöm, hogy segítesz. (nomád)

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro kikötõje
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délután
Résztvevõk: mindenki
_________________________________________


*Így hát Vincent lovag és a nomád Hanas szépen megegyeztek. Tán segítõ jobbot nyújtanak inentõl egymásnak közös ügyükben a Kígyólovag ellen?

2 és fél nap múltán megszakította a Vasszûz a part menti utat, készletei megfogyatkoztak s a rabok útja is eddig szólt. Ezalatt a két és fél nap alatt kiderült mind a donna mind Somuris számára, hogy miféle rabokat szállítanak: a három grácia, kit kollegaként érzett a dalnok, valóban az volt, ám egyiküket némává tették, s számlájukon orgazdaság, házasságtörés s lopás volt.A lány, aki majdnem öngyilkos lett karfelvágással egy "Márkiné" csúfnévre hallgatott a rabok között, gyilkosság száradt lelkén. Fiatal férje titkon összeállt tulajdon anyjával, s a lány ezt nem viselte el, hát anyját és férjét is árnyékvilágra ölte, magát már nem volt ideje...S rangja miatt élete végéig elzárással jutalmazta a törvény. a kannibál, nagydarab szõke nõ a "Kukta" névre hallgatott, túlélte az akasztást bikanyaka miatt, így élete végéig kényszermunkára rendelték. Ebben társnõre lelt a kis Lolában, akinek nem ez az egy lopás volt a rovásán, mint amirõl a lovag tudott. De akadt ott a "Kisangyal", aki magzatelhajtás bûnével vétkezett, egy gyerekrabló is, kinek ha sajátja nem lehetett, szert akart tenni rá. Börtönre várt egy hamis tanúzó és besúgó, 3 csempésznõ, egy kispap szeretõje s csak egy fõ várt kivégzésre, egy gyilkos-házasságszédelgõ nõ, ki nemesnek adva ki magát, özvegyésen át lépve hizlalta bukszáját.

Castor számára két dolog is kiderült a kikötésig, meg plusz egy: Messala elárulta Trixianna nevû testvérének, milyen viszony van közöttük, s Trixi nem fogadta jól a hírt, de meglepõ mód saját testvérére nézett véres húsként, nem Castorra! ; kibékülhetett a donnával, aki érzékennyé vált, mintha már javában benne lenne a terhességben; s egy tagokat mozgató gyakorlatban lehetett része a lovaggal. Igaz, érezhetõ volt a fiún, hogy nem szerzett tapasztalatot csatában, sõt, az is, vér még nem tapadt kardjához, hám ha lelkesedése marad ilyen s kitartása is, akkor szép jövõ áll elõtte.

Vincent príma partnert kapott, aki istenesen megizzasztotta õt. A dwoon lobbanékony volt s bár nagydarab, igen fürge. A tapasztalat lerítt mozdulatairól, mikor gyakoroltak, meg is verte a fiatalembert rendre, de kedvét biz' nem szegte. Tia egy egészen más világban járt, szemeit többé nem fordította olyan érdeklõdéssel Vincent fewlé, mint korábban. Castoral nem sikerült hosszabb ideig szót váltani, szolgálata komoly volt a donna mellett, a gyakorlást is a nõ szemei elõtt kellett megejteni.

Somurisra többet nem morrant Trixi, egészen megnyugodott, pedig alkalom nem adódott, hogy tartalmasabban is megöleljék egymást. Ám a dalnoknak az étek lassan fûrészporosra véltott: burgonya-káposzta-tészta újra és újra!

Hanas számára viszonylag nyugodt és már-már unalmas volt ez a pár nap. Társaságnak maradtak a többiek, lova és a dohány

Tia pedig csak a kikötés elõtti éjen álmodhatott újra fura udvarlójával, ki megint újabb, soha nem látott s tán sosem létezett tájra vezérelte õt.

Aki eddigre nem hitte el, hogy hideg tél lesz idelenn, délebbre, az megtapasztalhatta: gyenge havazás várta õket a kikötõbe érve, a hideg állandó lett s nem volt kérdés: szükség lesz melegebb holmik vásárlása, mit majd a Felföldön viselhetnek. S lassan talán a dalnok is belátja, hogy most nem a divat s az elegáns sítlus az elsõ
A kapitány ismerõst látott közvetlenül a kikötéskör, ki hírekkel várta a mólón: a tenger délebbre csúnyán befagyott, nem járt még elõttük a Cápafog, mi fel szokta volt törni a kisebb hajók elõtt a jeget ilyen idõben. Ám a donna nem lett aggódó, feszült nõvérét is nyugalomra intette, hogy egyébként is szándékozott egy másik utat javasolni arra, hogy a célhelyre eljussanak.*
-Bolond vagy te, hugom. Hajón vagy szárazon jutunk oda. S nem hetekbe telik akkor az t, hanem hónapokba! Eh!
-Türelem, türelem, nem olyan biztos ez. Ma megszállunk a Tótágasban, ki-ki vagy ma, vagy holnap vehet magának vastagabbat, mit most hord, s atán megosztom mindenkivel, mire gondoltam! Ugye remélhetem, uram, hogy ugyan ott száll meg, mint mi?-*nézett a lovagra érdeklõdõn, szorosan összehúzott köpenye alól kinézve s kissé testõréhez húzódva.*

[Saggaras Zenir]

Vincnet

-Hát ez csak természetes sõt megtiszteltetésnek veszem.

*Mondja kissé dideregve a lovag*

[Hakea Ello]

(Tia)

Álma ezúttal is különös magasságokba repítette, ám ezúttal megkísérelte leplezni a többiektõl, s csupán annyit adva könnyedségébõl, ami nekik is hasznukra válhat. Kivételesen örült a napok eseménytelenségének, így volt ideje megnyugodni, rendezni magában a furcsa élményeket. A hideget már szinte meg sem érezte, révén északi származású, és ezenkívül szívét melengették a gyengéd emlékek. Viszont hallgatott Trixire, és úgy tervezte, hogy mihelyt megszállnak a fogadóban, elindul vásárolni magának valami melegebb holmit. Addig hatalmas csuklyás köpenyét kanyarintotta magára, szinte elveszett benne.

Vincenttel a történtek ellenére sem szakította meg a kapcsolatot, és bár érezte, hogy a férfi többre vágyott tõle, társaságával megpróbálta feledtetni vele a csalódást.

Amint újra földet tudhat lába alatt, Trixihez ballag, kissé ingatag léptekkel, mintha be lenne csiccsentve. A köpeny ellenére is láthatóak kerek hátsójának finom vonalai, a megrészegült méhecskékhez hasonló mozgás igencsak rossz gondolatokra serkenti a mögötte álló férfiakat

-Trixianna, nem szeretnék türelmetlenkedni, de mennyi idõ van még hátra amíg megérkezünk...Kokonor birodalmának határára?

[Castor de Vinter]

Castor a tenyerébe huhókolt, összedörzsölte tenyerét, és szétnézett. Mi látszik a kikötõn túl, miféle település ez?

[Alauron]

(Hanas)

A hajóút további részén újraértékelt néhány dolgot, és kellemesen csalódott Castorban, és Vincentben, hisz õk nomád létére szívesen fogadták, és bajos dolgára is segítséget ígértek. Eddig azt hitte, hogy pyarronon kívül más vidékeken nem becsülik az õ népét, de mégis akadt bajtárs, s a lovagokat sem látja olyan gonosztevõ haramiáknak mint eddig. Rá kellett jönnie, hogy vannak köztük jók, és rosszak, mint ahogy nomád közt is akad ilyen és olyan.

A hideg szokatlan számára, s alig vája már azt a szõrmét amit majd magára teríthet.:
- Hogy a Tótágosban lesz majd valami bunda, amit megvehetek? Bizony elkellene még egy takaró a lovamra, s vajon mit legel majd szegény pára ilyen idõben? Hát, hogy vigyem így tovább? Ha leesik a hó nem talál majd eleget legelni, s mégha nyár lenne, se lenne elég pusztán a fû, ha vágtát kívánna tõlem a helyzet... - aggódott a lovasnemzet fia.

[Mesemondó]

_________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Tera Tyro kikötõje
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délután
Résztvevõk: mindenki
_________________________________________


-Meg ne fázzunk, irány a Tótágas! Hatalmas kandalló van a fogadóban, ott aztán megmelegedhetünk midnannyian!-*mosolygott a donna. Õ is fázott. Trixianna bírta legderekabbul a hideget, sõt, kicsit még fölényesen is nézett, de nem annyira, hogy azt bárki önteltségnek vegye. Tia kérdésére sóhajtott:*
-Ha a hugom kitalált valamit, és az valóban egetrengetõ, akkor napokon belül...Igen, napokon belül...-*közelebb hajolt, a fülébe súgta:*-Mágiával kacérkodik...Úgy akar a Felföldre szállni. Hát nem bolond?

*Castor egy kisebb kikötõvel rendelkezõ, két hegy ölében megbúvó városkát láthat. A hegyek tetejét hófelhõk hasa takarta el, s csendesen hullatták pelyheiket. Látszott, ez meg fog maradni, nem válik undok latyakká. Szép nagy szürke sziklák szegélyezték a partot, vagy törték meg a lombtalan fák sávját, a házak pedig néhol fából épültek egészen. Ám a gazdagabbnak tûnõk szép kövekbõl rakottak, csinos tetõvel és ablaktáblával. A kéményekbõl füstcsíkok bodorodtak ki, hívogatták az ázó-fázó népséget, s a kis kikötõbõl egy fõbb macskaköves út vezetett a házak közé, amin két szekér mellõzte épp egymást s kosaras, kendõs asszonyok haladtak a házak tövében, meg egy férfi, kutyával. Nem volt nagy forgalom.*
-A hegyeken túl bánya van. Ez az egyik fõ megélhetésük-*szólalt meg Trixi váratlanul.
Ha senkinek nem volt kifogása, indulhattak is a fogadóba, ami hála az isteneknek-vagy istennek (ki mit óhajtott gondolni), nem volt messze: a macskaköves utcán jobbra egy térkiöblösödésnél, egy nem mûködõ szökõkút mögött hosszúkás, csapott tetejú épület állt. Ablaktáblái mind pirosak, s cégére egy felfordított szék volt, színesre pingálva. Elõtte kötényes, nagykendõs asszony seperte el cirokkal a frissen hullt havat. Nem volt emeletes épület. A donna megszaporázta lépteit.
Odabenn nyomban megcsapta az érkezõket a meleg. Szemben pult, jobbra hatalmas kandalló, középen és balra székek, a pulttól balkézre, majdnem szembe a bejárattal egy szõttessel elfüggönyzött ajtónyílás. A székek is, az asztalok is egésznyi fából tetszettek kifaragva.Négyen iddogáltak benne, helyieknek tûntek, kellemesen társalogtak. A kandalló elõtt egy pár csizma száradt. Kislány bújkált az asztalok alatt.*

[Jomadar]

(Somuris)

A rabokról kiderült információk hatására mégtovább növekszek ellenérzése a hatalommal szemben és ezt Trixi elõtt sem rejti véka alá. Megpróbálja megtudni, mi lesz ilyenkor a foglyok sorsa. Lehet ha vége a küldetésnek, még visszatérek és megnézem, mit tehetek értük
- Nekem is nagy szükségem lesz valami meleg holmira, vajon a felföldi nemesek milyen ruhákat viselnek?
- Ugye nem kell többet hajóznunk a jégtáblák között? Nem szeretem ezeket a teknõket, fõleg ebben az idõben.