Egy megsárgult kódex lapjain...

[Nekromat]

(Sazu)

*Igen megkönnyebbülten szál le a lórol az udvari ork mivel a sebes száguldás eléggé meggyötörte a kaejait, de legfõképpen hátsó fertáját. Mikor fellépnek a hajó fedélzetére, egykedvûen viszonozza a két alak üdvözlését.*

-Üdv! A nevem Sazu Fodean!

[Gregorius]

(Lamar)

*Meg se kottyan neki ez a kis lovaglás, kiváló lovas, így tökéletesen uralja a gyönyõrû csõdört, amit felajánlottak neki az útra. Bár a nehézpáncélt nem bírná meg, de most erre nincs is szükség, a sebesség számít.

Alaposan megszemléli Barton városát és Szépmezõ vidékét, mivel még sosem járt Ilanorban. Szereti megfigyelni az idegen tájakon élõk hétköznapjait, s bár egy kukkot sem ért belõle, igyekszik elcsípni pár mondatfoszlányt, figyeli a hangsúlyokat, a nyelv ritmusát.

Medvetermetéhez képest feltûnõen könnyedén száll le a lóról, s valahogy a szárazföldön rögtön nehézkesebbnek tûnik. Egy kis barátságos paskolás után átnyújtja a kantárt Graumnak.*

- Köszönöm a segítséget, igazán kiváló hátast szereztél nekünk az útra. Amúgy lehet, hogy szükség is lesz a jókívánságodra. - mondja fanyarul, majd elfordul a hajó felé.

*Felsétál a pallón és felméri a bemutatkozókat. A cingárból elsõre nem sok jót nézne ki, de a társa, Antoh szolgálja azért nyugalommal tölti el.*

- Üdv Néktek, Lamar Dorian vagyok. *kézfogás* Örülök, hogy a Tengerúrnõ egy szolgája is velünk tart. *biccent a pap felé, majd hátralép, helyet adva a többieknek.

[Sion]

(Meterrion)

*A goblintól társaihoz hasonlóan elbúcsúzik, majd miután a lóval is elváltak egymástól, a hajópalló felé lép. A bemutatokzásokat õ is fogadja, s viszonozza. Az elsõ fickóra nézve örül, hogy ezúttal az õ oldalukon, áll, hiszen a társaságban nála jobban talán senki nem ismeri a fajtáját. Mindenesetre figyelni fogja, hisz bizalma nincs a hasonló alakokban. Antoh papjait már jól ismeri, mely tengerjáró ne tenné? Örül hogy a hajón van, tudja hogy útjuk így valószínüleg biztonságosabb lessz ettõl. Ezután lehetõség szerint körbejárná, megismerné a hajót, felméri (már amennyire tudja) gyengéit és erõsségetit, sebességét. A kabinja csak ezután érdekili, hisz túl sokat úgysem lessz odabennt. Addig hadd foglalkozzanak csak azokkal, akiknek még új lehet ez a létforma. A parrtól távolodva búcsút vesz a szárazföldtõl, de nem kalahorájától, ki ha más formában is, de továbbra is vele tart a tengeri állatok formájában...*

[Garcia da'Ramol]

//OFF: kegyetlen napom volt és egyáltalán nem fog az agyam, holnap írok. so sorry//

[Con Larrodan]

(Azaghal)

*Örül mikor megpihentetheti elgyötört csontjait. Nem az effajta tempóhoz/lóhoz van szokva... s megkönnyebbül mikor megérkeznek. Örömmel adja át kísérõjüknek a lovát, s kissé bosszúsan búcsúzik... érzõdik hangján a fáradtság, a nyûg. Mióta megérkeztek a városba tüzetesen szemlél végig mindent. A hajónál a többiek után battyog fel a fedélzetre.*

- Jó reggelt -köszönti a hajón lévõket-, valaki meg tudná mondani hol lesznek a kabinjaink?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: Barton város kikötõje - Beriqweli Szél n. hajó
Idõpont: Ébredés hónapjának 15. nap - reggel
Résztvevõk: Azaghal, Meterrion, Lamar, Sazu, Helliodor(NJK)
_____________________________________________________________

A hajó, amin álltok egy karcsú, alacsony merülésû kecses három árbocos szkog, a déli tengereken Gorvik és Hatváros kikötõiben általánosak és elõszeretettel használják a zátonyvizek kalózai is. Még így lehorgonyozva, feltekert vitorlákkal is impozáns látványt nyújt a feketére pácolt hajótest a fémveretes orrdísszel – ami egy lengén öltözött dúskeblû nõt formáz – és a hajó oldalára fejtett stilizált égkék hullámokkal.
A bemutatkozásokat követõen egy röpke párbeszédnek lesztek tanúi a kissé affektáló Shipio kapitány és a kancsal dorani küldött között.

- Miután Greum átadta a hegyes fülû mesterének passzusát, nem sokkal a levélben említett módon jelentkezett mindjárt vagy öt matróz, hogy szeretne a szolgálatomba szegõdni, váltig bizonygatták, hogy õk aztán igazán értenek a mesterséghez, és tény, hogy meglehetõsen otthonosan mozognak a fedélzeten. – mondja halkan, de széles gesztusokkal kísérve a kapitány
- Tehát a terv eddig bevált, az öt matróz között lesz a toroniak kéme vagy kémei – mondja elgondolkozva a dorani.
- Jelenleg a tiadlani kereskedõbárkát csinosíttatom velük – és fejével a közel negyvenlábnyira kikötött kétárbocosra mutat – a saját hajómon csupa megbízható emberem szolgál.
- Nos kapitány – szegi fel fejét a mágiás – a gondjaidra bízom a kis csapatot, minél elõbb ismertesd velük a levél tartalmát és tegyétek meg a szükséges elõkészületeket. Ha minden rád vonatkozó részlet hiánytalanul teljesül Doran ezúttal sem lesz szûkmarkú – majd felétek fordulva jelentõségteljesen szól.
- Itt az ideje, hogy jó szelet és szerencsét kívánjak nektek. Az én munkám itt véget ért, ha az istenek engedik Torozonnál, viszont látjuk egymást.
Majd az udvariassági formulákat – kézfogás, meghajlás miegymás – letudva a lovakkal várakozó Greum felé veszi az irányt.
- Na hölgyeim – nyitja ki száját a nem éppen Erigowban iskolázott kapitány – a fedélzetmesterem megmutatja kabinotokat, és egy fertályóra múlva várlak benneteket a szobámban, addig van egy kis dolgom… Naplopó barmai Antohnak – sivítja – horgonyt fel, kormányvitorlát bonts, kormányos szélirányba, kihajózunk!!! Te ott a kosárban, te rizszabáló szuka fattya jelzászlót a bárkának, kövessenek minket.

Süvöltõ hangja egyre nehezebben jut el hozzátok, ahogy a félhomályos, nyikorgó hajótestbe minél beljebb mentek. Kabinjaitok – mind a kettõ – függõágyakkal és falhoz, padozathoz rögzített szekrényekbõl áll középütt egy kisebb asztallal.

//OFF: még szoknom kell, menyi történést írjak le egyszerre, és milyen idõnként hagyjalak reagálni titeket, hogy ne érezzétek úgy, hogy ti csak „szenvedõ alanyai” vagytok a történetnek és nem alakítói. Ha nagyon elszállnék írjatok!//

[Nekromat]

(Sazu)

*Végighallgatja a két alak párbeszédét. Mikor megtudja hogy a toroniak kémeket küldtek már ide akik az õ ötösüknek adták ki magukat, szúrós tekintettel nézett át a másik hajóra és az ott sürgõ forgó, nem kivehetõ emberekre nézet és közben bal kezét a bal oldalán lévõ bárdra rakta.*

<Szóval már itt is vannak a toroniak hogy meghiúsítsák a tervünk! Egyenlõre nem tudhatják meg hogy megérkeztünk. De valamelyik este, átmegyünk és gyorsan végzünk velük, nehogy valamiképpen információt juttassanak el rólunk!>

*Miután megkapták kabinjaikat, az ork letette a jóformán ételt tartalmazó táskáját az egyik függõágy mellé és a többiek felé fordult. Igen halkan beszélt, egy udvari orknak suttogásnak minõsült, de még így is jól hallja mindenki a szobában.*

-Minél elõbb meg kell ölnünk a kémeket miután útnak keltünk, mert ha jól tudom nekünk kellene azon a kereskedõ bárkán robotolnunk mint matrózok, hogy az álcánkat kijátszva a kalóz hajó üldözzön minket és a szigethez hajózhassunk! Valamelyik éljel kell mennünk amikor alszanak, hogy meglepetésbõl ölhessük meg õket és ne juttassanak ki információt rólunk!

*Sazu szemében tûz égett. Látszott hogy nem elõször készít tervet más megölésérõl.Tettre készen áll társaival szemben és a bal kezében már barokra fogva szorongatja egykezes csatabárdját.Már olyan arcot vág aki most azonnal átúszna a másik hajóra és kivégezné a toroni kutyákat! *

[Sion]

(Meterrion)

*Nem lepõdik meg az ork heves természetén, de nem örül neki. Amikor az elõveszi a bárdját és azzal hadonászik, óvatosan közelebb lép hozzá és így szól:*

-Barátom! Hidd el megértem az indulataidat, de a kapitány szavaiból kivéve még nem tudunk mindent, és a maradék információt talán végre megkapjuk ezen a kis beszélgetésen... Szóval én amondó vagyok, hogy várjunk a tervek szövögetésével legalább addig míg nem beszéltünk a kapitánnyal. Ha megbocsátassz most felmegyek, megnézem hogy érti a dolgát a legénység, de mire kell a kapitánynál leszek!

*Azzal elhagyja a kajütöt és felmegy a fedélzetre végignézni a kihajózást. Amennyiben valami NAGY probléma adódna és nincs senki a közelben hogy megoldja, természetesen segít, de amíg nem muszály nem avatkozik be a matrózok dolgába... Ha vége a kihajózásnak és látja hogy a kapitány elindul, akkor utánnamegy és ott találkozik a többiekkel*

[Nekromat]

(Sazu)

*Sazu csak akkor veszi észre Meterrion közeledését mikor már mellette áll, úgy elkalandozott a csaló kémek megölésének tervén. Majd miután az elf lenyugtatta, bólintott egyet és visszarakta az övébe a bárdját. Ezután elkezdte levenni a palástját, a vértjét és a fegyvereit, amit az ágya mellé rakott le. Csak a vászon ruha maradt rajta, a póló, a nadrág és a bõrcsizma. Bár a csizmájából a tõrt és a pénzes szütyõt nem vette ki. Azokat mindig magánál tartja. Ha megkérdezik miért veszi le a felszerelését, aztmondja, így jobban hasonlít egy matrózra, mint talpig fegyverben és páncélban!*

[Con Larrodan]

(Azaghal)

*Szótlanul követi az õt eligazító "matrózt", és szobájába érve megkönnyebülve pakolja le cuccait... magára zárja az ajtót, és elmélyült meditációba kezd, melyet csak az indulás elõtt pár perccel hagy abba, s jön fel, kissé kipihentebben a fedélzetre.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: Barton város kikötõje - Beriqweli Szél n. hajó
Idõpont: Ébredés hónapjának 15. nap - reggel
Résztvevõk: Azaghal, Meterrion, Lamar, Sazu, Helliodor(NJK)
_____________________________________________________________

Lamar lovag Azagharral egy kabinban lett elszálásolva.

A kapitány szobája vélhetõleg az étkezõ után a legtágasabb helyiség, ami hajó farában kapott helyett a fedélzetbõl kiemelkedve. Jó ízléssel szépen faragott bútorokkal és sûrû szövésû dzsad szõnyegekkel berendezett szoba. Amelyben egy nagyobb dolgozó,- és egy kisebb kerek tárgyalóasztal található a hozzájuk tartozó székekkel, körös-körül térképek és mérõeszközök.

A kapitány összefoglalja Alyr levelének tartalmát. Amelybõl kiderül, hogy az elkövetkezõ órákban számos megoldásra váró feladat vár rátok. Mivel a terv lényege valóban egy üldözéses jelenet, amelyben a „közzétett” tervekkel ellenkezõen a hajó felrobban és a már a kereskedõhajón lévõ ládák szétszóródó tartalma meggyõzi a toroniakat a Szövetség - általuk ismert tervének - meghiúsulásáról.

Feladataitok:
hozzászoktatni magatok a bálnabõr úszóruhához és alá merülni a hideg tengervízbe
kiválasztani az új matrózok közül a kémet/kémeket,
megismerni a kétárbocos irányítását,
pontos számításokat végezni a hajítógépek és bálnalándzsák kilövési szögébõl, hogy a lehetõ leghitelesebb legyen az üldözéses jelent és a kellõ idõben és helyen találják el a hajót.
az ártatlan matrózok túlélésérõl, hogy lehetne gondoskodni?

Amint ismertette a fentieket várja kérdéseiteket, mert, ahogy mondja...

- Mindent most kell tisztázni, mert az esetleges félreértések és tévedések a terv sikerét kockáztatnák és emberéletekbe kerülnének.

[Sion]

(Meterrion)

*Nos némileg meglepve fogadom a dolgok ilyentén alakulását. Azt sejtettem, hogy némi eltérés lessz a tervben, de azt nem, hogy úgy készítik el, hogy közben nem biztosítják a saját embereik sorsát. Jó cél ide vagy oda, számomra a cél nem szentesíti az eszközt, ez látszik is az ábrázatomon.*

-Hmm. Nem lep meg a változás, ez viszont mégsem az amire számítottam. A feladatok nagy részével részemrõl nem lessz probléma, már felkészültem rá, ellenben amíg nem találjuk ki, hogyan mentsük meg az embereinket, addig fölösleges a dologgal foglalkozni, én legalábbis biztosan nem veszek részt benne... Van esetleg valakinek ötlete? (Esetleg nekem nincs ötletem hajózás Af-al? a való életben nem értek hozzá... :S )

[Gregorius]

(Lamar)

//Bocsánat, egy kicsit elfoglalt voltam. //

Még a fedélzeten:
*A kaptiány és a dorani párbeszédét hallgatva, fél szemmel a kétárbócosra pillant* <szóval már az utazás sem lesz nyugodt...> *Felfigyel Sazu dühös tekintetére a toroni kémek említésekor és végignézi, ahogy a hegyesfülûvel eltûnnek a lejáratban. Lassan ellöki magát a korláttól, aminek eddig támaszkdott és Azaghal után utolsóként hagyja el fedélzetet. A lépcsõ teteján még megáll, még egy pillantást vet a másik hajóra, majd alámerül a félhomályba.* <Ó, Uram. Lóról kopjával...gyalogosan szent kardoddal...kötésre vetkõzve késsel, vagy puszta ököllel...Ó, Uram, oly sok módon küldtem színed elé ellenségeid...na de egy lélekvesztõn... Kérlek tarts ki mellettem mindvégig.>

A kajütben:
*Kissé megkésve érkezik Azaghal után a kajütbe. Látja, hogy a törpe már lepakolt és feltehetõen pihenni, vagy...igen, inkább imádkozni készül. <Krad tudja, lehet, hogy papféle lenne...figyelni kell rá> Hallott már a törpék isteneirõl, de ismereteit e téren még felszínesnek sem nevezhetjük. Egy pillanatra elgondolkozik, hogy talán hagyni kéne nyugodtan imádkozni a törpét, majd eszébe jut a kapitány tájékoztatója. Így inkább óvatosan, a lehetõ legkevesebb zajjal igyekszik lepakolni.

Leveszi a köpenyt és a sodornyinget, egyenlõre csak sisakja mellé teszi az ágyra õket. Egyszerû és erõs szürke inget és egy bõvebb, erõs anyagú barna szövetnadrágot vesz fel. Lovaglócsizmáját a motyójára kötözött barna, hasított bõr utibakancsra cseréli. Visszaköti fegyverövét, de ezúttal a lovagkard nélkül <szépen is néznék ki paraszt gyúnyában egy nemesi karddal...>, csak a tõrt hagyja rajta. Szent szimbólumát az ing alá, míg pecsétgyûrûjét a sisakja bélésébe rejti.

Miután befejezte a pakolászást és öltözködést, termetéhez képest halkan elhagyja a kajütöt és felmegy a fedélzetre. A korlátra támaszkodva figyeli a kihajózást, igyekszik "bõvíteni" nem létezõ hajózási ismereteit. <Hosszú egy út lesz...>

Válla fölött hátranézve észreveszi, hogy Azaghal is feljött a fedélzetre. Kicsit oldalra fordul, hogy ne zárkózzon el Tõle, ha beszélgetni akarna, de mikor a törpe elindul a kapitány kajütjéhez, felzárkózva mögé Õ is követi.*

A kapitány kajütjében:
*Körbenéz a kajütben, majd invitálás esetén elfoglalja az egyik széket. Csendben hallgatja a kapitányt, közben a már erõsödõ borostáját kezdi el "percegetni" az állán, majd Meterrion után Õ is hozzászól:*

- A legénységet meg kell menteni. Nem hiszem, hogy bármelyikünk másképp vélekedne. A hajózáshoz amúgy nem értek, de magamra húzok bármit és megtanulom, amit kell és amit idõnk megenged. Jelenleg inkább a kémek miatt aggódom. Hallottam már pár dolgot a toroni kémekrõl, s bizton állíthatom, nem olyan egyértelmû, hogy mi leszünk a vadászok, ha átmegyünk a bárkára. Õk feltehetõen sokmindent tudnak rólunk, míg mi róluk csak azt, hogy ott vannak...valahol...

[Con Larrodan]

(Azaghal)

*Érezte mikor Lamar bejött a szobájukba, s magában jót mulatott rajta, de sebaj... rendes embernek látszik. Meditáció után egybõl a kapitány kajütjébe siet, hogy részt vegyen a megbeszélésen.

...

A felvázolt tények után kicsit sem látszik lelkesnek...
Látszik rajta, hogy pár pillanatig gondolkodik, majd...*

- A kémek kiválasztását, és a mi matrózaink túlélését attól függõen, hogy mennyi idõnk van a felkészülésre, tudom garantálni, ellenben a víz alatti merülésbõl *összerázkódik* ha lehet én kimaradnék... A törp nem vizi népség...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

Helyszín: Beriqweli Szél n. hajó - a kapitány kabinja
Idõpont: Ébredés hónapjának 15. nap - kora délelõtt
Résztvevõk: Azaghal, Meterrion, Lamar, Sazu, Helliodor(NJK)
_____________________________________________________________
* Helliodor elgondolkodik, majd szóra nyitja a száját, miközben kalapácsával babrál*

- Dícséretes ez az aggodalom a mit sem sejtõ matrózokkal kapcsolatban, halljukaz ötleteket ezzel, és az összes többivel teendõvel kapcsolatban is, hiszen szorít az idõ és rengeteg a teendõ! Ehhez pontos és jó terv kell!

<még szerencse, hogy végszükség esetére van egy-két mentõ ötletem>