Szórakozónegyed - Enrawell csillaga

[Navaratna]

(Dánica)

-Oké, akkor hím-*mosolygott, aztán finoman visszahúzta a kezét*-Le ne harapd a fejem, egy van belõle és nem nõ vissza...
-Egyébként valami ragut szivesen ennék...Szóval, melyik isten...?-*meglátta a khál farkát és összecsapta tenyereit:*
-Van fakra! Istennõm, van farka! Olyan aranyos...! Bojtos!-*feledkezett meg arról, hogy hol van, hogy az elõbb kérték meg, ne macera és hogy 17 éves, nem 10... Olyan új volt neki elõbbi csínye, aztán az újfajta társaság, hogy azt se tudta hova legyen. Kezdõdõ mozdultain látszott, ha a khál nem rakja arrébb, õ bizony megfogja...*

[Alauron]

(Mauno)

Mikor a "hím" rámered Mauno csak sejtelmesen felhúzza szemöldökét. De mikor látja, hogy nemsokára tépés, mordulás, karmolás ,vérfolyás lesz, gyorsan rászól a kíváncsiskodóra:
-Dánica! Ejnye!

[Eldwyr]

(Grokht)

-Nem isten démon!

*A farka emlitésére és a lány elragadtatását látva halk, de hosszú morgást hallat, és el kezd ide-oda csapkodni a farkával. Ingerülten tekint körbe, és hangosan elüvölti magát*

-Pincéhhrrrrr! Remélem ha eszel valamit akkor lenyugszol kicsit.

[Navaratna]

(Dánica)

*Az üvöltésre megrezzen, szája elé teszi a kezét. De azért, mert mosolygott.*
-Ez férfias üvöltés volt. És macskaéhes vagyok-*kacsintott, de az tuti, hogy letett a farok piszkálásáról. Egy házimacskánál sem jelent jót, ha a farkát csapkodja, egy ekkoránál meg egy harapás vagy karmolás már amputálással ér fel.*
<Egy jó ideig. Legközelebb kedvesen próbálkozom, nem úgy, mint egy félkegyelmû. Démon teremtette...? Miféle? Ez érdekes, na de több nap mint kérdés...>
*Száját csücsörítve üldögél, s szemöldöke alól sandít Maunora és Groktmára.*

[Alauron]

(Mauno)

A hördülésre megrezzen, de nem szándékosan, csak ösztönösen, legalábbis mindent megtesz, hogy így látszon. Még rá is mosolyog Grokhtra.
- Milyen igazad van! Együnk végre, attól mindenkinek jobb kedve támad, sõt majd elfelejtettem, hogy a jó ebédhez dukál valami jó innivaló is. Addigis inkább meséld el honnan jöttél? Ezt te is megtehetnéd Dánica, én nem sok újat tudok mondani, lévén itt születtem, és ez a város ahány háza annyiféle, inkább megnézni kell, mint beszélni róla.

[Navaratna]

(Dánica)

*Vár a pincérre, aki ha jót akar magának, egy ilyen hívásra muszáj, hogy jöjjön. Mivel eddig dõlt belõle szó, csendesen várta, hogy a nagymacska kezdje. Közben saját körmeit nézte, tiszta-e, majd medáljával játszogatott, s próbálta számolni, hányat csap a khál a farkával, s hogy hány ékszert visel Mauno.
Ha kimerítette ezt, el-el kalandozik gondolatban. Valamikor, nem is oly rég, az volt a normális, ha az erdõben evett vagy az öregnél, vagy a "szélhámossal". Egy nagy levelen, a frissen sütött csupaszdisznócska combját...Akkor nem fogadó tetõzete borult rá, hanem a magas, liános, orchideás fák, s kabócák zenéltek folyamatosan, madarakkal kórusban.*
<Hogy fogok én megint fogadóban aludni? Tegnap kimerült voltam. De ma nem. Az emberek zaját viseljem el az erdõ helyett? Egyik sem biztonságosabb a másiknál... Talán ha ez a szõrös óriás velünk tart, magával hozza a vadont és nyugtom lesz...>

[Eldwyr]

(Grokht)

*Látva a hangoskodása eredményét, észbe kap és visszavesz kicsit. Tudja jól, hogy ebben a világban mások a normák és a szokások így a lehetõségeihez mérten vissza kell fognia magát. De ebben az esetben azért meg van elégedve magával. Nem harapott és nem volt igazán durva se. Az meg nem árt ha tudják, hogy hol van a határ. Farkát szépen lassan maga mellé helyezi, gondosan ügyelve, hogy a lánytól távolabbi oldalon érjen talajt, majd Mauno felvetésének eleget téve belekezd.*

-Délrõl érkeztem. Miután a klánom kitaszítatott a Khag-ból, ez a khál nép õshazája, egy hercegség területén telepedtünk le, maga a Herceg kérésére. Korábban a családom megvédte az alattvalóit egy mocsok, fosztogató, becstelen hordától *itt csap egy nagyot a farkával* Már meggyült velük a bajunk, de ezzel a tettünkkel bosszút álltunk a családtagjaink haláláért és egyben elnyertük a bizalmát az embereknek is. Ezt a bizalmat a mai napig is hálával és becsülettel szolgáljuk. Mi láttuk, illetve még most is látjuk el a hercegség erdeinek és határainak védelmét. Azóta egyetlen rablóbanda se merte még a szomszédos területekre se betenni a lábát. Mivel a kölcsön megbecsülés és jólét rajtunk is meglátszott, el kezdtünk sokasodni. Közel hatvanan éltünk egy nem túl nagy erdõségben, ezért és, mert kíváncsi vagyok a külvilágra, úgy határoztam, hogy a saját utamat fogom járni. Ide egy karaván kísérõjeként érkeztem. Most éppen semmi dolgom, de hamarosan valami megélhetés után kellene néznem. El kell még mondanom, hogy nagyon örülök a találkozásunknak, mert egy kicsit szokatlan nekem egy ekkora városban, nem mintha bármitõl is tartanék, de ha van a khál mellett néhány tapasztaltabb társ, akkor néhány felesleges kört megspórolhat.

*Mondandója végeztével Dánica-ra néz, és várja a lány bemutatkozását*

[Navaratna]

(Dánica)

*A macska beszédére nem lehet nem figyelni. Mély hangja visszahúzza a gondolat mezsgyéjérõl.*
<KHÁL...sose hallottam. De legalább nem kell máónak hívnom. Hm, sztorzigtani fogunk. Jó, jó, de én csak módjával. Nem hiszem hogy kíváncsiak arra, mikor jött meg nekem elõször... >
-Dértõl? Mennyire délrõl? Pár mérföldrõl, vagy nagyon-nagyon délrõl, a Ködhegy túlsó oldaláról, minek csúcsa beleér a kék ég hasába?
*Ezzel megmutatta, õ és a földrajz két külön fogalom. A herceg szóra meglepõdök, elismerõen biccent. Neki minden ilyen rang magas, de az nem jelenti azt hogyha elõtte lenne a cím viselõje, hogy hajbókolna... A farokcsapásra fülig ért a szája és hátrébb dõlt a széken, hogy lássa, hogyan csapkod vele a khál.*
-Nagy városban könnyû ismerkedni, de csak óvatosan, mert vagy szifilisz vagy lukas erszény lesz a vége...Ó, én jövök? Hm, Ervai Dánica a nevem. Erva egy falu innen fél napi szekérútra. Gyümölcstermelõ vidék, mondjuk ki, parasztokkal. Én is egy kis paraszt vagyok, apám és anyám nagy paraszt volt...És van bennem egy kis pikantéria, amit odafönnrõl kapok ha kérek-*bökött az ég felé és kacsintott.*-Ha jól tudom, úgy 16-17 esõs évszakot éltem eddig, gyerekem nincs, férjem se, hála Arelnek, és nagyon szeretem az erõsebbik nemet...-*szívta be alsó ajkát sunyikán.*-Egyszerû vagyok mint a magvas köpés, nem kell itt nálam kusza szavakat, utalásokat keresgélni.-*majd Maunora sandított:*
-Helyi legény, te jössz...Közülünk te leszel a legnagyvilágibb, ha jól sejtem...-*közben az asztal alatt meztelen talpával megpróbálta elérni a khál egyik lábát.*

[Alauron]

(Mauno)

-Egy hercegség? Miféle hercegség? Lehet elbambultam, de nem hallottam, hogy hogyan is hívják.
<Egyszer elmegyek majd oda, és megnézem milyen a többi khál! Vajon milyen lehet egy khál nõ? >
Ha megérkezik a pincér, akkor megkérdezi vendégeitõl, hogy milyen italt rendeljen.
-Mauno Zulfikar a becsületes nevem, festõmûvész és naplopó. Az én szüleim annyira különböztek egymástól, ahogy csak lehetett-ránéz a khálra és így folytatja-Na jó, talán annyira mégse. Apám dzsad kereskedõ volt, amíg rá nem zárták a boltot, anyám pedig könnyûvérû könnyûléptû. Most épp azon vagyok, hogy megpattanjak Erionból és másoknak is megmutassam a mûvészetemet.
<Meghogy megnézzem huncutak-e a vidéki lányok.>

[Navaratna]

(Dánica)

*Ha sikerül elérni a lábával a khál lábát, akkor a talpával megsimítja azt. Élvezi a szõr tapintását és huncut is...Elõször a nagymacska lábszárán óhajt így szánkázni. Ha az morranna, ártatlan arcot vág.*

[Eldwyr]

(Grokht)

*Grokht megérzi a lábán a tolakodó érintést, és azonnal tudja ki a ludas. Már nem zaklatja fel a dolog, de azért nem hagyja annyiban..*

-Idefigyelj te nõstény! *hajol közelebb a lányhoz* Alkudjunk meg! Ha békén hagysz, fürdés után kifésülheted a bundámat. Még a farkamon lévõ bojtot is. Na mit szólsz? *Húzza fel bozontos szemöldökét.*

[Navaratna]

(Dánica)

*Néz a khálra, majd összefûzi ujjait:*
-Örülök, hogy felismerted a nemem, tehát nálatok is lehet a nõknek cicije. Ez nagyon megnyugtató. Benne vagyok a dologban, ha a sörényed is a kezem alá adod...átfonom...
<Milyen hirtelen. Mint egy ragadozó. Az is. >
*Ám lába még marad a helyén.Csak akkor veszi el és szenteli figyelmét a festõnek, ha megegyeztek*

//Akadt egy kis malõr, rájöttem, a karim ilyen jól nem vágja a közöst, szóval következõ hozzászólásomtól minõségbeli romlás tapasztalható nyelvben //

[Eldwyr]

(Grokht)

*Figyeli a lány válaszát, és azt ahogyan elõadja magát.*

<Olyan ez a nõstény, mint nálunk a csintalan kölykök. Nem ért a szóból, de azért szórakoztató. Most vagy megtépázom, vagy ráhagyom és elfogadom ilyennek.>

-Akkor ezt meg is beszéltük.

*Ahogy lekerül a lábáról a lábszárán maradt talp, Õ is Mauno-ra figyel. A hercegség nevére illetve elhelyezkedésre nem ad választ. Nem igazán örülne ha a családja felesleges zaklatásnak lenne kitéve. Nem lenne szerencsés kimenetele a zaklatókra nézve.*

-El akarod hagyni Eriont? Mi az úticélod, és mikor akarsz indulni?

[Navaratna]

(Dánica)

*Nagyon elégedett volt magával, hogy egy ilyen nagyon de nagyon közeli programot fixált le a khállal-*<Méghogy kitûztem! Ismerve a szerencsém, közbejön valami, és fuccs! Ah, meg egy félkegyelmû lábról ledöntõsebb mint én. No, szedjük össze magunkat, de úgy, hogy Mauno se maradjon ki a játékból. Utoljára vagyok lehet ilyen nyugodt környezetben. Abban az Alidaxban lehet, mindez csak egy békés emlékezés lesz. Élj a mának! Igen, ez egy jó mondás!>
-Olyan lesz Dánica, mint kisangyal.
*Hallva Mauno szavait, lezserül az asztalra könyökölt:*
-Oda jönni ahova Dánica. Csak még nem tud. Mért kérd? Éhes has nem hoz döntést, csak teli!-*épp jókor mondta ezt, mert a khál megérezhette jó orrával, étel érkezik, s csakhamar egy rakás, igényei szerint elkészített hússzelettekkel, Maunonak finom, rózsaszín csirkehússal gazdagaon rakott húsleves, a lánynak pedig ragu mély fatálban, kenyérrel.*
-Ezt Mauno fizet? Mer' ha igen, most jut észbe, italt is kérdez'. Dánica kér egy házi pálinka...-*nézett fesztelenül a lány az elegáns Maunora.*
<Majdnem azt mondtam, hogy egy jó bikafingató házipáleszt, de az rontott volna a helyzetemen s a nyelvi korlátaim erõsek. S nem kéne berúgni. Józan akarok lenni, amikor eldögönyözöm Groktmát.>
*Dánica felhúzta a jobb térdét, így szeretett ülni széken, de így a szoknya arról a combjáról teljesen felgyûrõdött, így egy szép nõies barna comb fürdõzik a fogadó fényviszonyaiban. Kölyök-imidzs ettõl betörhet...Tépett egy darabot a kenyérbõl, megtunkolta, élvezettel bekapta.*
-Ah, meleg étel! Egyik, telni a begyik!

[Alauron]

(Mauno)

-Hát, én már ma fizettem neked valamit...Mindet elverted? Ejnye!-*mosolyog a lányra. A maga részére egy pohár mézédes vörösbort rendel és így válaszol Grokht-nak:*
-Ráérek indulni, s még azt sem döntöttem el, merre. Gondoltam, kiállok a Kapuk Terére, s ahol a legszebb a látvány, arra megyek na most, ha épp te mégy elõttem -*néz Dánicára*-, lehet, nem fogok sokat gondolkodni...Megtudhatnám merre fogunk utazni?
addig eszi a levest, amíg jó meleg, a sûrû, aranyló gyöngyöket csak úgy szürcsöli nagy megelégedéssel.