Sub rosa

[Jomadar]

(Somuris)
- Én Somuris vagyok dalnok és vándorkomédiás. Remélem elviselhetõnek fogja találni a társaságunkat, mégha rangon aluli is.
A hangnem nem alázatos de nem is gúnyos.
Trixi beestére:
- Ó nagyszerû öltözet. Igazán kedves dolog korábbi gazdájától, hogy rendelkezésemre bocsájtotta. Remélem a nemes ügyért vele ellentétben nekem nem az életemmel kell fizetnem... (számára a nyúl áldozata számít, nem az ezüstpénz, amit talán fizetni kellene érte)

[Saggaras Zenir]

Vincnet

-Üdvözlöm Trixiána kisasszony

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Ber-Tanneda, Vasszûz
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Mindenki
___________________________________________________________

-Uram, khm...Egyszer mondom el-*somolygott Trixi Vincentre*-Ne magázzon, és csak simán Trixi vagyok. Se nem asszony, se nem kisasszony. Megoldható? Nem vagyok nemes... Köszönöm az udvariasságát, de szükségtelen. Nem sértõdöm meg ha elhagyja, sõt, kérem rá.
*Aztán égignézett a kabinon.*
-Ez is ugyan olyan luk mint a miénk. A nyuszkók biztos majd kiugrottak a bõrükbõl, amikor meghallották, kabáthoz van adakozás-*kacsintott Trixi a dalnokra.*-Ha már tegnap este elmaradt, ma mutatnál majd ízelítõt a zenédbõl? Én már hallottam, és melegen ajánlom mindenkinek-*a végébe a nõ kicsit belepirult. No igen, a táncteremben nem csak hegedülés volt, s nem tudni, a dalnok mely oldalát ajánlgatja éppen, ha így pirul.*

*A kapitány meghökken Castor vízkérésén, de más okból.*
-A donna hányík? Nem hihetem! Õ utaz sok-sok út tenger, vasszûzem is, sose hányik! Nem beteg hasa neki?
*Mivel a férfit a kapitnyi kabinban lelte meg castor, ott volt a neje is: kicsit horgass orrú, kontyos vékony nõ, fehjén kendõ, vastag ing, mellényke, többréteû szoknya. összehúzott szemmel hallotta a testõt "jelentését".*
-Csak ném térhés? Asztatkó' hányatott anno, mikor Ándzséla vót a hasiban.-*vetette fel a kérdést a nõ szintén trehány közös nyelven. De vizet azért adnak, az úrnõ az úrnõ.*

[Saggaras Zenir]

Vincen

<Én már nem értek semmit, nem a donna testvére akkor meg, hogy hogy õ se nemes, hát ez valami eszméletlenül kiábrándító, már azt se tudom, hogy ki milyen rangu kit hogy kezeljek. ilyenekre miért nem készítik fel a jo lovagot. Ez valami tragikus, azthiszem az etikett terén csõdöt valottam. De hát ezt tanították, aki nemesnek tûnik avagy sejtjük róla azzal ranghoz méltóan kell bánni, aki pedig nem azt meg lekezelni. Mondjuk ez a mi családunkban sose volt divat, ugyhogy ugy bánok velük ahogy kérik, de már megint nem lesz egyszerû, Miminél is hosszu idõbe telt mire, ugy beszéltem vele, ahogy õ elvárta. Miféle fura család ez?>

-Bocsásson meg...Trixi, ahogy kivánja..kivánod.

<Tényleg nehéz, csak a végén nehoy végleg leszokjak róla, pedig még a saját anyá,mat is tegeznem kellett, jo apám õ más tészta volt.>

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Ber-Tanneda, Vasszûz
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Mindenki
___________________________________________________________


*Trixi sóhajt. Vincent arcára vannak írva kétségei.*
-No figyeljen: tudja gondolom, mi az, hogy féltestvérnek lenni. Messala a féltestvérem. Õ nemes apa lánya, elismerte õt az úr, magához vette és ezért van ilyen fene jó dolga. Én viszont felföldi apától vagyok, aki nem nemes és így én sem. Az anya pedig mindkettõnknél egy kalandornõ. Igen, a donna félig nemtelen, de ezt szerintem nem kell elõtte hangoztatni, mert õ is nagyon jól tudja. Kíváncsi még az amúgy is kusza rokonsági szálainkra? Esetleg Mimit tegyem még helyre a szemében?-*hunyorgott jókedvûen a férfira.*

[Saggaras Zenir]

Vincnet

-nem az õ helyzetét már ismerem eléggé jol.

[Castor de Vinter]

Castor visszsétál a kabinjukba.

-Tessék. Igyál egy kortyot. A kapitány felesége már felállította a diagnózisod: valószítûsíti a terhességed, a rosszulléted miatt. Castor kissé tanácstalan volt
-Én úgy kb egy hete vagyok az udvarodban. Ha feltételezem, hogy már az elsõ alkalmommal...hm...Messala én nem tudok túl sokat egy nõi test mûködésérõl ebben a témakörben, de ez akkor is nagyon kevés idõ, hogy ilyen tüneteket produkálj. Túl kevés. A kapitány szerint bírod a tengeri utakat, a felesége ezért tippelt gyerekáldásra. Ez most valami múló gyomorrontás vagy tényleg terhes vagy?
Elképzelhetõ hogy volt szeretõd, Sergio gyermekét hordod a szíved alatt?

[Hakea Ello]

//Üdv. Nem tudom hogy ma tudok-e írni, nagyon **** volt ez a nap, a maradék életkedvem is elvette egyesek undorító viselkedése. Ha írok akkor valamikor délután/este.//

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Ber-Tanneda, Vasszûz
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Castor de Vinter
___________________________________________________________

*A donna elfogadta a vizet, kortyolt, belõle, majd Castorra nézett.*
-Én ilyen alkat vagyok. Vannak nõk, az átlag, kiknek fél hónap, hónap is eltelhet, s csak akkor hánynak, de én napokon belül azonnal elkezdem...Sergióval sosem háltam együtt. Csapta nekem a szelet, de nem akartam annak a fölényes pofájának a kitartottja lenni. Szédítettem, ez a helyes szó rá. Így...Lehet, hogy várandós vagyok...-*nézett óvatosan a dwoonra. Nem nagyon tudta, hogy a másik ehhez mit fog szólni.*

[Castor de Vinter]

A dwoonak le kellett ülnie, mert igen sziven ütötte a hír.
Gyorsan letérdelt, Messala ölébe hajtotta a fejét, mert érezte hogy ép szeme sarkából lassan kikivánkozik egy fukar, de forró férfikönny. Szülei temetése óta nem esett ez meg vele. Bele is fúrta arcát a finom ruhaszövetbe, remélve, hogy így kitörli a "szégyent" és a másik nem veszi észre a cselt. Oldalt fordította a fejét és megszólalt.

-Azt hiszem ez a legtöbb, amit ajándékba adhatsz magadból. Kár hogy nem vagy biztos benne, úgy nem kellene attól féljek, hogy mégsem.

Térden állva maradt, miközben átkarolva tartotta a nõt.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Ber-Tanneda, Vasszûz
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Castor de Vinter
___________________________________________________________

-Könnyen kiderül, igazam van-e. Ha az egész napot és holnapot végighányom, akkor igen...Mert mind ugyan azt ettük, és nem hallom,hogy más is rókázna...És állj fel, nem viselem el, ha férfi térdel nekem, legyen az bármiért. Légy itt velem kicsit, többet nem kérek. Aztán ha úgy érzem, jól vagyok, sétálj bátran a fedélzeten, mérd fel milyen rabokat hoztak...

[Castor de Vinter]

-Bocsánat.- mondta Castor zavartan, majd felállt-nem kenyerem az alázat, de leendõ feleségemnek nemcsak ezzel, hanem az életemmel is tartozom.-mondta komolyan.

Leveti páncélját, hogy kényelmesebben legyen. Végignyúlik Messala mellett, de nem vonja magához, nem karolja át, mert tudja hogy amíg a másik rosszul van és hányingerrel küzd, annak ez nem fog jólesni.
Inkább beszélget a nõvel egy kicsit hátha azzal el tudja terelni a figyelmét.
Eléggé meghökkentõ, váratlan sõt megdöbbentõ kérdéssel áll elõ:

-Kérlek mesélj nekem az édesanyádról Messala...meg a negyedik testvéretekrõl.
Egyszer egy fogadóban együtt iszogattam egy félelfel, aki a dorani egyetem tanára volt. Úgy értem akik mágiát tanítanak. Elbeszélgettem vele errõl-arról. Azt mondta nekem, hogy az ember álmában fedi fel igazi arcát. És te beszélsz álmodban Messala. Csacsakaságnak mondod, de én nem így gondolom. -Castor suttogni, kezd, hogy csak a nõ hallja.
-Nõi ágon nektek nagyon furcsa vérvonalatok van. Tudom hogy nálatok ez eretnekség, de anyai ágon nem voltak a nõk nálatok "mások"? Úgy értem mágiára érzékenyek. Médiumok, esetleg tisztánlátók? Netán nõi mágia gyakorlói?
Egy éjjel a házadban a párkányról szedtelek le. Beszéltél. Ha jól sejtem anyádról és egy gyerekrõl, talán a legidõsebb nõvéredrõl. Mond csak tulajdonképpen õ hol van? Megjegyeztem amit akkor mondtál. Szó szerint így szólt:
"..fagyott hidegben még cipõt sem viselt, s még sem vitte el a tüdõvész...Azt hiszik hogy õrült, pedig csak anyja vére marja ereit s két világ közt szaladoz..." Ki õ és mi történt vele? Ez a tanár -izlett neki a predoci- mesélt egy két durva dolgot, mi történt azokkal a tanoncokkal akik képzetlenül fogtak rituálékba: az ép elme elvesztése még a legjobb eshetõségnek tûnt.
Megaztán az is érdekelne, mert eddig errõl még senki nem tájékoztatott, hogy tulajdonképpen hová is megyünk és mi a küldetésünk célja?

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Navaratna]
Helyszín: Shadon-Ber-Tanneda, Vasszûz
Idõpont: Téli triád, Szent Tameris hava, délelõtt
Résztvevõk: Castor de Vinter
___________________________________________________________

*A donna zavartan nézett a padlóra, és pokróca szélét csipkedte.*
-Nem nagyon van, aki visszamondja, mit hablatyolok ilyenkor...De többnyire nem valós dolgokról szoktam...hm...látomások ezek...nem a családomról, nem magamról. Akit ekkor láttam álmomban, az egy nagyon vékony lány volt, olyan 13-14 éves, fehéres-õszes hajjal, üveges szemekkel...
-Anyám pedig... nem akarok róla beszélni...Õ nagyon de nagyon más...S a legifjabb hugomat nem láttad edig...õ anyánk kedvence...Én nemet mondtam arra az útra tehetségem ellenére, amit õ jár, de hugunk rábólintott s õ is...más lett...
*Mocorogott kicsit, ki akarta ûzni fejébõl ezt. Inkább arról beszélt, amiért elindultak:*
-A nõvéremnek, Trixinek segítek. Õ a felföldre megy. Mert anyánknak van egy megszállottsága: hogy van egy eretnek irat ott, lenn, a messzi délen, ami Domvik hite ellen való. S azt meg akarja szerezni, s maga az egyháznak adni, hogy ezáltal emelkedjen a magasba. Na jó, ez így csúnyán hangzott. Anyánk nõi titkosügynököket képzett ki évek óta. Sikeresek is voltak. Aztán valamelyik nõellenes barom kitalálta, nincs szükség a szervezetre. Meg akarja szüntetni. Anyánknak kapóra jött ez a legenda, amirõl kézzelfoghatóbb hírek is jöttek, hogy nem csak legenda. Mozgósította lányait, hogy szerezzék meg, ezzel bizonyítva a nõi szervezet létjogosultságát, hogy igen is hasznosak...Trixianna társnõje meghalt a hajón, amivel ide jöttek. Segítõ nélkül maradt. Így most én állok mellé. Mondjuk úgy, a legyezõkezelésen kívül egyébhez is értek...

[Castor de Vinter]

Igen a balegyenesed egészen kiváló.- hagyta helyben a dwoon. -Bár gondolom nem erre gondoltál....egyébként csak nem a boszorkánymágiát választotta a hugi esetleg fejvadász lett? Ne nézz rám így. Északon egészen kiváló diplomaták vannak akik "mellékesen" valamilyen -legális- nõi szervezethez tartoznak. Északon azért ez nem úgy kezelik mint itt. Np igen, bárkit az ujjuk köré csavarnak. Csak kár hogy a birodalmak sorsa nem az ágyban, hanem a csatatéren dõl el. Ami az útválasztást illeti, igen azt hiszem sejtem, hogy téged mire tesznek képessé az adottságaid. Belõled egészen kiváló hírszerzõ válna, bármelyik hatalom kezében. Feltéve, ha képes lennél parancsra átvágni valaki torkát, miután teszem azt az ágyban kiszedted belõle a titkait. Valaha engem is képzett egy északi fejvadász, hogy mire, inkább most nem részletezném. Általa kicsit beleláttam ebbe a világba, és felfordult tõle a gyomrom. Fõleg az úgynevezett nõi végrehajtóknál. Veszetebbek, mint a férfiak, mert állandóan bizonyítani akarnak. Hazudnak, alakoskodnak, úgy váltogatják az arcukat, mint a kígyó a bõrét. Arctalan alakváltók, akiknek már nincs igazi emberi lényük. Inkább szembemenetelek a Kyr Pusztítókkal, ahol ember küzd ember ellen; minthogy mosolyokkal, hazug, halált hozó csókokkal fejezzem le a vezérkart. Vérprofik, életveszélyesek, az állam számára nélkülözhetetlenek. Én nem szégyellem bevallani, lehet hogy én már több embert öltem meg, mint egy fejvadász egész pályafutása alatt fog, de én ezt csatatéren, hazámra törõ fegyveresek ellen tettem, nyíltan és szembõl; nem ajakrúzsba rejtett méreggel, köpõcsõvel, garottal, csigolyák közé szúrt tõrrel, meg Ranil tudja mi mindennel gyilkolnak még ezek a "gólemek". Mert ezek nem éreznek. Az emberi arcukat gondosan leépítik a kiképzés alatt, hogy alkalmassá váljanak erre a munkára. Még egy toroni talpasban is több emberi vonást tudok felfedezni, mint ezekben a nõkben és férfiakban. És anyádnak a húgotok a szeme fénye!?:shock: Gondolom a parancsokat is õ osztja. Na, inkább nem minõsítem anyátok tevékenységét, mert hálás vagyok neki, hogy megszült téged nekem, és nem akarok veszekedni veled. Köszönöm, hogy a bizalmadba avattál.-Castor elkedvetlenedett. <Miért nem lehet nekem egy szimpla, édességet sütögetõ, meg kertészkedõ anyósom?>
-Akkor, ahogy kérted, ha nem bánod akkor szemrevételezem a rabokat vigyázó biztonsági erõket. -Castor feláll, indulni készül.
-Ezeket nem bántásképp mondtam, csak azt meséltem el neked hogy személy szerint nekem milyen tapasztalataim voltak ezekkel a titkosügynökökkel. Kérlek ne vedd a szavaim magadra. Én nem anyádat, vagy a húgdat akarom feleségül venni hanem téged. Én csak téged akarlak.-simogatja meg a nõ kezét.

Felölti páncélkesztyûjét, magához veszi pallosát és lesétál a rabok szintjére. Menet közben, meg a helyszínen megszámolja a páncélos õröket.

//Off: Gondolom Castor itt találja az impotens fekete hivatalnokot is.//

Castor odabiccent a hivatalnoknak. Szép nyugodtan, lassan végigsétál a rabok cellasora elõtt, mintha dísszemlét tartana.
<Nõi rabok....hm...gyilkosok, kurvák, tolvajok?>
Mebecsüli a létszámukat és összeveti az õrökével.
Mefigyeli egy kicsit a rabok viselkedését, mennyi bennük a "zendülési-hajlam"? Anyázzák, szidják, köpködik Castort, vagy inkább rezignáltan a fejüket lógatják? Castor senkit nem provokál, csak figyel.
Milyen fizikai kondícióban vannak? Kik lehetnek a "vezérszukák?" A rabok egy nagy masszát alkotnak, vagy több kisebb csoportra tagolódnak és minden klikknek van vezére? (Ez utóbbi a veszélyesebb.) Szemügyre veszi a zárszerkeztet. Nem nyúl hozzá csak arra kíváncsi, hogy milyen állapotban van. Szétesik a rozsdától, vagy új?

Castor a hivatalnokhoz lép.
-Üdvözlöm uram. A donna testõre vagyok. Mondja kérem egyszerre hányan felügyelik a rabokat és milyen váltásban? Nem a dolgaikba avatkozom, engem ez a donna biztonsága szempontjából érdekel.
<Ha túl kevesen vannak az nem jó. Egy-két õr ennyi nõvel....ki tudja hogy testi örömökért, milyen elõnyöket biztosítanak nekik, kicsit több kaja, esetleg dohány. Ha jól látom a rácson keresztül is nyélbe lehet ütni egy kis gyors szexet. És ezek a srácok nem úgy néznek ki akik kihagynak egy könnyû dugást.>Castor szemei elõtt felsejlett amint a kulcsos õr közel megy a rácshoz egy kis kényeztetésért. <Hisz miért ne tenné, már annyiszor élt vele a hajóút alatt, esetleg megragadják a szukák a farkánál fogva,aztán leszakítják....a kulcsait.-borzongott meg a gondolatra. <Még jó hogy ez a herélt fószer rajtuk tartja a szemét.>
-Maga felügyeli az õröket ugye? Mindig itt van velük? Éjszaka hányan vannak itt szolgálatban?
Ha megkapta a válaszokat felsétál a fedélzetre.
Castort leköti a tenger látványa. Ritkán látta, a gályából meg aztán végképp nem.
Élvezi a szelet, a tenger illatát. A hajókorlátra támaszkodik és nézi, ahogy a hullámok tajtékot vetnek a hajó oldalán.
Kicsit elmereng, és hazagondol.
<Vajon minden rendben Angeláékkal?>

[Hakea Ello]

(Tia)

//Castornak ígértem: A dwoon bókja egészen váratlanul éri, fejét kecsesen félrebillentve köszöni meg a kedvességet.

-Üdvözlöm, Castor uram. Ha tudná, hogy most milyen kellemesen csalódtam önben...de vigyázzon, a végén még maga is olyan lesz, mint a mézes szavú dalnokok //

Trixi érintésétõl nem idegenkedik. Úgy érzi, valamennyire kiismerte a nõt és természete se nem szörnyû, se nem elviselhetetlen. Követi a kabinba, és míg Trixi kicsit fanyalogva veszi azt szemügyre, õ egy rossz szót nem szól a szállásra, igazából hidegen hagyja a dolog. A fagyos emberférfi kicsit meglepte, reakciója ugyanis nem az volt amit megszokott. A hûvös pillantás kapcsán felidézte magában, hogy néha azt kívánta, bárcsak minden férfi ilyen lenne, véleménye azonban végérvényesen megváltozott. A köszönés nem maradt el mindazonáltal a részérõl, a páncélos vizslató tekintetének szinte örült.

Trixi szavaira álmatag mosolyra húzódott ajka, csak ennyit válaszolt:

-Különös emberek gyûltek itt össze. Egyébként szívesen.

Azzal átballag a férfiakhoz, megnézni hogy milyen körülmények közt tengõdnek. Mindannyiukat üdvözölte, különös tekintettel Vincent lovagra, akit még nem volt szerencséje megismerni. A nyulas megjegyzésre kissé húzta száját, azonban nagyon nem feddte meg érte Trixit. Az asztalon található gyertyacsonkokhoz lépett, ábrándozva ácsorgott fölöttük; metaforát látott kibontakozni belõlük, ám gondolatmenetét félbeszakította, és gondterhelt tekintetét a lovagra emelte.

<Fiatal...>