Haonwell városa

Szerző: **Anathor** » 2007.01.24. 13:58

(Maldar)

*"Áúú, íjjj, jajjj", kb ilyesmi hangok hagyják el a száját a kötözés közben, változó periódusban. Mikor végre végzett Jeffete nagyot sóhajt és lélegez fel.*
<...na végre...>
*Vár valamiféle tanácsot a paptól, mennyire erõltetheti meg a lábát, stb.*

Szerző: **Yvett de Crei** » 2007.01.24. 15:07

(Patricia)

*A nyakvágás után alaposan körbenéz és megijed Dittét látván. A lány felé induló alak felé indul el, miközben útjára engedi elméjének egy kis energiáját.*

Szerző: **Mesemondó** » 2007.01.24. 15:57

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, délután
Helyszín: Haonwell, az erdõben
Résztvevõk: Arbor, Pat
__________________________________

A fájdalom intenzív volt, az elf mégis kicsikart magának egy kis önuralmat, ami alatt rendezhette magát. Akár rövid varázslatra is érzett magában erõt, vagy hogy fájdalmát enyhítse elme erejébõl. De vajon meddig érzi magát ilyen biztosnak a fájdalom elviselésében?

Pat tudta, is, mit kell elképzelnie, ha Toron nevét hallja.Hisz 7 évet becsülettel lehúzott ott, hol síkálva, hol testét felhasználva. Fel is készítették õt, mire számíthat a sötétebb toroniak felõl-elméletben. Ranil áldása lehetett rajta, hogy sosem találta szembe magát az afféle erõkkel. Ám most, ott szemtõl szemben ez mind egyet ért a semmivel. A férfi feje felé fordult, arcát félrekapta, mintha valaki pofán húzta volna, de balja lendült, mutatóujja egyenesen Patra mutatott, és a férfi száján kurta idegen szó szaladt ki. A nõ szeme kicsit megrebbent, mi jöhet most...Az addig biztonságot nyújtón markába simuló kard azonnal szétrobbant, apró fémszilánkokat köpködve. Állt belõle a nõ kezébe, karjába, törzsébe. Ditte lehunyta szemeit, majd felvinnyogott. A férfi mérgesen nézett az immár fegyvertelen dwoon félvérre.
-Hogy vetélt volna el veled az a ribanc anyád, nyomorék korcs!-mondta hûvösen Patnak. Lépett kettõt, Ditténél volt és belemarkolt a lány hajába, félig felhúzta a földrõl, majd keze lecsúszott a lány érintetlen kebleire s megmarkolta az egyiket. Ditte tehetetlen volt. A nyílpuskás megtöltötte fegyverét és patot próbálta bemérni.
-Intézd el, nekünk csak ez a napocska kell. Valld csak be, élvezed!-simította meg a szõke lány arcát a férfi. Ditte szemeibe a megbotránkozás, szentségtörés, undor, félelem keveréke költözött. Patba lassan beszivárgott ezt látva a düh.

//Pat: -3fp//

Szerző: **Schinter** » 2007.01.24. 16:39

Arbor Vitus

<Köszönöm Kalahorák>

Gondolja magában majd kinéz a famögül.

<Fekete mágia s mágus...Veszélyes lenne mágiával rátámadni fõleg,hgoy most van egy tusza is...De a meglepetés...A nõ tudott vmit csinálni vagyis képzett elme...ezekszerint.... :roll:

>

Enyhe koncentrációba kezd és egy üzenetet küld az ismeretlen nõ felé remélve,hogy megkapja s egyet is ért...

ui.:a lándzsa ott van mellette a földön nem?Egyéb fegyverek vannak nála?És a mágusnál?

Szerző: **Mesemondó** » 2007.01.24. 18:10

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, délután
Helyszín: Haonwell, az erdõben
Résztvevõk: Arbor, Pat
__________________________________

Ahogy Arbor figyel rejtekhelyérõl, látja a férfiban a dárdát, ami a lányé volt, de a fekvõ lánynál semmi mást nem fedez fel. A férfi nem fedte fel köpenye alatti holmijait teljsen, így még mndig kérdéses maradt, van-e nála valami szúró vagy vágó fegyver. Ám a Pat kezében szétrobbanó fegyver jelenetét szépen elkapta premier plánban

Pat a felszúrt férfinél lát kardot, hever az avarban meztelen. Korhadt ágak, gallyak mindenfelé, de egyikkel sem lehetne egy tisztességes ütést sem bevinni.

Helyszín

Szerző: **Yvett de Crei** » 2007.01.24. 18:28

(Patricia)

*A szétrobbanó kard miatt meglepõdik, és el is ámul egy kicsit, de a fájdalom mi kezébe mar a szilánkok miatt gyorsan ki is ûzik ezt belõle. Erre még rá is segít az, hogy az ismeretlen hatalommal rendelkezõ toroni ffi Dittét megérinti. Patnak gyorsan agyára rászáll a vörösköd - innen már csak egyet akar: ölni.
A sebtiben meglátott kardot magához rántja maradék energiájával, majd gyûlölettel szívében nekitámad a Dittét szorongató toroninak.*

**Ha kellene
Támadódobás: 48 (+a fegyveres TÉ, + Harc gyûlölettel)
Sebzés: ha sikerülne aszerint milyen az a kard :roll:

**

Szerző: **Ralog Gebbro** » 2007.01.24. 19:05

(Jeffete)

- Gejzír? Forrás? Pocsoja? Ajjaj Maldar! Úgy látom kezd sebláza lenni, mert félrebeszél.... :roll:

- *mindeközben felhúzott szemöldökkel néz a férfira, de úgy, hogy a másik tudja, hogy tudja ..... Kötözés közben nem nagyon kíméli a férfit, inkább gyorsan és szakszerûen dolgozik.*
- Ezzel a sebbel lehet kicsit hátráltatni fogja a haladást... de majd reggel átkötöm ismét és meglátjuk mennyire gyógyulgat. Azért ma pihentesse amennyit csak tudja. - *ha Maldar még válaszol neki, akkor azt megvárja, ha nem visszaballag a többiekhez és õ is süt magának húst.*

Szerző: **Mesemondó** » 2007.01.24. 23:47

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, délután
Helyszín: Haonwell, az erdõben
Résztvevõk: Arbor, Pat
__________________________________

Ahogy Arbor végzett jószándékú tevékenységével s elillantak belõle erejének újabb morzsái, a fájdalom legyûrte, végighullámzott testén, s az ami eddig tartotta a férfit, eltûnt. A kiáltás megint feltámadt torkából.

Ditte megrettenve rándult össze. Pat hallotta a nyílvesszõ suhanását. A halott férfi kardja megmozdult. Nem volt annyira gyors a kard közeledte, mint számította, így még nem tarthatta kezében, mikor a nyílvesszõ érzéketlen baljába fúródott. Az elsõ alkalom, amikor haszna is volt nyomorékságának: nem fájt a lövés. A szentségtörõ férfi egyik szemöldöke felszaladt, észrevéve, hogy Patnak még csak szemöldöke sem rándult és továbbra isd a kardra szegezte tekintetét, hogy megszerezhesse.
-Hogy száradt volna le, mintsem húsként lóg ki a válladból-véleményezte, majd sarlókést kanyarított elõ köpenye alól és Ditte fehér torkához nyomta. Hûvösen közölte Pattal:
-Csak merd megfogni, és kiontom a vérét. Hármaska, rosszul célzol!
A dwoon nõ megint meghallotta a fájdalmas kiáltást a fák közül. Nem az íjászé volt.

//Arbor: -5fp //

Szerző: **Schinter** » 2007.01.25. 7:23

Arbor Vitus

<Mi a manó?Hogy lehet ez?Tudom,hogy te voltál az te mocskos semmire kellõ szemfénytvesztõ...ha egyszer megszünik ez a fájdalom megkapod a magadét :evil:

>

gondolja magában miközben a testét gyötrõ fájdalom ellen küzködik a földön heverve.

Szerző: **Yvett de Crei** » 2007.01.25. 12:01

(Patricia)

*Már majdnem megfogta a kardot, amikor a toroni megszólalt és Ditte nyakához szegezte a fegyvert. Szemébõl sütött a gyûlölet, úgy nézte a férfit, a kardot elengedte tekintetével, nem vette magához. Tudta, hogy ezzel el is árulta magát, hogy minden szavát értette.
A fák közül kihallatszódó kiálltásra összeszalad szemöldöke - vajon ki lehet?....
Dühösen villogó szemekkel nézett a toronira.*

Szerző: **Anathor** » 2007.01.25. 15:18

(Maldar)

*Nem válaszol a nézésre, ha tényleg tudja Jeffete mi történt valójában, akkor nincs mit mondania. A kötözésre figyel.*
- Köszönöm... - csak ennyit mond Jeffetének a mûvelet és a sóhajtás után.
*Hátradõl és máris elkezdi pihentetni a lábát. Egyelõre nem eszik, Paton rágja magát.* //:P//

Szerző: **Mesemondó** » 2007.01.25. 19:47

Figyelem! Elképzelhetõ, hogy jogsértés miatt bezár az oldal. Ha így lenne, tudja minden kedves játékosom, hogy megvannak az e-mail címek, és ha bárhol másutt rövid idõn belül megoldható, hogy folytassam a mesélést, akkor tájékoztatlak titeket mindenrõl. Merem remélni, erre nem lesz szükség és az oldal még jó sok évig élni fog! Bõvebb információ a Tavernában!

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, koraeste
Helyszín: Haonwell, Kacagó-tisztás
Résztvevõk: Alauron, Jeffete, Maldar
__________________________________

Morik húsát kivéve mind jól megsül, s medvehagymávala zöldség iránti igény is kielégíthetõ. Ahogy fogynak a szeletek és tevõdik el még több útravalónak, jegyre több csillag jelenik meg az égen s Moriknak úgy tûnik fel egyre jobban az elf távolmaradása:
-Azt akarod mondani, hogy rántsunk vállat és Arbor nélkül haladjunk? Tény és való, nyugodtabb vagyok, ha nincs itt, de már idegesít, hogy a nõ után õ is felszívódott. Még az étel is kõvé válik a gyomromban tõle, hejj!
-Hm, eza vidék az õ erdeje, csak nem vész el. Ki kezdi az õrséget? Másodiknak vállalom, de most szükségem van alvásra.-ásított Szita

Szerző: **Mesemondó** » 2007.01.25. 19:53

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, délután
Helyszín: Haonwell, az erdõben
Résztvevõk: Arbor, Pat
__________________________________

-A fák között a társad haldoklik, jól hallod, kicsi korcs. Hm, csak nem te lennél a négyek közül az egyik, aki keresi elveszett családját? Milyen megható. S milyen hiábavaló.
Az íjász matatni kezdett fegyverén megint, Ditte szeme Patra szegezõdött. Olyan volt az, mint egy utasítás. Ismerte ezt a nõ: az öld meg! volt.
Az íjász fegyvere váratlanul több méter repült, majd végigszánkázott az avaron. Mintha valaki belerúgott volna egy jókorát. Meglepetten nézett szét a férfi. Aztán arca félrerántódott és vérezni kezdett az orra.
-Kurva élet! Valami megrúgott!
-Még egy fõ? Bújkál a drága?-a Dittét fogvatartó belemélyesztette a sarlókés élét Ditte bõrébe. Vér buggyant ki. A lány lehunyta szemeit.
Arbor kínjában szenvedve csak idegen nyelvû beszédet hallott folyvást.

Szerző: **Yvett de Crei** » 2007.01.25. 22:06

(Patricia)

- Nincsen társam kiért kell aggódna szemem. - *válaszolta tört toroni nyelven a férfinak, még mindig a dühös pillantása közben. A helyzetet gyorsan felmérte: túl messze van ahhoz, hogy gyorsan cselekedjék - annyi idõ alatt Ditte nyakát elmetszi akár kétszer is

.... Agya gyorsan járt - majd meglátta Ditte tekintetét. Rossz érzéseit elhesegette magától majd meglódult a toroni felé.*
- Neked kellett volna az anyádba szakadnia a fejednek.... megtör nyakad miért szüzet mertél érinteni fertõs kezed...
*A nyílpuskással történtek csak részben jutottak el hozzá - egyedül a támadására koncentrál. Szándékában az áll, hogy a fegyvert tartó kezét úgy taszítja meg (avagy húzza el) jobbjával, hogy a penge elkerüljön Ditte nyakától, majd egy jól irányzott térdhajlati rúgással megrogyassza a férfit...*

**Támadódobás 1 : 78
Támadódobás 2 : 35

**

Szerző: **Ralog Gebbro** » 2007.01.26. 22:07

(Jeffete)

- Szívesen! - *válaszolja még Maldarnak, majd visszavonul Alauronékhoz. Süt magának is húst - felesben eszi a medvehagymával, majd leöblíti vízzel (ha nem használta el mindet Maldar sebének rendberakására).*
- Arbor biztos nem téved e, és tud magára vigyázni. Kezdem én az õrséget, ha megfelel - *mondja a többieknek és várakozóan tekint szét köztük.*

Haonwell városa

Ki van itt