Karácsonyi játék [2006]

Szerző: **Layla** » 2006.12.23. 20:56

(Miranda)

-Heh? -a lány ideges, nem tudja, mi folyik körülötte. Egyik kezében a cigijével, a másikban hatalmas bunkósbotjával leginkább egy elmebeteg iskoláslányra emlékeztet. Furcsa a tekintete, ahogy az õt egyre zavaróbban bámuló bárdra néz. Aztán megpillantott valamit.
-Wáhh, most feldobtad a hangulatom! -a lány csak nézte, nézte a rumos szaloncukrot, és teljesen begerjedt rá. -Óh, már esik is le... -csüggedt el, amikor rájött, hogy azok a szaloncukrok, a dráááágaszááágok nem az övék. De majd.... majd....

Szerző: **Tysson-lar** » 2006.12.23. 21:10

(Ugrok)

* Az ork habzó szájából kilógó félelmetes fogain keersztül sziszegve harci kátntálásából néhány szó hangzik el...*
- Megöl.... kobold... hódít! Nagy-Ugrok Birodalma! Pusztulj! :twisted:

* Még egy gyors pillantást vet a többi környéken lézengõre... szeme megakad a szépséges amazonon... azonban elsõ a kötelesség: azzal éppen sújtana lefelé, ám ekkor arcába különös illatú por érkezik. A pallos fél centire áll meg a 'kobold' fejétõl. Az ork eltorzult arca átszellemült vigyorba fordul... félelmetesebbre, mint azt valaki valaha is várhatta volna tõle. A vértje megrezeg, ahoyg közelebb lép...*
- Ugrok szeret!
* Azzal hatalmas ork-ölelést mutat be a 'kobold'-on. A vért illesztékei ropognak és csikorognak, a két kard összecsattan a lány hátán. Az ork hátára kötözött több méteres zászló csak úgy lobog a metszõ szélben. Hamarosan Ugrok térdre ereszkedik a nõ elõtt...*
- Légy királynõm! Nagy-Ugrok Birodalom elsõ nõstény légy! Ugrok lángol szíve! Légy hõs Ugroké! Krákenekkel vernék szét két kézzel, ha jösz hozzám! Sárkányfej trófeá lesz jegyed gyûrûd, midnen más nõsténységedé! Jösszte: megöl gonosz cínóber bíboros, ki a Mikulás, majd igába hajt sokmindenki! Jösszte Ugrokhoz?
* Azzal buta, bárgyú vigyort ereszt meg a lány felé... mellére csap*
- Diadalmas Ugrok kérdi: lész dominája?

Szerző: **Yvett de Crei** » 2006.12.23. 23:01

(Ako)

*Megtorpant. Majd éktelen vihogásba kezdett amikor meglátta az orkot letérdepelni a furcsa kinézetû nõ elé. Annyira vihogott, hogy még azt is elfelejtette miért is indult.
Könnyeit törölgetvén újfent szét nézett és rendezte gondolatait, amikor meglátta az öreg tatát. <Ejnye a betyár mindenit! Ez nem fázik?.... Fujj... az ott mi a kezében... Hal?...Hal?.... Éhes vagyok.....> Azzal a tata felé vette újfent az irányát. Odaérkezvén óvatosan megbökte kezét.*
- Bácsi!.... Adna egy falatot ebbõl az ínycsiklandozó halból?.... Olyan ínycsiklandozóan néz ki, én meg olyan éhes vagyok. - *nézett rá ártatlan gyermeki szemekkel, melyekkel szinte könyörgött az öregnek.*

Szerző: **Navaratna** » 2006.12.23. 23:21

("Mici")

Mici kábán mosolygott. Alig fogta fel, hogy térdelnek elõtte. Ej, ha ezt korábban neki mondják nem hiszi el! Ej, ha ezt a mentora mondja, keresztben nyelte volna le a vízipipát! De a metor kirúgta, mert ködös álmok közepette ágytálnak nézte a férfiú tálját, aki azt hitte véres hurkát sütöttek neki ama toroni halálbazárban, hol mérgeket s szereket kevergetnek, ám kibukott a bicska, hogy segédje tévesztett de nagyot...
-Igen, leszek a feleséged, igen! Én erõs Hõsöm, a napra lehet nézni, de rád nem!-nyögte ki meghatottan s nyögte, mert bivaly erõs karok ropogtatták törékeny csontjait amibe bizony egy kurta alfarhang is belenyikorgott a nyomástól.
<Oh, drága Káprázat, felülmúltad magad! Csak tudnám, valós õ, vagy álmodom! Mit számít, a szer holtáig hat, s mivel nagyobb az esély, hogy álmodom, mit bánom, mi lesz akkor, ha történne az a szentségtörés, hogy józanodom!>
-Ha az a piros tata a rumos szaloncukor ura, úgy megküzdünk vele. Kell az a cukor! Oh, én Hõsöm, szerezz nekem belõle s megjutalmazlak... A szaga közel van a cukornak, nagyon közel!
Futólag elgondolkozott azon, mért koboldnak hívta õt a férfi, aztán rájött, lehet, tényleg kobold! Nem is tudta eddig...Még most sem esett le neki igazán, vannak-e körülötte vagy sem, eltelt a látvánnyal, amit Diadalmas Ugrok jelentett.

Szerző: **Tysson-lar** » 2006.12.24. 0:13

(Ugrok)

* Az ork sûrûn bólogatva feláll, majd némi értelmet eröltetve magára sasszemével... résnyire hunyva persze, rogyasztott térdel... szétmutat... keze a négy éktáj felé lendül, benne hatalmas fegvyerei...*
- Ugrok... ura Kelet, ura Dél, ura Észak, ura... jobbra oldal. Ura mindenek! Ugrok kitekeri szívét, összeroppantja csontját, kifacsarja máját és letüdõzi nyelvét, kitépi epéjét és lecsavarja hátát Mikulás! Ad neki DIRR DIRR...
* Azzal kardjával egy hóbckának esik, hogy újdonsült arájának megmutasa harci tudományának legjavát: egy kaszálás a hódomb felett, majd egykövetkezõ csapás és egy szúrás: az ork eszelõs csataüvöltései közepette csak úgy száll a hó! Fél perc lteltével nagy büszkén kidomborítva mellkasát a levegõbe szimatol...*
- Erjedt szaga cinóber úrnak itt repül! Elkap most vagy soha! Érez merre! Erre ki ork nap alatt!
* Majd úrnõjénekkezét magával rántva a furcsa harcsás úr felé kezd el szaladni szélsebesen... látva, hogy arája nem bírja a temõót, a hátára rakja mint valami csecsemõt...*
- Maradsz nõstény!
* Azzal a harcsás úriember mellett elvágtat a Télapó szagát követve... hatalmas harci bõgéseitõl a hegyek is megremegnek... fenn a magasban 1-2 lavina zúdul alá kiáltásai nyomán néhány ezer eredei állatot megölve és ezzel hírdetve: a Nagy Ugrok, a yamm-haikanok mészárosa és a föld alatti birodalmak legyõzõje észak meghúdítására tör! Gröh és Gróh csillaga felcsillan, majd a híres Szellentõ Atya csillagkép vöröslõ árnyalatot vesz fel, ezzel ádáz háborút hírdet az égi szféra a gonosz cínóber bíboros ellen!*

Szerző: **Navaratna** » 2006.12.24. 0:22

("Mici")

Mici vigyorog, mint pedofil az óvodában. Teljesen oda van és vissza, hogy férjhez ment. S milyen könnyen! Sõt, erõs ura viszi mint a pelyhet! Ez igencsak kedvére van.
-Kiskarácsony nagykarácsony, kisült-e már a kalácsom!-kiáltotta bele a csatakiáltást a télbe. Szemei tébolyultan csillognak, most nagyon eleven, semmi kóma.
-Van neki egy jó kis mérgem, 100 halál a neve! Úgy e! A te erõs karod és az én mérgem majd segít! Ah, mielõtt a holdak, mind a 4 feljön, a nászéjszakát is megejtjük!

Szerző: **Arieth de Sabion** » 2006.12.24. 0:23

(Kacagó)

*Lassan, kedvtelül cammogva száll ki a hajóból. Hiába minden sietség...*

< a francba lekéstem a rajtot, pedig mennyire szerettem volna itt lenni, lehet kérhettem volna egy kis darabot a rajtszalagból is, végülis ez az elsõ szaloncukorgyüjtõ versenyem. És micsoda mázli egybõl a rumossal kezdeni.>

*Gondolataiba merülve megpillantja az úton tébláboló alakokat*

<Te jó ég, hová kerültem. Egy otromba hústorony szerelmet vall egy fehérnépnek. És feleségül kéri?
Bár most így közelebbrõl nem is olyan randa, mint gondoltam.
Az a másik meg mintha kicsit nem lenne magánál, vagy itt senki sincs magánál?
Ha már úgyis elkéstem nem is ugrok a szalancukrok után hanem kicsit körbenézek miféle szerzetek vannak itt.>

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2006.12.24. 1:09

(Ynnub)

*Elõbújik a raktér egyik kényelmes, szalmával bélelt ládájából és felmászik a fedélzetre. MEglátván, hogy már nagy a nyüzsgés a rajtnál és éppen indulnának a versenytársak kissé kivicsorítja rettenetes metszõfogait.*

-Megálljatok csak! Majd én megmutatom, hogy mi jár azoknak akik kihagynak engem ebbõl a versenybõl! :evil:

A nyuszikás vicceket pedig....WHÁÁÁ

*Ezzel egy hangos, sivító nyüsszögés kíséretében odaszögdécsel a társasághoz és megnézi magának a leendõ áldo...ööö...versenytársakat. :twisted:

Kedves társát a szegecselt dorongot készenlétben tartva, arra az esetre, ha valamelyik marha állat nyúlpörköltet akarna enni. Ennél már csak attól tart jobban, hogy valamelyik nõszemélybõl kitörnek a szeretgetõs ösztönök és kisállatsimogatóban kezdik érezni magukat.

*

Szerző: **Nekromat** » 2006.12.24. 8:33

(Joky)

Kissé megkésve bár, de beesik õ is az összegyült banda közé, kezében egy kancsó borral és botjával.Igen különös társaság gyült itt össze.Van egy lantos kanabiszos figura, akinek elég jó kedve van.Tetszik is Jokynak a vidámsága mivel õ is igen derült hangulatban van.Lát még egy eléggé sexxxis csajszit aki egy marbi és egy furkós bot kiséretével magyaráz.A többi alaknak a vonásait már nem nagyon tudja kivenni.Úgy dönt hogy odalép hozzájuk!
-Pálinkás jó reggelt mindenkinek! :lol:

Vagy nem is reggel van?

Na mindegy.Apróságokon nem ragadunk le.Azt hallottam hogy itt lehet valami rumos finomságot szerezni.Nem tudják hogy mikor és hol indul a csodás kalandtúra?
Közben igen csak próbál fókuszálni a többiekre és erõsen dõlöngél.Hála Istennek hogy a botja nálla van és azon úgyahogy meg tud támaszkodni.Igaz már egy párszor ellopták tõle mikor UGY berúgott hogy a világáról nem tudott, de hála hozzá képest sokkal bölcsebb és elõrelátobb mestereinek, mindig visszateleportálta magát gazdájához!

Szerző: **Layla** » 2006.12.24. 9:55

(Miranda)

-Óhó, milyen szép az idõ. -a lány csak nézte, nézte a hirtelen melléjük lépõ -vagyis inkább botladozó- férfit, akibõl áradt az alkoholszag. Úgy érezte magát hirtelen, mint aki újjászületett, és úgy gondolta, élete elsõ napját megünnepelendõ az anyatejjel kell magába szívnia a tudást.
-Király, van piád is, kérhetek egy kortyot? -szemei nagyra nyíltak, majd a választ meg sem várva kivette a részeg férfi kezébõl a piás korsót, jól meghúzta, majd visszaadta tulajdonosának. Nyakán végigfolyt az éltetõ nedû, és olyan szexi benyomást keltett a jelenet, mintha Miranda egy pornófilmbõl mászott volna elõ. És igen. Lenyûgözõ volt. Csodálatos. Csak egyelõre azt nem tudta még, merre induljon a szaloncukrok nyomában...
-Jáj, most látom csak, milyen fess úriember kend! Nincs kedve velem résztvenni ebben az õrült hajkurászásban? -fordult a részeghez, gügyögõsn kedvességgel, mintha egy pónival beszélne. A fõ érv viszont a korsó volt a férfi kezében...

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.12.24. 10:41

(Moe)

Fapofával néz a nõre, zöldhályogtól homályos tekintetében évszázmilliós bölcsesség. A harcsáéban nemkülönben, bár annyira azért nem nyomja durván. Amaz kétkedõen felvonja fiktív szemöldökét, széles száját meg hatalmas mosolyra húzva kissé furcsán, egérszerûen hangzó szóval szól a hárommellûhöz.

-Hát azt lesheted. Ha ez a vén paréj nem lenne kuka újabban, már rég elküldött volna melegebb éghajlatra. ÉS ODA IS MENTÉL VOLNA. Tudod te kivel beszélsz? Kit akartál megzabálni? Ééééén vagyok XXI. Shi-pfing-lao-kung-dõ, az elsõ és utolsó niarei metamorf sárkány! Ha nem lennék ebbe a...megalázó alakba kényszerítve, már kitöröltelek volna a létezés összes síkjáról. De így...maradjunk inkább egy hellóban.

Szerző: **Nekromat** » 2006.12.24. 10:52

(Joky)

A varázsló banbán nézi ahogy a csajszi kikapja a kancsót a kezébõl és meghúzza.Igen csak beindul a szexi lány és a jó bor látványára.
-Áááá.... szóval te is mész szaloncukit keresni ami tele van a világ legjobb rumjával???Hát persze hogy veled tartok!Hogy is utasíthatnám vissza egy ilyen szex.... akarom mondani szexis Istennõ ajánlatát! :lol:

Akiket eddig látott már azokat sem veszi nagyon észre.Csak a lányra próbál fókuszálni, de nagyon.Megkisérli végigmérni hogy kivel is van dolga és mikor rájön hogy ez a csj tényleg egy bombázó, a lába közötti botja szinte hosszabbá válik mint amit a kezében tart!

-Azt hiszem...hükk.... hogy minket a sors hozott össze!!!

Szerző: **Layla** » 2006.12.24. 12:02

(Miranda)

A lány szája akarva-akaratlan hatalmas mosolyra húzódik, szájában megvillannak hófehér fogai. Az ember azt hihetné, hogy Colgate-t használ, de mégsem. Itt most minden csak illúzió. Kivéve persze a Marbit, a bort és Miranda hosszú lábait.
-Óh, nagyon örülök a megtiszteltetésnek. -a lány meghajolt, mintha valami szertartáson lenne, de belátta, hogy így a leghelyesebb, mert újdonsült társánál volt a hatalom: a BOR. Minden idegszálával az italra koncentrált, s mintha neki beszélne, folytatta tovább. -Óh, mily csodálatos lényed, mily lenyûgözõ édes illatod, és ó, gyönyörûség, melyet magadban hordozol... - Miranda hangja megremegett, és tudta, hogy a férfi megfelelõ társa lesz útjuk során. Mégha nem is Colgate-t használ.

Szerző: **Arieth de Sabion** » 2006.12.24. 12:17

(Kacagó)

Méricskélve az összegyülteket egy furcsa jelenetre figyel fel. S, hát mi tagadás a látvány rá sem hatástalan. A gömbölyû idomokon tovagördülõ nedû cseppjei tompán puffannak a gõzölgõ hóban. :lol:

<Bár én lennék az a kancsó bor>

De pár pillanat múlva, amikor meglátja a varázslót, ahogy fogatlan szájához emeli a kancsót és a bor patakokban csordogál a szakállról a nadrégja felé, elborzadva hessegeti el az elõbbi gondolatait.

<Pffúúúj, még csak az kellene

. Bár azt csak nem hagyhatom, hogy egy ilyen bombanõt egy vénember szédítsen. >

Lassan feléjük indul...

Szerző: **Tysson-lar** » 2006.12.24. 13:35

(Ugrok)

* Az ork nagyot bólint...*
- Igen! Ma éjjel nász! Ugrok megtesz, mit férfi kell!
* Azzal vigyorogva fut tovább, amerre a Mikulás odvát sejti.... vakondszaglása egészenegy bûzlõ barlangszájig vezeti. Ahogyan szõke hercegéknél szokás, az asszonyt ledobja villámgyorsan a hátáról, majd felé fordul nagy büszkén...*
- Itten e! Cínóber otthon! Bemegy, levág beste és elhoz te birodalom! Fénykor beköszönt! Gröh és Gróh csillagára esküdüz! No meg Varg Vikernes szakállára... :lol:

* Azzal indulna is a bûz szelét felé fújó hatalmas jégcsapokkal és egyébb undorító perverz karsztformákkal vegyes barlangszájba... indulna, ha 5m-es zászlaja nem akadna mindezekbe.*
- Hogy a koszos, mocsok anyja csapok! Kiverem fog, letépem gerinchúr, kivájom vádli!
* Azzal hatalmas roppantással kettétöri zászlónyelét, majd visszakötözi így félben. Hatalmas csatakiáltást hallat, mely 3000 km-es körzetben mindenféle undok szörnyeteg figyelmét, nemkülönben az õrült dawa mágus fiygelmét felkelti. Ugrok a leendõ csata hevétõl feltüzelve lépked egyre beljebb...*

Karácsonyi játék [2006]

Ki van itt