Hamis a cica :)

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.15. 1:53

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Miro (Hakea)
_____________________________________________________________

*A fejvadászlány felett egyre nagyobb és sötétebb fellegek kezdtek tornyosulni az elmúlt pár hétben. A kiadott küldetés nem is tûnt olyan nehéznek. Pusztán megfigyelésrõl volt szó, és még megfelelõnek látszó csapatot is talált, akik között elrejtõzhet a figyelõ szemek elõl. Azonban nem úgy alakult semmi ahogy Miro eltervezte. Sorozatos baklövések, véletlenek, a csapat széthúzása, szinte már Darton humorát engedték sejtetni, de vagy a lánynak nem volt hozzá humorérzéke, vagy Darton humora ismét kétes értékûre sikeredett. Mindenesetre két hét egyhelyben toporgás után még mindig Erion esõáztatta utcáit tapodta, és már megkapta klánjától a mentális üzenetet, hogy maradjon ahol van, és várjon a következõ parancsig. Ez a lánynak sokmindent elárult. Mégpedig, ha mentális üzenetet kapott, akkor a mentalista is a városban lehet. És ha õ itt van, akkor nagyobb sequadion is van vele. Ez pedig azt jelentheti, hogy nagyot hibázott, és elfajulhattak a dolgok. Esetleg az információ késése nagyobb galibát okozott, mint amire õ számított. Ilyen gondolatok járkáltak a lány fejében, amikor egy a kapuk terétõl nem messze vezetõ sugárútra nézõ kis dzsad szórakozóhely ablakából nézte az esõ után megjelenõ szivárványt.*

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.12.15. 16:28

(Miro)

Miro kutyául érezte magát. Tudta, hogy képességei legjavát nyújtotta, ügyesen irányította az eseményeket, sõt mi több, ha a sors nem tett volna neki keresztbe, idõben Toronba érkezett volna. Ám nem így történt.

Szomorúan ült az apró lebuj egyik asztalánál, mely épp az ablak mellett állt. A szivárványt látványát hamar megunta, lelke jelen pillanatban jobban rokonszenvezett a távolodó szürke fellegekkel. Hátradõlve figyelte, ahogy az elõtte álló teáscsészébõl szállingózik a gõz a mennyezet felé, kezecskéi az ölében nyugodtak, enyhe fodrokat varázsolva szürke, egyszerû szoknyájára, melyet két napja vett néhány rézért a piacon. Nemesi felszerelésére nem volt immáron szüksége, és bár pénzre sem, túladott a fölösleges eszköztáron, miáltal erszénye pár ezüsttel hízott.

A szivárvány már-már eltûnt az égrõl, mikor magához vette a teáját. Keserûen emelte ajkához a csorba csészét, és miközben kortyolgatni kezdte az olcsó, langyos italt, átgondolta helyzetét.

<Adjatok erõt, Ti odafent és bocsássátok meg, hogy hûtlen szolgátok oly sokáig néma maradt felétek. Most mihez kezdjek...hol rontottam el?

Egyértelmû. Az irányítás akkor csúszott ki kezeim közül, mikor megmérgeztek és kidõltem. Hogy Bedalba mi ütött, fogalmam sincs, ám minden bizonnyal valami igen súlyos dolog lehetett ha ennyire összeomlott tõle. Ha nem kezd el ostobaságokat csinálni, még aznap Toronba juthattunk volna. Most fél tucat ember ismeri kilétemet, fél tucattal több a kelleténél.

Pedig ostobasággal vádolt. A támadóik nem lehettek klántársaim, hiszen nálam tapasztaltabbakat küldtek volna, és azt egyikõjük sem élte volna túl. Egy tér kellõs közepén egyébként sem támadtak volna rájuk, bolondság. De akkor kik lehettek? Valaki tudomást szerzett arról, mit terveztünk? Egyszerû verõlegények nem lehettek, az bizonyos, túl keményen bántak el velük.

A leginkább az aggaszt, hogy fogalmam sincs, ki mérgezhetett meg. Akkortájt még senkinek nem lehetett tudomása terveimrõl, sem arról, hova készülünk, sem arról, ki vagyok. És vérprofi volt, a méreg árát nem rezekben mérték...mint ahogyan a gyógyításét sem. Mit fogok most mondani a meridiánnak?

Leginkább semmit. Toronba nem jutottam el, semmi érdemlegeset nem tudtam meg azóta, küldetésem kudarcba fulladt. A meridián pedig itt van a városban, és nagy valószínûséggel nem egyedül. Érkezte pedig sokmindent jelenthet...büntetésemet sehogysem kerülhetem el. Lehet, hogy a helyzet súlyosra fordult az információ hiánya miatt. De ha ilyen kulcsfontosságú feladatról volt szó, miért nem küldtek helyettem egy tapasztalt occulist? Ajj, Miro, hova süllyedsz, kétségbe mernéd vonni feletteseid döntését?

Hát így állunk. Itt maradok, amíg nem kapok más utasítást. Könnyen lehet, hogy hamarosan felelnem kell a meridián elõtt, bármelyik pillanatban megjelenhet. Annak pedig nem lesz jó vége...>

Összeszorult a szíve, ha arra gondolt, hogy cserben hagyta családját. Szörnyû bûntudat gyötörte, legszívesebben kirohant volna szégyenében a világból. De a hûség kötötte, és az, hogy üzenet érkezett a meridiántól, azt jelentette, hogy klánja nem tagadta ki...egyenlõre. Sõt, meglehet hogy valóban parancsot fog kapni, reményei szerint hogy csatlakozzon az osztagához, melynek küldetése megoldania a félbe hagyott feladatot.

Tehát várt. Nem volt más választása, a teáscsésze aljának fényes zománcában látta gyönyörû, gesztenyebarna szemeinek tükörképét, amint búsan pillantanak vissza rá. Pici kezével kitörölt szája szegletébõl egy csepp teát, majd csészéjét az asztalra helyezte, és nagyot sóhajtva az ajtóra szögezte tekintetét.

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.15. 23:59

_____________________________________________________________

KM esemény (Limenel)
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Miro (Hakea)
_____________________________________________________________

*Miro teljesen belemerül a gondolataiba, és a bajába. Helyzete tényleg nem valami rózsás. Aztán amikor a tõle számított második ablak felé pillant, meglát valamit. Pontosabban, hogy valaki lebukik az ablak alá. A lányban megindul az adrenalintermelés. Hirtelen visszatér a való világba és elkezd figyelni, összpontosítani. Hirtelen úgy érzi, mintha figyelnék. Körbenéz a helyiségben, de nem figyeli senki. Az ülõhelyek nagyrészét pedig paravánokkal elválasztott boxok alkották. Ekkor szeme sarkából meglátja, hogy egy alak elsuhan az ablaka alatt, és mire odafordul, már nem is látja. Baljós gondolatok villannak be elméjébe, és a legképtelenebb dolgok is hirtelen elképzelhetõvé válnak.*

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.12.16. 0:09

(Miro)

Nagyon megijed, riadtan nézi az immár semmitmondó ablaküveget, hol az imént egy árny suhant el. Azonban úgy dönt, vár. Bárki is legyen az, ha életére akar törni, most helyzeti elõnye van. Egy gyors mozdulattal ellenõrzi, hogy tõre még övében van-e, majd elkezdi hegyezni a fülét, hátha megneszel valami mozgást.

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.16. 1:30

_____________________________________________________________

KM esemény (Limenel)
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Kronus del Magra (Quator)
_____________________________________________________________

*Immáron több hete vagy úton, mintsem azt számon tudnád tartani. A birodalomtól Erion oly távoli, hogy csak most kezdesz rájönni, mekkora is Ynev kontinense. A föld, mit Domvik áldása véd, nem is tûnik hirtelen olyan hatalmasnak, mint azt egy ott lakó gondolná. A világ szinte kitárult elõtted, pedig tudod, hogy még mindig oly kis részét láttad, hogy talán reménytelen is lenne az egész valójának felderítése. Gondolataid aztán visszatévednek, és a karaván elsõ kocsija felõl jövõ örömkiáltások kerülnek figyelmed középpontjába. A karaván útja túlhalad egy nagyobb domborulat tetõpontján, és az alant fekvõ táj mindenkit elképeszt. Elõször felfogni is nehéz a látványt, fõleg annak aki még életében sosem látta saját két szemével. Erion. A városok városa. Ynev leghatalmasabb, legmonumentálisabb polisza. Pedig oly távol van még, így is mitha karnyújtásnyira lenne. Égig érõ falai, roppant erõdszerû bástyái, gigászként magasodnak, és végeláthatatlan mérföldek után szinte egyesülni látszanak a távoli tengerparttal. Ekkor tudatosul mindenkiben, hogy itt tényleg milliók élhetnek. Persze ezek a számok egy átlag ynevi halandónak semmit sem mondanak, inkább jelképezik azt a mennyiséget, amit álmában sem tudna elképzelni. Eriont látva a bölcseknek is be kell látniuk, hogy még õk sem alkothatnak igazi fogalmat ezekrõl a mértékegységekrõl. Próbálod összevetni a képet Shadon büszke és ugyancsak hatalmas városával, de akárhogy próbálod szépíteni a dolgot, szülõfölded fõvárosa alulmarad. Az egyetlen miben elõbbre helyezed Shadon szent városát, az a szépség. Fehér tornyai, csipkézett bástyafokai gyönyörû faragványai, tényleg méltóak egy olyan ország székvárosához. Fennen hirdetik Domvik hatalmát, és a rendet. Erion ezzel szemben szürke, és barátságtalan annak ellenére, hogy százszorta jobban nyüzsög benne az élet, mint egy hangyabolyban. Persze ez a külsõ kép. Erion ezerarcú, de innen távolról több kilóméterre a falaktól csak a szürkeséget, és a sokezer ház kéményének termékeként égre köpött füstöt lehet kivenni. A karaván megilletõdéstõl hallgatagon teszi meg azt a rövidnek nem mondható utat, ami még elválasztja a kalandozók városától. Minél közelebb értek a keleti kapuhoz, annál nagyobb a csodálatotok. Mikor a szekerek a kapu alatt megállnak, a bámészkodó kisfiúknak a hátsó batáron is nyaktörésig kell emelni fejüket és tekintetüket, hogy láthassák az égbeveszõ barbakánt. Oly magasban még a falon járõrözõ katonákat sem lehet igazán látni. Az irdatlan hatalmas kaput ki sem nyitják. A kapuba épített másodlagos kapu, ami a társzekereknek is kényelmes áthaladást biztosít, eltörpül a teljes mellett. Olyan fémvasalás van rajta, amibõl egy hadseregnek lehetne fegyvert kovácsolni. A szekerek a kapuõrökkel való alkudozás és fizetés után szépen begördülnek a kapuba. Mintha egy alagúton menne keresztül az ember. A végén pislákoló fény, mintha sose akarna közelebb jönni. A fal vastagsága is egy kisebb város átmérõjével lehet egyenértékû. Végül aztán a karaván kiér a napfényre egy hasonló kapun keresztül. Egybõl zsivaly fogadja õket. Jobbra balra árúsok hada. Nemzetiségre való tekintet nélkül árulják portékájukat. Már a kapunál lecsapnak az utazókra a minél nagyobb nyereség reményében. Lassan eljön az idõ, hogy levesd álcádat. Megérkeztél a városba, márcsak a palotanegyed nevû helyet kell megtalálnod, és azon belül is a szent inkvizíció erõdmonstrumát. Legalábbis ez áll abban a parancsban, amit felettesed még Shadonban a kezedbe nyomott. A másik inkvizítori pecséttel ellátott tekercset pedig egyenesen az erioni rend kardinálisának kell átnyújtanod. Az úton természetesen inkognitoban kellett utaznod, de ez nem jelentett számodra problémát. Azon gondolkodsz el, hogy miként is haladj tovább. Erion hatalmas, de a karaván nem biztos, hogy továbbra is biztonságot ígér. Vezetõt felbérelni pedig megint veszélyforrás. A küldetés, a levél még számodra nem mond semmit. Azt mondták, majd itt elmondják mi lesz a feladatod, de a már ideküldtek, biztos oka lehet. A biztonság és az elõrelátás mindig az elsõ. Mérlegelj, csak azután cselekedj, idézed fel mestered szavait. Egy aszisz férfi odajön hozzád, és közös nyelven megszólít. Ruhája kicsit póri, de nem tûnik utcán lakónak. Tekintete kérlelõ, és reménykedõ.*
- Kérem Nagyuram. Biztos elkellne önnek egy kalauz, aki oda irányítaná, hova a nagyságos úr óhajtja. Én úgy ismerem a várost, mint a tenyeremet. És nem dolgozom drágáért. Válasszon engem.
*Látod, hogy több másik valószínüleg hasonló szakmabeli észreveszi, hogy az aszisz rádakaszkodik, és máris indulnak felétek. Az aszisz is észreveszi ezt és folytatja.*
- Azok becsapják. Csapdába csalják. Ne hallgasson rájuk. Én biztonságban elvezetem akárhová.
*Ekkor érnek oda a többiek és hirtelen dzsad aranyfogas vigyorok villannak a képedbe. Kissé arrébb is lökik az asziszt.*
- A magasságos galradzsa hozta magát ebbe a csodálatos városba jóuram. Látjuk, hogy új még itt. Mi elvezetjük akárhová. Szórakozás kell? Viadalt szeretne? Üzleti ügyben jött? Olcsó holmik érdeklik minõségi kivitelben? Bármit megszerzünk, bárhova beprotezsáljuk.

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.16. 1:50

_____________________________________________________________

KM esemény (Limenel)
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Miro (Hakea)
_____________________________________________________________

*Az érzet megmarad, de az ég világon nem veszel észre semmit. Mintha több helyrõl is figyelnének. Meg mernél rá esküdni. Ennyire biztos rég voltál valamiben. Aztán egy pillanatra mintha feltûnne a melletted lévõ ablak sarkában valami, de mikor odakapod a fejed, eliszkol megint. Feszült vagy és ideges. Kezed már tõröd markolatán. Nem érzed magad biztonságban. Mindenhonnan támadást vársz.*

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.12.16. 1:59

(Miro)

Idegessége nemhogy alábbhagyna, egyre fokozódik. Szemei szorongásában nagyra nyílnak, homlokát ráncolva tekint körbe. Azonban eszébe jut valami...egy régi technika, mely által bizonyosságot nyerhet arról, hogy valóban nem képzelõdik. Egy pillanatra lehunyja szemeit, elméjével pedig pókhálót szõ maga köré, melynek rezdülése elárulja azt, aki ártó szándékkal közelít felé.

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.16. 2:13

_____________________________________________________________

KM esemény (Limenel)
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Miro (Hakea)
_____________________________________________________________

*Miro rákoncentrál a környezetére és elmélyül egy pillanatra. Az idõ szövedékében próbál elõre látni, hogy megtudja leselkedik e veszély a környezetében. Mikor kitisztul a kép megdöbben. Amerre néz mindenfelõl rossz érzés keríti hatalmába. Szinte megrohanja ez az érzés. Halálra sápad és szemei tényleg cikáznak, mert szinte halálfélelme van az érzés intenzitásától. Minden körülötte levõben ellenfelet sejt. Ujjai kifehérednek ahogy a tõrét szorongatja. Viselkedése már egykét vendég figyelmét is felkeltette. A lányt hajtják az ösztönei, amik szinte sikítva ellenkeznek a hely ellen.*

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.12.16. 2:19

(Miro)

Érzései ellen próbál küzdeni, ám hidegvérét nem sokáig tudja már megõrizni. Józan eszére próbál hagyatkozni, ami azt súgja neki, hogy a diszciplínia hamis képet fest, nem akarhat mindenki az életére törni.

Gyors határozatot hoz. Feláll, két mancsa közé szorítja csészéjét és sebes léptekkel indul meg a pult felé; biztosan erre vártak. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba. A csészét a pultra rakja és miközben folyton szemmel tartja a vendégeket, megindul a kijárat felé, hogy megpróbálja lerázni vélt vagy valós követõit. A cél egy aszisz lerakat, ahol felszerelésének nagyrészét raktározza. A kiváltójeggyel nem babrál egyenlõre, ha valóban azok vannak nyomában akikre gondol, akkor egy pillanatnyi figyelmetlenség is halálos lehet.

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2006.12.16. 8:50

(Kronus)

*A dombtetõrõl lepillantva az alant elterülõ monstrumra eláll a lélegzetem. Hatalmas és teljesen idegen számomra. Közeledve hozzá és fõleg a kapu és a fal méreteit látva eltöprengek, hogy a Fényes Birodalom ezredeinek hány nap kellene a bevételéhez. Aztán ezt elvetem, hisz oly messze van e hely és nem is ellenséges Shadon dicsõ nemzetével szemben. Beérve a hirtelen rámtörõ ricsaj és kavalkád egy pillanatra azt az érzetet idézi, mintha a hosszú alagúton keresztül egy más világba léptem volna át és nem csupán a Kalandozók Városába érkeztem volna meg. Talán tényleg ez az igazság?! E város és a sokszínû nép, mely magáénak mondhatja, nem is beszélve a temérdek utazóról, teljesen más, mint hõnszeretett hazám. Ronna-gella kies dombságai és szótlan népe után nagyon nehezemre esik megszokni ezt a nyüsgést. De a feladatom kötelez és a bosszú is ide köt jelenleg. A kalauzok megjelenésére vegyes érzelmekkel reagálok. Mesterem óva intett attól, hogy megbízzak bennük, de valakinek segítenie kell, máskülönben taáln soha nem érek célt ebben az országnyi rengetegben. Az aranyfogú dzsadokban nem bízom, de a nem túl jólöltözött aszisz valahogy megnyerte tetszésemet.*

-Értem. *Mondom a dzsadoknak.* Tehát akkor bármit kérjek azt ti teljesítitek. Azt kérem tõletek, hogy engedjétek ide az asziszt.

-Azt mondod, hogy nem túl drágán és biztonságosan elkalauzolsz engem Erionban? Ha tényleg segítesz jutalmad nem marad el Vezetõ.

<A Márványtestû remélem kegyes lesz szolgájához és megajándékoz azzal, hogy viszonylag gyorsan és háborítatlanul eljuttathatom az üzenetet a Kardinálishoz.

>

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.17. 0:24

_____________________________________________________________

KM esemény (Limenel)
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Miro (Hakea)
_____________________________________________________________

*A lányt nem éri inzultus, amíg kimegy a fogadóból, bár két ember felkel vele egy idõben, és õk is a pulthoz mennek. Ekkor hajszálon függ, hogy a lány nem esik végleg kétségbe és rendez jelenetet. Amint kilép a helyiségbõl észrevesz valamit. A szeráj sarkán, tõle jobbra egy alak figyel, és amint meglátja a lányt, elslisszol a sikátorba. Alacsony, vékony kis köpenyes alak csukjával a fején, és eklég fürgének tûnik.*

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.12.17. 20:22

(Miro)

Amint megpillantja az alakot, megtorpan.

<Hatalmas. Csodálatos. A lerakatot elérni szinte képtelenség, útközben bármikor lecsaphatnak rám, jobban ismerik a várost. Túl sok a sikátor. Utána menni ugyancsak bolondság, biztos csapda. Bár...csapdának nem lehet nevezni, számítok rá. Nem nagyon tudnak meglepni. De kik? És miért? A meridián értesített volna, nem játszik fogócskát. Bolond vagy, Miro, bolond...>

Nekiiramodik a sikátornak, ám elõtte még visszanéz a vendéglõ felé, a két másik alakot keresve szemével. Mielõtt belépne a sikátorba, bebiztosítja magát, hogy a háztetõkön nem mozdul-e semmi, valamint nem tudják hátbatámadni, utána magabiztos, ugrásra kész léptekkel indul el, pedig majd szétveti a feszültség.

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.17. 23:43

_____________________________________________________________

KM esemény (Limenel)
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Miro (Hakea)
_____________________________________________________________

*A két figura nem jön utánad. A sikátorba lépve látod ahogy az alak fut, de zsákutcába ér. Megtorpan egy pillanatra, és ûzött vadként néz rád, majd körbe-körbe. Meglátva oldalt egy ajtót odaugrik, lenyomva a kilincset kinyitja az ajtót, és beugrik rajta. Az ajtót visszacsukja. Ha sietsz, ezalatt majdnem utolérheted.*

Szerző: **Mesemondó** » 2006.12.17. 23:48

_____________________________________________________________

KM esemény (Limenel)
Helyszín: Erion, Szórakozónegyed, Kék szkarabeusz szeráj
Idõpont: az Égi Fény szerinti 3663. év, bosszú havának 13. napján.
Résztvevõ: Kronus del Magra (Quator)
_____________________________________________________________

*A dzsadok nem hisznek a fülüknek. Elõször csak hápognak pár pillanatig, aztán az egyik megfordít maga felé a válladnál fogva.*
- Dehát jóuram. Hogy bízhat meg egy ilyen semmirekellõben? Nincs szüksége minõségi munkára és népünk magasfokú tapasztalatára?
*Az aszisz csak lapít a dzsadok között. Nem mer megszólalni, csak reménykedõ szemekkel les téged.*

Szerző: **Hakea Ello** » 2006.12.17. 23:56

(Miro)

Fölényét látva gazellaként ered a csuklyás alak után. Tudja, hogy a fölény álca is lehet; a fazonnak még csak jó színésznek sem kell lennie, hogy ûzöttséget színleljen. Úgy érzi, nincs vesztenivalója, nagyobb bajba keveredhet, ha elszalasztja a lehetõséget. Ereje legjavát beleadva iramodik az ajtó felé.

Hamis a cica :)

Hamis a cica :)

Ki van itt