(Tia)
//Semmi baj, nem nagyon tettem volna mást.//
Eléggé megdöbben amint a donnát meglátja, szavai hatására arca elkomorul, egy szó se hagyja el az ajkát. Nagyon nem örvend annak, hogy a nõ tudomást szerzett a helyzetrõl, látszólagos magabiztossága sem nyugtatja meg.
<Ha már úgyis tud a tények állásáról, nincs értelme kétségekbe taszítani. Jobb lesz csendben maradnom.>
Rábólint a donna kérésére, majd segít neki levetkõzni. Maga is leül az ágya szélére, egy idõ múlva azonban el is nyújtózkodik kicsit, és a felette lévõ ágy alját fixálva gondolkodik.