KM esemény [Alauron] Helyszín: Parda, Cirkusz Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk:Gonal O'Fer _____________________________________________________________
A lány arca felvidul. - Akkor induljunk. Meglátod az én lovam a legjobb a környéken, a neve Sóhaj. - dicsekszik, és visszafelé veszi veled az irányt. Nem messze, a tértõl északabbra egy melékutcában kikötött lóhoz kísér. A paci felnõtt méretû, szõre deres, tekintete állati inteligenciát sugárzik. Ahogy gazdáját meglátja kaparni kezd, de érkezésedre bizalmatlanul sunyítani kezd. Kénytelen azonban eltûrni, hogy Kilianna maga mögé húzzon téged, és ellovagoljatok ki a mellékutcákon át a nyugati kapun, elhagyva a várost, nyomotokban Hercegnõvel, a kutyával.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Parda, Cirkusz Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Joey _____________________________________________________________
Az artista akit megszólítassz épp egy függeszkedést gyakorol a nyújtóján, ruganyos mozdulattal leugrik, és eléd áll. Szemében csodálkozással vegyes tisztelet vegyül, s mikor Gonal felöl érdeklõdsz mégjobban elámul. - Jóuram...csak nem követett el valami bûnt Gonal?
- Nem tudok semmiféle bûnrõl, amit elkövetett volna. Csupán a póniját kerestük és mára is lett egy kisebb elfoglaltság betervezve, amennyiben tudják arra az idõre nélkülözni.
*Nézek rá és várom a választ a kérdésemmel kapcsolatban.*
"Nem ismertek félelmet, bajnokok. Lelketek rezdületlen tó, hitetek a tökély üressége. Talán csodálnom kellene." /Arval d'Incarra/
<Egészen jó ez az étek. Szeretem a furcsa, ízeket. Külhonban sok jó dologgal megismerkedhet az ember. De valyon mit tegyek ezzel a von Trottával. Csak úgy nem mehetek oda hozzá, hogy beszélnünk kell. Lehet hogy megneszelte ajöttömet, és ezért van most testõre. Na majd este meglátjuk mi legyen. Addig is befejezem az ebédet, és elmegyek aludni.>
*miközben gondolkozom, betoppan a barbár.*
<hoppá. Talán jó lenne kifaggatnom, hogy õ tud e valami újat arról a tetemrõl. majd ebéd után még meglátom.>
Békésen elfogyasztja az ételt amit eléraknak, majd szusszan egyet, és a visszafelé úton próbál kérdezgetni köpcösebb alakokat -a satnya helyiek még megijednének- az utóbbi idõk furcsa eseményeirõl, elhullott állatokról.
/Én is üdvözlök mindenkit! Ja és bocsi a késésért! /
<Nem tudom mire vélni a dolgot, gyanús is kicsit, mint sok más dolog az életemben történtek miatt ez is gyanúval tölt el...De...>
-Köszön a meghívást, elfogadom!
minden érzékemmel figyelve közelebb lépek a nõhöz, és bemutatkozom: -Az én nevem Kalmon.Kit tisztelhetek önben?
megvárom míg bemutatkozik, majd a földön fekvõ alakra nézek -És ön hogy került a földre?
//Leírás:Fiatalos, fürge mozgású,kb. 175 cm,65-70 kg, sárgás bõrszínû, enyhén vágott szemû ember. Barna szemû, gyermekkorától növesztett hosszú fekete haját egyetlen fonatban hordja hátul. Újján arany-gyanús pecsétgyûrû van, a gyûrû egy bezárt démont ábrázol. Jobb karján non-figuratív tetoválások tömkelege. Bõ fekete vászonnadrágot hord,egy fekete vászonövvel átkötve. Ugyancsak fekete bõ vászoning van rajta, lábán a mozgást legkevésbé sem gátla lábhoz simuló vászon cipõ. Övében egy lánccal összefogott két fémrúd van. Vállait egy nagytáska súlya görbíti meg. Hátára bot van rögzítve, oldalán kisebb tarisznya.
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
KM esemény [Alauron] Helyszín: Parda, Cirkusz Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk: Joey _____________________________________________________________
- Mindjárt megkeresem. - ígéri, aztán elsiet. Útja egyenesen a központi, legnagyobb sátorba vezet. Kisvártatva egy alacsony, elpuhúlt dzsad jön ki onnan, szemével keresve tekint szét, majd mikor észervesz, nyomban hozzád siet. - Napsütéses jó napot neked, kedves nemes uram. Örvendek hogy megtiszteli jelenlétével szerény társulatomat. Én lennék a messze földön híres cirkusz vezetõje, s alás szolgája. Szólítson csak nyugodtan Huffman-nak, s árulja el kíváncsi magamnak, hogy hol lehet az a botor lelkû fiú, merthát magam sem tudom. De ha visszajönne, azonmód értesítem uraságodat, ha kívánja. Addigis, szánna rá néhány percet, hogy megtekinti messzi tájról hozott árúimat, merthogy ószeres is volnék, s rengeteg a titkokkal teli könyvem, és a hölgyek örömét szolgáló apróságok is mind a legszebbek, melyeket a messzi dél, csak a hátán hordott.
KM esemény [Alauron] Helyszín: Parda, Északi Szél fogadó Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk:Ardo, Kalmon _____________________________________________________________
- Szólíts egyszerûen Jannának, s mellõzzük a cicomát, egyszerûbb ha nem bánsz velem úrinõként. Ez az alak pedig épp az elõbb akarta beléddobni azt a kést, én meg gondoltam nehogymár kijukadjon az a szép fekete vászon, úgyhogy kicsit letaglóztam. - meséli kedélyesen, s visszafelé indul Kalmonnal a fõtér felé, s befordul a déli oldalon álló impozáns fogadóba. Ardo már egy ideje a kiürült korsót nézi, hiába itta lassan, nem maradt benne semmi a finom sörbõl, mire Janna megérkezett. Gyorsan felméri a vendégeket, és odalibben Ardohoz. - Örülök, hogy eljöttél, Bajnokom. Látom az ajándéksörnek már vége, de hol vannak a többiek? Se a matróz, se a másik szõke? Õ bajuk. Mindjárt intézkedem az ebõdrõl, addig ülj le ehhez a szépszál legényhez -szól Kalmonnak- és készítsd magad az Északi Szél fogadó vendégszeretetére. - Janna továbblibben a pulthoz, és szóba elegyedik az ezüstinges férfival, aki sûrûn bólogat szavaira.
Útközben a fogadó felé megkérdezem Janna-t, hogy miért mentett meg, miért hívott meg ebédelni, és hogy nem tudja-e ki akart megölni, és miért(az alapvetõ megismerkedés után)??? <NAGYON fúrcsállom az egész ügyet, de hagyom, hagy sodródjam az árral>
odamegyek az asztalhoz, és helyet foglalok a férfi mellett, majd köszönök és ezt mondom neki:
-Ha már így egy asztalhoz sodort minket a sors, akkor-a kezem nyújtom neki-a nevem Kalmon...
majd ha már túl vagyunk a sablonos ismerkedõ szövegen, akkor ha még nem ért vissza Janna, akkor faggatni kezdem a férfit Janna-ról!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Shirin Horha 2006.10.31. 18:19-kor.
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
*A sör hirtelen elfogyása visszahozza a rosszkedvemet. Mikor Janna megérkezik és a többi bugrist firtatva csak vállat vonok, amitõl a vasak megzörrennek rajtam. Miután elmegy a kaját intézni és leül a kéznyújtogató sárga felhúzom az egyik szemöldökömet és tüntetõleg végigmérem.*
-Ardo Nanoc.
<Na ez meg ki lehet?! Milyen ficsúrokat szed össze a szöszke?! A sok fidri, fodri selyemtõl olyan mint egy nõ. Sõt inkább még olyan se, mert nem gömbölyödik ott ahol kéne. Nos a többi szerencsétlen meg ugyebár nem hivatalos az ingyenebédre csak én. Vajon mit találnak még ki a böllér rovására? Remélem hamar megszabadulok a sok nyûgtõl, mert esküszöm ennyire fárasztó még az Otlokir fattyú tornája sem volt, mint ezek a nyüzsgõ városi népek. >
KM esemény [Alauron] Helyszín: Parda, Északi Szél fogadó Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk:Ardo, Kalmon _____________________________________________________________
A lány nem maradt sokáig, hamar visszatért, nyomában három pincérforma férfivel. Az elsõ egy jókora sült combot hozott, egy mázsás is lehetett talán a gazdája, a szolga alig bírt a terhével kétkézzel cipelte a messzire illatozó húst. A második két kosarat hozott, egyikben kenyérrel, másikban egy kerek sajttal, és egy csuporra való túróval. A harmadik fatányérokat hozott, lepakolta azokat, és egy kis barna fahengert, aminek a teteje nyitható volt. Mindenki kapott éles kést, és kanalat, a hús mellett pedig ott volt a kétágú villa. Mire kettõt lehetett volna pislogni, az asztal rogyásig meg volt terítve, s az elsõ pincér már újra ott állt az asztal mellett, és várt. Janna leült Ardoval szembe, meleltte pedig Kalmon foglalt helyet. Gyors mozdulattal feltûrte ingje ujját az evéshez, majd megszólalt, vidáman mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne hogy két idegennel evédel: - Tõltsd meg ezt, a legjobb szilvapárlattal ami csak van. - s átad egy lapos üveget,de a picérre nincs panasz, jól palástolja megdöbbenését. - és hozz egy kis poharat, amibõl ihatok. Ti kértek?
*Én szépen a letett tálon lévõ sültbõl veszek egy darabkát. Mármint jól belemarkolok a cuccba és ami a markomban marad az az én részem. Taktikusan az összébbfogható részt tépem, hogy több jusson. A pálinka említésére felkapom a fejem és elvigyorodok. Janna már sejtheti az ábrázatból, hogy most valami "szellemeset" fogok mondani.*
-Én "kis poharat" nem kérek hozzá.
<Mondjuk lehet, hogy nem pont így kellene ezen a puccos helyen enni, de legalább ha teljesen állatnak néznek valószínûleg nem szólnak hozzám és nyugtom lesz. >
Én négy szelet kenyeret teszek magam elé, megkenem túróval, majd sajtot szelek rá, aztán kérek egy kis sót, majd megkérem a pincért, hogy nekem a szesz helyett inkább tejet hozzon.
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
KM esemény [Alauron] Helyszín: Parda, Északi Szél fogadó Idõpont: Nyár eleje, dél Résztvevõk:Ardo, Kalmon _____________________________________________________________
Ardo és Kalmon izlése nagyon eltér, de Janna csak jót nevet mindkettõn, és int a pincérnek, hogy komolyan gondolják. Õ is hozzálát az evéshez, jókora szeletet szel a sajttömbbõl, és a hús egy részét is tányérjára teszi, ahol Ardo nem mászott bele. Mikor visszatér a pincér az üveggel, a lány kiönt egy teli pohárkával magának, szórakozottan meglötyögteti kezében az üveget, meghallgatja hol áll benne az ital. Majd átnyújtja Ardónak úgy ahogy van, s rávigyorodik kezébe véve a saját adagját: - Fenékig! - Ardo pedig szembenéz a majdnem két deci zamatos szilvapálinkával... Kalmon is meghapta a tejét, tetején egy kis zsiradék is úszkál étvágygerjesztõen...