Al-Abadanai kalamajka

Szerző: **Mesemondó** » 2006.10.27. 0:50

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap reggele
Résztvevõk: Fergia, Flamm
_____________________________________________________________

*Joakim Fergia válaszára csak horkantott egyet, majd övébe fûzte egy gyors mozdulatal buzogányát és Flammhoz lépett, aki helyet adott neki. Elvette tõlle kardját, de mindeközben a nemtetszés látszódott arcán. Amikor Fergia a szablyáját bedugta az ajtó nyíláson Joakim visszahúzta a kezét és nemlegesen rázta a fejét. Aztán minden laca-faca nélkül belépett a nyíláson és egyenesen az asztalhoz lépett két lépéssel. Így majdnem középen állt, s kardján a fény teljes egészében bevilágíthatta a helyiséget, senki nem volt odabenn, nem várta õket senki lesben. A fény miatt az asztalon fekvõ test megrándult, majd mintha mocorogni kezdett volna, ám a láncok melyekkel oda lett szorítva erõsen tartották. Joakim elõször körbepásztázott, majd a mocorgó alakra nézett. Háttal állt Fergiáéknak, így csak a megremegõ vállait láthatták a többiek.*

//A többiek a fedélzeten beszélgessenek!... Gondolkozzanak! //

Szerző: **Navaratna** » 2006.10.27. 8:18

(Fergia)

Mivel nem akart öngyilkos játszmát, nem rontott be, ezért volt a szablyás teszt, ám utána félresöpörve az óvatosságot a lovag mellé sietett, készen arra, hogyha egy még élõ ám feltárt testet lát, fájdalmát elvegye de még ne ölje meg. Ha ellenben ez nem lehetséges, átvágja az illetõ torkát hogy így szabadítsa meg élete kínjától. Arca márvánnyá válik, mint mindig, ha feszülten figyel, a helyiséget pásztázza.

Szerző: **Gorden Harunn** » 2006.10.27. 8:47

//Bocsi csak kissé sûrû volt mostanság a programom//

*sokáig hallgatom a többieket, és gondolkozom*

<nincs elég információm amibõl elindulhatnék. egyelõre még csak melléksereplõ vagyok. De nem ártana mielõbb valami eredményre jutnunk, mert a várakozás az életünkbe is kerülhet. Bárcsak több lenne bennem az atyai örökségbõl. Akkor nem kellene ennyit küzdenem az indulataimmal, és már régen lelepleztem volna az egész összeesküvést>

-A nagy dzsenn gondolkodók szerint, a helyes logikai köpvetkeztetésekhez az elsõ lépés a jó kérdések feltevése. Most mindenképpen rá kell jönnünk a miértekre, és ehhez a lehetõ legtöbb tiszta, torzulatlan információt kéne összegyûjtenünk. De úgy érzem, hogy nem bízunk eléggé egymásban, és ez könnyen a vesztünket okozhatja ezen az úton.

Szerző: **Quiasse Limenel Umassyras** » 2006.10.27. 10:21

(Avyen)

*A fedélzetre érve odasétál Kalmonhoz és Slahhoz. Még elcsippent a beszélgetésbõl pár szót, aztán tovább hallgatja õket érdeklõdve.*
<... Itt nálam mindenki többet tud errõl a helyzetrõl. Csak kisül valami hasznos információ számomra is. ...>

Szerző: **Flamme O'Styg** » 2006.10.27. 15:36

*Látván, hogy a másik két személy, nincs igazán abban a vidám kedvében, õ is komolyabbra fogja a dolgokat. Fegyvereit elõveszi és szorosabbra fogja a sárkányfejes markolatot. Halkan megy be a kis terembe Fergia után, harmadiknak. Egy kiláncolt ember, ami még mozog, félelmetes.*
~Kobra, ez valami vicc lenne? A szabadulásunk záloga? Valahogy nem így képzeltem...~
*Egyre jobban érelõdik benne a gondolat, hogy valahogy el kéne hagyni ezt az átkozott hajót, mielõtt még... ekkor megkordul a gyomra.*
~Éhes leszek... No meg szomjas... Honnan szerzünk vizet?

~
*Aztán elhesegeti ezeket a gondolatait és a jelenre próbál koncentrálni, egy kis rejtett szoba valahol a tengeren hánykodó halálhajó belsejében. Benne egy látszólag hulla valamivel. A hajón egy megrögzött gyilkos rohangálhat, akivel hárman nem bírtak el.*
~Én meg itt vigyorgok... Miért nem vagyok ideges? Áhh "aminek jönnie kell jönni fog, és amikor itt lesz szembe kell nézni vele..."~

//Bocs az idézetért KM-néni, de nekem is az egyik kedvencem

//

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2006.10.27. 16:24

(Kalmon)

-Gorden, ha a megbízáson azt érted kinek merném a hátamat mutatni a díszes társaságból, akkor azt kell mondjam mindenkinek. Talán ezzel egy kissé naív vagyok, de úgy érzem, hogy egyikünk sem szúrna le.

Ha viszont arra gondolok, hogy kinek mondanék el mindent és hagyatkoznék fenntartás nélkül a szavára...Nos talán mondjuk úgy, hogy eléggé leszûkül a kör. :wink:

*Elõsször elgondolkodó ábrázatot próbálok vágni, de látszik, hogy csak valami iróniát szeretnék vinni a dologba, mely nagyon is komoly. A gondolatmenetem végére pedig a nyugodt mosoly visszatér az arcomra.*

Szerző: **Mesemondó** » 2006.10.27. 21:46

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap reggele
Résztvevõk: Fergia, Flamm
_____________________________________________________________

*A látvány nem volt szívderítõ senkinek sem amit az asztalon fekvõ test mutatott magából közelebb érvén hozzá. Egy dzsad, de inkább félvérnek mondható férfi, mellkasánál szétszaggatott ruhával, mely a két oldalára lógott le. Bõre sápatag volt, mint aki igen nagy vérveszteségben szenved. Szemei helyén csak üres gödrök tátongtak, már rég beleszáradt vérrel - de sem a környékén, sem az arán máshol vér nem fedezhetõ fel. A fedettlen mellkasán egy valószínûsíthetõen tõrrel belekarcolt jel volt kivehetõ - egy kosfej - és szintén nem látható a rajzolat környékén, a testen bárhol máshol vérpetty. Tiszta az asztal is amin fekszik, s tiszta a padlózat, fal, minden. Mire Flamm odaér a félvér dzsad szája szóra nyílik, de csak Fergia érti meg egy két szavát.*
- Visszajöttél.........fájdalmam nem .......vess...... életemnek apám...... ...... ....... akarsz még ..... ...... nállad van...... karkötõ is........
*Szavai nem csak abból eredõen érthetetlenek a papnõnek, mert a dzsad tudása gyengének mondható, hanem mert a férfi hörgések közepette beszél elhaló, erõtlen hangon.
Joakim egy dühös mozdulattal az asztalka lapjába döfi bele pengéjét és hangosan morogva indul kifelé a rejtett szobából, látszólag nem törõdve a kint lévõ sötétséggel.*
- Mikor lesz már ennek vége? Ez már túlmegy mindenen.... ennyi halál, ennyi pusztulás... és a rohadék még élvezi is valószínûleg.... .... .....
*Hangja még hallatszódott egy pár szegmensig míg távozott. Így ketten maradtak ott a féldzsadnál Fergia és Flamm. Utóbbinak azonban valamin megakad a szeme.... az a ruha..... ez a test..... ez az arc...... ha odaképzelné a barnás kapzsi szemeket.... és a fejére egy zöldes turbánszerûséget...... hm..... teljesen olyan lenne mint Orun Talverin, akinek a karavánjával õ szelte a sivatagot.*

Szerző: **Navaratna** » 2006.10.27. 22:17

(Fergia)

Mindent megtett ahhoz, hogy a férfi ne érezze a fájdalmát, arcára tette a kezét, simogatta azt és a szemei helyére nézett, hangja lágy volt, dzsad nyelven szólt hozzá:
-S, pihen vala, nagy homok hon lakója. Én nem te apa, én lenni te apa ki ad néki halál. Ha te apa sakál, úgy lesz az õ én istenem elõttve álló. Ha nem, menj béke el e föld. -Fergia arca el volt sápadva de nyugalmát megõrizte, hangja nem is remegett, miközben tõrét elõvette.
<Nem vallatom. Jöjjön az örök álom, s a Bíró.>
Fergia nem vetette meg a dzsadok vallását. Õk más emberek és nem téríteni jött. De ha ez a férfi valóban az aki sejtését igazolni látszik szavaival...!Anyanyelvén /erv/ pár szót suttogott, mielõtt...
-Uram, szabadítsd meg teste gyötrelmétõl s lelke mocskától, ítélkezz.
Majd dzsadul ennyit mondott a férfinak:
-Jöjj én mátka, dalol egyvé.
Majd egy gyors mozdultattal elvágná a férfi torkát, ha Falmm hagyná. Carwynnak ennyit üzent, szólni nem igazán tudott még Flammhoz sem:
"A Sakál felfedte kilétét, Ranagol szolgája. Vért gyûjt, sokat, készül valamire. Fiát most küldtem a túlvilágra."

Szerző: **Flamme O'Styg** » 2006.10.27. 23:06

A felismerés, mint valami villám úgy csapódik a fejébe. Egy ideig nézi, hogy mit ügyködik a papnõ, majd mikor a tõr elõkerü kezeivel óvva inti darton szolgáját.
-Fergia Kisasszony, ez nem biztos hogy jó ötlet... Ez a férfi Orun Talverin... Talán jobb lenne, ha megpróbálnánk kommunikatívabb állapotba hozni...
Erõltet a szájára egy ideges mosolyt. Lehet ebbõl a szerencsétlenbõl már nem húznak ki több információt, de legalább megpróbálják...

Szerző: **Navaratna** » 2006.10.27. 23:13

(Fergia)

<Talverin. Megint egy Talverin. Mm, Uram, te láttad elõre, s ezért vezettél ide. A gonosz újabb szolgáját hoztad elém. Míg erõm bírja, küzdök ellene is legyõzöm, ha sorsom így rendeltetik.>
<Karkötõ...a polipos...El Zashrában maradt. Hm, a Sakál áldozott istenének: azt, mit kedvelt, a fiát? szem és vér...Mit akarsz gyúrni de torz anatómus, ki vérbõl szõ és gyúr életet?>
-Nos, azaz Én hallgatom ki és Én hozom olyan állapotba, így gondoltad, hm?
<Mégis kínoznom kell? Nem kenyerem.>
-Mondá el, apád mér' cseleksz így, itt és mért az karkötõ sok kar vala tenger-lény?-hajolt le az asztalon fekvõ férfihoz.
-Közelg óra mit te vár. Közelg, de nem tud, hova jutsza utánna. Én tud nem hagyni jut te isten, ha én úgy akara.

Szerző: **Flamme O'Styg** » 2006.10.27. 23:24

Felvonja a szemöldökét.
-Mivelhogy nem értek a nyelvéhez, így más lehetõség nincs, Kisaasszony

Közelebb hajol, hogy hallja mit beszélnek, nem azért, mintha bármit értene, de hátha megtud valamit...

Szerző: **Mesemondó** » 2006.10.28. 0:21

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap reggele
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*Fergia közel kerülvén hozzá látja csak, hogy bizony nem fiatal ez a férfi. Talán úgy 40-es évei közepére tenné. Az érintésre és a nõi hangra a féldzsad megremegett. Elfúló, gyötrelmes hangon szólalt meg, bár idõvel ahogy fájdalma alábbhagyott tisztább lett beszéde.*
-Magának menni......... Sakál én..... nem nevel....ha magát ...találja, megöli. Mindenkit megöl hajón. Mindenkit. - *Majd Flamm hangjára egy kicsit mozdít fején, de még mindig dzsadul folytatja.* - Bugris? Te is?... Akkor mindenki?.... - *majd egy elfúvó sóhaj hagyja el a száját. Hallgatag marad. Fergia további kérdéseire csak késõn felel.* - Nem tudom miértre választ. Életemben....... egyszer láttam.... és most...... míg volt mivel. Karkötõ rejti térképet... térképet a szigethez, és .... és az kulcs is..... - *elfúlt a hangja ismét. Erõtlenné vált.* - Vizet..... vizet adnának?

*Mindeközben a fedélzeten tanakodók a fedélköz felõl Joakimet hallják meg elõbb felcsörtetni, majd alakja megjelenik az ajtóban. Egy pillanatra megáll, szeme megakad Salah-n, s egyenesen hozzá indul.*
- Beszélnünk kell Doldzsah szolgája...
*Hangja nem volt parancsoló, de kérlelõ sem. Meg sem várta míg valamit válaszol neki a dzsad, elindult a hajó orrába. Arcáról semmi jót nem lehetett leolvasni. Látszott, nagyon tûrtõzteti magát valami miatt. Úgy néz ki mint egy kitörni készülõ vulkán, amelyik bármelyik pillanatban kiadhatja magából halálos láváját.*

Szerző: **Gorden Harunn** » 2006.10.28. 10:56

-Látod ez a leszûkült kör teszi nagyon nehézzé a dolgok tisztázását.
*miután Joakim felcsörtet, és félrehívja Salahot, fanyarú mosollyal az arcomon, csak annyit mondok még "Pont az ilyen eseményekre gondoltam. Most ismét kimaradunk a döntéshozatalból."*

Szerző: **Alauron** » 2006.10.28. 16:37

(Salah)

Kalmon fejtegetésére, és Gorden válaszára akar kigondolni valamit épp, mikor Joakim elhívja tõlük.
<Nem azért mondottam, Velar szolgája, hogy visszakérdezz. Ha elgondolkodsz rajt, talán akkor sem érted: barátság csak a legendákban létezik. Itt csak érdek, vonzalom, tiszteletadás, és szokásjog van. A történetben sem volt más...Hogy menjek veled, Ököl szolgája? Jó, ittmár úgysincs mit mondanom.>
Bocsánatkérõ arccal fordul Kalmon, és Gorden felé, aztán elindul Joakimmal. Igyekszik, hisz kiváncsi, és úgy érzi sürgõs a dolog, de azért nem akarja hogy úgy tûnjön, hogy ugrana a férfi szavára.

Szerző: **Quator ar Zaraquer** » 2006.10.28. 17:56

(Kalmon)

-Õszintén szólva eddig még senki sem adta bizonyságát, hogy ténylegesyen tudná mit csinál és mit is akar igazán. Talán te vagy Gorden az egyetlen közöttünk, aki még nem követett el semmi olyan tettet, amit a többiek közül kifogásolhattak volna. Mondjuk eddig te inkább a csöndes szemlálõdést választottad és lehet, hogy legbelül valami vad szexmániás õrült vagy mint én vagy szent viaszbábu, mint egyesek. :wink:

*A végén már vidáman mosolyog és próbálja a ború felhõit kissé oszlatni, hogy ne legyen annyira nyomasztó a helyzet társai számára.*

<Látom még mindig a harcosok útját járókra lehet a legjobban számítani ilyen helyzetekben. A papság pedig szokásához híven ismét elvonul, hogy megvitassa a nagy titkokat, amibõl megint csak vak falnakrohanás lesz.>

Al-Abadanai kalamajka

Ki van itt