Ereni história

[Akrim Gar]

(Kildar Cossagor)

//Jól értem ugye, hogy én vagyok a sérült férfi? Ha igen kaphatnék egy olyan reagot, hogy hogy vagyok? Megmaradok-e? Milyen szobában vagyok, meg ilyenek. Ja.. És hogy magamnál vagyok-e?//

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat reggel
Résztvevõk: Kildar Cossagor [Akrim Gar]
_________________________________________

*Verejtékezve ébredsz fel álmodból. A szemed elõtt, még mindig a menekülés, a fájdalom és a sikolyok emléke lebeg. Bal válladba hirtelen belenyilal a fájdalom. Mikor odakapsz, látod, hogy vállad vastagon be van kötözve, és ruháidat valaki az ágyad mellé állított székre helyezte.
Nem tudod, hogy hová kerültél. Mikor felülsz az ágyadban, látod, hogy az enyhén elsötétített szoba hatalmas. Gazdagon, díszesen van berendezve. Ennyi értéket még soha nem láttál egy helyen. Talán csak a királyok élhetnek ilyen lakosztályokban...
Ekkor lassan kinyílik az ajtó. A beszûrõdõ fény néhány másodpercig bántja a szemed, de hamar hozzászoksz. Az ajtóban egy harmincas éveiben járó, magas, kidolgozott testalkatú férfi áll. Ruházatából látod, hogy biztosan õ lehet a ház ura, ahol vagy. A férfi letelepszik az ágyad mellé egy székre.
- Látom már sokkal jobban van. A nevem Marius Varwik. Sajnálom, hogy belekeveredett ebbe az incidensbe. Ahogy tudom kárpótolom majd minden hiányosságát.
Mozdulnál, de a válladba maró fájdalom visszatart. Visszahanyatlasz az ágyba. Gyengének érzed magad.
- Addig is pihenje ki magát. Itt biztonságban van. Lirian majd gondját viseli... - azzal a férfi feléll, bíztatóan elmosolyodik, majd elhagyja a szobát. Fejedben õrülten kavarognak a gondolatok. Nem tudod meddig gondolkodsz az eseményeken, de nem sokára elnyom az álom...*

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat reggel
Résztvevõk: Abe kel Mor [Negritis]
_________________________________________

*Ahogy kiértél a fogadóbol, még csak körbe sem tudsz nézni, máris megragad valaki hátulról, és egy zsákot húz a fejedre. Lábaid felemelkednek a földrõl, paták dobogását hallod. Valami keményen landolsz. Hangos zörgést hallasz és tested ide-oda zötykölõdik. Valaki bedobott egy lovaskocsiba. Melletted hangosan szitkozódik valaki, és heves ostorcsapkodásokkal próbálja gyorsabb tempóra ösztökélni a lovakat.
Próbálsz kiabálni, de a zörgés és a lovak dobogása elnyomja a hangod. Kezd elfogyni a levegõd. Mocorogsz, próbálsz valamit tenni, de ekkor erõs fájdalmat érzel a tarkód kürnyékén. Sötétség borul rád...

Mikor újra magadhoz térsz, elõször azt hiszed, még mindig a fejeden van a zsák, hiszen nem látsz semmit. Majd néhány perc múlva a szemed hozzászokik a sötéthez. Látod, hogy egy pinceszerû helységben ülsz, kezeid petig lánccal vannak a falhoz szegezve. A fejed még mindig fáj, de már elviselhetõbb.
Mocorgásra leszel figyelmes magad mellett. Odafordítva a fejed, látod, hogy nem vagy egyedül. Melletted ugyanilyen helyzetben még vagy három ember van láncra verve. Az egyikük nemrég térhetett magához, mert próbál kiabálni, de valamit a szájába tömhettek. Nem tudod megállapítani, hogy hogy néznek ki a többiek, mert ahhoz túlságosan is sötét van. Kisvártatva ajtónyikorgást hallasz, majd egy fálaszfal mögül két köpenyes, bõrpáncélt viselõ alak lép oda hozzád.
- Most mindent kiszedünk belõled, mocskos véráruló... Lepaktálunk a patkány északiakkal? - egy jókora rúgást kapsz a gyomrodba. A másik férfi egy fiolát tart a szádhoz, és leerõszakol a torkodon valami bûzös folyadékot...
- És most szépen mindent el fogsz mondani...
De ekkor hirtelen kivágódik az ajtó, és beront rajta három alak. Mind csuklyás köpenyt, és madárszerû maszkot viselnek. A két vallatót azonnal lelövik nyílpuskáikkal, majd nekilátnak a foglyok kiszabadításának. Mivel te vagy hozzájuk a legközelebb, ezért veled kezdik. Hamar lekerülnek rólad a láncok. Végre megmozgathatod elgémberedett tagjaidat...
Azonban az ajtóban megjelenik három vörösruhás férfi. Kardot rántva rontanak felétek...*

[Negritis]

*meglepõdök az eseményeken és köpni nyelni nem tudok,de mikor a vörösruhások belépnek próbálok valahogy messzeb kerülni tõlük nehogy nyílt küzdelem legyen*

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat reggel
Résztvevõk: Abe kel Mor [Negritis]
_________________________________________

*A harc elkerülhetetlen. A három vörös ruhás közül az egyik téged vesz célba. Kardját átveszi a baljába, majd elõvesz egy dobótõrt és feléd hajítja.
Eközben A másik kettõ a szabadítóidra veti magát. Ádáz küzdelem veszi kezdetét. A rabok, felbuzdulva a segítségen, most egy-egy földön talált szerszámmal, vagy fadarabbal harcolnak. Az ajtó felõl is kiáltásokat hallassz, amit fegyvercsörgést követ. Kint is folyik a küzdelem.*

//Gyorsaság próbát kérek//

[Negritis]

//2t dobtam//

*nem nyúlok a tõrömhöz nem akarom felfedni magam*

*amint lehet varázsolok "láthatatlanság evilági lények elõtt" alap erõsítés és idõtartam tehát 5E 6kör*

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat reggel
Résztvevõk: Abe kel Mor [Negritis]
_________________________________________

*A vörös köpenyes alak, látva, hogy elvétett, eszét vesztve rohan feléd. Tudod, hogy nem tudod idõben befejezni a varázslatot, de ekkor az egyik rab közétek ugrik, és elkapja a támadó kardos kezét, és eltereli tõled. Most már kész vagy a varázslattal.
Most itt az alkalom, észrevétlenül elmenekülhetsz. Mindegyik vörös köpenyes alak el van foglalva valamelyik maszkos harcossal.*

[Negritis]

*kimegyek az ajtón és elbújok azegyik eldugott sarokba de úgy hogy lássam mi történik itt bent, ki felé menet ha tudok keresztbe teszek a vörösruhásoknak pl. meglököm vagy hasonló*

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat reggel
Résztvevõk: Abe kel Mor [Negritis]
_________________________________________

*Ahogy kimész az ajtón, egy romos ház elõszobájába érsz. Búvóhely van bõven, hiszen az egész ház tele van dobozokkal. Mintha raktárnak használták volna. Találsz is egy megfelelõ helyet, ahonnan nyomon tudod követni az eseményeket.
A szabadítóid és a rabok éppen végeztek az utolsó vörös köpenyessel is. Amint kissé összeszedték magukat, téged kezdenek szólongatni, és keresni kezdenek. Látod azonban, hogy egy vörös köpenyes alak meghallotta a beszédüket, és most segítséget akar hozni. Azon az ajtón készül bemenni, ami mellett állsz. Még mindig nem lát, így nem is támad rád.*

[Negritis]

(Abe kel Mor)

*mikor háttal van neki a vörösruhás odalép mögé és belemélyeszti a tõrét mikor kihúzta gyorsan visszateszi*

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat este
Résztvevõk: Kildar Cossagor [Akrim Gar]
_________________________________________

*Mikor felébredsz, már sokkal jobban vagy. Vállad szinte nem is fáj. Mikor kikelsz az ágyból, kissé kótyagos még a fejed, de hamar kitisztul. Elhúzva a sötétítõt látod, hogy odakint már beesteledett. Nem tudod, hogy menyit aludtál. Óvarosan felöltözöl, ügyelve a válladra, majd kinyitod az ajtót. Az egy folyosóra nyílik. Egyik oldalról sem hallasz neszt. Mivel nem tudod, hogy merre találod a kijáratot, találomra elindulsz az egyik irányba. Néhány méter után azonban az egyik szoba ajtaja kinyílik, és kilép rajta a lány. Kissé meglepõdik, hogy itt talál, majd bájosan elmosolyodik.
- Úgy látom, hogy jobban vagy, mint gondoltam! Nem vagy éhes? - szabadkozni akarsz, de a gyomrod korgása beléd fojtja a szót. A lány ismét elmosolyodik, majd int a válla felett, hogy kövesd. Néhány perc múlva megérkeztek a konyhába, és Lirian kitesz egy kis ételt az egyik asztalra, majd leül és hellyel kínál.*

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat este
Résztvevõk: Gregorius Infernalis [Gregorius]
_________________________________________

*Miután csatlakoztál egy karavánhoz, ami szerint Eren városában választ találhatsz néhány kérdésedre a mestereddel kapcsolatban, néhány hét múlva meg is érkeztek. Azonban átmeneti társaidnak, akikkel igen jó kapcsolatokat alakítottál ki, tovább kell menniük. Így hát egyedül kell folytatnod az utad. A szomorú búcsú után a kapuk felé veszed az utad. Sietsz, hogy sötétedés után érj be a városba. Eközben egy mennydörgéssel elered az esõ. Mire a kapukon belül tudhatod magad, addigra bõrig áztál. Szerencsére az elsõ hely, amit meglátsz, az a fogadó a "Két Tölgyhöz". Nosza, jól esne már tetõ alatt, puha ágyban aludni, és a boroskulacsod is üresen tátong már napok óta. Átfagyott, elgémberedett tagjaidnak jól esne az ital, és a kandalló nyújtotta meleg.
Ahogy belépsz, csak néhány arc fordul feléd, majd visszatér a kártyák mögé, vagy épp a kancsó fenekére tekint. Semmi feltûnõt sem veszel észre, talán azt, hogy nem szól semmilyen zene.*

[Gregorius Infernalis]

*Végignézek a társaságon, ha még van lelkierõm akkor játszok valami hangulatukhoz illõt, ha nincs odamegyek a pulthoz.*

-Fogadós uram, a legjobb szoba kell, jó vacsora, és egy kupa bor!_

//180 magas Barna haj(éppen) Barna szem Kék+fekete dominálnak öltözlödésében, mej leginkább egy 16. századi francia nemesét idézi.
látható fegyverzet a tõrkardja, hátán hátizsák, hát a nagy karimás kalap most igen jól néz ki!//

[Mesemondó]

_________________________________________

KM esemény [Raoul C.]
Helyszín: Eren városa
Idõpont: Késõ õsszel, szombat este
Résztvevõk: Abe kel Mor [Negritis]
_________________________________________

*Ahogy belemártod a köpenyesbe a tõröd, ujjaidon végigfolyik a meleg vér. Élvezettel hallgatod elhaló, hörgéssé tompuló sikolyát. Mikor összeesik, arcán még mindig az értetlenség és a csodálkozás grimasza ül.
Mire megtörlöd a tõröd a vörös köpenyében, addigra a többiek is felérnek a pincénõl. Csodálkozva, majd megkönnyebbüléssel vegyes elismeréssel néznek rád. Még mielõtt azonban bármit is mondanának, neszt hallotok a felsõ szintre vezetõ folyosón.
Az egyik maszkos, akinek a karján csúnya seb éktelenkedik, az ajtó felé mutat, majd mindenki a lehetõ leghalkabban és a tõle telhetõ legnagyobb gyorsasággal menekül ki az utcára.
Miután kiértetek, elindulnak az egyik irányba, majd mivel látják, hogy habozol velük tartani, türelmetlenül intenek, hogy kövesd õket. Mivel a házból bármikor kironthatnak a köpenyesek, és te nem tudod, hogy hol is vagy, az tûnik a legjobbnak, hogy kövesd õket.*

[Negritis]

*hát mit van mit tenni követem õket,de azért csak mértékkel és távolságot tartva*