Sub rosa

[Alauron]

(Hanas)

Csak szeme szikrázik mikor levezetik a cellába, de a szag, meg a bűz, meg az öreg együttes hatása sok neki, különbenis a bezártság igencsak ellenére van.
- Ember, ne zárjanak be ide, nem megyek el a városból, és megjelenek amikor mondják, de ez egy embertelen hely, így bánnak itt a vendégekkel? Úgyse jutnék messzire a városból, ha nem jönnék vissza holnapra... a cuccaimat meg, hé, vigyázzatok a lovamra...és...hé, ne menj el...a francba! - látja hogy nincs értelme tovább beszélnie, dühösen támaszkodik rá a rácsra, és inkább nem is fordul az öregember felé.
<Hogyaza jóbüdös fenenagy civilizáltságod te Shadon! Méghogy én vagyok a vadember?...Ennél még a disznóólaink is tisztábbak! Ott legalább ganajoznak!>

//Leírás:A férfi úgy 180centi magas leket, talán valamivel alacsonyabb. Fehér bőre napbarnított, haja tejfelszőke, és befonva verdesi tarkója tövét, háta tetjétől alig egy fél araszra lóg le a vége, és egy kis rézcsattal van összefogva. Szeme halványzöld, kis bajsza is van, testalkata átlagos, arányos felépítéső. Ruhaként cserzett bőrből készített zekét, barna vászonnadrágot, és puha bőrből való alacsonyszárú csizmát visel.//

[Hakea Ello]

(Tia)

Kissé elpirul, mikor rájön, hogy elfelejtett bemutatkozni. Minden bizonnyal a fáradtság műve ez, kissé ügyetlenül pótolja be az elmulasztottakat.

-Oh, elnézését kérem, teljesen megfeledkeztem magamról. Tiarrennek szólítanak honomban, a Tia megszólítást azonban jobban kedvelem. Nem is tudom, hogyan hálálhatnám meg segítőkészségét, jóuram, ötlete kiválónak tűnik. Kérem vezessen!

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Guido)

*Teljesen átázva áll az épület előtt.*
<... Átvert Shadonban az árus. Ez a köpeny csak egy bizonyos vízmennyiségig vízálló. Biztos még nem nyitott ki a mulató. Egyáltalán az? ...>
*Odafordul egy megbízhatónak látszó járókelőhöz és megkérdezi, hogy ez e az Árva vára nevű szórakozóhely, és hogy mikor nyithat ki. Ha nem tudja a járókelő, akkor mással próbálkozik, amíg talál valakit, aki tud válaszolni. Utána körülnéz és keres a közelben egy fogadót. Nincsenek nagy igényei, de tiszta legyen és legyen fürdési lehetőség, mert a csábításhoz ápoltság kell és ebben az esetben egy jó forró fürdő, hogy formába hozza magát.*

// Magas, szőkésbarna, égszínkék szemű, jóképű férfi shadoni vonásokkal. Úgy 185-187 centi magas és vagy 80-85 kiló. Általában buggyos selyeminget, lovaglónadrágot és lovaglócsizmát hord. Haja tarkóig ér, és legtöbbször lófarokban hordja. Tekintete vidám és tele van élettel. Szeret szinpadiaskodni és nagyzolni. Mindig és mindenkor udvarias mindenkivel szemben, ezalól ellenségei sem kivételek. Mozgása rugalmas és légies. Sokszor álmodozik és réved a távolba. Teste arányos és esztétikus. Szálkás és kidolgozott. Mindig törődik a higiéniával ha van rá lehetősége. Első látásra megnyerő, főleg a hölgyek körében. Látszik rajta, hogy nagyvilági életet él, és hogy nincs sok köze a kétkezi munkához. //

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa
Időpont: Pyarroni idő szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, este, városi börtön
Résztvevők: Rutilus Caedar [Orwen del'Correl] Hanas Degrom [Alauron]
__________________________________________________________

Az öreg törlés nékül végzi be dolgát, aztán visszaheveredik előbbi helyére. A szája be nem áll a sértő sületlenségről, amit Hanas nem ért, de a másik igen.
-Ez a baj a fiataloknak. Nem tudnak csomót kötni a kukacukra. Aztán meg csodálkoznak, ha vagy börtönbe jutnak és onnan a bitóra, vagy a vérbaj csúnyítja el őket és úgy menneka sírba. Hej, de én bizony okos voltam! Máig! Nem kellett volna meglesni a varga feleségét. De az ám a fehérnép! A keble mint a frissen gyúrt cipó! Az első négy foga mind megvan! És kosz sincs a körme alatt! Tiszta asszony, mondom, én tiszta asszony, kár hogy nem vagyok 20 évvel fiatalabb!
Patkány fut el a cellák előtt,majd eliszkol, újabb léptek hallatszódnak a lépcső felől, tulajdonosuk egy lacsony kendős asszony, egyik kezében egy kondér szedőkanállal, másikban pár fatányér.
-Vacsoraidő, ingyenélő csürhe, vacsoraidő! Csókoljátok meg a szentek összes arcát és és mondjatok hálát a Hét Angyalnak azért, hogy megélhettétek! Ti ketten! Már megint itt? Rossz helyen árult hús hamarább felpessed!-vetette oda a két nőnek balján, két tányért levett a többiről, beléjük mert egy adagot a kondér földre tevése után, és a rácshoz közel rakta, hogy alatta behúzhassák a tányért.
-Kanál nincs, mert az öreg tegnap tett róla, hogy ne legyen! Szátok van, inni lehet!-folytatta a kiszolgálást, lassan az utolsó cellához is elért. Erős testalkatú nő volt, markos, folyton vigyorgott de tekintete értelemről tanúskodott, többről is, mint egy átlag ételhordó asszonyról feltételezhető lenne. Megállt a cella előtt, letette a kondért, aztán a maradék két tányért is telemerte a barna színű félig folyós valamivel.
-Öreg, te nem kapsz.
-Oh, te kis szívem szottya, pedig ha adtál volna, megmutattam volna, milyen volt az a férfi, aki ma ilyen öreg!
-Huj, mennyi mocsok jön ki a szádon, kiverném minden fogad, ha még lenne! Cellatársaid is vannak! Fene a jó dolgodba!
Hanas a nyers beszédből nem értett semmit, de érzékelte, valami szóváltás van a nő és az öreg között, aztán a nő letette a két fatányért, és ránézett Rutilusra.
-Milyen tiszta a bőröd...Te sem börtönben lettél borostás...Van-e feleséged?

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa
Időpont: Pyarroni idő szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, este, Árva Vára
Résztvevők: Tiarren Findalath [Hakea Ello]
___________________________________________________________


Valter megsimogatta kis szakállátés szemeiben kiismerhetetlen érzelem csillant
-Tia. Nagyon jó. Szépen csengő. És könnyen megjegyezhető. Jöjjön, Tia kisasszony, tartson velem. Nem megyünk messze, jó helyre viszem, minden nap oda járok, a kiszolgálás hamari és ízletes, és a társaság pedig kellemes, oda aztán rossz arcú senkiháziak be nem tehetik a lábukat, annyi szent!
Előzékenyen feladja a lányra köpenyét, előre engedi az ajtóban és vígan szegődik kísérőjéül.
-Ahonnan ön jött, ott is ilyen hideg az idő tél előtt, vagy talán melegebb?- tartotta szóval Tiát, közben hangulatos utcácskákon át vezette el egy vaskapus épülethez. Csendes környéken volt, a kopogtató használata után egy szépen öltözött inas nyitott ajtót, először Valterra nézett majd Tiára és szívélyesen elmosolyodott.
-Uram, az asztal már elő van készítve. A szentek hozták önöket!
Belépve egy elit helynek tűnő étterem fogadta a lányt az első szinten. Az emeletre vezető lépcső aljában két szépen öltözött, ám fegyveres férfi állt, és csak akkor engedtek fel valakit, ha azok egy kis kártyát megmutattak.
-Itt zárt körű rendezvényeket is tartanak időnként, ne is törődjön velük. Minket nem küldhetnek ki innen, hisz jól ismernek. S mivel ön velem van, így önnek is bejárása van mindenhova, ahova nekem is. Foglaljon helyet.-húzta ki a bársonyborítású széket a lánynak egy gyertyákkal felékesített asztalnál, ahol kicsiny vázában rózsa állt, porcelán tányérok várták a fogásokat.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa
Időpont: Pyarroni idő szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, este, Árva Vára
Résztvevők: Guido Mastroianni [Quiasse Limenel Umassyras]
___________________________________________________________

A nagy nézelődésben felfedezett egy kopogtatót a kapun, egy elsiető legény pedig elhadarta, hogy ez az, csak kopogtatásra néznek ki, máskülönben zárva az ajtó, majd eltűnt a szomszéd kapujában.

[Alauron]

(Hanas)

Lehajol az "ételért", és megszaglássza, nem valami bizalomgerjesztő a kinézete, a szaga talán elviselhetőbb. Nem finnyás, úgyhogy miután a nő továbbmegy belekóstol.

[Hakea Ello]

(Tia)

Egy kedves mosollyal és egy halk "köszönömmel" hálálta meg a tolmács előzékenységét. Szemébe nem mélyedt bele, ám gyakorlott tekintetével könnyedén megállapítja, hogy a becsvágyó férfinek igencsak kellemes az ő társasága. Ezen felvidulva csendesen követi, egészen az étteremig egyetlen mondat hagyja el a száját, mégpedig a válasz az előbbi kérdésére.

-A telet mindenütt félik és átkozzák, hazámban sem más a helyzet. Csak az én szívemet deríti be a friss hó ragyogása, amint puha takaróval borítja Haonwell lankáit? A tél a messzi északon talán még hidegebb, mint amit ez a vidék megélt a minap, egészen különös olyankor a nyugalmas csend ami megüli a vidéket.

Az étterembe beérve illendően visszaadja a tolmács köpenyét, kicsit megigazítja aranybarna haját, majd érdeklődve néz körbe a helységben. Majd a gyertya lángjába mélyed, ami egészen elandalítja, szemében szomorúan csillan a pislákoló fény.

[Orwen del'Correl]

(Rutilus)

*Odasétál a rácshoz, lehajol a tányérért, majd felegyenesedik. Belebámul a nő szemeibe, majd így szólal meg ékes shadoni nyelven.*
-Nem akarok beszélni erről. Az ételt... köszönöm. A Hétarcú áldjon meg!
*Hátatfordít a nőnek, és visszasétál a barbár mellé, és a hátát a falnak veti. Érdeklődve pillant rá, majd nekilát a falatozásnak. Az étel pocsék, de evett már pocsékabbat is. Végül két falat között, akit nem hagy nyugodni a kérdés így szól a fakóhajúhoz közös nyelven:*
-Te miért ülsz?

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Guido)

*Tudomásul veszi az információkat, de még úgy ítéli, hogy elég korán van egy ilyen fellépéshez. Ha itt a környéken nem talál fogadót, akkor keresgél távol. Így azért nem állíthat be egy szórakozóhelyre.*

[Alauron]

(Hanas)

Az étel íze pocsék, de a gyomra nem tilétakozik úgyhogy egykedvűen eszik, mivel már kezd kihülni a kaja. Az idegen kérdésére felé fordul, bajsza kicsit zsíros a levesfélétől.
- Azért mert egy rossz árustól vásároltam. El is vitték azt a hájas tagot a papjaitok elé...meg azért mert a katona, aki kihallgatna erről inkább megvárat, és alszik egyet. Ez a vendégszobám.
Most először veszi szeműgyre a férfit.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa
Időpont: Pyarroni idő szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, este, városi börtön
Résztvevők: Rutilus Caedar [Orwen del'Correl] Hanas Degrom [Alauron]
__________________________________________________________

Az idegen, aki Hanast kérdezte magas volt, erős testalkatú, de mégsem testes, szemei és haja sötétnek tűnt a homályban, arcán borosta nőtt, nyugodt volt, ám kissé melankólikus is. Világos ruhája nem illet abörtön mocska közé, drága bőrcsizmája meg főleg nem.
Az ételnek pörkölt és leves illata volt egyszerre, azt a gyanút keltve, valaki a konyhán összeöntötte a két étel maradékát és azt adta a raboknak...Innen adódott az is, hogy zavarossá is vált. Ízre nem volt borzalom, talán kissé zsírosra főzték. A gyenge gyomrú feküdhet attól vele. Az ételosztó nő elnézi még Rutilust, sóhajt egyet, majd csettint nyelvével, felmarkolja a kondért és távozik.

[Mesemondó]

___________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa
Időpont: Pyarroni idő szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, este, Árva Vára
Résztvevők: Guido Mastroianni [Quiasse Limenel Umassyras]
___________________________________________________________

Guido, ragaszkodva ahhoz, hogy szalonképessé váljon, addig ment, amíg nem talált egy fogadót. Egy akadt is, és szokás ide, szokás oda, csak behízelegte magát az eredetileg dzsadoknak fenntartott fogadóba. Így viszont első kézből próbálhatta ki a barna bőrű nép híres fürdőjét kicsinyített változatban, még bőrét is bekenhette finom olajjal, haját is. Magabiztos mosollyal távozott, rá se rántva a dzsadok bizalmatlan pilantásaira, hogy ez mit keres ott. Pénz pénz, aki fizet, megszállhat. S pont ők lennének ellene a jövedelemnek? Másodszorra könyebben meglelte Árva Várát, kopogtatása után egy szépen öltözött inas nézett ki kissé lenéző arcjátékkal. Ám amikor Guido felmutatta a kártyát, máris szívélyesebben nézett rá, embernyi szélesre tárta a kaput.
-Uram, kéren fáradjon az emeletre. Az előadás mindjárt befejeződik, de már várják. A továbbiakban majd eligazítják. A szentek hozták e helyen!
Guido a földszinten éttermet látott, igen drága hely lehetett, ha porcelánból ksézült minden tányér! de nem is lukas rezű vendégek foglaltak el benen helyt, sokkal inkább gazdag kelmékbe bújtatott hölgyek és urak. Csak két úti köpenyes alak beszélgetett az egyik gyertyafényes asztalnál, a többiek mind estélybe illő ruhakölteményekben. Nem vot nehéz megtalálni az emeletre vezető lépcsősort. Két fegyveres férfi vigyázta, de megint a kis kártya biztosította a továbbjutást. Alig ért fel a lépcső tetejére egy forduló után , újabb inas toppant elé.
-Ha szabad elkérnem a köpenyét és a fegyverét...Itt senki nem visel ilyet, kérem ön se tegye. Arlette kisasszony nemsokára elhagyja a színpadot, utána fogadja önt.
Selyem tapétával volt bevonva a folyosó fala, jobbra tapsot hallott egy gazdagon dízsített fa ajtó mögül -arra lehetett a színpad, mily furcsa, az emeleten!- míg balra több ajtó is látható volt. Az egyik nyitva, ott volt a ruha és fegyvertár.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Szitakötő]
Helyszín: Shadon-Ronella-Sercarappa
Időpont: Pyarroni idő szerint Harc hava, Holdak és Vándorok, este, Árva Vára
Résztvevők: Tiarren Findalath [Hakea Ello]
___________________________________________________________


Valter imádott beszélni. Amikor kihozták az első fogást is, szinte kisebb történetet szőtt az étel mellé. Hogy az hogyan készült, milyen lankákon nő az, amiből készült, hogyan csinálta azt az anyja, és hasonlók. Olyan ételt még Tia nem evett, amit kihoztak elé. Tészta volt, de pörkölthússal töltve és zöldségekkel körülrakva, azok közül is kukorica saláta és uborkakarikák tették esztétikusabbá a szokatlant ételt. Ízre remek volt, Valter pedig nem bort rendelt mellé, hanem zamatos citrusitalt, mondván nem szeretné, ha az alkohol megártana Tiának. A második fogás a desszert volt, kis gyümölcskosárka valami édes, barna lével folyatva, amit Valter csokoládénak hívott. Mámorító íze volt, olyan, amit aki egyszer kóstol, az nem feledi el. Ezzel párosulva a kis bogyók, almaszeletek és megitn valami citrusszeletkék valami égi élvezetet nyújtottak. Mikor már csak üldögéltek, hogy gyomruk megbírkózon a z étellel, Valter folytatta:
-Szeretném, ha kísérőmül szegődne, amikor az emeletre megyünk. Ott majd elkérik mind az ön, mind az én köpenyét és fegyverét, itt ez a szokás. Igen rontana a hely hírén, ha vér folyna.

[Orwen del'Correl]

(Rutilus)

<Tévedtem. Jobb, mint amire számítottam. De még így is.. ettem én már jobbat, s rosszabbat is. Úgy tűnik még egy darabig itt leszünk. Ahogy akarod Uram.>
*Érdeklődéstelenül megindul egy szárazabb, és világosabb falfelület felé, majd nekidől. Ha elfárad leül. A továbbiakban csak vár.*