(Tupat Bofor)
<.. Ehh emberasszony! Ezt meg miért csinálja? Nincs halott, hogy megkönnyezze.. vagy az emberek már a sérülteket is megsiratják? Ehh... száz év is kevés a felvilágik kiismeréséhez...>
* Közelebb lépked Garrethez, majd kezét nyújtja... jó erősen belecsap a férfi markába és erősen megszorítja..*
- Jól beszélsz fiam! találunk alkalmasabb helyet is majd a harcra! De Kadalra mondom, amint végeztünk mindezzel, összemérjük ismét az erőnket! Ehh... hol is van az a rejtekajtó? Lefelé ha mondom de izibe! Ne keseregj asszony, nem halt meg senki...
* Majd a nőt a válla alatt megragadja és felhúzza...*
- No menjünk...
* Azzal sebtibe rendbe rakja ruházatát, pajzsa, fegyverei kelyükre kerülnek... lángoló oldalának érintésére felszisszen... node férfiembernek az iylen semmiség! Megigazítja vérfoltos felső ruházatát, majd töretlen elszántsággal és konoksággal kilépked a szobából... hátrafordul Arysshoz... viggyogó hangot ad ki... pihenésre szólítja fel... vélhetőleg a harcos ezek után kényelmesen elhelyezkedik valahol és álomba szenderül... ahogyan Tarinban szokás... Tupat midnezt nyugtázva előre mutat...*
- Lefelé no! Gyorsan-gyorsan...