(Layla)
*Lágyan mosolyogva néz végig a fura arcokon. Másodpercekre elkalandozik, és úgy ézi, boldog, hogy újra itt lehet... aztán elméjébe egy rövid, szívfacsaró mondat férkőzik be: "Minden megváltozott." Csupán ennyi, s a lány mosolya mesterkéltté válik. A szemei megtelnek keserű könnycseppekkel, de jól palástolja a kínját. A félelmen kívül még egy érzés megjelenik a lelkében: a hála. Hála a fátyolos hölgy iránt, amiért segít rajta, amiért megérti és nem hagyja egyedül. Tehát egy társa már van, valakire számíthat...furcsa volt, ami feltámadt Layla-ban, furcsa de szívszorító is egyben: a nevelőanyján s testvérein kívül -óh, hogy fájt rájuk gondolni...- valakinek még fontos lehet. Valakit még érdekel, mi történik imádott Velyar-ával, ahol az életét töltötte...a mesterkélt, hamis mosoly még sokáig ült Layla hófehér bőrű, gyönyörű arcán.*