Dodzsi Aramoro Hoturi
*Sejtette, hogy a késõbbiekben talán valami ilyesmi is kisülhet a dologból, másnem saját kezdeményezésére, mivel korábban megtetszett neki a lány, de mégis hihetetlenül meglepi, hogy a tetszetõs leányzó ennyire nyíltan és hevesen közeledik hozzá, némi gyanakvást is kelt benne. Ezt az egyet nem várta, pláne annyi év után a szigetországban. Persze meglepettsége nem ül ki arcára, mintha mi sem történt volna mosolyodik el a furcsán, de számára szó se róla, kedvezõen alakuló dolgok ellenére. Hiába, sokáig fog tartani, mre ismét megszokja ezt a környezetet. Természetesen nincs ellenére a csók, hogy is volna, ám eleinte mégis felettéb zavarja, hogy ebben a helyzetben nem tudja bezárni szobájának ajtaját. Aztán az átkaroló gyengéd kezek persze megteszik hatásukat, lassan teljesen hatása alá vonja az ölében ülõ lány, átkarolja hát és viszonozza a csókot egyik kezével átölelve õt, míg másikkal megszabadul az oldalát ékítõ, és jelen helyzetben igencsak zavaró Slan-kardtól, az ágy fal felõli szélére dobja azt maga mögé, még ha azt is érzi, mintha saját karjától vált volna meg az imént. A fegyver rövidebb párja egyelõre még oldalán marad, akad még bõven, mit le kell hámoznia magáról, ám azok is csak késõbb kerülnek sorra, most kezeit lefoglalják a lány érintésére sarkalló vágyak. Kétkedõ gondolatai is lassan teljesen a háttérbe szorulnak, pedig figyelmét azért nem kerülte el pár, számára veszélyesnek tûnõ részlet.*
~Túlságosan is vonzó ez a rámenõs teremtés, és vékony, kecses. Ha egy lenne a helyi dolgos csürhe közül, valószínûleg jobban meg kellett volna edzõdjön a munkában, és az bizony nyomot hagy a külsõn is, bár vannak kivételek. Megaztán hogy nem szúrta ki magának még egyetlen ember sem akinek megvan hozzá a rangja, de ahhoz azért nem túl elismert, hogy ne kezdhessen egy ilyen lánnyal? Na mindegy, ezen még bõven ráérek rágódni...~