*Ako igen csak meglepõdik, amikor az ork egy pillanat alatt ismét a hónaalá fogja és magával cipeli a katapultra. Repülnek és repülnek, majd egyszer csak a ketrecben találja magukat. Egy kicsit meglepõdik mily gyorsan is ment mindez. Éppen gondolkodóba esne, hogy hogyan is iktassa ki ezt a nagydarab büdös dögöt, ugyanis erre nem gondolt elõre. Viszont azt, látja, hogy az ork épp a goblinnak esik neki...*
<Épp jó számomra . Míg ez a büdi azzal a kis gennyvával van elfoglalva éppen elegendõ idõm lesz arra, hogy minél több nyulat befaljak. Hihihihihihi>
* Éppen hozzá is fogna, amikor is észreveszi a varázslófélét a ketrec túloldalán, amint éppen bûvös igég hagyják el a száját*
- Na ebbõl nem esel! Háh ilyet én is tudni kéremszíppen... - * azzal õ elkiált egy szót . E szó mélyen a torkábul buggyan elõ, hirtelen ... A varázsló csak annyit vesz észre, hogy nem hallja még a saját szavait sem. Egyáltalán semmit sem hall, mintha megsüketült volna. Így mivel minden hang környezetében blokkolva van, a varázslatát sem tudja befejezni . *
- Ezt nekid, most jól megkaptad! Most varázsolj ha tudsz te csiricsálé! - * és ezzel a mondatával befejezettnek véli a dolgokat és tovább falja a nyulakat.*