Abaszisz: Ifin városa

[Quiasse Limenel Umassyras]

<... Hmmm. Egy arelpap. Sõt. Lehet, hogy kettõ is. A másik egy nõ. Sok cuccuk van. Talán van náluk pár értékesebb dolog is. Ide visszajövünk még egyik este. ...>
- Én nem szeretnék a terhére lenni. Nem azért mondtam.
*Kicsit illetõdötten néz a férfira és próbál megállni a lábán, de láthatóan koncentrálnia kell, hogy sikerüljön. Láthatóan közel lehet mégegy ájuláshoz. Körbenéz tekintetét végigsiklatva Trisha ruháin is.*
- Meg látom, hogy a kedvesével lakik itt. Nem szeretném, ha betoppanna és félreértene valamit. Nem szeretnék kellemetlenséget okozni.

[Schinter]

(Shanil Argus)


-Ne aggódj.Nem fogja félre érteni.Sõt inkább örülni fog majd,hogy egy rosszabb állapotban levõ személynek segitettem
...
Inkább mond mit szeretnél enni?


<Remélem tényleg nem érti félre Trisha >

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Kedvesen mosolyog egy bágyadtat a férfira aztán mielõtt összeesne lehuppan megint az ágyra.*
- Három nap koplalás után teljesen mindegy. Bármit szívesen fogadok. Akár kenyeret és vizet is.
*Megtámaszkodik a kezeivel az ágyon, de látszik, hogy nagyon kimerült. Tartja magát egy darabig, aztán eldõl az ágyon. Szemeit még nyitva tartja, de már azokat is nehezen. Még kiprésel magából egy mosolyt, aztán a szemei is lecsukódnak és abban a pozícióban nyomban elalszik a puha kényelmes ágyban. Lábai még a földön vannak, kezei szétdobva és halkan szuszogva szendereg.*
<... Na remélem megsajnált. Kényelmes ez az ágy. És az ingyen kaja sem lenne rossz. Remélem, hogy a nõje nem vág ki az elsõ percben. Jóképû pasi. Kár, hogy foglalt. Alkalmas lenne rá. De majd meglátjuk. ...>

[Schinter]

(Shanil Argus)


-Rendben.MAradj itt,addig beszélek a fogadóssal,hogy hozzon fel egy kis ételt.

Mosolyog egyet a láynra majd elindul lefelé a fogadóshoz....

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Megvárja, míg a férfi lemegy a fogadóshoz ételért, aztán mikor biztonságosnak ítéli, gyorsan felpattan és átnézi a férfi és a nõ holmijait. Gyakorlottan és óvatosan dolgozik. Mindent úgy hagy, ahogyan volt. Mikor egy rövidkardot talál felcsillannak a szemei. Megérzi, hogy a fegyver mágikus tulajdonsággal bír, bár nem tudja, hogy mi ez a tulajdonság pontosan. Ezt is alaposan és pontosan rakja vissza a helyére. A többi holmi annyira nem érdekli. Visszafekszik az ágyra az elõzõ pózban és elgondolkodik, hogy mikor is jöjjön vissza a kardért. Hamar legyõzi izgatottságát és el is alszik, most a valóságban is.*

[Schinter]

(Shanil Argus)


LEmegy a fogadóshoz kenyeret és száritott húst kér egy kis borral majd visszamegy a szobába.Látja,hogy a lány elaludt már igy halkan leteszi a tálcát az asztalra.Kicsit összecsomagolja a holmijait majd a lány mellé ül és balkezével megfogja a lány arcát.

-Ébredj.Hoztam egy kis ennivalót.Egyél egy kicsit utána aludj tovább.

[Quiasse Limenel Umassyras]

*Felébred a férfi keltegetésére, majd meglátva az ételt, mohón nekiesik. Mikor végez vele, lenyeli az utolsó falatokat és a férfira néz hálás szemekkel.*
- Köszönöm szépen. Amúgy Salinának hívnak.
*Közben visszafekszik az ágyra és megint kezdenek lecsukódni a szemei. Még megvárja, hogy a férfi is bemutatkozzon, aztán megint beleájul az ágyba.*

[Schinter]

(Shanil Argus)


Elcsodálkozik,hogy az egyszerû kenyeret és száritott húst is milyen jóizûen eszi a lány...
<Tényleg éhes lehet szegény...Akkor mit fog mondani ha a fogadós felhozza a rendes kaját mert ez csak viccnek szántam >

-Hivj Shanilnak.

Az utolsó pillanatban elmodnja a lánynak még:

-Tényleg nagyon éhes vagy pedig a legjobb fogást csak msot késziti a fogadós.na mind1 aludj jól majd felkeltelek.

<Hát most nem tom Trisha után menni.Na de sebaj segitettem egy bajba jutottan...Ez már biztos,hogy egy jó cselekedett volt >

Odasétál az ablakhoz és azon keresztül figyeli a környéket.

[Quiasse Limenel Umassyras]

<... Szóval lesz rendes kaja is. Igeeen. Még a végén kiderül hogy nem csak dögös, de még jószívû is ez a Shanil. Shanil. Vajon honnan jöhetett. Milyen név ez a Shanil? Hmmm. Arel pap. Õk is hasonló életet élnek, mint én. Sok kaland, sok kincs, sok pénz. Csak az õ fajtájuk is olyan hamar elveri mint én. Azért érdemes lenne jobban megismerni õket. De ezt már csak késõbb. Itt a puha ágy, és várni fog még étel. Alszom ameddig hagynak. ...>

[Flamme O'Styg]

Flamm a szokásosnál is fáradtabban ébred. Az informátorok keresése, lekérdezése, segítése és miegymás kivette az erejét. Visszagondol a mögötte hagyott idõre. Már szinte maga sem tudja, hogy mennyi ideje járja Ynev világát. Talán 44éves lehet, bár mivel fél-elf ez kb egy 20-25 éves ember férfit takarna. CSupán hegyes fülei és azok a sokatmondó, mandulavágású szemei árulják el származását. Haja fekete, kissé hosszú. Ritkán egyengeti fésûvel, ezért az arca egy kisgyerek ártatlan ábrázatát másolja le szinte 100%osan. Azonban az évek során, és fõleg az Ordanban töltött évek során megtanulta fegyelmezni "gyerekes" hajlamait. Az ottani "suli" kemény. A REND mindenben meglátszik. Az ottani emberek modora, felszerelései, lakásai. Minden!
Õ maga egy különös kivétel volt a pumuklis fejével és a szétszórtságával. Maga sem tudja, mi kéztethette õket, hogy felvegyék a rend szolgálói közé. Érdekes módon végig segítették, támogatták az ottani mesterek Flammot. A hozzá hasonló ifjonc hívõket már az elsõ kanyarban kirúgdossák. Õt nem. Vajon miért?
Okkal, okvetlenül a kardjaira vetül a pillantása. Igen, õk azok akik végig segítették, akik megmentették a teljes szénnéégéstõl ott a templomban két évvel ezelõtt. Ó igen! A barátai! Shanil, Thrisa, Joe. Vajon velük most mi lehet? Hova vezette õket a Kobra? Ritkán jutnak eszébe a barátai, valahogy a keresés miatt hozzászokott már a magányhoz. Mindenesetre, új nap virradt. Dologra!
Elõször gyorsan megmosdik, megpróbálja a hajába belemélyezteni a fésût, de mivel fájdalmakkal jár, inkább elhanyagolja. Mint szinte minden nap, mióta hosszú a sörénye. Elõkerül a fekete, könnyedt anyagból készült bõrnadrág, a barna utazócsizma, a zöld ing és az elhanyagolhatatlan hosszú bõrkabát. Mióta az eszét tudja így, vagy hasonlóképpen öltözködik. Ha netalántán összetalálkozna egy régi ismerõssel, azonnal felismerné. Nem sokat változott, csupán az elméje erõsödött meg. Ugyanaz a hóbortos, bohóc, mindígvidám, kis félelf marad.
Lefele a lépcsõn megütközik egy szólgálólánnyal aki éppen egy többfogásos reggelit szállít felfele. Rákacsint, a lány visszakacsint. Így van ez már egy ideje. Mikor az ivóba ér nem túlságosan figyeli meg az embereket. Egybõl a pulthoz áll. Ha valaki nem pont akkor néz a lépcsõ aljába mikor kilép rajta, észre sem veszi.

-Légy Üdvöz ma reggel Fogadós Uram! Hogyan telt az estéje? Töltsön nekem légyszives egy pohár bort és az asztalomhoz egy kiadós reggelit!

A pultos leadja a rendelést és kérdõn néz rá.

-A bort megvárom!

Nevet fel és megpördül a tengején. Hátát a pultnak vetve kezdi el kémlelni a társaságot. Nincsenek sokan, de annál érdekesebb figurák...

[Joe Lyon]

( Joe Lyon )

* Ifin városába érkezvén Joe az elsõ jobbnak minõsülõ fogadót keresi fel. Járása még mindig kissé imbolygó a két év tengerjárás végett. Sokat a tapasztalt, sokat megélt, de elég volt. Újra a szárazföld biztos talaját szeretné taposni. A fogadó pultjánál állapodik meg. Leteszi maga mellé hátizsákját, melyre ráhelyezi pajzsát, amin egy stilizált madár motívum látható. Ázott félhosszú barna haját comb vastag karjai segítségével hátra simítja, melyek barna bõr kabátja takarásában is jól kivehetõek. Hatalmas mellkasa és vékony csípõjén látszik, hogy az elmúlt két év hajózással töltött ideje kemény munkával párosult .Hátára keresztben régi barátja, egy szépen megmunkált csatabárd van felerõsítve, jobb combját, pedig egy rövid markolatú hajító bárd ékesíti, egy szíjra felfûzve. Napcserzette bõre jól illik barna szemeihez, mellyel épp a csapost figyeli. Lazára szabott bõr nadrágot és egy vastag talpú bakancsot visel. Miután kért egy kupa vöröset, illetve megbeszélte a csapossal, hogy éjszakára is megszállna, a pultra könyökölve figyeli az ivóba betévedõ és távozó helybelieket. Figyelme egy ismerõs alakon akad meg, aki épp beszél a fogadóssal, majd egy asztalnál helyet foglalva enni kezd.* < Istennõm! Hisz ez Shanil! Milyen kicsi a világ! Trisha, Lestos, Radogin, Flamm, Arakan és Minu. Minu, még mindig fáj, ha rád gondolok! Shanil meg olyan másnak tûnik! Valami furcsát érzek, de nem tudom mi az?! Bár mindenki sokat változhatott az elmult két évben.> * Egy kicsit elmélázik még a rá törõ emlékeken, de mire felocsúdik és azon kezd töprengni, hogy odalép rég nem látott harcos társához, érkezik a fogadóba egymás után a két nõ. Az ámulatba ejtõ szépség és a vértes nõ láttán minden eddigi gondolat kiszalad az agyából és minden érzékével a két jövevényre összpontosít. Teljesen leblokkol, mikor a szépség aléltan esik össze, még ideje sincs felocsúdni, mikor Shanil közbelép és felviteti az emeletre az ájult tüneményt.* < Pfuuu… Nem vagyok én már ehhez hozzászokva! Egy év a tengeren, meg az utolsó hajóút négy hónapja alatt teljesen elszoktam ezektõl a váratlan helyzetektõl. Na majd remélem lesz még alkalmam találkozni Shanillal ittlétem alatt.>* Felhörpinti borát, majd reggelit rendel egy üres asztal mellé teszi holmiját és helyet foglal.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, fogadók negyede, A réz sellõ fogadó
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, reggel
Résztvevõk: Kildar Cossagor [Meridian]
_____________________________________________________________


* Sok idõ telt el az elsõ feladat óta. Mindig a szokásos: adva van egy cél, és legjobb tudás szerint, minél hatékonyabban, kevesebb energia ráfordításával eleget kell tenni a megbízó kérésének. Ha egy másik ember életét kell elvenni? Ám legyen. Meg kell védeni? Ám legyen. Eddig mindig meg volt valahogy. Élet és halál összefonódik a hasonló szakmákban... igen furcsa, hogy a sors így összehozta Kildart azzal az alakkal, aki azóta is csak a Mesternek emleget. Akkor még élt a fickó.. ki tudja, talán másképp alakul az ifjó Kildar sotsa, ha nem jelenik meg Õ az életében. De annak már több éve, nincs ideje, sem nem tartja érdemesnek a témát arra, hogy ezzel zaklassa magát. Azonban... a legútolsó alkalommal... módja nyílt rá, hogy elgondolkozzék egyen, s máson. Otlokir sarjainak hatalma hiába kevés, mégsem érdemes velük ujjat húzni. Persze, a politika olyan mint a sakkjátszma: ha egy gyalog egy nagyobb terv útjában van, akár a saját színû játékos is feláldozhatja... és ezt pontosan ráillik a jelen helyzetre. vadászból üldözött lett: Ifinbe kellett menekülni, nehogy a kopók rá találjanak... és itt keresték fel. Nem volt könnyû rá találni, de mindigis õk voltak a város urai. Még ha a toroni viharnak keresztelt valami át is zúdult a területen, akkor is nyíltan ki lehet mondani: ez az õ területük. Mindenkirõl tudják, aki a városba lép, hogy kicsoda, honnan jön és merre tart. Listát vezetnek minden külhoniról, és ha segítõ kéz kell.. teremtenek alkalmat, hogy zsarolással itt tartják. Furcsa ajánlattal keresték fel Kildart... egyezség, ha úgy tetszik. Egy nagyobb valami van készülõben, de még nem tudni mi. Abba még õk se avatták be. Egyszerûen a küldönc és az összekötõ szerepét varrták rá... ismerve õket, nem is meglepõ. Még egy listát is adtak.. minden szóba jövõ külhonival, aki elvégezheti a munkát. Mindenkirõl tudják, miért van itt. Tudják. És ez hátborzongató. ha a kiszemelt valaki nem egyezik bele... akkor jön a zsarolás. Kildar a hatékonyság híve. nem tetszik az efféle alantas megoldás... stílustalan. Sebaj, most van jobb dolga is, hogy mások helyett agyaljon ezen. Már kiválasztott pár embert... kötük van egy gladiátor is. Hm.. hasznos lehet. Jó lesz golyófogónak... persze a finomabb munkánál nélkülözni kell... és egy hajós. Haznát lehet vennni... papok is vannak köztük... hmm... Antoh birodalmában teljességgel mindegy, hogy kinek a papjai. Mellékes dolog, itt úgyse arra lesz szükség... elég szerény a felhozatal. Úgy néz ki Anto terce miatt eléggé megcsappant a mindig oly hossszú lista... sebaj. Nézzük csak tovább... egy bárd! Hm... tökéletes. Ilanori farkasok? Még a zsarolás dolog is elintézve... és ahogyan látom... itt van egy sogronita is. Már hónapok óta kérdezõsködik... szerencséje van... a zsarolás itt is elintézhetõ. Könynen meg lehet vádolni orgazdasággal, elvégre bizonyítékok vannak arra, hogy alvilági körökben mozgott... a tengerészre rá lehet fgni, hogy kalózkodott, a papokat pedig egyszerûen vallási okokkal. Könnyû menetnek ígérkezik. De most elõbb nem arra van szükség... vegyük csak fel a Quorhel Maastar-i imázst. A finom nemesúr mindig bevállik hasonló feladatok esetén... most is ideális lesz. Azt kérték, hogy egy nap múlva, éjközépkor össze kell gyüjteni a gárdát a Kikötõnegyedben. Addigra ilyen körülmények mellett lazán teljesíthetõ... Kildar fejében efféle gondolatok kergetõznek, amikor a sellõbe ér. Elõtte, a tömegbõl egy utcafiú, kerek kalácsképel vigyorog rá.*
- Elintéztük, hogy a dzsad szépség a fogadóba menjen... a többiek maguktól idetaláltak. Ma igazán szerencsés sire... sok szerencsét elõre is.
* Az utcagyerek azzal fel is szívódik a tömegben. Kildar magabiztosan baktat a fogadóba. Azonnal felméri a terepet. A gladiátor nõ olyan feltûnõ, hogy egybõl tudja hogy õ az. A matróz az asztaloknál... és nicsak... a sogronita most baktat lefelé. A bárd és a papok sehol... hm, mindegy, biztosan a szobájukban. Jöjjön elõbb a dzsad lány. Kildar magában megvitatja a dolgot, igyekszik a legmagabiztosabban, és legprecízebben eljátszani a szerepét. ebben õ a nyerõ, senki fia se fedezheti fel az álarc mögött rejlõ valakit. Ha mégis, bizonyára szakmabeli...*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, fogadók negyede, A réz sellõ fogadó
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, reggel
Résztvevõk: Flamme O'styg [Flamme O'styg], Joe Lyon [Joe Lyon]
_____________________________________________________________

* Flamm amikor kedélyesen leadja a fogadást, csak a bús fogadós zsörtölõdését hallja.*
- Már jó 30 éve vezetem ezt a fogadót, és sohase tudtam megszokni, hogy ebben a pár hónapban így megcsappanjanak a vendégek... Antohra mondom vége lehetne már ennek... örülök, hogy legalább te, Flamm fiam itt maradsz velünk... de ha így folytatódik...
* Flamm már nem hallgatja tovább, mert hátra is fordul. A fogadós zsörtölõdve legyint, majd folytatja a reggelik készítését. A félelf csak ekkor veszi észre: dehisz az a férfi ott az asztalnál... dehisz az Joe! Sogronra mit kereshet ez itt? Érdekes lehet hallani, mi történt vele az utóbbi idõben.. ki is mondta? A tudás hatalom... veszélyes ugyan, ám ennyitõl még nem ropan meg az ember * //... azaz a félelf ...//
Joe tekintete is hamarosan Flammra siklik. Egybõl felismeri a régi barátot. Shanil és Flamm egy helyen?? Arel! Antoh! Mégis mi ez? A sors fanyar fontora ez is, vagy valami szerencsétlen véletlen? Mostmár azonban nincs kibúvó: Flamm kiszúrta Joet. És eléggé furcsa lenne, ha a két hajdani barát nem üdvözölné egymást tisztességesen, ahogyan azt illik.... mindkét fél ezekkel a gondolatokkal viaskidik jelenleg...*

[Meridian]

(Quorhel Maastar)

*Amikor a is suhanc megjelenik elõtte, már meg sem lepõdik. Eddigi, Ifinben töltött hónapjai alatt rádöbbent, hogy itt semmi sem szabad, hogy váratlanul érintse az embert. Ez egy olyan város, ahol a meglepetés hordozhat halált, de hordozhat megújulást is. Õ mindezt nagyon jól tudja. Kicsit már zavarja -persze nem a munkában-, hogy minden lépésérõl tudnak, de hát majd eljön a váltás, amikor már nem is itt lesz...az sem biztos, hogy Yneven...
Rákacsint a kisfiúra, de nem szól egy szót sem. Még egyszer utoljára körbenéz az utcán, minden egyes apró jelet figyelembe véve. Majd egy hirtelen, magabiztos megindulással a fogadó ivórészében terem. Körbepillant villámgyorsan, majd, miután nyugtázta, hogy a keresett alakok közül már most jópárral elkezdheti letárgyalni az ügyet, magában elmosolyodva a fogadó pultjához lép. A kocsmároshoz fordul:
-Valami jó bort kérek, fogadós uram!

*Mikor a kezében van a borral teli kupa, odalép a gladiátornõhöz:

-Üdvözlöm, hölgyem! A nevem Quorhel Maastar. Nos, tudja, az Istenek olyan képességgel áldottak meg, hogy könyen észreveszem azokat az embereket, akiken segíteni tudok. Na de minek szaporítsam tovább a szót? Jöjjön, üljünk le ide. Tegezhetem? Egy ilyen fiatal hölgyt nem szeretek magázni. *Magabiztos, széles mosoly ül az arcán, szeme ragyog, szemmel láthatóan jókedve van. Kezével mutatja a nõnek, hogy üljön le vele az asztalhoz. Ott folytatja:

-Parancsol valami innivalót, esetleg valami ételt, hölgyem? Meghívom, rendeljen nyugodtan. Nos, mint mondtam, segíteni szeretnék magán. Tudja, az Önhöz hasonló, csinos, fiatal, külhoni hölgyek nagyon ritkán akarnak Ifinben letelepedni, legtöbbször valamiféle lehetõséget, munkát keresnek. Szabad megkérdeznem: Ön is éppen ezért van itt?

//Ha bármit rendel a nõ, akkor int a kocsmárosnak, hogy vegye fel a rendelést, és így szól:
-A hölgy fogyasztását az én számlámhoz írja.//

*Amíg várja a hölgy válaszát, nem veszi le az arcáról a szemét. Nem tekint körbe, de nem bambul a nõre, hogy ne sértse meg...hiszen a kudarc lehetõsége ki van zárva...

//Kinézet: Jóképû(16), fiatal nemesi úrnak látszik. Fehér, díszített galllérú inget, barna nadrágot és lovaglócsizmát, fölötte bíborral szegett, égkék köpenyt hord. Derekán díszes bõröv, egy hosszúkarddal, kezén fehér vívókesztyû. Vállig érõ, szõke haja, és mélykék szemei vannak. 185 centi körül van, nem súlyos, de kidolgozott izmai miatt nem is pihekönnyû, kb 79-80 kg lehet. //

[Schinter]

(Shanil Argus)


Kis idõmulva odaül az ágyra majd a lány feje alá teszi a kezét és teljsen öléhajol,de megtart egy kis távolságot.

-Ébredj Salina.Megjött a rendes reggeli

Az asztalon egy több fogásos reggelit lehet látni.Egy kis dzsem,friss fehér kenyér egy kis vajjal és sajttal és némi gyümölccsel és természetesen egy pohárka tejjel.