Tiadlan-Lighan és környéke

[Schinter]

(Shanil Argus)


Minu szavaira.

-ne haragudj csak nem akartam,hogy még rosszabbul érezd magad,hogy egy ilyen történés után még veszekszünk is...

Mikor elviharzik Minu
<Óóóó Flam ezt jól megcsináltad...hogy a*****>

-Kösz Flam,hogy szereztél vacsorát.Majd ha a táborba mész szólj Joe-nak az itt történtekről...Ja és vigyáz az őzre...Ne hogy megedjék azt is az orkok mint a lovainkat.

Majd Minu után megy..még halkan motyog magában:
-csak mocskos obsorok voltak...

Nem megy nagyon közel Minuhoz.hagyja,hogy egyedül legyen,de nem tudja teljesen egyedül hagyni nehogy az orkok ismét meglepjék szegéynt...Biztos abban,hogy Minu tudja,hogy követi hiszen érzékei sokkalta kifonomultabbak mint az övé...És a sikitozása is

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

*Berobog a táborba, és leül oda ahol kevés ork van. Hamar lenyugszik. Kicsit elege van, hogy mostanában minden körülötte forog, és ő minden alkalommal megszív valamit. Ezután az kezdi el zavarni, hogy Shanil távolról figyeli.*
<... Mi vagyok én? Kisgyerek, akire mindig figyelni kell? Elegem van. ...>
*Feláll, odamegy Shanilhoz és lekapja. Olyan szenvedélyesen csókolja, hogy még maga is meglepődik. Utána a földre löki a férfit, és kihasználva annak meglepődöttségét és extázisát, befut az erdőbe.*
<... Na ezzel el lesz egy darabig. Egyedül akarok lenni. ...>
*Jól bemegy a fák közé és keres magának egy jó nagy bokrot. Körülnéz és ha nem látja senki, eltűnik benne. Hasrafekszik, kezeire támasztja a fejét és elábrándozik.*

[Schinter]

(Shanil Argus)



nem lepődik meg mikr Minu felé tart.Tudja,hogy a lány valószinűleg kiszurta már.Annál jobban meglepődk mikor szájon csókolja és utána elfut.

<Ez most azt jelenti,hogy menjek utána?vagy mást?>

Jó ideig elgondolkodik ezen és azon kapja magát,hogy lent fekszik a fölödn nézi az eget és Minu sehol...Nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel.

<Most kérdezzem meg?De az olyan hülyén hangzik,hogy hé Minu megyünk a bokorba vagy mi?>

Végül eszánja magát és elindul abba az irányba,amerre Minu ment...

[Flamme O'Styg]

Flamm már enyhén szólva kijárta a lábát... Egy nyamvat őzkölyköt semmit nem tudott elejteni. Ekkor pillant meg az egyik félreeső bokorban valami hatalmas állatot. Minden bizonnyal egy hatalmas hímszarvas az. Jól látja... Kardját csapásra emeli és lesújt. Szerencsére Minut hamarabb észrevette mint a vérfoltot ami utána lett volna. CSodálkozó arca pillantja meg a fekvő lány.
-Minu... Te.. Mit keresel itt? Nem a táborban kéne lenned a barátoddal?
<Istenem de szép látvány... JKomolyan néha belegondolom mi lenne, ha Shanil nem lenne... Dehát nincs is itt...>
-Tényleg bocsánatot szeretnék kérni a tónál tartott viselkedésem után. Elég rosz állapotban lehetsz, nem kellet volna még idegesítenem is téged...
Mélyen a lány szemébe néz és csak reméli hogy nem jön erre Shanil...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Tiadlan, Gro hegység lába
Időpont: este
Résztvevők: Schinter, Drel, Quiasse Limenel Umassyras, Flamme O'Styg, Joe Lyon
_____________________________________________________________

*Az atya mindezalatt visszatér a kis baltájához, és egy kisebb kőrist keres. hamar talál is egyet, majd az egyik castagabbb ágából jókora darabot hasít le. El kezdi kifaragni a sírfát. gyantát is vesz az egyik közeli cseresznyefáról, azzal tapasztja össze a darabjait. - Persze egy különleges növényi nedvet is használ hozzá. Mikor készen van, visszatér az orkokhoz, akik feldúlva ordítoznak valamin. Mikor megjön az atya, Graug rámutat, és kiállt valamit. Joe, és néhány rk pattan elő, és hozzászegezik orkul:*
- Megöltétek a fivéreink! Ezért meg kéne hallnotok! Béke volt, de ti megszegtétek! Bhaer-Shaddagra esküszünk, hogy a vért vérrel toroljuk meg !
*Az atya mindezekre:*
-nem tudom mit vartyogok a mocskos nyelveteken, de ha a forrásnál történtekről van szó, akkor csak annyit mondok: Dögöljetek meg mindahányan! Mond meg nekik Joe, Minut meg akarták rontani a mocskos férgek! nem hagyhattam szó nélkül, levágtam mindkettőt. És a még egyszer hasonló merényletet látok a csapatom többi tagja ellen, megküzdök még egyszer azzal ott! De erejem teljében!
*Azzal Graugra mutat. Pattanásig feszül a hangulat, vélhetőleg csak joe töri meg. A pap azonban halkan odaveti.*
-Azért jötem vissza, hogy segítséget kérjek a sírok kiásására. Mond meg ezeknek itt, hogy kész van már minden, csak ebben kell segédkezniük. Törvényeik szerint joggal cselekedtem. Ezt is mond meg nekik.
*A pap azzal hátat fordít -dühös mormongás, Graug elképedése-, és a forrás felé kezd el lépkedni. *
<... Még a korcsoknak áll fejjebb! hm... inkább köszönnék meg, hogy attól a két tetűtől megszabadítottam őket...majdnem megszabadítottak az egyik harcosomtól! Még egy ilyen, és nagyon begurulok !

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

*Fekszik a bokorban és elmereng. Csak akkor veszi észre, hogy jön valaki, amikor az már a bokor közelében van. Meglapul, de észreveszi, hogy ő a célpont. Szíve a torkában zakatol. Megint a táborban hagyta a tőrét. Átkozni kezdi magát.*
<... Vajon Arel hányszor húz még ki a bajból? Olyan szerencsétlen vagyok. ...>
*Elkezdi keresni a menekülési útvonalakat.*
<... Legalább most van rajtam ruha. ...>
*Összeszedi magát, háromig számol, és megiramodik. Látja a lesújtó kardot, ami éppen elvágta volna az útját. A kard látványától megtorpan az ugrása közben és a födre zuttyan. Még szerencse, hogy Flamm visszafogta magát.*
- Nagyvadra mész?
*Fel le jár a mellkasa az izgalomtól. Rendesen kapkodja a levegőt.*
- Elegem volt, hogy Shanil engem figyelt. Amúgy nem a barátom. Még. Igazából magam sem tudom, hogy mit akarok. Jó volt, hogy odafigyelt rám, meg hogy törődött a lelkemmel, de nem tudom, hogy szerelmes vagyok e belé. Kicsit össze vagyok zavarodva. Kedvelem őt. Egyenlőre ennyi. A tegnapit elkapkodtuk.

- Semmi gond. Nem haragszom rád. Sőt! Nem tudom mi lett volna, ha nem vagy ott. Mindannyiotokat szeretlek. Az elmúlt időben csak ti voltatok nekem. Nem akarom, hogy veszekedés legyen közöttünk. Még azt a hülye papot is kezdem megkedvelni.
*Hátul összekulcsolt kézzel, mint egy kislány, odalép Flammhoz és arconcsókolja.*
- Köszönöm, hogy megmentettél.
*Rámosolyog, majd körülnéz, hogy Flamm hozott e valami kajának valót.*

[Flamme O'Styg]

<Talán... Talán mégis van még esélyem? Ki tudja... Talán? Hát.. Próbálkozni azt lehet... Szép lány... Kedves is... Ráadásul még nem is jár Shanillal csak lefeküdtek egyszer... Elf lány... Együtt élhetnénk elég sokáig... Most még ráadásul meg is puszilt...Vajon melyik jön be neki jobban? A szerény visszahúzódó fiúcska, aki nagyon szerelmes, vagy a gyors, szenvedélyes macsó? Shanil inkább az első, tehát énnekem a másikat célszerű választani. Hajrá Flamm>

-Tudod Minu... Már régen figyellek titeket Shanillal és... Hogyismondjam... Nah szóval izé... Azt akartam mondani, hogy hogyha Shanil és Én... Nem... Ha Shanil nem lenne te talán mégis... Nem ez így rossz... Miért ne lenne Shanil... Shanil mellett Én?...
A fenébe tetszesz nekem! Tudom, hogy Shanillal eléggé összebarátkoztatok, de előbb mondtad, hogy még nem mondtál neki semmit! Szerintem, mivel ő egy ember és ráadásul nem is az a hős fajta... Bocs nem akarom Shanil-t lealázni, de nem bízok benne. Mi van ha rátoktörne valaki itt az erdő közepén? Szerintem nem ő lenne aki véd, hanem te. Ez egy férfi-nő kapcsolatban nem normális! Bár eléggé kétlem, hogyha szereted őt ennyi nem fog tőle elszakítani, de ha netán meggondolnád azért magad tudd hogy rám számíthatsz... Mindíg!

Szavait az elején még a meggondolatlanság, tapasztalatlanság, és főleg az izgalom kiséri, de a végére egészen belejön és végre magát tudja adni. Azt, aminek mindíg látták barátai. A barátságos, meggyőző, magabiztos fél-elfet, aki a barátaiért mindenre képes...

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

*Ledöbben Flamm monológján. Még az álla is majdnem leesik. Mikor feldolgozza a férfi mondandóját, elgondolkozik. Odalép Flammhoz megfogja a kezeit és lehuppan a földre úgy hogy szemben üljön a férfival.*

- Azt hiszem beszélgetnünk kell.
*Mélyen a szemébe néz, sóhajt egy nagyot és belekezd.*
- Tudod, eddig legtöbbet úgy gondoltam rátok, mint a családomra. Az utóbbi időben ti voltatok mindig mellettem, és az életemet is akármikor rátok bíznám. De nem szabad elfelejtenem, hogy ti férfiak vagytok én meg nő. Eddig nem tudtam, hogy ilyen érzelmeket táplálsz irántam. Én is túl muja voltam, hogy kezdeményezzek, és te sem közeledtél. Te is tetszel nekem. A csapatban bennünk van a legtöbb közös. Shaniltól meg nem szabad elvárni olyat, mint magadtól. Ő nem harcos. Lehet, hogy néha kicsit furcsa, és más erkölcsök szerint él, de attól még jó ember. Ezért is bocsátottam emg neki olyan hamar. A közelmúltban szinte berobbant az életembe, és a lelkiállapotomat ki is használta. De ez neki természetes. Meg akart szerezni és meg is szerzett. Azt hiszem ismersz. Eléggé naiv vagyok, és Shanil elvarázsolt a kedvességével és a gyengédségével. Persze lehet, hogy komolyan is gondolja, de nekem pár kedves szó nem elég. Most már egy kicsit bánom, hogy lefeküdtem vele. Persze élveztem, és nagyon jó volt vele, de olyanokat mondtam neki, amit tiszta fejjel nem biztos, hogy megtettem volna. Nem szeretném bántani és nem szeretném feleslegesen bátorítani sem. Aztán a végén lehet, hogy tényleg beleszeretek, de most még azt se tudom, hogy mit akarok. Tebenned mindig tetszett a nyugalmad. Mindig megnyugtattál ha kellett. És a közeledben mindig biztonságban éreztem magam. Jóképű vagy, és néha nehéz volt a közeledben lenni úgy, hogy nem tudtam elmondani, hogy mit érzek irántad. Végül is nő vagyok és nekem is vannak igényeim. És nem csak a testiekről beszélek. Tudom, hogy tőled mindig megértést kapnék és tiszteletet. És ez nekem nagyon fontos. Ne tudd meg mit érzek, amikor magam előtt látlak titeket. Nekem is szükségem van rá, hogy legyen valakim. Eléggé társas lény vagyok. De nem tudok dönteni. Tudom, hogy mindkettőtök az első szavamra boldoggá tenne. Ezért is olyan nehéz. Lelkiismeretfurdalásom van, hogy kihasznállak benneteket.
Szóval csak annyit kérek, hogy adj nekem időt, és addig is légy mellettem.

*Mondandója után feltérdel, odahajol Flammhoz és gyengéden szájoncsókolja.*

[Schinter]

(Shanil Argus)


Nem igazán találja Minut igy csak kószál az erdőben és keresgél...Az avar hangja messzire elhaltszik és csak reméli,hogy Minu rendkivüli éles hallásával meghallja és integet felé...Néha mintha ezt is látná a fák közt...gyorsan megrázza a fejét és rájön,hogy csupá képzelödött..Ekkor nagy levegőt vesz és folytatja a keresgélést...

[Flamme O'Styg]

A lány cselekedetére a vad kieseik a kezéből és a csókra visszacsókol, de csak úgy, hogy az nem legyen túl nyomulós. A lányt kissé átöleli és magához vonja. Közel hajol annak szép arcához és úgy mondja neki:

-Tiszteletben tartom azt, amit mondtál. Nem leszek olyan tolakodó, dúrva és rámenős mint Shanil. Tudom, hogy úgy fogsz dönteni amit a szíved súg neked és biztos vagyok benne, hogy jól fogsz dönteni. Mégha nem is engem választol.

Ekkor elereszti a lányt, Felkapja a földről a vacsorájukat és megindul a tábor felé. Pár lépés után viszont meg kell állnia, hisz a lány nem követi.

-Jössz? Örülnék neki ha segítenél megfőzni ezt a vadat! Mintha mondtál volna olyasmit még régen, hogy szeretsz főzni. Nah gyere!

Ha a lány követi őket vissza a faluba akkor még a Shanillal való találkozás előtt, esetleg a főzőcskézés közben a fülébe súgja a lánynak:

-Csak azt mondtam, hogy tetszel nekem. Járnék veled, de még nem szeretlek, legalábbis még nem olyan szinten mint Shanil. Most még könnyen el tudlak felejteni, ha netán Shanil-t választod. Viszont ne várj sokat mert úgyérzem, még néhány közös beszélgetés, együttlét és belédszeretek rendesen. Persze mindörökre a barátom leszel...

Amennyiben nem jön utána a lány ezeket a szavakat, még a búcsú előtt mondja neki...

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

*Mikor felkelnek a földről, Minu magöleli Flammot. Olyan jó forrón magáhozszorítja.*

*Kicsit kétségbeesetten néz Flammra amikor az visszafordul hozzá.*
- Tudod milyen régen nem főztem? Ha jóízűt akartok enni ma, akkor ne bízzátok rám. De amiben tudok segítek. Mikor beéri a félelfet belekarol és visszasétálnak a táborba.

*Flamm megjegyzésére elmosolyodik.*
- És ezért is szeretlek. Mindig őszinte vagy. Ami a szíveden az a szádon.

*Miután visszaértek a táborba, először megkérdezi Flammot, hogy főzni vagy sütni akar.*

[Flamme O'Styg]

-Azt hiszem sütve jobb lesz. Nincs túl sok kedvem főzni. Van valami speckós recepted? Vagy csak simán hhúzzuk rá egy karóra és süssük meg? Azt hiszem maradt még némi fűszer a csomagomba. Só, bors és paprika biztosan...

Odanyúl a táskájáért és kivesz belőle 3 üvegcsét amibe fehér-barna és vörös por van. Odasétál az özhöz és elkezdi kiszedni a belsőségeit. Hiába utálja a főzésnek ezt a részét, de nem bízhatja az orkokra, mert félős, hogy megeszik az egészet. Shanil sehol, a pap temet, egy nőnek meg nem való. Csizmájából elővesz egy kisebb vadászkést és azzal végzi el a precíz feladatot. Nem szeretn,éhogy Minu végignézze így gyorsan kiad neki valami feladatot:

-Légyszi vágj fel néhány hagymát! Meg szalonnát! Ha minden igaz találsz a zsákom oldalzsbébe belőlük párat! Vigyázz mert rejtett!

Aztán már vissza is fordul gusztustalan munkájához. Karóba húzza az állatot és két Y alakú fa közé függeszti. Oldalát megtűzdeli A Minu által felvágott dolgokkal és meg is fűszerezi.

-Nem is rosz...

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

- Jól van. SÜtni jobban tudok. Ahhoz nem kell akkora szakértelem.
*Mielőtt a férfi elkezdi kibelezni az állatot, Minu odamegy és letérdel mellé. Ráteszi a kezét, és elmormol egy elf szertartást, amiben bocsánatot kér az állattól, és biztosítja, hogy következő életében többre lesz hivatott. Utána megkeresi a hagymát és a szalonnát, és heves könnyezés közben felvagdossa azokat. Segít felállítani a nyárstartót, és hoz fát is a tűzhöz. Mikor kész van minden, átadja a terepet Flammnak, és leül a tűz mellé. Szemeiben csillognak az egymással játszó lángnyelvek, és megmutatják, hogy a lány elmerült a gondolatai között. Aztán tekintete átvándorol a félelfre, és mosolyogva figyeli, hogy az hogyan forgatja a húst. Belegondol, hogy milyen régóta együtt lehetne vele. És biztos benne, hogy boldog lenne a férfi mellett. Nagy csodálattal figyeli minden mozdulatát amíg el nem készül a vacsora, vagy meg nem zavarják.*

[Flamme O'Styg]

Folyamatosan forgatja az ételt hosszasan nézi a lányt ahogy az elmerül a tűz csodás lángjában. A szemeiben úgy égnek mint a nap az égen. CSodás látványt nyújt. Mikor Minu felnéz rá összemosolyognak. Ki kéne használnia ezt az alaklmat, amíg nincs itt Shanil, utána úgyis az övé lesz a lány. Kissé megingott benne a bizalom, miszerint az elf esetleg őt választja. Túlságosan is nagy előnye van Shanilnak. Dehát végülis ezt tudta elejétől fogva. Mikor kész, felvágja az ételt és az első harapást Minu-nak hagyja meg. Próbál valami szárazhúsfélét kivágni az őzből. Azt nem lehet elrontani...


-Nah milyen? Ehető? Ha nem lesz jó, a maradék szalcsit kell majd megennünk...

[Joe Lyon]

*Megérkeznek Tiadlan földjére, ahol óvatosan egy farönkre helyezi a lányt. A Minutól kapott puszi kissé meglepi*
- Nem tesz semmit. Szerintem mindenki így cselekedett volna, ha a szükség megkívánja.

* Ezután rápillant Shanilra. Látja rajta a elfojtott dühöt. <Na megnyugtatom már a ficsurt, hogy nem kettyintettem meg a szíve hölgyét futás közben. He, he gondolja, majd Shanil felé indul. Mielött elhaladna mellette félválról odaveti:*

- Ne félj „barátom” nem köpök a levesedbe! * Majd folytatja az útját a paphoz, kivel megbeszéli a temetés helyszínét. Ezután halott társaihoz megy, ahol „ előkészíti” őket a temetésre. Nagy igyekezetében arra lesz figyelmes, hogy a pap és Shanil a patak irányába kezd loholni. Nem is figyel rájuk. Csak akkor értesül az incidensről, mikor Minuval és Flamm-el együtt visszaérnek a táborba. Az atya elmondja a történteket és azt kívánja, hogy tolmácsolja szavait Graugnak. Joe Graughoz és a többi orkhoz lép akik ép halott társaik megbosszulásán morfondíroznak:*

- Harcosok! Én úgy tudom, hogy vezéretek, a „Nagy Graug” azt ígérte nekem és az emberfajzatoknak, hogy nem esik bántódásuk. Ezt a két testvér megszegte! Ellen szegült a törzsfőnök parancsának! Az emberfajzat jogosan védte meg a szukáját! Ha valakinek ellenvetése van ezzel és ellen áll Graug parancsainak * Ezzel Graug felé fordul* annak az ősi törvény jogán, persze ha a törzsfő engedi számomra. Megvédem a törzsfő becsületét!
- Ha nincs ellenvetés, szerintem ti a küldetéseteket befejeztétek és visszatérhettek a szállásterületre. *Ezután odalép Graughoz és megköszön neki mindent, amit érte tett és elköszön tőle.*

( Persze, ha akad ki kiálljon vele akkor az elköszönés, csak az esetleges győzelem után történik meg.)