Sempyerről általánosan

[Drevar Cales]

Sempyer hercegség. A hatalmat a hercegi családból kikerült uralkodó, s jobbján Sempyer várkapitánya gyakorolja.

Hivatalos nyelve a pyarroni, de falai közt értik az erv, shadoni és nomád szót is.

Lakossága pyarroninak vallja magát, ám vére mostanra keveredett nomáddal, s shadonival is.

A sempyeriek az egyszerű, kényelmes, könnyen felölthető ruhákat kedvelik. Nem elhanyagolható szempont, hogy rá lehessen húzni a láncingre, fölé lehessen venni a mellvértet. Színük leggyakrabban a fekete – ami meglehetős visszatetszést kelt az államközösség más népeinek szemében. A kard – de legalább egy döbbenetesen hosszú tőr – hozzátartozik az általános megjelenéshez. A nők a kebleket kiemelő, mélyen kivágott felsőruházatot és szűk, testhez tapadó nadrágot viselnek; a hideg beköszöntével földet érő prémpalástot terítenek a vállukra.

Árak:Az alapvető élelmiszerek olcsók, a fényűzési cikkek méregdrágák – és általában a kutyának sem kellenek. Fegyverek, s egyéb háborús kellékek a legjobban kelendők, számtalan kereskedőnek biztosítva ezzel megélhetést.

Sempyerben lovagok, harcosok képzése - s nem hivatalosan tolvajoké – folyik.
Itt található a méltán híres Praedarmon lobogói harcosiskola, mely egész Dél-Yneven ismert, s elismert.

A közbiztonságmegfelelő; a várban szigorú törvények és sok katona található, ám a földalatti járatok kusza labirintusa mindig is remek búvóhelyet kínált az alvilági klánoknak. A váron túli sztyeppén mindig lehet számítani nomád rajtaütésekre, s újabban kóborló zsoldosok rablótámadására is.

Az országban a pyarroni vallás selmovita irányzata dominál. Különösen Arel, Darton és Kyel kultusza dívik, de újabban feltűnt Uwelé is.

A Sempyeri etikett az, mit egyébként a harcosok követnek.
Szavak helyett a tettek beszélnek, s a becsület mindennél előrébb való.
Ha valaki párbajra hív egy helyit, megvédheti a becsületét ily módon, ám a párbajban elesettet továbbra is áldozatnak tekinti a törvény, s ennek megfelelően ítél; ezért ezek a párbajok általában első vérig zajlanak.
Kedvelt párbajozási forma még az ivóverseny is, hol inkább a férfiasság mutatkozik meg a becsület helyett.
Ilyenkor a vesztes fél fizeti a párbaj eszközét - vagyis a temérdek sört.
Mivel ez egy olyan ország, hol a harcos lelkek uralkodnak, általánosan elterjedt a tegeződés. Más formát nem ismervén még a herceggel, s a várnaggyal is ilyenképp váltanak szót, de mindenképp tisztelettel!