Fáradt Vándor

[Drevar Cales]

Helyszín: Fáradt Vándor, Vár-erőd
Időpont: este felé
Játékos: Anapol, Lorin O Krell, Shaidar Haran, Iymer

)Iymer)
A fogadóba lépve Sempyeri katonákat, polgárokat és kereskedőket látsz, bár úgy tűnik, hogy a nagyja már készülődik elhagyni a fogadót. A pultnál ülőkön megakad a szemed.
Egy városőrrel beszélgetnek külhoniak - ez a ruhájukból világosan látszik.
A városőr bort iszogat, s láthatóan már ismeri őket.
//Személyleírást kérnék majd a többiek számára//

(Torrane, Valdin, Koi)
A fogadó ajtaja immár sokadszorra is kinyílik, s két Sempyeri lép be rajta.

[Shaidar Haran]

/Torrane/

<hát pedig a nomádokra nem ez a jellemző, hogy csak úgy eltűnnek...>
-Hát igen, a nomádokról nem éppen azt hallottam olyan eltűnős fajták. Szerintem valamire készülnek, mert az, hogy elmentek volna, az elég hihetetlen nekem. Már csak azért is mert elég régóta itt élnek és kifejezettem az ő életmódjukhoz való ez a táj a sok füves pusztával. Lehet, hogy eddig vihar előtti csend volt és most ezek az események a viharhoz vezetnek? Bár egy ostoba goblinnak nem szabad hinni, pláne ha veszélybe kerül még azt is letagadná, hogy goblin... De azért érdemes jobban oda figyelni a dolgokra. Jobb félni mint megijedni...
Az ajtó felé nézek, hogy lássam hogy ki, vagy kik tértek be

[Lorin O Krell]

Valdin

- Az valóban nem jó előjel ha a nomádok egyik pillanatról a másikra eltüntek... igaza lehet a barátomnak valószínűleg készülnek valamire.
Érdékes szerzet ez az Ezüstróka. Menyi a fejére kitűzött vérdíjj?- huncut magabiztos mosoly.
- Persze nem áhítom magam és nem vagyok egy nagyon jó nyomozó de talán...
<<... ha már úgy is az alvilágba készülünk...>>
- Úgyhallotam errefelé a népesség egész nagy része Nomád... biztos hogy mindegyikőjük eltünt? Mert Erionban nagyot néznének az emberek ha egyszercsak teljesen kiürülne a Szuke negyed. Biztos hogy egyetlen Nomád sem maradt itt?

[Vyan Anapol]

Anapol (Sekai Koi)

-Nos úgy látom ma már a szabóhoz nem jutunk el. Tehát a mai kis körséta az alvilágban meghiúsulni látszik. Szerény véleményem szerint halasszuk holnapra estére ezt a dolgot, de azért holnap reggel meglátogathatjuk azt a goblint is. Én úgy gondolom, hogy mind ezek után ellátogatok majd abba a kis falucskába, amely nem fizetett adót. És persze a nomádokat sem hagyom ki. Annak az ügynek is utána akarok járni. Hűűű Nastar istenem! Amikor a Dorcha ide küldött azt hittem hogy csak egy jól megérdemelt nyaralást kapok. Erre meg pont most kell kiderülnie, hogy Sempyerben furcsa idők járnak.- mondja el tervét a töbieknek jó kedélyűen, az utolsó mondatot csak úgy magának jegzi meg.

[Iymer]

Iymer deNoam

- No, kedves öcsém, akkor mi most indulnánk is, látom, rendkívül sürgős a dolog!

Azzal füttyentek az embereimnek, lóra kapunk, és irány a Fáradt Vándor.

* Személyleírás:
A fogadóba egy magas, erőteljes testalkatú, hosszú, fekete, göndör hajú, rendben borotvált ifjú lép be. Látszik, hogy van mit a tejbe aprítania, de azért a végtelenségig nincs eleresztve anyagilag: páncélja nem teljesvért, csak sodrony, de a jobbik fajtából. Sisakja nincs komolyabban díszítve, de fém, orrvédővel. A ruhája is jobb anyagból készült, de látszik, hogy nem először veszi fel. A mozgásáról átjön, hogy fáradt már, hosszú napja volt. Oldalán egy hosszúkard. A köpenye hátulján címer van: zöld alapon vörös farkas, mellső lábában kard. Aki ismerős a sempyeri címertanban, az tudja, hogy a deNoamok keleti ágához tartozó személlyel van dolga. De ez mintha az ifjú tudatához eljutott volna, mert lekapja a köpenyét és gyorsan a bal karjára tekeri.
Mögötte egy idős, láthatóan őszülő, erőteljes testalkatú szintén magas férfi lép be. Az ő fegyvere szintén egy kard. A ruházata hasonló az ifjúéhoz, de még inkább viseltes. Van valük még két csatlós is. Ők hárman, amikor meglátták uruk tettét, szintén levették a címeres köpenyüket, és szintén feltekerték.

Hátrafordulok az egyik emberemhez: - Belizan! Hozz valami jobbfajta bort, meg harapnivalót, legalább pár pogácsát; nehogy a bor a fejünkbe szálljon.
Azzal leülünk egy szabad asztalhoz, vagy egy asztal szabad részéhez. Szétnézek a helyiségben, kifélék, mifélék járnak ide. Feltűnik a két idegen a városőrrel, de csak azért, mert valaki idegen, még nem fog tudni mondjuk engem békává változtatni. Erre a gondolatra borsózni kezd a hátam, kissé megrázom magam.
Az idegeneken vagy a furcsa ruházokon elmélázok, illetve keresem a botját.
- Nos, Valdo? Szerinted?

[Drevar Cales]

Helyszín: Fáradt Vándor, Vár-erőd
Időpont: este felé
Játékos: Anapol, Lorin O Krell, Shaidar Haran, Iymer

(Valdin, Koi, Torrane)
Amikor a négy idegen belép a fogadóba, a városőr is az ajtó felé tekint, s végigméri az érkezetteket. A címer láttán felpattan, s valami bocsánatkérést mormolva elindul feléjük, a legutóbbi kérdéseket válasz nélkül hagyva.
A fogadós már elhagyta helyét, s helyére egy fiatal lány került, ki épp két katonanőnek tölt ki italt mosolyogva, s az egyikük a boruk árának dupláját adja a lánynak. A lány köszönetképpen fejet hajt, s továbbál.
A négy betérő közül az egyik a pulthoz igyekezett, karjára csavarva a köpenye.
- Jó estét a kis hölgynek. Négy kupa borra, meg némi élelmet kérnék.
A lány máris dolga után néz, s addig a katona - mert fegyverzete alapján nem kétséges, hogy az - a pultnál marad.
A városőr a többi betérőhöz megy, majd rövid tisztelgés után beszélgetésbe kezd velük.
A lány közben két megrakott tálcával tér vissza, rajta sajt, alma, kenyér, egy kancsó bor, valamint négy kupa.

(Iymer)
A pultnál ülők végigmérnek titeket, de nem ellenségesen, inkább mintha elemeznének titeket.
Látva, hogy uruk mit tesz a többiek is levetik köpenyüket, s az alkarjukra csavarják.
Belizan a dolgára siet, s ti leültök egy asztalhoz. Még el se helyezkedtetek kényelmesen, mikor is a városőr elindul felétek.
Valdo rövidre fogja a mondandóját, nehogy a városőr elkapjon valamit a beszélgetésből: - szerintem nincs itt olyan, akit keresünk, de talán a fogadós többet tud.
Odaérve az asztalotokhoz a városőr tiszteleg előtted, majd biccent a többiek felé.
- Jó estét Uram! Ne haragudj, hogy zavarlak, de láttam, a DeNoam házhoz tartozol, vagy tévednék?

[Iymer]

Iymer deNoam

<Hogy a ló rugja meg, későn vettem le a köpenyt, csak megismertek. Remélem, nem lesz belőle baja Geldot-nak.>
Kényelmesen elhelyezkedem a széken, leveszem a sisakot, az asztalra teszem. Ültömben nyujtózkodok egyet. Ülés közen a bal kezemet a combomon tartom. Változatlanul ülve a katona felé fordulok:
- Igen, oda tartozom. De most ez... hmmm... nem fontos; hogy úgy mondjam. Ha továbbra is akar beszélni velem, üljön le oda - mutatok a szabad székre.
Wahravik felé fordulok:
- Hozz egy széket Belizannak.
Mivel Valdo szerint sem ismertünk egyetlen olyan idegenre sem, akit keresünk, így akkor most egyelőre a fogadó vendégei nem érdekelnek. Belizan, remélem, mielőbb megérkezik. Várom, mit akar a katona: még mindig ültömben a széke felé fordulok.

[Lorin O Krell]

Valdin

-Nocsak, még egy karaván érkezett? Ahogy nézem ma nem valószínű hogy, bármit is tenni fogunk estig. Márpedig a hold és a csilagok még váratnak magukra egy keveset...remek.
<<Dögunalom! És ráadásul ez a megmagyarézhatatlan tenni vágyás... ez az ami fűtené útjukon a kalandozókat? Vagy az a toroni karcos?Ehh... már énekelni sincs kedvem. Várjunk még egy kicsit htha történik valami érdekes...>>
A gondolatok arcára is kiülnek. Könyöére támaszkodva az asztalra borul és unott képpel szemléli a bent lévőket.

[Shaidar Haran]

/Torrane/

<úgy látom, hogy több információt nem fogunk már kapni...>
-Hát elég forgalmas egy város az biztos. S ahogy elnézem fontos ember lehet...
Valdin arcát látva:<hát én is unom ezt az egy helyben toporgást... Sogronra, szinte alig várom, hogy kiderítsem miért öltek meg egy nőt fényes nappal, mikor éjszaka kevésbé feltűnőbb lenne. Ez a szó is érdekel, pláne ha nincs ilyen könyv a rendnek! Akkor be kell szereznem, hogy gyarapítsam a rend könyvtárást és azzal a tudásunkat is!> Hosszasan elmélázik, majd körbe néz a helyiségben hátha van egy tűz forrás a közelben, de aztán meg gondolja magát.
<még nem hinném, hogy tudna bármit is mondani apám erről a szóról, hisz nagy a könyvtár és késő is van.. talán holnap, de addigra már én is közelebb leszek a másik ügyben legalábbis remélem...>

//OFF: sorry kicsit lassan válaszoltam, az utóbbi két napokban de eléggé mozgalmas volt az életem... Szó szerint! Legalább 500km-ert vonatoztam... //

[Drevar Cales]

Helyszín: Fáradt Vándor, Vár-erőd
Időpont: este felé
Játékos: Anapol, Lorin O Krell, Shaidar Haran, Iymer

(Koi, Valdin, Torrane)
A fogadós lánya végignéz rajtatok, majd mosolyogva odalép.
- Kérlek titeket urak, segíthetek valamivel ezen a rossz kedélyen? - a lány körülbelül tizenöt-tizenhat éves, de kora ellenére jól végzi a feladatát. Arcára nézve az ember feledi a rosszakat.
- Talán valami esti kikapcsolódás segít majd rajtatok. Ha gondoljátok nézzetek el a parkba, gyönyörű ilyenkor a holdfényben, bár személy szerint jobban szeretem, mikor a kék hold fényében úsznak a fák.

(Iymer)
- Köszönöm - mondja jókedvűen a városőr, s helyet foglal, miközben Wahravik szék után néz. - Kérem ne vedd tolakodásnak, hogy ennyire érdeklődök. A nevem Balthos, a helyi őrség járőre vagyok.
Aggasztó hírek terjengenek arról a faluról, mely nem tett eleget a havi aófizetési kötelezettségnek. Jól tudom, hogy ez igen rosszat jelent, s érdeklődnék, hogy a családod tudott e meg már valamit ezzel kapcsolatban. Csontrágó jóslatai baljósak, s úgy tűnik, nem csak ostoba fecsegés az, amit az a goblin állít.
Kérlek Uram tájékoztass, ha tudsz valamit.
Belizán eközben látható érdeklődéssel nézi az idegeneket, miközben az ételre vár. Hamarosan meg is kapja, s ő elindul az asztalotokhoz

[Iymer]

<Nem vagyok én itt ismerős, de ez az alak valóban városőrnek néz ki. Csak nem lesz baj, ha elmondok ezt-azt.>

Nézem az alakot, elmélázva, majd úgy döntök, válaszolok neki.
- No, Balthos; nem biztos, hogy kettőnk közül te tudsz kevesebbet. Igen, a családom itteni ága már tud pár dolgot arról, hogy gond van a faluval, de inkább csak sejti miféle gond is lehet az. Erről a ... Csontrágóról? ... szóval ennek a baljóslatú jövendöléseiről is hallottam, de csak ennyit, konkrétan semmit.
- Talán valami nomád betöréstől tart a kuzinom, de én magam nem nagyon hiszek benne. El is mondtam neki, miért, de kitart az álláspontja mellett; mindenesetre én itt idegen vagyok, Ő ismeri jobban az itteni híreket, viszonyokat...
- Meg emlegetett valami varázsos embereket meg könyveklet is, de ahhoz én már végképp nem értek.

[Vyan Anapol]

Anapol (Sekai Koi)

Kérek egy teát a kiszolgáló személyzettől, aztán csendesen elmerengve magam előtt, üldögélek.

<A zsongást leszámítva, elég nyugalmas ez az este. Hu ha ma már nem megyünk sehova akkor megint le kell majd feküdnöm. Nem mintha félnék, sőt most már igazán kíváncsi voagyok mi is tröténhet valójában. Miért is vannak ezek a látomások, álmok, képek a fejemben. Talán valami készülődik. Rendben van Koi rendben van. Összegezzük az eddig hallotakat. Van egy koszos kis goblin amit nem tudok h mi lehet valójában de majd holnap valószínű megtudom. Aztán van egy falu ami nem adózik, meg ezek az álmok. Hm... lehet hogy lekellene ezeket jegyezem. Itt tartózkodásom ideje alatt esetleg hasznosak lehetnek. De mit beszélgetek enyit magamban????? Nem vagyok én bolond vagy ilyesmi.>

Gondolataimból, a kocsmárosnő/né zökkent ki.

-Hm... Ez egy jó ötletnek hangzik. Otthon sokszor néztem a holdat, kertünkben. Én azt hiszem meg is látogatom. Esetleg csatlakoznátok hozzám? Ha van kedvetek persze csak akkor. Egyébként merre találom a parkot?- kérdezi tisztelettudóan mint asztaltársait mint a a hölgyet.

[Shaidar Haran]

/Torrane/


A kocsmárosnőre nézve elmosolyodik
<csinos egy kis teremtés...>
-Egy kis esti séta lehet jót tenne köszönöm az ötletet.
Koi kérdésére válaszolva:
-Én benne vagyok legalább egy kicsit felfrissülünk és közben terepszemlét tarthatunk az éjjeli kaland előtt...

[Lorin O Krell]

Valdin

Kicsit szúrósan néz a lányra.
<<... amenyiben nem tudod megforgatni az idő kerekét, amit a látszat ellenére sem nézek ki belőlled kedvesem nem nagyon!>>
Társai mondandóján és a lány szavain kicsit elmereng.
<<...hold, és a csillagok. Szeretem a csillagokat. Tulajdonképpen nem is beszél olyan nagy ostobaságot ez a lány...>> vonásai megenyhülnek rá is mosolyog a lányra.
<<Igaza van! Miért emésztem itt magam? Haifa is mindig mondta... ne emésszem magam, nem válthatom meg a világot. Mellesleg nem tehetek rólla, bár tehettem volna elle.... Elég!Nem érdekel! Most már véget vetek ennek a melankóliának!>>
- Köszönöm tanácsod...valóban szépek este a csillagok s a holdak egyaránt. A természet pedig annyira sosem állt távol tőllem. Ahogy nézem tőlled sem!-mutat át a lány vállai fölött, majd mielőtt oda fordulhatna jobját átnyújtja a lány válla felett közel a füléhez és elóhúz egy rozsát.
//Illuzíó 4 MP//
aztána lánynak nyújtja de mielőtt átadná, egy mozdulattal galambot formáz belőlle ami aztán elrepül - és persze el is tűnik.
egy hálás mosolyt még megereszt a lány felé aztán feláll fogja cuccait és társaira tekint kérdőn.
- Na mi van akkor nem jösztök?...
Ha azok beleegyeznek akkor elindul a kijárat majd a park irányába.

[Shaidar Haran]

/Torrane/

Valdin mutatványán jót szórakozik
-Ügyes trükk volt! Őszintén megdicséri, de kicsit aggódik <remélem nem vont ránk a kelleténél több figyelmet, de lehet nem is ez zavar...>
A többiekkel elindulok a kijárat felé és útközben biccentek a katonának aki hozta a híreket nekünk.