Gianag
Városok és utak
Gianag földjén kevés város emelkedik. Három nagyobb városán kívül a többi fallal kerített település csupán kis bányászkolónia, lakóik száma általában nem több két-háromezer főnél.
Mivel a hercegséget történelme során ritkán érték külső támadások, Gianagban viszonylag kevés komoly erődítmény épült. A törpék által emelt várak legalább olyan tekintélyt parancsolóak, mint ereni párjaik, ám számuk csekély. A várak többsége a nemesség kezén van, kisebb – stratégiai fontosságú – hányada fölött a herceg gyakorol ellenőrzést.
„Ami leginkább hiányzik most a váraknak, az egy kis háború. A béke tönkreteszi őket – az uraik legjobb esetben is csak annyit költenek rájuk, hogy egy nyirkos őszi reggel ne omoljon a nyakukba a gyilokjáró. Közben meg a világ halad, változik, Toron maholnap renegát kahrei mesterek szörnyeteg ostromgépeivel meg tűzokádó ’szuke csatakígyókkal fogja lövetni a falakat. Ezek a várak nem fogják bírni – és ha bírnák se férne el bennük a vidék népe. Ezer éve még nem laktak itt ennyien!
Szóval mondom, egy kiadós ostrom alatt kiderülne, hol gyengék már a falak, hol morzsolta szét őket legjobban az idő. És a harcok végén újra lehet kezdeni az építkezést, a falak megerősítését, a bővítést mondjuk, egy alsóvárral, az alagutak ásását; s akkor beforrnak a tornyok sebei, a falak újra erőtől lüktetnek majd.
...Hogy azok csak halott kövek?
Ostobaság. Gianag erődjeit törpék emelték – és azok a várak élnek. Én tudom.”
Raghór Dramthong, törpe építőmester
A falvak jelentős része a szabadvárosokhoz hasonlóan önrendelkezési jogot kapott, belső ügyeiket önállóan intézik. A települések hálózata meglehetősen ritkás; néhol akár napokig utazhatunk anélkül, hogy egyetlen tanyabokorra akadnánk. Ám a legzordabb hegyek között is találunk emberlakta kunyhókat és faházakat – a gianagiak közül sokan élik a pásztorok és prémvadászok magányos életét.
Gianag egyetlen fontosabb kereskedelmi útja a korábban már említett Mithrill Út. Ezt és a három nagyvárost összekötő forgalmasabb utakat leszámítva jobbára csak a végeláthatatlan erdőkön átvezető csapásokról beszélhetünk, amelyek az első hó lehulltával hónapokra járhatatlanná válnak. Ilyenkor sí- és szántalpakra kap mindenki, akinek sürgős elintéznivalója támad.
Sinug Kul
Sinog Kul a Mithrill Út egyik kiemelkedő fontosságú állomása; innen indulnak útjukra Haonwell és Eren felé a Tarini-hegységben bányászott nemesfém-szállítmányok.
A város kopár sziklák és hatalmas fenyvesek között fekszik. Komoly folyó nincs a környékén, csak egy vízesések során alábukó patak fut el falai alatt, hogy negyven mérfölddel odébb a Selvába ömöljön. Aváros különös képet mutat hiszen jelentős része a föld alatt helyezkedik el.
A város egy külországi utazónak vagy kalandornak átláthatatlan labirintus, folyosók, óriási csarnokok, szűk sikátorok és zsúfolt házak szövevénye aho a legváratlanabb pillanatokban bukkanhat fel aa város egy díszes épületének erkélyén a szabad ég alatt, hogy szabadon elgyönörködhessen a megzabolázott vízesések és a rengeteg büszke fa látványában. Az is megeshet persze, hogy szakadatlanul mászik egy véget nem érő lépcsőn, és még mindig valahol a lomhán lélegző városóriás mélyén húzódó kőfalak között bolyong.
A törpék hagyományos erődítései Tarin mélyvárosainak biztonságát hozták el Gianagba. Kiváló példa erre Sinog Kul. Nem csak a három főkaput őrzik a legjobb alabárdosok, de örökké éber csapdák védik a caarnok és a kazamatarendszert is. A kürtőket és aknákat fondorlatos útvesztők védenek várva a tisztességtelen behatolókat. A törpék nyelvén donnak hívják az ilyen alattomos labirintusokat, ahol az éhenhalásig bolyonghat a betolakodó.
A városba bejutni is épp elég gond észrevétlenül hisz az őrök figyelmét nem kerülheti el semmi, de ha úgy akarják az út kifelé is éppoly nehéz lehet.
Erre alapozták elképzelésüket a Szövetség vezetői amikor úgí döntöttek hogy Sinug Kulba építik fel a szervezet legnagyobb börtönét. Az irdatlan folyosó és zárkaegyüttest mélyen a város legalsó szintje alá vájták törpe mérnökök segítségével. Csupán egy ki és bejárata van, egy majd negyed mérföld hosszú akna, mely nyílegíenesen szakad a fénytelen sötétségbe, s csak egyetlen felvonó működik benne, amit törpe készítésű csörlők mozgatnak. A foglyokra a törpék és a Szövetség harcosai egyaránt vigyáznak, bár azokon a részeken ahol teljesen a sötétség uralkodik csak törpék teljesítenek szolgálatot.
Nem csak a bűnözők és politikai foglyok őrzését bízták a városra a tömlöcrendszeren kívül még sok olyan épület akad Sinog Kulban, mely a hely védettsége miatt került épp ide. A szövetség legnagyobb térkép gyűjteményét egy jól védett felszíni toronyban őrzik, ahol másolatot tartanak minden ismert földrészről. Számos páratlan ritkaság is akad a gyűjteményben.
A város közepén emelkedő hercegi palota- 600 láb magassal van a város fölött- rejti észak egyik legnagyobb könyvtárát. A hideg Termek néven ismert szürke épületegyüttes valóban olyan ritkaságokkal rendelkezik melyek a történelem során nem egy távoli hatalom kiváncsiságát felkeltette. Természetesen ide sem egyszerű bejutni. Külön őrsége van nem csak a hercegi palotának de magának a könyvtárnak is. Ha valaki megszerzi a jogot arra hogy belépjen a könyvtárba sok mindenre választ kaphat a könyvtár komor falai között.
A zord négyszögletes tornyok városa alatt rejtőzik egy olyan iskola melynek létezéséről még a Szövetségen belül sem sokan tudnak. Egy hatalmas, földalatti tó partján építették azt a borongós épület együttest mely a gianagi vízvarázslók rendjét óvja. A növendékeket részint Doranból küldik az ottani mesterek, részint az észak járatlan útjain vándorló magányos tanítók vezetik őket Sinug Kulba. A varázslók eme speciákis "fajtájának" kevés követője akad- számuk 500 és 1000 között mozog- és noha az iskola ura saját magának, Gianag hercegének mindenben engedelmeskednek.
Genningen
Az égerfáról (gennia) elnevezett település Gianag délkeleti részében, a Selva völgyében épült a dombvidék és a síkság találkozásánál. Igazi kereskedőváros, lakóinak nagy részét betelepült haonwelliek adják. A kereskedőcsaládok gazdagságának köszönhetően a város még Sinog Kulnál is pompásabb képet fest. Ez a haonwelliek fényűző hajlamát is mutatja, amely teljesen idegen új hazájuk szemléletétől. A város falai sem annyira védelmi célokat szolgálnak – nyomába sem érnek a fővárosénak –, inkább a lakók jómódját és tekintélyét jelképezik.
A legtöbb átutazóban kellemes emlékeket hagy Genningen, ahol a gianagi hercegek is szívesen időznek. A zord teleket Sinog Kul helyett inkább itteni palotájukban töltik, így aztán nem egy fontos politikai döntés, nevezetes törvény születésének volt helyszíne ez a város. A település forgalma más tekintetben is vetekszik a fővároséval: áthalad rajta a Mithrill Út, és itt hajtják át Raveen felé a híres hegyi marhacsordákat.
Harting
Gianag rangban és népességben egyaránt harmadik városa a hűvös északon, a Garrad folyó partján fekszik. A védett fekvésű városka nyolcezer lakójának majd harmada törpe, akik általában a környező aranybányákban dolgoznak. Szokásaikhoz híven a lakóépületek jelentős része a föld alatt található. Alsó szintjüket rejtett átjárók útvesztője köti össze, így a városlakóknak télidőben ki sem kell lépniük a kinti hidegbe, ha meg akarják látogatni szomszédaikat. Harting kívül esik minden fontos kereskedelmi útvonalon, történelme során ritkán jutott ellenség a falai alá, és akkor sem sikerült bevennie. Talán éppen ez az elzártság – és a hegyek aranykincse – ösztönözte arra az uralkodókat, hogy ide telepítsék a hercegi pénzverdét.