Gianagról általában: Miért úr mindenki Gianagban?

[Vyan Lefydd]

Gianag

Gianag, az Észak történetében oly jelentős szerepet játszó kisterületű állam, Haonwellhez és Erenhez hasonlóan egy harcos erv dinasztiának köszönheti létét.
Gianagról az Északi Szövetség egyik alpító tagjáról számtalan legenda és híresztelés látott napvilágot. Gianag némiképp másként fejlődött, mint testvérei, s ennek egyik okaként egy Ynev sszempontjából is fontos eseményt szoktak megemlíteni: a Pyarron szerinti 1200-as évek derekán a hercegség fővárosában fogadták a nemrég partot ért beriqueli törpék prémbundás követeit. Az akkori vezetők nem követtek el súlyos hibát azzal, hogy az újonnan érkezett nép csoportot -ami egyépként egy új faj megjelenését is jelentette Yneven- hagyták letelepedni. Hozzájárultak, hogy a törpék létrehozzák saját országukat a Traidlan-hegység magas hegyeiben.
Beilleszkedésüket jól példázza hogy letelepedésük után nem sokkal csatlakoztak az Északi Hármak és Erigow kezdeményezésére létrejött szövetséghez.
Jelenlétükből Gianag húzta a legtöbb hasznot. A törpékkel feltartott híresen jó viszony hatása a hercegségen belül szinte mindenütt látható. Nemcsak a hercegi testőrség törpe tagjai és az építészet beriqueli stílus jegyei utalnak erre de a varin nyelv elterjedtsége, s a különböző szokásokban, a mondavilágban mutatkozó hasonlóságok is- az ilyen és ehhez hasonló vonásokat napestig sorolhatnánk.
A törpékkel való jó kapcsolatnak sehol annyi bizonyítékát nem találni, mint a főváros, Sinug kul utcáin. Az épületek stílus jegyei mind mind a törpékkel való jó kapcsolatot tükrözik. Ez annál is inkább érdekes mivel Sinog Kul város tervezését és epítését teljes egészében a törpékre bízták.

A hagyomány szerint: "Sinog Kul oszlopai az idők végezetén rogyhatnak meg, hisz isteneknek tetsző érzelem -az igaz barátság- támogatja őket."

Aer Gianegan ase erro! – Gianagban mindenki úr!
erv szállóige

A kicsinyke hercegség mondása: "Gianagban mindenki úr!" kétszeresen is igaz. Egyfelől mert a városokon kívül élő nemtelenek szabadon rendelkezhetnek saját földjeik felett, még ha azokon nem is termény hanem tűlevelű erdő zöldel, másfelől, mert még a legszegényebb gianagi is hírhedten büszke és udvarias.
Ennek az egyáltalán nem rejtett "magabiztosságnak" alkotmányos alapja is van. Ugyanis az egyik nagybecsű uralkodó Sigerel herceg 1257-ben adta ki a Genningeni Kapitulárét. Ezzel törvényesen biztosítva a magán és a személyi szabadság jogok törvényben lefektett védelmét.

Ezen törvénykezések egyik pontja pl: az a rabszolga aki átlépi Gianag határát automatikusan felszabadítattik.