JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé
Időpont: déltől délutánig
*A falusaik pillantásától kísérve egykettőre összepakoltok és nyeregbe szálltok. Senki sem int vissza amikor távoztok a kút mellől.
A falut elhagyva folytatjátok az utatokat azon az úton, amin eddig is haladtatok. Hamarosan egy elég sűrű aljnövényzettel megáldott lombhullató erdőbe érkeztek, ráadásul a domborzat is kissé nehezebbé válik. Egyre több az erős kaptató és a meredek lejtő, de a lovaitok jól bírják.
Órákat haladtok, de csak nem akartok kiérni az erdőből. Ráadásul elég vastag és fekete felhők érkeznek a táj fölé, és az eső is nekiáll cseperegni. Egyre jobban jön az ”égi áldás”, hamar átázik a ruhátok, a vérted is nyirkos lesz, még szerencse, hogy nemrég lett átkenve.
Már-már azon kezdesz gondolkodni, hogy valami menedék után nézz, amikor az egyik dombtetőről egy épületet pillantasz meg a fák között. Közeledve azt is látod, hogy ez egy vízimalom. A mellette csordogáló patak alig folyik, így a lapátkerék is alig forog. Nincs túl jó állapotban és úgy tűnik, hogy nem is él itt senki. Az épület maga elég nagy és szinte teljes egészében fából készült.
Ranti láthatóan megörül az épületnek, főleg miután hatalmasat dördül az ég. Mivel nem túl jó lovas, igencsak megszenved a lova kordában tartásával, aki egyre idegesebb lesz minden egyes dördüléstől.*