Olbarise, a halott város

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, Olbarise városa
Időpont: éjszaka és reggel


*Zárható helységet nem találsz, így az udvarra viszed a hullákat.
Megnézed Rulyt, aki kicsit ideges ugyan a vérszag miatt, de a nyugtató szó és néhány simogatás után gyorsan megnyugszik.
Rövid készülődés és egy ima után lefekszel aludni.
Álmod nem valami nyugodt, az éjszaka folyamán többször felébredsz néhány pillanatra, de mindannyiszor gyorsan vissza is alszol.
Legalább öt-hat órát alszol, amikor a reggeli fény ébreszt fel igazán. Az éjjel kiömlött vér már egészen megalvadt a szobában, a tűz pedig már régen kialudt.*

[Garmacor]

Ramqa Rokorro

//off ruháztuk kendőik alapján kik a fegyveresek tudom hova tenni őket? bocsi de enélkül gázos ebben a szituban reagot írni

[Garmacor]

Ramqa Rokorro

Üdvözletem. Csak inni szeretnék mivel ahogy látom ez az egyetlen működő kút a városban.
Ramqa Rokorro vagyok. Önökben kit tisztelhetek?

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Röviden kinyújtóztatom tagjaimat, majd a reggeli imámat megejtem.
Ha maradt még némi víz iszom egy keveset - a mosdással jelenleg nem törődöm, kell a víz még, mert ha nem tudok szerezni bajban leszek.
Reggelizek egy kicsit, majd enyhe búskomorsággal neki látok kötelességemnek.
Elhordani a városon kívülre a hullákat egyedül képtelen lennék, Rulyra sem tudnám felrakni őket, így maradt az, hogy eltemetem, vagy elégetem a testeket. Attól függ, hogy mit találok célszerűbbnek a körülményekhez képest: ha van hely és találok ásószerűséget, akkor inkább temetek mélyre két külön sírba. Az egyikbe a két gorvikit helyezem, míg a másikba egyedül a szőkét, s őt Nyugalomba helyezem Uram hatalmával. Maradandóan nem jelölöm meg a sírt - csak egy varjúszárnyat rajzolok ujjammal rá csupán.
Ha nincs lehetőségem temetni marad a testek elégetése - ehhez viszont rengeteg faanyagra van szükségem, melyet először összegyűjtök, s a testek égetéséhez csak ez után fogok hozzá.
Ha pihenni kell megállok, ha megéhezem eszem pár falatot, de addig nem nyugszom, míg a testek nem helyeződnek föld vagy tűzsírjukba maradéktalanul.*

[Terda Radovik]

JK: Ramqa Rokorro
Helyszín: Aquilona tartomány, Olbarise városa
Időpont: délután


*A nyílpuskás válaszol:*

- Bizony ez az egyetlen kút a városban ami nem száradt még ki! Sajnos nem engedhetem akárkinek, hogy vizet húzzon belőle! Mindenkinek engedélyre van szüksége, amit beszerezhet ha beszél Serino-val...Megtalálja a bakancsos cégérrel ellátott házban, amit a kelet felé vezető utcában talál...

*Szabad kezével utat mutat az említett irányba.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, Olbarise városa
Időpont: délelőtt


*Öt hulla vár temetésre: a nyílpuskás támadó, aki a mérgezett nyílvesszőjét a szőkébe eresztette; a két ramierás, akiket még az épületben kaszaboltál le; az alacsony fegyveres, akit az udvaron küldtél át a másvilágra, és persze a szőke kísérőd, akinek a nevét sajnos nem tudtad meg, pedig már elég sok emléke visszatért.
Ásót nem találsz és egyébként is elég sokáig tartana akkora sírgödröt ásni, amibe el lehetne temetni az összes halottat. Így marad az égetés.
Rengeteg faanyagra van szükséged a halotti máglyához, ez is elég sok időt fog igénybe venni, de nekikezdesz.
Összeszeded az udvarházban fellelhető összes törött bútordarabot, ajtót, leszakadt gerendát. Még a szomszédos udvarházból is hozol egy-két nagyobb fadarabot.
Legalább egy-másfél órát cipekedsz. Éppen egy vaskos gerendát viszel a szomszédos romos udvarháztól, amikor észreveszel egy tízéves forma gorviki fiúcskát, aki egy jól megtermett csillogó fekete szőrű lovat vezet kantárszáron a romos utcán. A ló nyeregkápájáról egy vaskos pengéjű – a tiédhez hasonló nagyságú – kard fityeg. Lassan halad, közben halkan beszél a lóhoz.
Nem is figyel fel rád a kölyök egészen addig, amíg a ló meg nem áll és feléd nem bámul. Nagyjából negyven-ötven lépésre lehetnek tőled...*

[Yvett de Crei]

//Nefelejcs-virág teát kell innom, a benti kettő kiment a fejemből //

(Sebille Hosstra)

*Apró morgásokkal veszem tudomásul, hogy a temetés nem jön össze - el kell égetnem a holttesteket amennyire csak lehetséges. Ha már meghaltak... halálukban legalább ne okozzanak az élőknek több kárt (betegségek és egyéb ocsmányságok terjesztése a rothadás alatt).
Neki veselkedek a faanyag gyűjtésének, s bizony jobb ezt vért nélkül tenni.
Már jócskán benne vagyok a munkában, amikor meglátom... :O...
Leteszem kezemből a fát, megdörgölöm szemem, hogy nem csak káprázat-e amit látok, de nem...
Elismerően füttyentek egyet, majd pyarr nyelven a fiúhoz szólok hangosan hogy értse.*
- Eeeeez igen fiam! Jól tartod azt a lovat! Nekem is van egy hasonló lovacskám. A Hallgatag Úr kegyelméből ugyan ilyen fekete, csak nem ennyire csillog a szőre... talán mert én nem annyira értek a lovakhoz... - *toldom meg egy halkabb mondattal beszédemet. Nem teszek fenyegető lépést, s arcomra inkább barátságos vonásokat próbálok varázsolni, mintsem elijesszem a kölyköt.
A ló ismerős felszereltségéről... kutatok rajta még jeleket, hátha valami ismerős lenne szememnek, s közben jár az agyam az elmúlt napok eseményein, amióta itt poroszkálok Hart nyomában, hátha valami fontos információ eszembe jut...*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, Olbarise városa
Időpont: délelőtt


*A kölyök láthatóan meghökken a szavaid hallatán, de – egyelőre – nem válaszol, hanem a lovat tovább vezetve elindul feléd.
Amikor kicsit közelebb érnek észreveszed, hogy a nyeregkápán fityegő kard vaskos keresztvasa telis-tele van vésve régi stílusú Dartonita szimbólumokkal; az ezüst-vörös kör többször feltűnik, akárcsak a varjúszárny, vagy a csuklyás köpenyt viselő stilizált Döntnök képe.
A nyereg láthatóan felnőtt méret, de a kengyelszíj a fiú méretére van igazítva. Egy nyeregtáskát is látsz a nyereg mögött. A ló maga erős izomzatú ugyan, de egy nehézvértes lovagnak legfeljebb egy rövid lovaglásra lenne megfelelő, hosszabb utazást nem biztos, hogy érdemes lenne bevállalni vele.
Bátran egészen közel jönnek, és két-három lépésre állnak csak meg. Mindketten jól megnéznek, majd a fiú érdeklődve, kicsit bátortalan hangon megkérdi:*

- Honnan ismeri ezt a nyelvet Signima?

[Garmacor]

Ramqa Rokorro

fanyar mosolyra húzom a számat
- Rendben. Egyébként ki ez a Serino? Kinek a szolgálatában áll? Mely föld szülötte? // off ezek a kérdések csak akkor hangzanak el ha nem hallotam még az illetőről
megvárom a választ
- Köszönöm.
majd Serinohoz megyek

[Terda Radovik]

JK: Ramqa Rokorro
Helyszín: Aquilona tartomány, Olbarise városa
Időpont: délután


*A nyílpuskás megvonja a vállát.*

- Mit tudom én, hogy hol született! Nem is érdekel, a lényeg, hogy fizet. Mi neki dolgozunk, de hogy ő kinek, azt nem tudom, azt talán majd tőle kérdezze meg...

*Ezzel elindulsz a kelet felé vezető utcába, hogy megkeresd a bakancsos cégéres házat.
Elég szűk utca, alig két méter széles. Valamikor kétszintes házak állhattak itt egymáshoz közel, de jelenleg egy romhalmaz az egész.
Ahogy haladsz szinte érzed, hogy végig figyelő szemek kísérnek. Legalább kétszázötven-háromszáz métert haladsz amikor olyan környékre érsz, ahol néhány viszonylag épen maradt ház is maradt. A legjobb állapotban lévő ház egy kétszintes épület, már messziről észreveszed a bejárat fölött függő bakancsos cégért, ami talán egy suszter cégére lehetett egykor.
A bejárati ajtó mellett két láncinges gorviki kinézetű fickó posztol, oldalukra kötött hüvelyben vastag pengéjű rövid kardokat látsz. Rajtuk sem látsz derékkendőt. Amikor a közelükbe érsz két rövid, de felettébb hangos füttyentést hallasz valahonnét a romos házak közül, az egyik láncinges pedig határozott hangon felszólít:*

- Álljon meg uram! Ha jól sejtem vízre van szüksége. Kérem hagyja itt minden felszerelését, kivéve természetesen a pénzes zacskóját...

*Vigyorog és a cégéres bejárattal szemközti romos ház felé mutat. Csak az oldalfalai állnak ennek a háznak, de a törmelék el lett takarítva az első helységből. Egy erős fa asztalt tettek ide, amire bátran lehet pakolni.*

[Garmacor]

Ramqa Rokorro

A fegyveres szavait hallva dühöm tovább fokozódik.
- Üdvözletem. Igen jól sejti vízre lenne szükségem. Egyébként önben kit tisztelhetek? Hogy egy nemest a fegyvere letételére mer felszólítani?

[Terda Radovik]

JK: Ramqa Rokorro
Helyszín: Aquilona tartomány, Olbarise városa
Időpont: délután


*A megszólított fickó nyugodt mozdulattal csúsztatja a kezét az övén fityegő kard markolatára, de persze nem húzza elő.*

- Én csak egy ajtó mellett álló senki vagyok, de ha valóban vizet akar, akkor úgy tesz amint mondtam!...Nemes ember lenne? Akkor bizonyára pénze is van, amire hamarosan szüksége is lehet...

*A másik fickó hangosan megköszörüli a torkát, de nem tesz semmi fenyegetőt.*

[Garmacor]

Ramqa Rokorro

Elmosolyodok a fickó szavain

- Hogy senki vagy-e az majd kiderül. Az biztos hogy egy ostoba pénzéhes gazember.
- Talán még találkozunk.

Majd hátat fordítok neki és elindulok oda a város környékén ahol eddig is vizet találtam. Útközben teszek néhány kerülőt és figyelek az esetleges követőimre.

[Terda Radovik]

JK: Ramqa Rokorro
Helyszín: Aquilona tartomány, Olbarise városa
Időpont: délután


*A fickó megrökönyödve néz rád, meg se bír szólalni amikor faképnél hagyod.
Kulacsod alján nagyjából másfél deci víz lötyög, így elgondolkodsz, hogy hol is találhatnál vizet.
A városban - a Jegeskúton kívül - még nem találtál sehol.
Utoljára a várostól nagyjából tíz mérföldre csörgedező patakból töltötted fel a kulacsodat, ami az egyik régi rejtekhelyed közelében található.
Sétálgatsz a romos városban, úgy tűnik, hogy nem követ senki.*

[Garmacor]

Ramqa Rokorro

Miután megbizonyosodtam róla, hogy nem követnek a raktárba megyek felveszem a két talált kulacsot majd a patakhoz megyek és megtöltöm őket illetve én is egy jót iszok. Majd megpróbálok elejteni valami vacsorának valót illetve ha tudok akkor annyi vadat elejteni amennyi az elkövetkezendő két három napra elég lesz. Ezeket még kinnt az erdőben megsütm. S csak utána térek vissza a raktárba.