A gorviki tábor

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Amint meglátom a gyűrűt megtorpanok. Hirtelen oda nyúlok majd elfordítom lényeg hogy működjön. Ha nem megy így sem akkor kiszedem és sietek a másik ajtó felé. Viszont kellemetlenül érzem magam ha arra gondolok, hogy ez az izé turkál a fejembe. Csak szükség esetén harcolok.


//Bocsi h nem dobtam érzékelést. Most dobjak állóképességet vagy sem? Ill. nem tudom, hogy van-e arra szabály, ha csak védekezek akkor kapok-e +vé-t?

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: egy ismeretlen helyen
Időpont: valamikor


*Hirtelen ötlettől vezérelve a gyűrűért nyúlsz és – mivel az elforgatás semmi eredménnyel nem jár – magadhoz veszed.
Amint kivetted a kis mélyedésből, a felemelkedett kőlap lassan süllyedni kezd az eredeti helyére. Sokkal gyorsabban megy lefelé, mint ment fölfelé, alig tizenöt-húsz másodpercig tart az egész.
A teremben lévő páros azonnal rájön, hogy mi történik, sietve meg is iramodnak az ajtónyílás irányába, a magasabb még ordít is valamit, de persze nem érted a mondanivalóját.
Te hátrálni kezdesz és közben fél szemmel figyeled, hogy sikerül e nekik valamelyiknek átvetődni a kőlap alatt.
Hihetetlen, egyiknek sem sikerül elég gyorsan mozdulnia – talán a körülöttük lévő holttestek, vagy talán csak egymást akadályozták annyira, hogy amire a kőlapoz érnek már nagyon kicsi a nyílás. Mindenesetre odabentről ismét felhangzik az ordítás, ami arra készet, hogy gyorsabban szedd a lábaidat.
Az ismét beköszöntő teljes sötétségben tapogatózva igyekszel a másik ajtó felé, amit a lépcsők után hamarosan meg is találsz.*


// OFF: Dobtam Gyorsaság próbákat az odabent lévőknek a Gurító-szobába....Védekező harc esetén nálad két formája lehetséges: Folyamatos hátrálás mellett csak a védelemre összpontosítva:+40VÉ, Hátrálás nélkül csak a védelemre összpontosítva:+25VÉ. Egyik esetben sem lehet visszatámadni, csupán folyamatosan védekezni...Ha harcba keveredsz kell Állóképesség próbát dobnod, egyéb esetekben szólni fogok. //

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Nagyon szerencsésnek mondhatom magam s ezért magamba hálát is adok az égnek. Oda sietek a másik ajtóhoz, a lépcsőnél vigyázva... Most nem foglalkozom a lopakodással. Amint felértem a lépcsőn s ott állok az ajtónál meg keresem a mélyedést és belehelyezem a gyűrűt.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: egy ismeretlen helyen
Időpont: valamikor


*A gyűrűt a mélyedésbe teszed, aminek hatására elkezd felemelkedni a nyílászáró kőlap, akárcsak a folyosó túlsó végén.
Látni ugyan nem látod, de érzékeled a kőlap felemelkedését. Hallod a kövön súrlódó kő zaját, és egy enyhe légfuvallat is megcsap. Elég gyenge, de érzékelhető.
A kőlap felemelkedése után sem látsz semmit, továbbra is teljesen sötét van.*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Amint felemelkedik teljes magasságába a kőlap, kiveszem a gyűrűt és gyorsan átlépek a kapun. hagyom hogy leereszkedjék. a gyűrűt felveszem az ujjamra, ha jó ha nem erősen a markomba szorítom és sietek tovább tapogatózva a sötétbe. Most nem lopakodok. De azért lehetőleg halkan lépegetek, s annyira nem sietve nehogy orra bukjak.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: egy ismeretlen helyen
Időpont: valamikor


*A gyűrűt kiveszed a nyílásból és sietve átlépsz a kőlap alatt. A másikhoz hasonló módon ez is lesüllyed, legalábbis a zajokból erre következtetsz. A lopakodást mellőzve haladsz tovább a sötétben – ha valaki a közelben volt úgyis meghallotta a kőlap súrlódásának zaját.
Ismételten egy terembe jutottál, ami hasonló nagyságú mint az ahol magadhoz tértél. Ez is kör alakú, a fala mellett végigtapogatózva három nyíláslezáró kőlapot tapogatsz ki.
Teljesen sötét van, zajt csak valahonnan távolról hallasz. Egyenletes döndülések, olyan mintha valaki – vagy valami – döngetne egy falat. A hang forrásának távolságát saccolni sem tudod, éppúgy lehet a valamelyik szomszédos teremben, vagy folyosón, mint akár több száz méter távolságban. Körülbelül öt-hat másodpercenként követik egymást a döndülések.*


// OFF: Ha folytatod az utad valamerre, kérnék a kocka dobóba öt darab Észlelés próbát! //

[Con Gosep Romuald]

Romualdo

Nem tétovázok. Végig tapogatva, a velem szembelevő kőlapnál próbálkozok. Ha ott esetleg nem járnék sikerrel, akkor a jobboldali, ha ott sem akkor a baloldali, feltéve ha így vannak elhelyezve az "ajtók".

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: egy ismeretlen helyen
Időpont: valamikor


*A kiválasztott kőlap engedelmesen felemelkedik, így folytatod az utad. Továbbra is kénytelen vagy tapogatózva haladni, mivel itt is teljes sötétség fogad.
Egy kanyargós folyosóra jutsz, ami elég hosszúnak bizonyul. Nagyjából százötven-kétszáz métert tehetsz meg, amikor érzed, hogy az egyik lábaddal egy olyan helyre léptél, ami alatt kissé megsüllyed a kőkocka. Egy pillanatra megmerevedsz, de semmi gyanús neszt nem hallasz. Amint leszállsz róla a kőkocka ismételten felemelkedik, mintha mi sem történt volna.
Sok mindent nem tudsz kezdeni, így tovább folytatod az utad a kanyargós folyosón, de alig teszel meg ötven-hatvan lépést, amikor valahonnan mögüled léptek zaját hallod. Sietősen közelednek, a hangokból arra saccolsz, hogy legalább nyolc-tíz pár láb trappol.*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo


Sietősre veszem a dolgot, s amerre tart a folyosó arra sietek, közben ha észreveszek valami beugrót ahova el lehetne bújni akkor bebujok, de ha nincs ilyen akkor csak előre.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: egy ismeretlen helyen
Időpont: valamikor


*Szaporábban kapkodod a lábaidat, de a sebeidnek hála még így is elég lassan haladsz. A folyosó tovább kanyarog és mintha lejtene is egy picit, legalábbis olyan érzésed van.
Mögötted a lábdobogás egyre közelebbről hallatszik, beugrót pedig nem találsz, vagy legalábbis nem veszel észre.
Legalább kétszáz métert haladsz, amikor koppanva mégy neki a járat végének. Egy gyors tapogatózás után megállapítod, hogy háromfelé is lehet haladni, de persze mindhárom irányt a szokásos kőlap zárja le. Kitapogatod az ajtónyitáshoz szükséges mélyedéseket is a falban.
A lábdobogást egyre közelebbről hallod, gyorsan döntened kell...*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo


Megnézem nem-e szürödik ki fény valamelyik kőlap alól. Ha Igen akkor abba az irányba megyek, ha nem akkor jobboldal kőlapot választom. Nem teketóriázok. Amikor emelkedik a kőlap, s elférek alatta úgy, hogy át tudjak bújni, úgy hogy a gyűrűt is ki tudjam venni, akkor már bújok és visszazárom a másik oldalt. Majd sietek tovább..

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: egy ismeretlen helyen
Időpont: valamikor


*Fényt nem látsz sehol, így gyorsan nyitod a kiválasztott kőlapot.
A követőid bizonyosan meghallották a súrlódó kő zaját, mert még gyorsabban közelednek. Te nem sokat teketóriázol, sietve átbújsz a kőlap alatt, miközben az már lefelé záródik. A lépteket már egész közelről hallod, de fényt nem látsz a továbbiakban sem.
Ismét egy folyosóra jutsz, ahol tovább indulsz. Azonban alig lépsz néhányat a mikor mögüled ismét meghallod a kőlap felemelkedésével járó zajt – bizonyosan követnek az üldözőid. Így aztán ismét gyorsabban kapkodod a lábaidat.
Körülbelül tizenöt-húsz lépést tehetsz meg, amikor – bár nem volt túl nagy sebességed – szemből erőteljesen neked csapódik valami. Az állcsúcsodon ér az ”ütés” amitől azonnal elveszted az eszméletedet.

Amikor magadhoz térsz egy kivilágított teremben találod magad egy asztalhoz kötözve. Minden tagod fáj, érzed, hogy az arcod is erősen feldagadt a legutóbbi ütéstől.
Maga a terem nem túl nagy, körülbelül öt-hat lépés átmérőjű. A fényt néhány fáklya biztosítja, amik furcsa módon egyáltalán nem füstölnek. Van még egy asztal a teremben, ami tele van pakolva mindenféle szúró-vágó eszközzel, amik már első ránézésre sem túl bizalomgerjesztőek. Bár még sohasem láttál ilyet, mégis érzed, hogy ezek kínzó eszközök lehetnek.
Ketten vannak a teremben, akikben ráismersz azokra a személyekre akiket a hullákkal teli terembe zártál.
Úgy tűnik egy ideje már várták, hogy magadhoz térj, mert alig pislogsz egy-kettőt a magasabb – akit amundnak gondolsz – melléd lép és vizsgálgatni kezd. Megnézi a fogaidat, megvizsgálja a szemeidet, megvizsgálja a sebeidet. Közben az alacsonyabb egy fenőkővel fenni kezdi az asztalon látható szerszámokat, egy egészen apró késsel kezdi...*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo


Mivel észre vették, hogy felébredtem ezért szimulálni nem tudok... Megpróbálom letépni a szíjat ami leköt. Gondolom nem sikerül, ezért megszólítom őket:

- Mit akarnak velem csinálni?? Miért vagyok itt és, hogy kerültem ide??? - Kérdem tőlük.

[Terda Radovik]

JK: Con Romualdo della Muerta
Helyszín: egy ismeretlen helyen
Időpont: valamikor


*A magasabb csak mosolyog a beszéded hallatán, de az alacsonyabb gorviki nyelven válaszol:*

- A nagytiszteletű Azhg'ha meg kíván vizsgálni szahib, kíváncsi, hogy miért maradtál életben és mit bírsz még...További sorsodról később dönt...

*A gúnyosan mosolygó amund kiválaszt egy vékony pengéjű szikét a szomszédos asztalról, majd módszeresen nekifog a ”boncolásodhoz”. Szerencsédre nem trancsíroz fel apró darabokra, de rendesen összevagdos; a sebesült lábadon például mégjobban szétnyitja a sebet, majd inakat vág át, és cibálja őket egy kis facsipesszel. Rengeteg vágást megejt a tested különböző pontjain, de az arcodat érintetlenül hagyja.
Persze iszonyú kínokat élsz át, többször el is veszted az eszméletedet. De mindig magadhoz térítenek – ki tudja milyen módszerekkel – és tovább folytatják a kínzásodat. Természetesen üvöltesz a fájdalomtól, de egy cseppet sem törődnek vele a kínzóid.
Teljesen elveszted az időérzékedet; úgy érzed mintha órákig-napokig kínoznának. Érdekes módon egy idő után már nem ”szétszed”, hanem ”összerak” az amund. A korábban ejtett vágásokat egészen apró öltésekkel varrogatja össze, ami legalább annyira fáj, mint amikor vagdosott. Még a lábadat is helyre hozza, úgy tűnik, hogy egészen magas fokú anatómiai ismeretekkel rendelkezik ez az ősi fajzat.
A ”műtét” végeztével alig élsz, de magadnál vagy. Tested tele van kisebb-nagyobb varratokkal, mozdulni sincs erőd. Az alacsony fickó leemel az asztalról, és átcipel egy másik terembe. Ez az előzővel ellentétben teljesen tiszta, téged egy tiszta lepedővel fedett gyékényből készült ágyra fektet. Mielőtt magara hagy bátorítóan megpaskolja az arcodat.

- Feküdj nyugodtan, hamarosan jobban leszel...

*A terem nem túl nagy, legfeljebb öt-hat lépés átmérőjű, rajtad kívül még két páciens fekszik egy-egy gyékényágyon. Láthatóan ők is nemrég estek át egy élveboncoláson, mindketten alszanak.*

[Con Gosep Romuald]

Romualdo


Hálát adok Ranagolnak, hogy életben vagyok sőt még meg is gyógyított... Legalábbis azt hiszem... Remélem nem lesz több megpróbáltatásom.. Jó lenne felépülnöm előbb... Nincs mit tennem kicsit pihenek... Veszélyes lenne ilyenkor, szökni próbálni legalábbis most... Az előbbibe is majdnem belehaltam... Így várakozok..