JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*A z öreg bólogat.*
- Ne szabódjon abradon! Mindenki fél, aki meg nem, az vagy őrült, vagy az amundok csatlósa! De bátornak kell lenni az ilyen vészterhes időkben, mint ez a mostani! A bátor ember is fél, de szembenéz a félelmével és legyőzi azt...Nekem a fél családom odaveszett a harcok alatt, most a megmaradt fiamhoz igyekezem...Valójában nem a fiam, csak az én nevelésem...Remélem még életben van, a legutóbbi hírek szerint száznagyi rangban van a gorviki seregben...
*Közben jó tempóban haladtok, kanyarogtok a kisebb-nagyobb facsoportok között. Nagyjából fél órát lovagoltok, amikor az egyik facsoportot megkerülve egy nagyobb lovascsapatot veszel észre. Közelednek felétek elég jó tempóban. Guido meg is jegyzi:*
- Gorviki csapatok! Látja a rokmundi arany-vörös sávos lobogót? Talán tudnak jó hírekkel szolgálni...
*Valóban van náluk egy arany-vörös sávos lobogó egy cirádás, buzogánnyal díszített címerrel. Nyolc-tíz emberből áll a csapat, mindannyian csuklyás köpenybe burkolóztak az eső miatt. Könnyűlovasok, legalábbis fegyver alig van náluk, legfeljebb kardokat és tőröket láthatsz amikor közelednek. Vért csak a legelöl haladón csillan, az is csak egy ütött-kopott mellvért.*
Átgondolom amit az öreg ember mondott s hasonlóan próbálok viselkedni mint ahogy utasításba adta... Mikor megjellennek a csapatok megkönnyebülök.. Már nem lehetünk messze..Megvárom mí ideérnek majd azt is míg az öreg beszél velük.. Ha nem beszélne velük akkor én kérdezem meg, hogy milyen híreik vannak illetve mennyi innen a tábor...
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Közel érnek a lovasok, így már látod, hogy pontosan tízen vannak. Nyolc-tíz métere megállak tőletek, kezük a fegyvereik markolatán; a mellvértes szólít meg titeket mélyen zengő hangján:*
- Kik vagytok, hová igyekeztek?
*Guido rád néz, majd - látva, hogy nem nagyon akaródzik elsőként szólnod - megköszörüli a torkát és válaszol a mellvértesnek:*
- Üdvözlet uraim! A nevem Guido Trefolini, és Gennaro da Sousa száznagyhoz igyekszem! Fontos íreket hoztam neki Rokmundból! Ő pedig...Bocsánat uram, mit is mondott, mi a neve?
*Mindenki rád bámul. A mellvértes főképp a pajzsodat vizslatja, közben olyan képet vág, mint aki erősen töri a fejét valamin.*
Illedelmesen köszöntöm a lovasokat. Miközben az öreg beszél velük felmérem őket..
- Con Romualdo della Muerta vagyok a Nouvo de Muertos lovagrend tagja.. A gorviki táborba igyekszem szolgálat felvételre.. Az úrral menetközben találkoztam.. Lovat adtam alá s most együtt igyekszünk..
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*A mellvértes szemében felismerés csillan.*
- Ahh, valóban, a Nouvo de Muertos Lovagrend. Ezért volt ismerős a pajzsán a címer!...No, ha továbbmennek az úton, akkor olyan délután környékére elérhetik a tábort. Biztos találkoznak még néhány járőröző csapattal, mivel elég közel van a frontvonal. Mostanában elég sok beszivárgó ellenséget fogtunk el...Ha netán látnának magányosan, vagy kis csoportban tevékenykedő gyanús egyéneket, akkor mindenképp kérdezzék meg őket néhány általános dologról. Például, hogy mit jelent a derekára kötött kendő, vagy hasonló. Ha nem tud az illető értelmes választ adni, akkor el kell fogni, ha lehet akkor élve...Az amundok mágiája elég sok embert elbolondított, és most mellettük harcolnak. A szerencse az, hogy sok mindent elfelejtenek ennek következtében, de gyorsan ki lehet szűrni őket...Van kérdésük?
*Guido rád néz, majd kérdez:*
- Tudnak valamit Gennaro da Sousa száznagyról?
*A mellvértes nemet int a fejével.*
- Sajnálom, de nem ismerem! Nagy a tábor, így nem ismerhetek mindenkit...
Ha az öreg nem beszél velük akkor elköszönök és megyek/ünk tovább..
<<..hm... kis csoportok és árulok... mágia és amundok.... Az öreg is kis csoportal volt... De felismerte, hogy rokmundi kendőt visel a járőr parancsnok... tudja a rangokat is... nem nem és nem ők nem lehetnek árulok...>>
- Na jó uram délután már pihenhetünk egy keveset ha Ranagol is így gondolja...
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*A mellvértes utatokra bocsájt titeket.*
- Rendben, akkor haladjanak az út mentén tovább, és sok sikert...
*Így tovább mehettek. Jó egy órát lovagoltok a facsoportokkal tarkított sztyeppén, amikor egy patak keresztezi az utatokat. Híd ugyan nincsen, de nem is kell hiszen legfeljebb bokáig érhet a víz. A partján egy kis csapat állomásozik. Hatan vannak, és a shadoni csapatok egységes zöldeskék köpenyét viselik. Láthatóan le vannak rongyolódva, szinte mindegyikükön viszonylag friss kötés virít. Egyikük egy hordágyon fekszik, bizonyosan súlyos sebet kaphatott. Fegyverrel azért jól el vannak látva: hosszú kardokat, pajzsokat majd' mindegyiküknél látsz, egyik-másik mellvértet és sisakot is visel. Jöttötökre csak az egyikük emelkedik fel, üdvözlésre elemi a kezét, majd shadoni akcentussal megszólít titeket:*
- Álljanak meg! Hová igyekeznek?...Ért valamelyikük a sebgyógyításhoz?
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Az öreg megcsóválja a fejét.*
- Sajnos én se értek ilyesmihez, de ha a táborba érünk, akkor küldünk majd valami papot, vagy kirurgust...
*A shadoni katona még utánatok szól, mielőtt ellovagoltok:*
- Mondják meg, hogy Lucius Werdus száznagy van itt, és csak a Hétarcú a megmondhatója, hogy meddig húzza ki...
*Otthagyjátok a kis csoportot és tovább haladtok a tábor irányába. Ismételten egy órát haladtok, amikor végre eláll az eddig szemerkélő eső, bár továbbra is borús marad az ég. Hamarosan egy olyan terület határához értek, amit valószínűleg az amundok mágiája formált át. Már láttál hasonló területet az eddigi utad során is, de – mint mindig – most is rácsodálkozol. Nagyjából egy-másfél négyzetmérföld átmérőjű területről van szó, amiről teljes mértékben hiányzik az élet minden formája. A fák és a növények teljes mértékben kiszáradtak, vagy elfonnyadtak, gyakorlatilag a sivatag egy darabkájává vált az egész. Állatokat sem látsz, még egy kósza madár se repül errefelé. Mivel az eső nemrég még esett, most minden csupa sár.*
Óvatosan vezetem a lovat minnél veszélytelenebb területekre. Ha kell akkor leszállok és vezetem.. Közben az öregnek is segítek ha kell..
- A pusztító mágia... Gyönyörű volt ez a táj és most? Most..... Egy nagy sivatag... Ilyenkor a szívem hasad meg mikor ezt látom szülőföldemmel... Már igazán nem lehetünk messze...
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Az öreg is kicsit elszomorodik a táj láttán.*
- Igen, ez minden bizonnyal a mágia hatása. Talán valami nagyobb összecsapás lehetett itt...
*Lassan haladtok a felázott talajon. Lovaitok egészen csüdig a sárba süllyednek, de azért tudtok haladni. Nagyjából a terület közepe felé járhattok, amikor a szemed sarkából mozgást érzékelsz. Alig láttad, mert csak egy pillanatra lesett ki valaki az egyik bucka mögül, majd gyorsan vissza is húzta a fejét. Talán húsz-huszonöt méterre lehet tőled. Guido úgy tűnik, hogy nem vette észre.*
- Nekem mindegy... <<..Csak majd nem mondja hogy én nem szóltam... Megnézni meg nem akarom páncélban.... Szegény lovam is... Na majd figyelek.... Felszólítani megint nem fogom... Mert a végén még én leszek a bolond.....>> - Zsörtösködök magamban... Tovább megyünk... De csak azért is megfontoltam és óvatosan nehogy az oldalból hát legyen s hátba támadjanak... Mindig nézegetek hátra sűrűn.
JK: Con Romualdo della Muerta Helyszín: Warvik tartomány, nem messze a gorviki tábortól Időpont: délelőtt
*Az öreg még figyeli az általad megadott irányt, de – mivel elég öreg emberről van szó – nem valószínű, hogy ő is észrevesz valamit. Haladtok tovább, de nem érzékelsz ismét mozgást. Hamarosan sikerül átkelni a másfél négyzetmérföldes kihalt szakaszon. Utána ugyanúgy folytatódik az élettel teli vidék, mint a kihalt szakasz előtt. Jó egy órát haladtok, amikor az egyik nagyobb facsoportot megkerülve, tőletek alig fél mérföldre egy szekérkaravánt veszel észre. Hat nagy szekérből áll, melyek elé 4-4 ökör van fogva. Mindegyik le van takarva ponyvával, így nem látszik pontosan, hogy mit is szállítanak. Az ökrök jól megtermettek, egy-egy fickó noszogatja őket haladásra. A karaván fegyveres kíséretét – a zöldeskék köpenyükről ítélve – tizenöt-húsz shadoni gyalogos teszi ki. Lassan haladnak. Guido is észreveszi őket, legalábbis nyújtogatja a nyakát.*