Gortvar, a déli erőd

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*A beszélgetés végét elcsípve már nem is kell visszatérnie a házhoz.*

<Tehát egy bizonyos Perkhan hadnagyról van szó....bizonyára abban az épületben lakik. Majd holnap indulás előtt még utánaszaglászok egy kicsit. Ma már nincs értelme erőltetni.>

*Aprót bólint a katonák irányába, majd visszatér szállására.*

<Itt az ideje aludni. Holnap hosszú napom lesz>

*Azzal le is fekszi, hogy a következő napon hamar tudjon ébredni.*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: éjszaka és reggel



*Megkeresed a szobádat a Toronyban. Lassan egészen jól eligazodsz az épületben, így viszonylag gyorsan megtalálod a szobádat.
Rövid előkészületek után lefekszel aludni. Kicsit forgolódsz amire megtalálod azt a pozíciót, amikor nem fájnak a zúzódásaid. Ettől eltekintve nyugodtan alszol, jól kipihened magadat.
Amikor felébredsz már javában reggel van, a nap bevilágít az ablakodon. Nyújtózol egyet amikor rájössz, hogy mire ébredtél fel: kopogtatnak az ajtódon, majd valaki – a hangja alapján egy nő lehet – vékony hangon szólítgat:

- Uram, uram ébredjen! Da Mercorti báró várja magát!

*Újabb kopogás, de ezúttal kicsit erőteljesebben teszi. Nem nehéz rájönnöd, hogy bizony elaludtál.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Felébred a kopogásra, és hírtelen belenyilall az érzés...*

<Elaludtam!!!>

-Azonnal indulok.

*Kiált ki, majd amilyen gyorsan tudja felkapja a ruháit, azután félig futva indul a báró irodája felé*

<Ez nem igaz....most nagyon nem vagyok formában. Ennyi baklövést egyszerre>

*Ostorzza magát, amíg odaér. Az ajtó előtt komolyságot és nyugodtságot erőltet arcára, és kopog, majd ha szólítják belép*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: reggel



*Gyorsan összekapod magad, szerencsére nem sok dolgod van szanaszét a szobában.
Az ajtód előtt egy csinos fehércseléd várakozik, az ő kopogására ébredtél fel. Egyszerű szolgálókra jellemző ruházatot visel, hosszú fekete haja szoros fonatba van fonva. Meghajlás után megy előtted, és mutatja az utat.
A báró fogadószobája felé vezet, az előtérben egy katona posztol, és egy fekete csuhás férfi várakozik. Tipikus gorviki arcvonásai vannak, láthatóan frissen van borotválva. Nyugodtan üldögél az egyik széken.
Te az ajtóhoz lépsz, kopogsz, majd benyitsz az ajtón.
Odabent a báró a fotelében ül, és a papírjait rendezgeti. Amint belépsz egyből felpattan, közel megy hozzád, és egészen suttogva beszélni kezd:

- Üdvözlöm Giorgo! Látom, most ébresztették fel...Nincs semmi baj, nincs elkésve! Szerettem volna beszélni magával négyszemközt is, mielőtt indulnak...Nagyon vigyázzon a külhoni útitársaival, veszett kutya mindegyik! Ne engedje, hogy a bizalmába férkőzzenek; tudja a barátság gyengeség. Isidioban megbízhat, az egyik legjobb emberem. Hozzák vissza nekünk Aldot, ez mindennél fontosabb! Most jöjjön, reggelizzen velem, hamarosan indulniuk kell, ha minden igaz, minden elő van készítve...

*Megvárja a válaszod, majd elindul kifelé a szobából. Az előtérben viszont megtorpan, és a csuhás férfihoz lép. Egészen halkan vált vele néhány mondatot, majd egy torokköszörülés után neked szól:

- Khm...Giorgo! Nem tudok önnel menni, kérem keresse meg Isidiot, a többi tennivalót majd ő elmondja! Talán reggelizik...Sok sikert fiam!

*Ezzel bevezeti a csuhást a szobájába, és eltűnik a szemed elől.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Gyorsan követi a fehércselédet. Most még a lány szépsége sem igazán mozgatja meg a fantáziáját. A szobába lépve már nyugodt, és illendően köszönti a bárót.*

-Kellemes jó reggelt!!

*Meghallgatja a báró szavait, majd bólint.*

-Magam is erre a gondolatra jutottam. A külhoniakban soha sem bízhatunk meg.

*Követi a bárót, miután az megtorpan apró, tiszteletteljes meghajlással köszön el.*

-Köszönöm uram! Remélem hamarosan visszatérek, és jó híreket hozok!

*Miután eltűnik a báró és a csuhás az ajtó mögött gyors léptekkel indul az étkező felé, ahol Isidiót próbálja megkeresni.*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: reggel



*Elindulsz a tiszti étkező felé – ahol az este együtt ettél az öreg Jermak magiszterrel – könnyen meg is találod.
Hét-nyolc ember reggelizik éppen, a legtöbben teljesen ismeretlenek számodra, de az egyik asztalnál Isidio eszeget. Senki se ül mellette, de az asztala rendesen meg van pakolva mindenféle étellel-itallal.
Amint meglát téged int, hogy menjél közelebb. Amikor odaérsz, halkan szól hozzád:

- 'Reggelt abradon! Jöjjön reggelizzen velem! Hamarosan útnak indulunk!...Az öreget...akarom mondani Mercorti bárót hol hagyta? Úgy volt, hogy magával jön ide...

*Közben fal rendesen. Bár elég vékony dongájú fickó, mégis annyit bír enni, mint ha legalább két gyomra lenne.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Az étkezőbe lépve azonnal megakad a zeme az ifjú siedonon. Odalépked hozzá, majd apró meghajlással üdvözli. Mosolyogva folytatja:*

-Reggelt! Szívesen csatlakozom. Azt hiszem nem sok alkalmunk lesz ilyen reggelire pár hétig.

<Rendes ifjú...de benne sem bízhatok...bár lehet jobban, mint a külhoniakban...>

*Leül, majd int, hogy rendelne.*

-Sajnos a báró nem tudott most velünk tartani, mert fontos megbeszélni valója akadt. De ha már együtt töltjük a reggelit...Tudna pár szót mondani az előttünk álló útról?

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: reggel



*Letelepedsz az asztalhoz. Nem kell a rendeléssel vacakolnod, az asztal rendesen meg van pakolva ételekkel, így neked is bőven jut.
Reggelizni kezdesz, Isidio is fal rendesen. Kérdésedre a gorviki két falat között válaszol:

- Nos...A magiszterek biztosítják számunkra az utazást. Térkapun keresztül utazunk majd. Először átkelünk Raquwarrába, majd onnan egy másik kapuval Olbarisebe. Onnan szintén egy másikkal egy hegyvidéki határerődbe, ahonnan lóháton megyünk a régi Todvar-ig. Ha minden igaz, Todvart sajnos lerombolták az amundok, de ott találkozunk majd valakivel, aki eljuttat minket Gascaloba, onnét már nincs messze a frontvonal...

*Ezeket a bizalmas információkat olyan természetes hangsúllyal mondja, mintha épp az időjárásról beszélgetnétek. A körülöttetek lévők remélhetőleg nem sokat hallottak belőle.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Bólint, majd fél szemmel körbesandít, h valaki felkapta e a fejét*

-Értem. Elég hosszú útnak hangzik. Körülbelül mennyi idő, mire odaérünk...csak hogy felszerelésileg hogyan készüljek? Útközben lesz olyan szálláshely, ahol a készleteket fel tudjuk tölteni? Mennyire megyünk majd emberlakta területek közelébe? Pontosat lehet tudni a célszemély (szándékosan nem név szerint kérdezi) hollétéről, vagy csak a várost?

*Giorgo azért mindezt közelebb hajolva, halkabban kérdezi.*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: reggel



*Látszólag senki se figyeli a beszélgetéseteket. Isidio egy pillanatig elgondolkodik, majd az nyugodtan válaszol:

- Azt hiszem ma eljutunk a térkapukkal a hegyekbe. Ott éjszakázunk a határ menti erődben, majd lovakkal indulunk másnap. Todvarba legfeljebb egy-másfél nap az út lovon. Todvartól a pontos útvonalat majd az összekötő ismerteti, de ha minden jól megy, akkor ott is vannak rövid távú térkapuk, így viszonylag gyorsan Gascaloba juthatunk. A legutóbbi információk szerint a frontvonal nem messze Warvik városától húzódik. Gascalo Warviktól legfeljebb nyolc-tíz nap lóháton...Csak a saját felszerelését hozza, az étel-ital már össze van készítve mindegyikünknek egy-egy csomagban...Aldo helyzete jelenleg pontosan nem ismert. Remélem amire odaérünk, addigra több információt tudunk majd. A legutolsó hírek szerint valahol Warvik közelében fogták el őt az amund fattyak. Nem maradtak élő szemtanúk, de a mágiahasználóink praktikáinak hála, azt még tudjuk hogy elhurcolták a város irányába...

*Nagyjából eddig juttok a beszélgetésbe, amikor a bejárati ajtón keresztül kézen fogva érkezik két leendő útitársatok: Zyndran és Numerian. Mindketten kényelmes úti öltözéket viselnek. Letelepednek az egyik szabad asztalhoz, és ők is reggelizni kezdenek, közben halkan beszélgetnek.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Bólint.*

-Értem. Így nem is hangzik olyan bonyolultnak, bár a háborús területeken muszály lesz észrevétlenül maradnunk. Warvikban élnek még emberek, vagy onnan is elmenekült mindenki?

*Folytatná, ám megpillantja a szerelmeseket. Int feléjük, majd visszafordul Isidiohoz és még halkabban folytatja*

-Az út során csak egymásra számíthatunk. Amit megtudtam a külhoniakról az alapján elég veszélyes társaság. Ha nem baj megosztom önnel is amit tudok. Jermak magiszter az asztrális praktikák beavatottja. Ő a csapat irányítója. Zyndran egy kardművész. Feltételezem északról érkezhetett. Landryena egy gladiátornő, aki Erionban élt nem sokkal ezelőttig. 3 ágú szigonyt és hálót használ...tipikus párosítás arrafelé. Ezen kívül vannak ismeretségei itt a városban is. Nem is olyan régen meglátogatott egy Perkhan nevű hadnagyot. Numerian kisasszony pedig könnyű fegyverekkel bánik, de mellette illúziókat is használ...egyszóval valamiféle illúzionista. Zyndran és Numerian szeretik egymást...ez még a hasznunkra is válhat, ha később ellenünk fordulnának. Nagy vonalakban ennyi.

*Folytatja az evést. És újra csak félhalkan folytatja*

-Tehát hol is tartottunk...ja igen. Warvik teljesen el van néptelenedve, vagy be tudunk suranni álcázva?

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: reggel



*Isidio nyugodtan falatozik tovább, majd válaszol:

- Warvikban is vannak emberek, de ők az ellenség oldalán állnak. Valószínűleg mágiával állították az amundok maguk mellé a többséget, de biztos vannak akik nyereségvágyból álltak közéjük. Ezekről a dolgokról nem tudok semmi biztosat...Amiket a külhoniakról mondtál abradon már én is tudtam, kivéve ezt a Perkhan hadnagyos témát...Warvikba bejutni nem lesz könnyű, mivel a várost az amund hordák tartják a kezükben. Majd a front közelében egyeztetünk az ottani vezérkarral, sok minden függ attól, hogy ők mit tudnak mondani...

*Isidio lassan befejezi az étkezést, leöblítit egy kupa jófajta vörösborral, de megvárja míg te is végzel az evéssel.*

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

-Igaza van. Talán az ottani csapatoknak van pár kéme a falakon belül. De zzel még ráérünk addig foglalkozin. Csak azért kérdeztem, h mire számítsak. Köszönöm az információkat.

*Kicsivel később ő is befejezi az étkezést...ő nem tudott annyit enni mint Isidio, így nem kell sokat várnia a siedonnak. Ő is leöblítit az ételt egy jó kupa borral, majd hátradől a székében és ejtőzik egy pár pillanatig*

[Terda Radovik]

JK: Giorgo wes Otragor
Helyszín: Gortvar
Időpont: reggel



*Jóllakottan üldögélsz pár másodpercig, de Isidio intésére elindultok kifelé az étkezőből. Útközben a siedon még megkérdi tőled:

- Van még valami egyéb felszerelése is abradon, vagy csupán ami önnél van? Ha van még valami, akkor kerülhetünk. Lovat nem vihetünk, így az öné is itt kell hogy maradjon.

*Felmentek az egyik felsőbb szintre, ahol Isidio a szobájába magához veszi a felszerelését.
A szobája hasonló ahhoz, amilyet te kaptál, de láthatóan ő már régebben él itt, így elég sok személyes tárgya van. Már elő van készítve az úti felszerelése, egy erős hátizsák mellé egy csuklyás köpönyeg van letéve. Magára csatolja fegyverövét is, amin két fényesre kopott markolatú ramiera van.
Magára köti a derékkendőit is. Az egyik egy zöldeskék abdaselyem derékkendő, Gortvar címerével ékesítve, ez jelzi, hogy hova is tartozik a viselője. A másik egy vörös-arany sávos felkarkendő, amit olyan módon köt fel, hogy a hozzáértők egyből tudhatják, hogy ő a vezető az egységében.
Gyorsan összekészül és indultok is lefelé, a pincerendszer irányába.
Rengeteg lépcsőn haladtok lefelé, egy csomó ellenőrzési ponton haladtok keresztül, ahol a posztoló katonák tisztelgéssel engednek utat nektek. Isidio biztos léptekkel halad előtted, láthatóan jól ismeri a járást. Jócskán a föld alatt járhattok, ami elég nagy szó, lévén az erőd szinte közvetlenül a tengerparton áll. A falak mindenesetre nyirkosak ugyan, de sehol se tört be a víz. A levegő elég áporodott, a tervezők nem sokat törődhettek a szellőzés megoldásával. A fényt a falakon szabályos távolságonként rögzített lidércfénnyel világító gömböcskék adják, amik minden bizonnyal mágikus vackok lehetnek.
Számításaid szerint legalább négy-öt emelettel járhattok a vízszint alatt, mikor már nem mentek tovább lefelé. Bár még tovább is vezet lépcső, ti mégis ezen a szinten lévő nagyobbacska terem ajtaján nyittok be.
Odabent kicsit több fény van, mivel elég sok lidércfényű lámpás világítja be a termet. Maga a terem tíz-tizenöt lépés átmérőjű, a közepe teljesen simára van csiszolgatva. Azon a sima részen egy nagy műgonddal felvésett pentagramma foglal helyet. Rengeteg számodra ismeretlen jelet és rajzolatot látsz, amik – ha hinni lehet Isidionak – az utazásotokhoz szükséges térmágiát biztosítják. A falakon is látsz egy csomó rajzolatot, amikre nézve megremeg kissé a lábad, és olyan érzés kerít hatalmába, mintha valaki a fejedben és a gondolataidban turkálna. Elég fura érzés, de hamar elmúlik, és a helyén csak egy zsibbasztó és zsongó érzés marad. Csak egyetlen élőlény van odabent, ő egy görnyedt hátú, erősen kopaszodó öregember. Egyszerű fekete csuhát visel, és egy göcsörtös botra támaszkodva olvasgatja a padlón lévő jeleket.
Amikor beléptek először rátok se hederít, de miután Isidio megköszörüli a torkát felkapja a fejét, és hozzátok csoszog. Rekedtes hangon szól hozzátok:

- Áhhh Fra Isidio! Minden elő van készítve az utazáshoz, már csak a zsoldosokat kell megvárniuk.

*A siedon bólint az öreg szavaira, majd feléd fordul:

- No itt van a térkapu pentagramma. Ha a többiek is ideértek indulhatunk is...

[Nibur Sakraf]

(Giorgo)

*Feláll és követi a siedont.*

-Igen lenne pár dolog amit még magamhoz vennék indulás előtt. Gondolom az itt hagyott felszerelésemet megörzik, míg visszatérek.

*Miután Isidio magához vette a felszerelését elmennek Giorgo szobályához is, ahol ő is összeszedelőzködik. Pár percet igénybe vesz mire szétbontja a már összecsomagolt dolgait és kiszedi amit magával akar vinni.*

-Semmilyen teherhordó állattal nem számolhatunk igaz? Csak mert akkor vértet és az ilyen nehéz felszerelést nem hozom magammal. Csak lassítana minket.

*Elrakja Ramieráját egy dísztelen tokban az oldalára köti, az övére erősíti a csatokkal az iránytűjét, a pajzsát hátára köti, Könnyű hátizsákját félvállra veszi, abban van: 2 váltás utazóruhát, Gorviki térképkönyv, 2l-es kulacs, 1 pénzesszütyő 102rézzel 5 ezüsttel és 1 arannyal, 2 fáklya, 2 tűzszerszám 1 kés (1 kést a csizmájába csúsztat), 0,5 l kalózrum, 1 gyertya, 8 m kötszer, 3 erős bőrszíj (2m-es); üveg sav*

-Ellenben egy bőrvértet tudna nekem szerezni a raktárból? Mert ha már csatatérre megyünk védjen is valami, és abban még elég könnyen is lehet haladni, mozogni, vagy ha kell rejtőzni.

*Miután minden szükségeset beszereztek követi vezetőjét a föld alá.*

<Erre még soha nem jártam...>

*A kis fények elbűvölik...*

<Milyen ötletes. A fáklyák csak elhasználnák a levegőt, bezzeg a mágia.>

*A terembe érve körbejártatja a szemét. A kellemetlenségektől megpróbál elvonatkoztatni. Biztos azt nézték meg, hogy nem kém-e, vagy ilyen. Azonban Isidió Fra megszólítására felhúzza szemöldökét, ám nem szól semmit*

<Hmm....mik ki nem derülnek. A siedon nem is olyan siedon mint hittem...>

*Ő is kissé meghajol az öregember felé, jelezve tiszteletét.*

-Rendben. Gondolom hamarosan megérkeznek.