Utak, ösvények, csapások

[Terda Radovik]

JK: Ramirez Serrano ab Gorradoze
Helyszín: valahol Rokmund és Warvik tartomány határában
Időpont: reggel



*A könyvégető fickó felkapja a fejét a kiáltozásodra. A kalap árnyékában nem egy gorviki arcvonásokkal rendelkező férfit látsz, hanem egy sápadt bőrű pisze orrú valakit, aki első ránézésre körülbelül harminc éves lehet.
Felegyenesedik a tűz mellől és ráfog a kardmarkolatra, de – mivel nem tettél fenyegető mozdulatot – a kardját nem húzza elő. Az éppen kezében tartott vaskos kötetet azért még a lángok közé dobja, majd nyugodt hangon – kissé idegen akcentussal – szólal meg:*

- Ki vagy te itten? Miért szólít meg te engem? Tiéd lenni ezek könyv?

[Haome no Munemoto]

Ramirez Serrano ab Gorradoze

<Sápadt bőr, pisze orr, kalap, görbe kard... Hát te meg miféle istenverése vagy, barátom?>
A kérdést kikerülve előveszem a szigorúbbik ábrázatomat, és felteszem a magaméit.
"TE ki vagy idegen, és mi dolgod van errefelé? Mely nemesúr engedélyével tapodja lábad ez ország megszentelt földjét?.." - és csak mintegy mellesleg vetem oda - "És áruld már el: mi okból veted tűzre azokat a könyveket?"

Közben megpróbálom alaposan végigmérni az alakot; egyéb szokatlan dolgokat (jeleket, szimbólumokat keresek).
<Nem lehetsz művelt ember, annyi szent... Nem becsülöd az írott szót... Harcosféle vagy: különben nem egyből a pengéd után kapadoznál... És az is valószínű, hogy e köteteknek nem te vagy a gazdája, de akkor ki?.. Ej, de sok kérdés ez így kora reggel...

Aztán körbenézek, hátha a könyvek feltételezett gazdáját is megpillantom.
Ha pedig még mindig nem látok senkit, akkor megkérdezem:
"És mond csak idegen: kinek a háza ez a hely?.."

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

*Nem szólok, de érdekes, hogy amilyen érdeklődéssel kérdezett emberei után oly gyorsan túl is tette magát halálukon. Persze felénk is élnek pökhendi és minden nem nemes származású embert lenéző urak, akiket a szolgák halála nem hatja meg, de akkor is furcsa.
A külön vacsora viszont *
- Nem, köszönöm. Már készítik a megrendelt vacsoránkat nekünk is. - *kissé megmerevednek arcizmaim és kissé hidegrázásom kezd lenni ettől a bájgúnári mosolytól. Eddig még elvoltam mellette, most viszont... mittudomén ... kezd nem tetszeni a helyzet. Azért még üldögélek egy kicsit, remélve és nézelődve, hogy hamar hozzák a vacsinkat.*

[Terda Radovik]

JK: Ramirez Serrano ab Gorradoze
Helyszín: valahol Rokmund és Warvik tartomány határában
Időpont: reggel



*A piszeorrú nem szeppen meg. Színpadias mozdulattal meghajol feléd:*

- Én valék Goffanon da Sacron, birtokom vala Godo városától keletre, Dia-Godo tartományban! Engedélyem vala eretnekek ostorától, Fra Cassyus Clay őexcellenciájától, ki székel Lorra városában!

*Lenyúl és a zsákból elővesz még egy könyvet, majd folytatja a beszédet:*

- Ezen irományok lenni istenkáromló művek, mik születtek ördögi elmék szüleményeként! Tűzre valók, hogy senki elméjét ne bomlasztani meg soha!

*Ezzel a tűzre veti a következő kötetet is.*

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: délután


*Kissé csalódottan lebiggyeszti az ajkát:*

- Ahogy gondolja kedves Sebille! Pedig igazán remek szakácsom van; na de talán majd legközelebb!

*Nem kell sokat várnod a vacsorádra, a pultos hamarosan egy tálcán hozza a megrendelt ételeket.
Mivel Ranti még nincs az asztalnál, eléd teszi le mindkét tányért. Nyúlhúsból készült pörkölt, sok paprikával és fűszerrel, köretként apró kockákra vágott zöldes színű krumpli-szerű valami, ami valószínűleg meg lett főzve. Evőeszközöket is kaptok mellé, és egy kis tálkát a csontoknak.
A pultos egy „Jó étvágyat!” után magatokra hagy titeket.
Sergio del Aramos érdeklődve figyeli a tányérokat, majd megvakarja az állát:*

- Egész jól néz ki! A kölyök merre csatangol? Még kihűl ez a pompás étek...

[Haome no Munemoto]

Ramirez Serrano ab Gorradoze

<Sejtettem, hogy shadoni vagy fattyú - ki más égetne könyveket errefelé... Csak azt remélem, hogy egyedül érkeztél...>

(Off:felfedeztem más személyt is a környéken?)

Továbbra is legszigorúbb, leglenézőbb és legfelsőségesebb arckifejezésemet próbálom eröltetni, miközben a következőket mondom a shadoninak:
"Akkor idefigyelj, goradon. Lassan mondom, hogy te is megértsd: ÉN GORVIKI SIEDON vagyok. És szavamra, nem tetszik az, amit a könyvekkel művelsz. Teszek rá, hogy melyik hígvelejű shadoni papocska adott erre engedélyt. Ha nem hagyod abba azonnal a könyvégetést, akkor velem gyűlik meg a bajod! Megértetted, goradon?"
Hogy szavaimnak nyomatékot adjak a kezem a ramiera markolatára teszem magam is.

<Remélem sikerült felpiszkáljalak, és magadtól rám rontassz, és nem nekem kell... De ha így nem sikerül kieszközölnöm az összecsapást, kénytelen leszek téged egyszerűen leszúrni, mint egy kutyát...>

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

-Köszönöm, jó lesz... mára nincs szükségem.- mormogom, miközben lepakolom a fát a tábortűz mellé. A csülkös bab említésére összeszalad a nyál a számban, és nagyokat nyelek. Néhány kisebb ágat és egy két vastagabbat is rárakok a tűzre, hogy jobban életre kapjon, aztán leülök, néhány lépésre a kis duótól. Figyelem a tüzet, és várom türelemmel, hogy neki álljunk a vacsorának. Közben néhány sanda pillantást vetek Aga-'ra. Biztos, hogy nem fogok törekedni arra, hogy összebarátkozzunk.

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Nem a szakácsa, vagy ön miatt... Egyszerűen már megrendeltük a vacsorát, és ha már fizetek érte meg is esszük.
Itt is van, látja.
*Összefut a nyál a számban a látványra. Megköszönöm a pultosnak egy fejbiccentéssel.
Már rég ettem főtt ételt és ha ennek itt szar íze is lesz, de befalom az egészet.
A gondolatra elvigyorodom és ösztönösen megnyalom a szám szélét.
Aztán tényleg... Ranti.
Elnézek a lépcső felé. Jön már?
Meg kellene keresni, mert ő is rég ehetett már hasonlót és hidegen nem a legjobb, de az étel csábító. Aztán mégis győz a gyerek holléte utáni kíváncsiságom.*
- del Aramos, ha gondolja kóstolja meg nyugodtan az egyik adagot, és ha ízlik egye csak meg, de most megkeresem a srácot.
*Azzal felállok és indulok is Ranti keresésére. Először is fel a szobába, mert a vizet kezdte lehordani onnan.*

[Terda Radovik]

JK: Ramirez Serrano ab Gorradoze
Helyszín: valahol Rokmund és Warvik tartomány határában
Időpont: reggel



*Mást nem látsz a környéken, csak a piszeorrú könyvégetőt.
Kissé értetlenül néz rád, nagyon valószínű, hogy nem tökéletesen értette minden egyes szavadat. Hunyorogva megvakarja az állát, majd megcsóválja a fejét:*

- Ezeket meg kell égetni, tűzrevaló mindegyik firkálmány! Ki lenni te, hogy beleszól, hogy én mit éget?!

*Észreveszi, hogy a fegyvered felé nyúlkálsz, de csak egy lesajnáló mosolyt tudsz az arcára csalni, úgy tűnik, hogy eszébe sincs neked rontani.*

[Terda Radovik]

JK: Nazaro Goravik
Helyszín: Gorvik tartomány, a Rawaka hegyekben
Időpont: este



*Némi előkészület után megvacsoráztok, a kutyának is jut egy-két jó falat.
Még így megsűrítve is egész jó az étel, ismételten jóllaksz az öreg Yuhaa főztjéből. Evés után egyszerűen bepakolja a lány az edényeket a tarisznyába, így a mosogatástól is könnyen megszabadultatok.
Közben be is sötétedik, de a tábortűz fénye elég jól világít.
Egész vacsora alatt nem szólt a lány egy árva szót sem. Vacsora után nekifog az éjjeli fekhely elkészítésének, az állatbőrökre pakolja a pokrócait. Csak a maga kényelmére gondol, úgy tűnik, hogy veled a legkevésbé sem törődik.
Utána elővesz a tarisznyából még egy teáskannát is, majd a kis fém állványra teszi. Két bögrét is elővesz, magának tölt is a gőzölgő folyadékból.
Két korty között téged is megkínál:*

- Igyon egy kis teát sacerdon! Könnyű álmot hoz és pihenten ébred majd...

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: délután


*Felállsz az asztaltól és Ranti keresésére indulsz. Felmégy a lépcsőn a szobátokhoz, ahol meg is találod a kölyköt.
Úgy tűnik, hogy sikerült kiborítania egy vödör vizet, éppen azt próbálja felitatni egy rongydarabbal, amiben az egyik függönydarabra ismersz. Amikor belépsz persze abbahagyja a „munkát” és pironkodva közli amire már te magad is rájöttél:*

- Véletlenül kiborult a friss víz. A nagy részét már feltakarítottam...

[Yvett de Crei]

(Sebille Hosstra)

- Az megesik. - *mondom minden korholás vagy egyéb nélkül, s közben azt nézem, hogy elázott-e valamink a padlón kívül. Ha tudok segítek neki feltörölni a maradékot, becsukom az ajtónkat. Így legalább minél hamarabb ehetünk.*
- Ha nem tökéletes sem baj, de a vacsink kihűl, igyekezzünk.
S ha már úgyis kettesben vagyunk. A szerzett ládikónkról ne ejts szót senkinek. Rendben? Ráadásul ez a del Aramos uraság furcsa számomra, úgyhogy csak ésszel fecsegj neki. Jó?

[Enor ak Mverrys]

(Nazaro Goravik)

Míg a lány megcsinálja a fekhelyét én is elkészítem a magamét, nem várom el, hogy helyettem dolgozzon. Mint a pásztorokkal eltöltött éjszaka, most is a tűztől nem messze keresek magamnak kényelmes fekhelyet, kitisztogatva, elegyengetve kicsit a földet a pokróc alatt. A tüzet figyelem már, mikor megkínál a Mirtana.

-Köszönöm, elfogadom.- mondom kurtán. Még mindig zavar a jelenléte... de kész csoda, hogy nem fecseg. Ezerszer jobb, mintha a fogadós nagydarab húga. Elkortyolgatom a teát, majd megköszörülöm a torkom, és összeszedem magam és Mirtanához fordulok.- Kicsit elvonulok imádkozni, pár perc...

Ha nincs különösebb megjegyzése a lánynak, akkor a tűzfénykörén kívül pár lépésre megyek csak, de semmiképp sem az erdőbe. Pusztán tisztán szeretném látni az égboltot, aztán letérdelek és úgy fohászkodom a Kosfejes Úrhoz.

[Haome no Munemoto]

Ramirez Serrano ab Gorradoze

<Teszek még egy utolsó kísérletet veled. Hátha majd erre harapsz...>

"És ha azt mondom, hogy enyém ez a sok könyv, melyeket te égetnivaló firkálmánynak tituláltál az imént? És ha azt mondom, felháborító, mi több: vérlázító, hogy egy sehonnai shadoni papocska parancsára elégeted a tulajdonom? Ki vagy te, hogy ezt mered tenni velem, mi?"

Azzal "jogos" felháborodásomban még mindig fegyvermarkolaton nyugtatott kézzel közelebb lépek hozzá (Mondjuk a végén kb. 3-4 lépés távot hagyok, a biztonság kedvéért - <hátha bűvölni is tud ez az iniki... invi... inkvizítor vagy mifene...>

[Terda Radovik]

JK: Sebille Hosstra
Helyszín: Aquilona tartomány, útban Aquilla felé, Négykő faluban
Időpont: délután


*Már nem sok vizet kell összeszedni, így egykettőre végeztek. Szerencsére csak a mosakodó sarokban folyt szét a víz, így a ti holmitok és a bútorok se lettek vizesek.
Ranti figyelmesen hallgatja az intelmeidet. Kurtán bólint, hogy mindent megértett.
Utána kettesben lementek az étkezőbe. Sergio del Aramos ételét már kihozták az emberei, valóságos kis terülj-terülj asztalkát varázsolva elé.
Látsz egy nagy tálat amiben sült csirkecombokat látsz, legalább nyolc-tíz darabot. Egy másik tálban egy jókora adag fűszeres rizst, egy másikban pedig tejfölös zöldségsalátát. De van egy boros flaska is az asztalon, az evőeszközök pedig ezüstösen csillognak, akárcsak del Aramos boros kupája.
Rendesen telepakolták az asztalt, a ti tányéraitokat pedig áttették a szomszédba. A fickó két falat között mentegetőzik:*

- Sajnos kicsi a hely, így át kellett pakolnunk az ételüket a szomszédos asztalhoz, remélem nem baj...

*Megvárja a válaszod, majd tovább eszik méltóságteljesen. Egész kicsiket harap, de azért fal rendesen.*