Úttalan utakon....

[Erigowi Klavel]

/ Liam /

* Szép óvatosan lehelyezed a „felesleges” felszereléseidet, majd óvatosan, hangtalanul megközelíted a vadkant. Az egy pillanatra felnéz az elmélyült lakmározásból, majd mit sem sejtve túrja tovább a földet. Te elérkezetnek látod az időt a mindent elsöprő támadásra. Kirontva a bozótból áldozatodra támadsz. A disznó megrémül egy pillanatra, s látod átfut agyán a menekülés, de a helyett, hogy meglódulna, agyarait feléd fordítva, ellen támad. Tudod jól, már tapasztaltál ilyet. Itt egyetlen jól irányzott döféssel kell leterítened ahhoz a dúvadat, hogy neked bajod ne essék esetlegesen. Ösztöneid, s a jól begyakorolt mozdulatsor megteszik hatásukat. Felé rontasz, ő megindul ellened. Az utolsó pillanatban kissé oldalra kilépsz, ezzel eltávolodva enyhén tőle, hírtelen megtorpansz, majd lándzsádat erősen megtartva a vad álla alá célzol, s a jószág saját lendületétől hajtva felnyársalja saját magát. A fegyver hegye tövig hatol a vastag zsírrétegen, s pont szíven szúrja a hatalmas kant. Annak felhorkantani sincs ideje. Lábai az idegtől görcsbe rándulnak, s a tetem nagyot puffanva a tűlevelekkel borított talajra vágódik. Neked minden erődet latba vetve kellett megtartanod a hatalmas testet. Két kézzel a lándzsát fogva, bal lábaddal erősen kitámasztva, de sikerült a művelet. Győzedelmeskedtél eme hatalmas, majd három mázsás öreg, rutinos kan felett…*

/ Unnur /

* Te csöndesen figyeled a becserkészést, majd a nagyon gyors és a vadkan számára végzetes összecsapást. Ilyet még álmaidban sem gondoltál volna. Pont szíven szúrta a hatalmas barbár a vadat. Ez még „semmi”, de ahogy derékból, s karból megtartotta a hatalmas tömeget az párját ritkító erőről tett tanúvallomást számodra. Állad majd leesik, ilyet még nem pipáltál. Te ki a kis jószágok, a csapdák a cselek mestere vagy, teljesen begerjedsz erre a látványra. Hátadon végigfutott a hideg, mikor a végzetes fél pillanat alatt lejátszódó„találkozó” megesett. Ott állsz, s lábaid földbe gyökereztek…*



/ Liam: 1 pontot kapsz tapasztalatból. Egyértelmű, hogy karaktered nem most találkozott először nagyvaddal, de félelmetes gyorsaságod, s pontosságod, valamint célra törő technikád jutalmazni kell. Ez alatt értem a vadkan és a szarvasbika elejtését is. Ja és, ha majd szintlépésre kerül a sor emlékeztess a vadászat képzettség magasabb fokra történő „emelésére”. //

[Navaratna]

(Unnur)

A lány megbűvölten bámulta a látványt.
-Micsoda hím...-suttogta, és nem a vadkanra gondolt ez alatt. odament hozzá, elismerően nézett a nagydarab vadra, s még kitüntetettebb figyelemmel adózott Liamnak. Feszülő karját megsimogatta, az izmok játéka lenyűgözte. A földre mutatott meg a vadra, ervül nem tudta hogy van az, tedd le. Aztán ha a férfi ezt megteszi, rááll a dögre, hogy felérje Liamot jobban, hogy eme bámulatos vadászat meg beállás megkaphassa jutalmát, azaz egy csókot.

[Navaratna]

Liam és Unnur közjátéka lejátszva chaten:


Liam nem mozdul az ajakérintés alatt, de nem is áll málén és bambán. Csókolózni nem tud, (gondolom ez "szárazcsók" volt) de medvekarjaiba fonja a lány derekát, másik kezét "véletlenül" a fenekére helyezi és a saját mellkasához húzza a lányt.

Unnur átkarolja a nagydarab férfi nyakát, s puszilgatja a száját, hogy rávegye, ne csak állja.

Liam előszór tétován, finoman, majd egyre nagyobb hévvel csókolja vissza a lányt. Már tegnap este óta vágyott valami hasonlóra.

Szűk lett a hely az ágyékkötőjében, lejapja hát az alkalmi emelvényről a könnyű testet, felkefteti a vállára, mecsapja a kerek feneket és viszi....a legközelebbibokor mögé...

Unnur:
<Basszus, este akartam...te tyúk, ez egy rohadt erős ipse, ez azt csinál veled, amit csak akar! Kellett neked itt kelletned magad egy picit!...>
-Liam? Liam! Az állat? -még a neve is beugrott, ami nagy szó! Ficeregni kezdett.-Hova menni?

Liam "idegpáylái" efféle játékokra mait a lány művelt vele még nagyon érzékenyek voltak, se lát-se hallot a "kangörcstől", még az erv nyelvet is csak szavakban hörögte vissza, annyira felajzotta a lány buha szája, pedig tulajdonképpen sokat nem csinált, de hát ez új volt a korgnak. -Áll-at...mutatni én neked akkora állat...Keres egy puha fűvel borított helyet (messzire nem megy, mert addig nem bírja ki...), lehuppantja Unnurt a hátára, egy mozdulattal letép róla a nadrágot...(nem szaggatja szét, csak max a gomb repül le róla)...ésleráncigálja a zsákmányáról a ruhát...nem törődve se a siőákollással és rugdosással...Unnir most vad volt, Liam pedig vadász...vadat fogni veszélyes...de ez nagyon kívánatos vad. Csak egyetlen másodpercre ereszti el Unnurt: hogy egy mozdulattal lekapja magáról a szőrme ágyékkötőjét, ami mostanra már egyébként se sokat takart, lévén Unnur sikeresen felhergelte a korgot. Úgy áll ott Unnur fölött ahogy az anyja szülte...az izgalmas pillanatba "belmeredve"....teljes pompájában feszítve egyetlen családi örökségében, ami most uralta a korg öve alatti "látványvilágot"....Liam nekilódult, hogy elkapja a lány combját.

Unnur:
-Bassza meg erre még nem vagyok kész!-hadarta emrelinül a lány és kicsit megrettent. Ő még valóban nem volt kész egy gyors menetre, de nagyon úgy tűnt, a másik felet az sem zavarja, ha erőszak szaga van a dolognak. Ráadásul a rá váró férfirész nagyon mindnre kész volt, amit ő a maga női részéről még nem mondhatott el. összeszorította lábát és lendült az ökle hogy orrbanyomja a férfit. Ha nem jön össze, fülrepesztő visongást csap és ha kell, megkísérli ágyékon rúgni.

Liam vasmarkával elkapja az egyik rúgkabáló bokát, magához rántja, majd a másik kezét is segítségül hívva benyomkaszik a lány combjai közé...hogy férfivá avassa magát...itt egy pillanatra elsikkad a figyelme, a szorítása is ellazul, elvégre ez nagy koncentrációt igénylő feladat, és Liamnak ez lesz az első célzott berpülése....


Unnur arca vicsorba torzult és nem látva már kiutat felrántotta jobb térdét...Úgy erőből...<Kurva élet, ha ezt most meggyaláz, kifolyatom a vérét, hiába olyan szép példány! Sőt, pont azért, hogy az istennő csókolgassa odaát!!!>

Unnur érzékeny pontján találta el a férfit, Liam mély, érces baritonja leginkább egy herélt kappanhoz lesz hasonlatos: -Ááááááá.....hülye kurva! -szitkozódik....miért kelleted magad ha nem...áááááaaaaa....-nyöszörög tovább. Összegörnyed és a sarkaira ül...a korg kiváló kondícióban volt, a rúgás okozta hirtelen sokkos fájdalom már enyhült...-sokkal jobban fájt Liamnak a büszkesége......-talpra kecmereg és furcsa lovaglóállásban menve, az ágyékötője után kaparászik. <Na jó legközelebb kerítek egy nőt aki pénzért szeret, valami igazi profit, aki nem kérdez, csak csinálja amit kell....ketd elegem lenni belőle, hogy a kis próbálkozásaimnak mindig verés a vége...ehhh...bezzeg tegnap este azt se tudta melyik kani ölébe üljön!> A családi zászlórúd már csak félárbócon állt, majd jótékonyan eltűnt a szőrme takarása mögött. Unnur amilyen gyorsan felpörgette a barbárt legalább olyan hamar is vesztett Liam számára a vonzerejáből...főleg egy ekkora "visszautasítás" után.

Unnur feszült izomzattal figyelte, nem-e kap egy maflást. De nem. Csak azt látta, fájdalom önti el a másikat, aztán pedig megnyirbált büszkeség veszi át a terepet. Kioldott a harckészültség és visszahanyatlott a fűre.
-Basszus...ezt megúsztam...
Majd felállt és visszavette nadrágját. Látta, zsineggel kell meg övével megerősíteni, mert kissé megtépték a ruhadarabot.
-Figyeljni. Ez nem jó. Te állat? Gyorsan, nem vár, gyorsan gyorsan?! Én vanni nem állat!
<Rühellem eztanyelvet, szarra se jó>
-Ez vanni kis csók, értesz?
-Értesz engem, korg?
Nem értette, hogy korgéknál szokás ez így, vagy valami más nem stimmel a fickónál. Csípőre is teszi a kezét és értetlen. harag egy szál sem, csak védekezett, nem szított benne gyűlöletet a másik lerohanása.

-Értelek, hogyne! Ennél világosabb már nem is lehettél volna! Tegyél meg nekem egy szívességet: ha leközelebb csókolózni támad kedved, vagy férfit akarsz magadnak, ne engem válassz! Nekem húzódozó hülye picsákra nincs szükségem! Játszd ezt el azzal akivel akarod, de ne velem! -mostmár dühös volt. -Csak azért nem verem le a nyakadról a fejed, mert nálámnál gyengébbet legyőzni, nem dicsőség, hanem szégyen! Nálad még a kurvák is jobbak! Azok nem ígérgetnek, hanem adnak is valamit valamiért. <Legalábbis az idősebb korg társaim ezt mondták.> -Hagyjuk egymást békén jó? -Ha velem akarsz tartani, nem bánom egy darabig jöhetsz velem, de nem tartok igényt a fenekedre semmilyen formában! -mondom dühösen, összeszedem a felszerelésem, és visszamegyek megvizsgálom a vaddisznót...<Hogy a fenébe fogom én ezt elvinni? Vajon a vállamon el tudom cipelni? ....Ha időközönként megállok a súllyal pihenni, talán elvánszorgok vele addig, amíg kell> Liam próbálgatja a vaddisznó súlyát, vajon fel bírja-e emelni?

Unnur megunta az erv nyelvet, nadrágreparálás meg holmi-összeszedés közben osztja ki a másikat, de immár anyanyelvén, emelt hangerőn:
-A ribanc jó édes apád! A fajtád még lefeküdni se tud normálisan egy nővel! Nálatok csak lábszéttárás és vágd a comb közé, mi, he?! Hülye tuskó! A nomád f*szfejek ilyenek, mert kecskéhez vannak szokva, de te meg úgy látom medvéhez!!! Ellehetsz a nagy erőddel meg magaddal, ha csak ennyit tudsz! Különb vagyok én az itteni nőktől! Fogod te még a küszöböm rágni, te mafla nagy tapló!!! Fogsz te még hozzám jöni, ha ezek a nyamvadt picsák majd sikítoznak és elalálnalk tőled és szétcsattannak a fütykösödtől, fogsz te még Unnur után sóhajtozni, hogy az egy igazi nő, nem ezek a vértelen, halb*szó északi rüfkeribancszajhák!!!!
Kiordítozva magát, mikor már felszerelkezve készen áll, már képes ervül szólni:
-Unnur megy. Siet te, siet-és elindul, nem hajlandó a férfi mellett haladni, de mindig bevárja. Éhes, és ezt a vadkant egy elfuserált együöttlét miatt ki nem hagyja!
lehiggadva már gondolkodni is tud.
<Hogy is mondta a madaras pap? Kurva, az olyan nő, aki fizet a kúrásért. Szánalmas!!! Semmi kihívás, azok nem is igazi nők, meg lehet, romlott a lábuk köze és büdös. Azok nem igazi nők, és aki velük hál, nem igazi férfi, csak azt hiszik. gyenge nyulak! Igazi nő sose tenné szét a lábát fizetségért. Ez is olyanokkal akar henteregni? jaj, ha az unalmas dobd hátra magad etyepetyét szereti, hajrá, de őszinte részvétem...Megsértett...méghogy nem kellek neki...Hah! Fogja még meggondolni magát! Meg hogy gyengébb vagyok! Jó vicc...Az a nagy mákja, hogy a hasam hajt és ezért nrem csaptam szét a fejét. Mert szétcsaptam volna az istennőm nevével ajkamon! Vagy valami hasonló...hehe...igen...talán...>

[Castor de Vinter]

Liam

Liam magasról köpött rá mit ordítozik az alig egy napja ismert luvnya, mély érzelmi szálak nem fűzték hozzá, de annál többet tett a csaj érte, hogy a korg egy életre megutálja.
Most aztán mindenen járt a feje, csak a szexen nem.

Gondterhelten nézte a disznót.

<Ezt nem fogom tudni elvinni...az egészet egybe...viszont a bőre értékes...és a húsa is. Adhatnak érte...ellenértéket...pénzt vagy mit. Mindenhova nem cipelhetek csereárut.>

Az iszákjából kötelet vesz elő. Összekötözi a malacot a lábainál és felhúzza egy ágra. Rögzíti, és megnyúzza az állatot. Utána kibelezi és félbevágja. Addig a bőrt kirakja száradni a napra.

Jó két órás munka lesz az biztos.

Unnurhoz nem szól...minek? Már bemutatkozott...

[Navaratna]

(Unnur)

Mikor látja, a férfi nekiáll berhelni az állatot, szöszen ás áll a tisztás szélén és nézi hogyan csinálja, szót nems zól, vár. Idő után leül és úgy. Abszolút nicns beszédes kedvében és csak eljövendő kajaadóként nézi a másikat, nem mint férfit.

//Ennek kapa//

[Erigowi Klavel]

/ Mindkettőtöknek /

* Ügyesen megoldottátok a „közjátékot”. Tetszett az önállóság és az, hogy ezt mind úgy műveltétek, hogy egy rossz szavam sem lehet hozzá. Nem láttam azt, hogy a Hm helyett gondolkodtatok volna. Így nem volt gond, hogy „kihagytatok”. Bár egy kis szex jelenetben én is szívesen benne lettem volna! Játszhattam volna egy kis Kovit!*


/ Unnur /

* Kiabálásod, morgásod nem hatja meg a barbárt. Látod teljesen közömbössé váltál számára. Leheveredsz még ő végrehajtja a jól begyakorolt műveletsort. Felhúzza a disznót egy erős ágra, majd szakszerű mozdulatokkal megszabadítja azt bundaszerű bőrétől. Te figyelemmel kíséred mozdulatait. Nézed, ahogy hatalmas izmai csak úgy pattognak, a művelet során. Nem tudod miért, de minden egyes mozdulatával, közömbösségével egyre jobban belopja magát szívedbe. Mérged már rég elillant, s tudod, hogy valamilyen szinten te vagy felelős a történtekért. A jószág nyúzása jó ideig eltart. Miután végzett a bőrrel a korg, ketté hasítja a vadat, majd a hosszas fáradozás után kissé megpihen. Leheveredik ő is és nagyot kortyol iszákjából. Te nézed, s ismét felerősödik benned a vágy, a másik nem eme csodálatos példánya láttán. Fel van adva a lecke! Az előbb vérig sértett korg teljesen felpörgetett, megmozdított benned valamit. Olyat amit még eddig sosem éreztél. Talán a vadsága?! Természetessége!? Vadásztudománya?! Nem tudod…*


/ Liam /

* Gyors, rutinos mozdulatokkal felhúzod az állatot egy ágra, majd megnyúzod, utána kibelezed, s kettévágod azt. A művelet majd egy fertályórát vesz igénybe. Érzed kissé kimerültél. Megpihensz a földre heveredve, s kortyolsz párat a friss vízből, melyet nemrég a patakból merítettél. A lányra pillantasz, ki téged bámul a gondolataiba merülve. Most oly törékenynek, nőiesnek tűnik. Nem tudod miért, de szíved mélyén nem tudsz rá igazából haragudni...*

[Castor de Vinter]

Liam

Két késmozdulat között, azért ki-ki pillant a duzzogó nőre.
<Azért még mindig jó nő....és milyen kis puha szája van...meg feneke...meg...áhh, b***a meg elvágtam az ujjam!>

Liam pillanatra abbahagyja a munkát és felnéz.

-Azért köszönöm... a csókot. - mondja öszintén. -Engem még soha nem csókolt meg senki...te adtad az elsőt...-nyögte ki nehezen, de azért becsülettel a korg fiú.

Befejezem a melót, megtörlöm a kezem a fűben, ha van víz a közleben meg mosom.

-Segítesz vinni valamit? A bőrét legalább hozhatnád....kérlek. -mondja Liam

[Navaratna]

(Unnur)

...és a lány megvilágosodik...
Nézi a barbárt, majd amin eddig füstölgött, tovaszállt...
<Nem csókolták?...egyáltalán volt valaha csajjal?! Te szent Földanya és minden barma, ez most igazán így van?!...Voltám már szűzzel, Dehogy voltam! Megmagyarázná a hevességét...ó, rossebb! >
Feláll, odamegy hozzá, nézi a szétkapott állatot.
-Unnur segít. Akar kettő csók?-néz a férfira előtte állva s a magasba nézve.
-Nincs baj. Unnur most jó.

[Castor de Vinter]

Liam és Unnur közjátéka lejátszva chaten:

Liam:
Liam lenéz a kis nőre. -Kettő csókot? -Ha ezután is tökön rúgást kapok, már attól kell féljek soha többé nem használhatom! Keményen rúgsz te lány! És MI nem felejtjük el olyan könnyen a mostoha bánásmódot!

-De azt hiszem...még egy csókért bevállalnám...gyorsabban szaladok mint te...-mosolyog Liam.

Unnur:
-Ne gyorsan és jó vanni-mondja Unnur és lejjebb inti Liamot, mert magas a másik.

Liam lejebb hajol, hogy az arcuk összérjen a lánnyal.

Unnur:
Most Unnur inkább tenyerébe foglalta a barbár arcát és úgy csókolta meg. Még mindig nem mélyebben, de ha van rá idő, akkor azt is előveszi...

Liam belefeledkezik az első igazi csók élményébe...korg volt...de ő is megélte éppúgy a saját érzelmeit, mint egy szobálya mélyén üldögélő városi polgár...annyira élvezte a dolgot, hogy a lélegzete elakadt, és még a szemeit is lecsukta.

Unnur:
Ezt a lány elhúzta, de semmi egyebet nem művelt: azaz nem akarta megint elcseszni a dolgot azzal, hogy rámászik és elszabadul a korg

Liam ezúttal uralkodott magán, és szomorúan vette tudomásul, mikor a lány ajka eltávolodott az övétől. -A csók az jó. -jelentette ki egyszerűen. -Ezt szeretik a nők? -kérdi a korg, meg sem fordul a fejében, hogy ezáltal a másik teljesen felméri a férfi szűzi mivoltát.

Unnur:
-Igen. Jó-bólint Unnur és nem vág pofákat, amivel elárulná, hogy ő meg már erősen sejti mi a felállás.
Navaratna üzenete
-Este Unnur és Liam csók és ... -nem találta a szót rá, mélázott, majd sóhajtva kinyögte- csinál b...ás...Hogy mondani ez erv?

Liam nagyot néz a keresett...vagy keresetlen(?) szavakra. Mivel a nő szótagolva modta előszőr félreérti...- ...ás? ...mit akarsz te este elásni??-értetlenkedik Liam

Unnur agyal, hogyan fejezze ki magát. Elmlkedés közben arcát nyelvével kipúposítja. Majd egyik kezét ökölbe szorítja, s elkezdi ütni vele a másik tenyerét.-B...ás érted?


Liam többet értett a gesztusnyelvből mint az erv pórias szófordulatokból, az első pár mozdulatnál rögtön felfogta, hogy a nő miről beszél. Előszőr meghökken, majd lelkesen bólógatni kezd a nő nyers és kendőzetlen szavaira:
-Persze, rendben Unnur és Liam este csinál...de remélem akkor már nem fog tökön rúgni.

Unnur:
-Nem. Liam nem gyorsan, Unnur nem ...tökön rúgni-ismételte meg az utolsó két szót a férfi mondandójából. Aztán elégedetten elmosolyodik:-Liam jó vadász.

-Csinál étel, esz és csinál...-kezével megismételte amit az előbb mutatott, majd végigsimított a fiú mellkasán, immár élvezettel ritka az ilyen izmos férfi.

Liam elmosolyodik. -Hát én ilyen nővel még nem találkoztam mint te...de alig várom az estét Unnur! -mondja Liam

Unnur:
-Várni tud Liam?-billentette félre fejét és megnyomogatta a mellizmát.

Liam:
-Úgy érted ne rohanjalak le, mint amikor előszőr megcsókoltál?
És nézi unnur matató kezeit.

Unnur:
-Igen, az nem jó. Várni az jó. Kell várni. Nő jó férfi vár-Unnur a két izom közé (határára) nyomott egy csókot.

-Liam vanni szép

Liam hörögve sóhajtott fel a nő csókja nyomán. Nagyot nyel de azért mondja:
-Hát nem könnyíted meg a várakozást óráit, de ha nem akarsz csúnyán átvágni, vagy megtréfálni, rendben nem foglak leteperni. <Remélem nem fog az utolsó pillanatban visszalépni, mint akinek csak a szája jár...>
-...Na vigyük a húst és induljunk, mert ha ezt Unnur tovább csinálja szószegést fogok elkövetni.

Unnur:
-Lassú szerelem jó...-öleli át őt Unnur-te nagyon szép...-s felnéz Liamra, mintha megfontolná, nem-e kéne maradni mégis, de óvatos is, mi van, ha hirtelen rálendül a másik.

Liam lenéz a nő karjára akinek az "átölelése" -figyelembe véve a korg szélességét- jó ha eléri az oldalát...de nincs ellenére az érintés. -Mond Unnur minden nő játszik előbb férfival és váratja, mielőtt össefekeszenek?

Unnur:
-Igen. Minden nő. Akar Liam most Unnur, vagy este?-s állát a férfi mellkaára támasztotta, úgy nézte, s ahol érte a barbárt a kezével (úgy néz ki az oldalán) ott cirógatta kicsit a bőrét.

Liamot teljesen megszelíditette, a lány szelíd felajánlkozása. Nem volt ilyen kényeztetéshez szokva és a lány ezzel sokat lefegyverzett a korg természetes dacosságábó, akaratosságából. Liamnak a hízelgés volt a másik gyenge pontja, ahol könnyen "megpuhítható" volt az amúgy nyakas barbár. -Ha te este jobban érzed magad, akkor legyen este Unnur. Sütünk húst, nem bánom táncolok is veled, ha akarod és...csinálunk boldogság.

Unnur egészen kenyérre kenhető formát öltött hangulatban, mosolygott rendesen.

-Esz disznaj...röfi?-bökött a tetem maradványaira, meg ami cipelésre várt.

-Unnur boldog, este jó idő-s lassan, mintakinek nehezére esik, ellép a korgtól és sóhajt.

-Esz. -bólint Liam. -Egy részét. -A többit szines csillogó kerek lapos fémre fogjuk cserélni. Nyár van, a hús hamar romlik, mindenhová nem cipelhetjük amit cserélni akarunk. Színes éremért adnak olyat ami neked kell...bent a kőházak között, ajol sok ember van.

Unnur:
-Lapos érem...pf!-legyintett fitymállón.

-értékesebbet pottyantok a latrinán...-morogta anyanyelvén.

-Nem szeretni lapos érem, jó...-belenyugszik, ez lesz és kész.

-lassan, kérem, nem beszélni jól erv-teszi még hozzá

-Igen de ezért ad neked a kőházas ember újabb élelmet, fegyvert. ruhát, vagy amit szeretnél. Ezért adnak. A sötétbarna a legértéktelenebb, azért kevés dolgot adnak. A fehérért már jóllakik egy család. Sárga is van, de olyant még nem láttam, csak tudom, hogy van. Az ér a legtöbbet.

Unnur szája remeg, hog ne vihogjon föl.

-Aha...barna...fehér...sárga...Csere jobb.

-Színes szar, oh, az istennőre, mindjárt röhögni fogok!

-Liam tud én vanni nem tud. Első város megy.

Liam:
-Pedig van. -bizonygatja Liam. -Kőházas embernek ez a cseréje. -Disznót nem tudjuk mindig cipelni és adni annak akinek kell, vagy aki cserélne érte...meg a vad nincs mindíg...a tél keserves...Liam törzse is tartott érmét, hogy azzal cseréljen élelmet, mikor kevés vad volt...nekem kell érme. -De majd én beszélek a kőházasokkal. -Menjünk Unnur.

A lány pedig magára vállalva a vad egy részét viszi és megy vele, előre somolyogva orra alatt, arra gondolva, milyen lesz az este ha majd eljön a szeretkezés ideje...

[Erigowi Klavel]

/ Liam, Unnur /

* A vadkan feltrancsírozása, valamint az utána következő „közeledő” beszélgetés jó elnyújtja napotokat. Mire észbe kaptok az elmélyült társalgásból, már késő délután fele jár. Összeszeditek felszereléseteket. Liam vállára „hajítja” a fél disznót, Unnur összegöngyöli a kiszáradóban lévő vadkanbőrt, majd útnak indultok a széles út mentén. A táj egyre változatosabb. Kisebb hegycsoportok, völgyek, sűrű fenyvesek, tisztások állják utatokat. Később egyre több olyan földdarabot is megpillantotok, hol emberi beavatkozás nyomait látjátok. Különb féle növényeket termesztenek az ilyen kis területeken, vagy épp karókhoz kötözött indás növénysorok keresztezik utatok. Kezd szürkülni, de ti még mindig haladtok. A tavaszi nap lebukóban, mikor elértek egy magaslatot. Lepillantva onnan, a távolban Kőfallal körülvett óriási ember lakta települést pillantotok meg. Majd leesik az állatok. Tudtátok, hallottátok Liam te már jártál is kőházakban élő emberek településén, de ilyet még egyikőtök sem „pipált”…*


// Unnur és Liam: az eddig nyújtott fergeteges teljesítményetek alapján. ( az út menti fogadóba való "belépésetek", valamint az egymáshoz való "közeledésetek" alapján, illetve a karakterek élethű kijátszásáért mindketten kaptok 1-1 pontot szerepjátékból. Légyszíves adatlapotokra vezessétek fel. //



// Folyt. Köv a városon kívül… topicban.//

[Erigowi Klavel]

/ Liam /

* Gyors „búcsúzkodás” után visszaindulsz a vadonba. Nem sietsz, nem kapkodsz, de ütemesen, a jól bevált kitartó járással haladsz célod felé. Letérsz az útról, s beveted magad a fenyvesbe. Az idő szép, a szél lengedez, s te ismét nyugodalmat találsz a rengetegben. Eszedbe jut út közben, a város falai előtt tapasztalt „káosz”, melytől annyira borsózik a hátad. Szíved legmélyén vissza sem térnél a „bűnös” város közelébe sem, de azért hajt a kíváncsiság, az ismeretlen megismerése, a „kalandozó vér”. Messze eltávolodtál a „ricsajtól” az emberi szótól, a kocsikerekek nyikorgásától. Ismét a természet lágy öle vesz körös, körül. Szép lassan, vadász ösztöneidet kiélezve haladsz a tűlevelű erdőben. Eléred a éjszakai szálláshelyeteket, iszákodat megtöltöd friss vízzel, majd egy kis reccsenésre, motoszkálásra leszel figyelmes. Épp a patakocska felett guggolsz, vizet merítve az ivótömlődbe, mikor két fület pillantasz meg a patak túl partján lévő bukszus takarásában. Egyből felismered az állatot. Egy vadnyúl az. Körülbelül 6-7 méterre előtted. Nem vett észre. Épp a bokor friss hajtásain szemezget…*

[Castor de Vinter]

Liam

Nem teketóriázik, leoldja az övéről a dobóhálót és ráhajítja a nyuszira.

<Ezért is kapok talán néhány barna érmét. Különben is talán ez íncselkedett ott velem a pataknál...most nem futsz el tapsifüles! >

Miután a nyúl a hálóban kapálódzik, Liam nem öli meg, hanem kis batyut köt a hálóból és a benne gubbasztó nyuszit az oldalára a aksztja.

-Gyere csak kis hosszúfülü barátom, talán megvesz majd valami nemeseasszony kis ölebének....-vigyorog Liam az oldalán pislogó nyúlra.

//Off: Csúcs lesz ahogy ki fogok nézni! Megjelenek majd a kapuban a vállamon egy félig szottyos fél disznóval és az oldalamon egy pislogó nyúllal!...//

Majd fojtatja útját, hogy megkeresse az elejtett disznó másik felét.

//Off: Ha adsz egy fácánt azt meg a másik oldalamra kötöm, természetesen élve...//

[Erigowi Klavel]

/ Liam/

* A hálódobásos vadászatod sikerrel zárul, s a nyuszi ott pislog már az oldaladon. Elindulsz tovább arra a helyre, hol a disznó szottyos felét, persze akkor még friss kis husikáját hagytad. Jó fertályórányi gyaloglás után emberi hangokra leszel figyelmes. Az út közelében haladsz, így tudod, hogy az úton, vagy mellette történhet valami. Egy pár pillanat múlva női sikolyra rebbensz meg, majd hangos röhögést hallasz. Nem látod mi történik, hisz vagy 50-60 lábra lehetsz az úttól, s sűrű az aljnövényzet. Odasettenkedel a hangok irányába, s kidugod a fejed a bukszus takarásából. Furcsa látvány tárul eléd. Három álarcos férfi próbálja a lányt betuszkolni a közeli bokorba. A nő párja pedig aléltan fekszik az út szélén. Kis homokfutójuk, az út mentén, s az elé kötött ló nyugodtan legelészik a fűben. A három álarcost jól szemügyre veszed, s látod, átlagos testalkatú egyének. Kettőnél rövidkard, egynél ki épp a nadrágját tolná lefele hosszúkardot pillantasz meg az oldalán.*

- Ne félj kicsikém! Apa vigyázni fog rád! * Hallod a vetkőző egyén kéjes hangját.*

[Castor de Vinter]

Liam

Előszőr nem tudja mire vélni a dolgot:

<Most akkor ezek itt üzekedni fognak mint én Unnurral? Miért kell egy nőhöz három ember? A csaj benne van a buliban?...mert akkor csak csinálják! Apám szerint evő, szaró és baszó embert nagyfokú illetlenség zavarni a törzsi etikett szerint... De akkor a nő mit hepciáskodik? Tán nem szereti a férfiakat? ....-aztán látva a nő ellenállását végül is helyesen következtet:

<De ez csak egyszerű erőszak vazzeg...kis f**sz szopók! Ahelyett hogy tisztességesen kifizetnék egy ezüst érmével! Vagy megkérdeznék hogy akarja-e...azér ez így csúnya...én se díjaznám ha lefognának....sőt igencsak zabos lennék! Ez szemétség! >

Gyorsan lekapja az oldaláról a hálót és kis félmosollyal szabadonengedi a nyuszit...

-Menjél füles, kell a háló egy nagyobb vadnak...ma megúszod a kondért.

Majd kisettenkedik az útra a rablók mögé, megpörgeti a hálót és rádobja a vezérre, aki letolt gatyában akcióra készül. Majd istenesen megrántja a dobóháló kötelét, hogy földre vigye a gerjedt tagot.

-Megelepetés! -kiáltja a másik kettőnek. A vezért sorsára hagyja, egy ideig nem fogja tudni magát a hálóból kihámozni.

Majd a buzogányát lengetve lerohanja a másik kettőt:

-Most majd kaptok fa**t a szátokba szarháziak!

Liam nem akarja feltétlen megölni őket, célzott támadásokkal igyekszik lezúzni a fegyvert fogó kart, hogy harcképtelenek legyenek. (Harc az ellenfél elfogásáért.) Ha ezt elérte ököllel állbavágja őket. A vezért szintén. (Ha addig kibogozza magát vele is megküzd.)
A fegyveresek ellen fegyverrel (buzogány), a fegyvertelen ellen ő is az ökelivel harcol. (Ökölharc 3), majd Bírközással (3. szint) leteperi, kicsit "lefojtja", hogy ne ficeregjen és összekötözi a vezért is.

[Erigowi Klavel]

/ Liam /

* A terved bevált, s meglepetésként érte a „díszes” társaságot megjelenésed, kik a lány megalázásán szorgoskodnak. Belemerülve az elkövetkezendő kéj uralmában. A vezért a hálóval beteríted, s akkorát rántasz rajta, hogy az hanyatt esik, s belegubancolódva abba fetreng a földön. A másik két ipsének sem kell több. Eleresztik a sipákoló lányt, majd előrántják rövid kardjaikat és óvatosan kissé széthúzódva egymástól közelednek feléd. Enyhe gúnymosolyt, s pár szitkot elejtve.*

- Rossz helyen kopogtatsz kicsi fiú! Anyádon gyakorolja és családodon a nemi életet egy horda ork! *Szólal meg a rútabb, idősebb támadód.* Meglepetés mi?! Hát lesz benne részed, ne félj! *Mosolyodik el hiányos fogazatát kimutatva. Bízva abban, hogy elmegy a bátorságod a „túlerő” láttán. Te nem moccansz. Előveszed buzogányod, s megpörgeted. A két támadó egyszerre ront rád, de mindhiába. Az egyikük támadása elől ellépsz oldalra, majd a másik fegyvertartó kezére akkorát rásózol, hogy vagy tíz lábnyit repül a rövidkard tőletek. A hatalmas ütés hatására a férfi megperdül tengelye körül, s fájdalmasat felordítva a földre rogyik, fájó csuklóját szorongatva. A másik illetőnek, a „csúnyabeszédű, fogatlannak” is elmegy a kedve a „hősködéstől”. Menekülőre fogná a dolgot, de te gyorsabb vagy. Szabad kezeddel elkapod grabancát, majd jókorát rántva rajta magad elé penderíted. Mivel egyik kezeddel az ingét fogod, másikkal a buzogányt tartod, s nem akarsz neki komolyabb sérülést okozni a fejedet használod, öklöd helyett. Akkorát sikerül az ipse orrnyergére fejelned, hogy az menten, ájultan összecsúszik előtted. A kezét fogdosó, térdre rogyóhoz nemes egyszerűséggel odalépsz, s fél oldalról szabad baloddal „ a gyengébbikkel” álcsúcson vered. A fickó az utolsó pillanatban rád, tekint, majd felakadó szemekkel a földre dől. Már „csak” a vezérük maradt. Ő már talpon áll, de a hálót még nem sikerült lehámoznia magáról, ily rövid idő alatt. Felé fordulsz, s nagyon megrémül. Valószínűleg ő is tudja jól, hogy jelenlegi, kiszolgáltatott helyzetében esélye sincs a védekezésre. Megindulsz felé, ő hátrálni próbál, de sikertelenül, s felbukik a lábai alá keveredő háló szélében. Te elereszted a buzogányt, s a mellére térdelsz, majd egy jól irányzott jobb egyenessel elcsendesíted az eddig izgága kéjvadász útonállót. Felkelsz, s diadalittasan körbetekintesz. Látod, mindhárman aláltan fekszenek, úgy ahogy „hagytad” őket. Ekkor figyelsz csak fel igazán a hölgyeményre, ki ott kuporog a bukszus tövében, szétszaggatott blúzzal, mely alól „kikandikálnak” telt keblei. Zokog szegényke, s kezeivel arcát takarja. Hosszú, göndör szőke haját fel, fel lobbantja a szél, formás, fehér lábait nem takarja már a hosszú, szétcincált szoknya. *



// Liam: tapasztalásból 1 pontot kapsz. Ez volt első küzdelmed a játék során! Szerencsére a kockák is jól pörögtek, s „nem” kicsi harcértékeid, s a korg tapasztalata felülkerekedett az útonállók gyengécske, s balszerencsés társaságán! A karaktered ennek következtében 2. tapasztalati szintre lépett.

A következő képzettségeken növelhetsz egy fokot, vagy kapod meg 1. fokon, ha eddig nem volt:
- Vadászat
- Fegyverhasználat ( dobóháló )
- Helyismeret ( Erigow környéki erdőségek )
- Szexuális kultúra //