Beszélő Múlt korcsma…

[Lorin O Krell]

(Lorin)

- Arelre és Erigowra!-emeli ő is kupáját.

<Hát Timó nem fog örülni ha Ruel már reggel az asztal alá issza magát... > közben gyannakvón figyeli a kancsót amit Ruel kupaként használ.
Amikor belépnek a fogadóba az idegenek oda fordul és végigméri őket (fegyver, vért ilyesmik) aztán visszafordul az asztalhoz.

-Nem baj ha nem lesznek fehérnépek a teggnapi kettővel való találkozás egyellőre boldoggá tett.-mondja miközben a tegnapi dolgokon jár a feje és ajkai akaratlanul is mosolyra húzodnak a kellemes emlékek következtében.
-De a bornak örülök...

//Ki az a Firtorgisss ....Lehet én vagyok lemaradva de nem ismerős a neve //

[Erigowi Klavel]

/ Raziv /

* A lány nyel egy nagyot, s hírtelen nem találja a szavakat.*

- Khhmm, Hmmm,,, * Megremeg a keze egy pillanatra, majd gyorsabban kezdi fűzni a díszeket.* Siessünk, mert még gyakorolnunk is kell, holnapra! * Gyors felfűzi a maradék díszt is, majd a segítségeddel felfűzitek az előbb felhelyezett gerendára a pörgő, színes csecsebecséket. Munkátok végeztével a lány még mindig kerüli a tekinteted, de egy óvatlan pillanatban megszólal.*

- Nekem is tetszenek a kreol bőrű férfiak! *Szól hallkan, s elindul a sátor irányába zavarában. Te ott maradsz egyedül a pódiumon. Az idő már késő délutánra jár. A tömeg is lohad egy kicsit. A pódium is előkészítve a holnapi napra. Ekkor Butrondis lép hozzád. Hóna alatt tartva egy céltáblaszerűséget, mely nem nagyobb két arasz átmérőnél. Hozzád lép, s átnyújtja a lapot, mely tölgyfából készült. Rád sandít, s megszólal.*

- Raziv! Ezen a táblán tudsz gyakorolni, ha akarsz, de azért lenne egy kérdésem. Van saját számod, mit elő tudsz adni? Esetleg én kreáljak egyet?

[Erigowi Klavel]

/ Lorin /

/ Fileppió volt! Firtorgis egy másik helyszínen van, csak a Hm véletlenül elcseszte! /


* A belépő ifjak nemesi inget, egyikük , még mellény is visel, de vértet nem veszel rajtuk észre. Oldalukon hosszú tőrök, s kettőjüknél tőrkard lóg. Jól elvannak. Beszélgetnek, viccelődnek, mit sem törődve veletek. Ruel, és Fileppió is fenékig hajtja a kupa, valamint a kancsó tartalmát, majd a dartonita felkel helyéről. Rátok néz, s vidáman megkérdi.*

- Indulhatunk a város felfedezésére, vagy el akartok még előtte valamit intézni? * Mosolya kissé érdekes, s látszik tekintetén a benyelt szesz. Nem részeg, de már spicces. Jó kis városnézés van kilátásban. Főleg egy enyhén ittas Darton lovaggal.*

[Erin O'Shanon]

(Raziv)

-Öt év alatt elég sok számom volt.Most viszont megpróbálok újat kreálni,de jobb szeretem megoldani én magam, de nem is merem a helyiek izlését szóval kellenél zsűrinek,illetve tanácsadónak.

Úgysincs a porondon senki így kezdem a fő motívumokkal.

Kifüggeszetm a táblát kb olyan 10 méterre ez majdnem 2x annyi mint általában dobni szoktunk( az előadáson ez maximum 6 méter lesz).A mellemről a késeket már inkább érzéseimre hagyatkozva, kapásból szórom ki.(ez azt jelenti hogy 1 kör alatt kb 3 tőrt dobok el nem 2-t)

Utána pedig rövid nyújtások és bemelegítések után az akrobatikus tudásomat mérem fel és mutataom meg.

Majd legvégül a kettőt ötvözöm.Ugrások után dobok a tábláta az érkezés után nem sokkal.

Az egészet megpróbálom letudni egy órácska latt a sötétedés kezdetéig.

-Remélem ez elég lesz.Ha bármi különös hozzáfűzni valód van kérlek szólj.
Ez az amit tudok.

-Vagy esetleg fokozhatnám a látványt azzal, hogy esetleg miközben Mia lángot nyel én egyszerűen a fáklyájába beledobok egy tőrt -úgy hogy az a láng és a keze közt álljon bele a fába,de ezt már rád bízom, és előre bocsátom ezt mindenféle képp gyakorolnom kell, ez csak egy futó ötlet.

Ezután megpróbálok elsietni Miához a sátorba.Olyan gyorsan amilyen gyorsan csak lehet.

[Erigowi Klavel]

/ Raziv /

* A társulat vezetője elismerően bólint a mutatványodra. Látszik, hogy tetszik neki, főleg akkor, mikor az akrobatikus mozdulatsor közben dobod el a tőreidet. *

- Rendben! Úgy látom jól felkészült legény vagy te! * Veregeti meg válladat a férfi.* Mellesleg, ha Mija is bele megy, megpróbálhatnátok azt a tűznyelő, késdobáló kombinációt! Biztos, jó kis vendégcsalogató lenne! * Mosolyodik el a pénzéhes Butrondis, majd hagyja, hogy a lány keresésére indulj. Mija a sátor mellett készít épp elő négy, öt pálcát, melyek végét rongyba tker, s a rongyokat olajba márt. Nagy gonddal csinálja mindezt, hisz nem szeretné, ha bármelyik leesne a pálca végéről, vagy az olaj túlságosan is átáztatná a gyolcstekercset. Hisz az égető fájdalommal büntetné meg a hanyag tűznyelőt. Mikor megpillant lesüti szemeit, de látszik rajta, várja hogy megszólítsd.*

[Erin O'Shanon]

(Razív)

-Jó munkát!-szólok oda a kis hölgynek.
Elmagyarázod, hogy kell ezt megcsinálni?Ugyanis világ életemben érdekltek a zsonglőrök és a tűznyelők.

Figyelmesen hallgatom a kislány magyarázatát.

-Besegíthetek esetleg?

Ha igennel felel megpróbálom legjobb tudásom szerint elkészíteni a műveket(nincs oylan rossz kézügyességem.

Megpróbálok megragadni mindne alkalmat, hogy csak néha is hozzá érjek.Lehetőleg a hátán a vállán, a derekán.

//Ugye tudod hogy élőben sem idegen tőlem ez a szakma? Ugyanis én élőben tűzzsonglőr is vagyok //

[Lorin O Krell]

(Lorin)

//Semmi gond ,emberek vagyunk- legyintett az élőhalott //

<Ha jobban belegondolok nem lenne rossz a tegnapi sikereimet ma is folytattni >

-Hááát nem hiszem hogy bármit is el kellene még intéznünk.-Mondja Ruelnek közben kissé megigazítja a rapírját hogy az a "társaság" is jól lássa. Majd még egyszer végigméri kihívóan a tőrkard tulajdonosait.

-Szerintem indulhatunk- felpattan a székről és megindul a kijárat felé.

Útközben azon gondolkodik hogy vajon sólyma merre jár most de amint közelebb ér a kijárathoz és vele együtt a ficsúrokhoz fokozottan figyeli azok reakcíóit.

[Erin O'Shanon]

<Nem hagyom hogy megbolondítson ez a két szép szem......>

<Ma nem, mennem kell tovább, igaz, minden pénzem elfogyott, de indulni kell tovább, a széllel ahogy eddig is tettem, ez túl szép, túl családias nekem.>

A kislányt otthagyom,szememben furcsa fény villan.Mintha máshol járnék, gyorsan összekapom a motyómat és mint tolvaj állok odébb, nem érdekel senki, mindent otthagyok.Ez az én életem, nem való nekem a családszerűség.

<Megint új tájak, új arcok!...>

Elindulok a térkapuk irányába.

[Lorin O Krell]

(Lorin)

Ahogy felébred felpattan a székből és egyből kardot ránt.

-Hol hol vagyok???- kezdi kissé bizalmatlanul.- Ti...az előbb még... a kődémon....és és a többiek.-Habogja még mindig a sokk hatása alatt áll.

-Meghaltam...-a kezébe néz majd a Fillepiora pillant.- de nem itt vagyok.Hogyan? Álom lett volna? Mindezt csak állmodtam? Nem nem az nem lehet!- a szimbólumára néz majd ismét Fillepiora.- Talán mégis. De ha állmodtam is akkor olyan valóságos volt. A törpe... és a papnő.Lehet mindezt csak állmodtam?

-Lehet.- suttogja maga elé majd visszalép a társassághoz.

Miután elmúlt a Karnevál és az idő egyre zordabbá vált olyanyira hogy a hajóútat is elhalasztották úgydöntött nem várja meg míg csendesednek a viharok. Megigérte ugyan hogy három hónap után ismét Erigowba siet de addig is a Kalandozók Városában is tesz egy látogatást.

Hátranézett. A lemenő nap sugarai szinte elvakították de még így is kitudta venni a hajdanvolt Enrawell városárnak sziluettjét. A bárdok szélhámosok és íjjászok hazáját. Kezét tisztelgésre emelte majd lovát ugyanazon kultúra másik ékesége Erion a Kalandozók városa felé fordíttta.

[Navaratna]

(Unnur)

Nem tudom hova tenni ezt a vallomásszagú dolgot, a népemnél nem szokás feleséggé és férjjé válni és együtt lenni, meg huzamosabb ideig ugyan azt a férfit kitüntetni a figyelmünkkel, így egyik szemöldököm felszalad és lesek Aurinra. Ruel jöttére vállat vonok:
-Változó szél? Á, ez csak pú volt... És bűz lenni, nem erre gondol? Én és Aurin beszél, ma éjszaka én veled hál, más új nincs. Vagy ez neked lenni különleges? Ő? Ő nem tudom ki, de igen szagos és beteg a hasa-füllentek. A temetői szentélyben történtekről hallgatok. ha majd Aurin el akarja mondani, és mért ne mondaná, ő az ügyeletes hatzásvadász , akkor megteszi. Biztos nem bírja ki dicsekvés nélkül, hogy láttam a férfiistenének arcait és hogy félig a másvilág mezsgyéjén jártam...

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Szavaid hallatán mindkét dartonita „elcsendesedik”, s egyszerre pillantanak rád, főleg mikor arról beszélsz, hogy ma este Ruellel akarsz hálni. Az ifjabb lovag tekintete átvándorol Airunra, s látod kérdőn néz rendtársára. Az azonban érzelemnek, megrökönyödésnek csöppnyi jelét sem adja. A hálással kapcsolatos kijelentésed előtti reakciódra ad választ a lovag, kikerülve a reakciót az utóbbi „felvetésedre”.*

- Hát igen! Jó nagyot fingott Unnur, hogy azt meghallotta urunk is, na de erről majd később ejtünk szót! * Mosolyodik el Airun „hidegen”, majd az ébredező atyafira koncentrál. A kopaszodó, középkorú pasas épp szemeit meresztgeti rátok kissé értetlenül, mikor Airun megszólal:*

- Hölgyem, uram bemutatom Fothonder atyát, korunk legnagyobb elméjét, ami a térképeket, egyéb úti leírásokat illeti. Ő az, ki segítségünkre lehet küldetésünk helyének minél jobb feltérképezésében! * Nyújt kezet a csuhásnak, majd felsegíti azt a földről. Az öreg, borvirágos orrú ipse elmosolyodik kissé értetlenül, majd megszólal.*

- Krad hozott varjú! *Tekint Airunra, majd közvetlenül róla rátok vándorol tekintete.*

- Látom lovagtársad is veled van, de a kis hölgyben kit tisztelhet szerény személyem? * Mér alaposan végig a vörös, bevérzett szemű atyafi.*

[Navaratna]

(Unnur)

Én poénnak szántam a beszólást Ruelről (lévén azt mondta a karim, Aurin és ő beszéltek erről, de ez szemenszedett kamu, nem beszéltek ilyenről...), csak hogy elkerüljem a temetői témát, de mégis cikisen néznek rám. Nem is cikisen. Olyan...semmilyenen, akár ha megfagyott volna a levegő. Megneszeltem valamit, meg is kérdezem halkan:
-Mért, az lenne baj, ha én meg Ruel?-sandítok Aurinra.
A részeg ipse nevét ki se tudom ejteni. Nemnézem ki belőle azt, amit állítanak róla, arcom merő kétkedés. Fura mód, képes beszédre, pedig igen ázottnak nézett ki.
-Hildur lánya Unnur-felelem kurtán, csípőre tett kézzel állok, hol az ipsére, hol Aurinra, hol Ruelre nézve.

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Kérdésedre Airun rezdületlen arcizmokkal áll, figyelve téged, majd egy pillanat múlva megszólal.*

- Nem Unnur nem lenne baj! Azt teszel, mit akarsz, hisz szabad harcos vagy! * Fordul el tőled a lovag, majd megindul az ívó felé, közben visszaszól.*


- Gyertek! Nézzünk valami harapni, innivaló után, majd utána tárgyalunk arról is, miért „kerestelek fel” Fothonder! * Egy pillanatig Ruel csendesen követi „mestere” lépteit, annak alakját szemeivel, majd rád és az öregre pillant. *


- Hát igen! Ma inkább szóljon az est a szórakozásrol, hisz tavasznyitó fesztivál egy évben csak egyszer akad! Gyertek, a vendégeim vagytok! * A lovag utlosó szavaira felcsillan a kopasz ipse szeme, s indulna ő is a fogadó irányába, de egy lépést tesz majd megáll.*

- Hildur lánya Unnur! Látom talpraesett nő vagy te! Talán a keleti pusztaságokból érkeztél ide, hogy megnézd milyen is a nagyvárosi élet, vagy valami más ösztökélt arra? * Teszi fel kérdéseit a férfi, s te csodálkozva veszed tudomásul, hogy az mily szépen, összeszedetten beszél ahhoz képest, hogy még az imént majd hogy ájultan fetrengett a kút mellett. Válaszod után mindhárman megindultok Airun „nyomait” követve. Beléptek a jól ismert fogadó hátsó ajtaján, majd a kis folyosón áthaladva megérkeztek az ívóba. A tömeg hatalmas, alig lehet lépni az emberektől, részeg matrózoktól, könnyűvérű nőktől. Orrodat, torkodat mardossa a füst, az iszonyatos ricsaj közepette muzsikaszó, zeneszó hallik. A zene forrása felé fordítod tekinteted, s egy fiatalnak tűnő, úgy a húszas évei elején járó barna, félhosszúhajú, kerolbőrű, kecske szakállas egyént pillantasz meg, ki „szépségével” kirí a tömegből. A dalnok lantján játszva kíséri a csodálatos dallamokat, hangokat mely torkát elhagyják. Énekét erv nyelven adja elő, de te is értesz belőle igen sok részletet. Egyre többet, hisz egyre többször hallod eme nyelvet, s így jócskán ragadt rád pár szó eme pár napot tekintve. Airunt is megillantod, ki egy részeg egyént, ki az asztalon feküdt, „enyhén szólva” kitessékelt a kocsmából, s most annak a helyén ül. Vele szemben a Fejszés áll, s beszélnek valamiről. Talán épp italt rendel tőle a lovag. Ruel is lemaradt, épp egy hölgyemény bájait kukkolja. Az öreg ott lépdel mögötted, s sóvárogva tekint Ruelre, hisz ő az a férfi aki meghívta őt ingyen piára…*

[Navaratna]

(Unnur)

Grimaszolok, nem szeretem, ha Aurin bevágja a kemlyn arcot mintha minden leperegne róla. Meg is jegyzem neki:
-Tudom én, az a másik súg neked és te hallgatsz rá, ahelyett hogy dühös lennél...
Éhesnek éhes vagyok, tudnék falni Mikor meghallom, megint szórakozni akarnak, morrantok, de mérgesen.
-Eh, ti csak tudni ezt csinálni! Isz, bolond lenni aztán feksz lében és nem találni saját tök s nem tudni, sárga lé jön belőle vagy fehér mert elmegy az ész!-legyintek lemondóan.
A részeg értelmes beszédet produkál, hunyorgok rá:
-Mi az hogy kelet? Ahol én lakik, van sok fű és domb. És sok erős asszony. Én eljön, mert így akar, de ez kőhely nem jó. Büdös, nincs hely és nem élnek igaz élet csak hamist.
Ékes példája volt ennek a benti kupleráj. Felnyögök a tömeg meg a szagok miatt. Barmok egymás hegyén hátán, sóvárogni kezdek a korlátlan puszták után, ahol nem fogták le a kezem falak, ahol hallottam a szelet és a fűszálek egymáshoz dörgölőzését. A dalnok énekét elnyomja ez a ricsaj, mindet jól szájba kéne vágni. Csatlakozom Aurinhoz:
-Én éhes. Kér sok sült és sajt és tej!

[Erigowi Klavel]

/ Unnur /

* Airun elmosolyodik midőn a „másik súgásáról” ejtesz szót, de egyenlőre nem reagál, s bemegy a fogadóba. Az öreg felé „vetett szavaid hallatán a férfi elmosolyodik, majd bólogat.*

- Jól beszélsz Hildur lánya Unnur! Itt az emberek csak hajszolják az élvezetet, de hát nem mindig ilyen Erigow…. A szürke hétköznapokon itt is a megélhetésért, a túlélésért „küzdenek”, mint „felétek”, csak itt nem fegyverekkel, erdőt, pusztát járva ejtik el az elemózsiát, napi betevőt, hanem dolgoznak, hogy pénzt keressenek, s abból tartják fent magukat! * Fothonder szavai után beléptek az ivóba, majd „levágódsz” Airun asztalához. Fejszés rád tekint, majd elmosolyodik. *

- Látom Unnur étvágyad legalább neked megmaradt. Mit csináltál Airunnal, hogy ily komor?! *Teszi fel nyíltan kérdését a dartonita füle hallatára, majd témát vált, s kissé összehúzott szemöldökkel folytatja a törpe kocsmáros.*

- Enni, inni mindjárt hozok, de remélem ma nincs épp olyan hangulatban „kegyed”, hogy szétcsapjon pár női, esetleg férfi koponyát?! Nagy üzlet ez nekem, nem kellene csődbe juttatnod! Rendben vadmacska!? *Kérdez komorabban Fejszés, majd miután válaszoltál neki elindul a söntéshez, hogy kihozza a rendeléseteket. Pár pillanatig „ketteseben” maradtok Airunnal, aki jól végigmér rajtad, de látod elvan gondolataiba merülve. Mind ezek után megérkezik Ruel és a részeges csuhás. Levágódnak az asztalhoz, Ruel kurjantva rendel pár kupa bort, majd végigmér titeket.*

- Na, oszt mit terveztetek!? Unnur?! Ma megtudhatod igazán, hogy miért is érdemes élni! *Kacsint rád az ifjabbik lovag, s Timo is meghozta a rendelt étkeket, italokat. Elébed teszi a sajtot, sült vadkan combot, a csupor tejet. Airunnak is azt hoz, de tej az már nem kerül elébe. Hanem mind négyőtök elé tesz egy-egy nagy adag, vörös nedűvel teli kupákat. Ruel megemeli sajátját, majd megszólal.*

- Na igyunk a Tavasznyitó bulira, arra, hogy így összesodorta Darton útjainkat! *A csuhás mosolyogva emeli kupáját, majd kigúvad a szeme, nyel egy nagyot a hatalmas adag vörösbor láttán. Airun is megemeli kupáját, de tekintete komor marad, s a hátad mögötti asztalt figyeli erőteljesen. Te is odapillantasz, megnézni kit is figyel annyira. Két szürke vértes alakot pillantasz meg mögöttetek, a sarokban lévő asztalnál. Mindkettőjük ugyan olyan „bádogdoboz” vérteket visel, mint az asztalnál ülő két dartonita. Azonban az ő vértjük színe szürke, rajta hatalmas szimbólumokkal, ami hasonlatosan a városkapunál látott „őrségparancsnokokéhoz” aranykört formáz, de érzed ez a két férfi más, mint azok…*


* Jobban szemügyre véve őket, látszik poros lovaglócsizmáikon, viseletesebb köpönyegükön, hogy most érkezhettek a városba. Csendben , szótlanul ülnek, néha rátok tekintve, váltva pár szót, amit a nagy ricsajban nem hallasz. Az idősebbik lovag tar kopasz, de hatalmas, mellvértjéig leérő toka szakállat visel. Értelmesen csillogó szembogaraiból tudás, bölcsesség sugárzik. Hosszú kardja ott lapul oldalán, veretes hüvelyében. Pajzsa a falnak támasztva pihen. A másik a fiatalabbik is jóval harmincon felül van. Buzogánya övébe akasztva, pajzsa neki is a falnak támasztva. Neki varkocsba kötött hosszú szőke haj ékesíti fejtetőjét, s enyhén metszett, barna szemeivel mér végig rajtatok olykor, olykor, majd mond valószínűleg rólatok pár szót a toka szakállasnak, aki kimérten válaszol neki. Ruel is észreveszi őket, s egy sanda pillantást vet rájuk, majd belekortyol kupájának tartalmába, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, de miután letette kupáját, káromkodik egyet.*

- Dartonra! Ezek e férgek mindenhol felbukkannak! Alig érkezünk meg egy nagyobb településre, máris a nyomunkban vannak! * Airun rád tekint, majd Ruelre, s megszólal kissé gunyorosan. *

- Hát igen! A hírnév átka! * Mosolyodik el sötéten Darton prófétája. Te fel sem tudod fogni mi is zajlik körötted. Érzed a növekvő feszültséget a két asztaltársaság között. Fothonder torkán is megakad a korty, s óvatosan leteszi kupáját. Szól a zene, hatalmas a ricsaj, az emberek vidáman kurjantgatnak, beszélgetnek, de nálatok „megfagyott” a hangulat. A csuhás végül kinyög egy ominózus szót, mondatot.*

- Áh, a pyarroni inkvizíció! * A két dartonita egyszerre bólint, te nem értesz semmit mindebből….*