Utcák, terek, sikátorok...

[Catti Brie]

/Venge/

*Eleinte kissé bátortalanul, később egyre határozottabb léptekkel követi a férfit.
Furcsa volt most teljesen más emberként ugyanazokon a sikátorokon átvágni, ahol legutóbb még őrök elől bújkáló tolvajként osont.
Mintha hónapok teltek volna el azóta.
Hartolen kérdésén elgondolkodik, bár közben szemei fürkészik körülöttük az embereket.*

- Hogy hogyan kerültem közéjük? Ez annyira hosszú történet, hogy még a Fesztiválnak is vége lenne, mire elmesélném. Nem kellene kissé igyekeznünk inkább azért a szekérért? Hiszen nemsoká besötétedik. Fura lenne, ha épp mi késnénk le a rajtaütést.

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* A harcos felnevet válaszodon. *

- Látom fiú helyén van az eszed! Felesleges információt ne is adj ki senkinek! *Kacsint rád Hartolen, majd folytatjátok az utat. Kis idő múlva elhagyjátok a számodra már jól ismert Kufárok Terét, s egy kis sikátorban köttök ki. Egy két szárnyú kapunál állapodik meg a harcos, s megszólal.*

- Na, meg is érkeztünk! Egy jó ismerősöm Bould lakik itt! Termetén, beszédén ne lepődj meg, hisz ő egy góblin! *Mosolyodik el a férfi, majd bekopogtat a kapu melett lévő ház, utcafrontra tekintő ablakán. Pár pillanat múlva egy kopaszodó, ocsmány teremtés fogatlan fejét dugja ki a függöny mögül, majd int a harcosnak, s eltünik. Kis időt várakoztok, de egyszer csak csoszogást hallasz a kapu mögül, s egy apró lény nyitja ki a tölgyfa bejárat egyik szárnyát. A teremtés nem lehet magasabb másfél lábnál. Kicsiny görbe lábait még a bőr nadrág sem tudja takarni. Cipőt nem visel, s így jól látszanak bütykös, nagy lábujjai, s hatalmas lábfeje. Széles öv fogja a nadrágot derekára, s a szürke posztóingen zekét visel. Büttykös kezével a kapufélfára támaszkodik, majd sunyin megszólal.*

- Estít Hartolen! Mi járatuban imi sötítedískor! No, oszt kiüt tisztöljek barátodbaun? Írzüm júúú szagáriul, hugy valamiü úrifijú motcskozs ütözetbe bújtatva, hisz még egy napü sem tölött beli, hogy föürdjön! * Hallod a furcsa hanglejtését a góblinnak, de társad belé folytja a szót.*

- Üdv Bould! Ne foglalkozz te azzal, hogy ki a kísérőm, inkább add meg a tartozásod! *Lép előre a harcos. A góblin kissé hátrál, majd rikácsolni kezd.* Nincs niiikem semmmim! Új hódra lesz, majd akkooo még tuuudom adni! Jóúúú?! * Hátrál a macskaköves udvar felé a szerzet. Belép a harcos az udvarra, te követed, s komoran megszólal Hartolen.*

- Dehogy nincs, mivel fedezni tudnád tartozásod! A szekered, a lovaddal, meg vagy 8, 10 üres hordó kellene ma estére nekem, de holnap, vagy hajnalban visszakapnád őket! Szerintem jó ajánlat az egy arany tartozásod fejében!? * Szűri a fogai közt a azsvakat a harcos. Látod a góblin elgondolkodik, majd csendesen bólint. *

- Minnyá gyüvök akkuuu! Befoguum a luvat, de ha nembáj megfágyott lűre van a hourdukban, mik must a kucsin vannak! Vagy nyuc! Ha áz migfelél nektek akkku vigyítek!? * A harcos bólint, hogy jók lesznek a tönkrement cefrét tartalmazó hordók is. A gnóm hellyel kínál titeket, még befogja a lovat, s hoz két pohár vöröset is az udvaron elhelyezett kis kerti kiülőhöz, s asztalkához, hova Hartolen után te is leültél, majd a góblin távozik a dolgára. A harcos megemeli a poharat, beleszagol, s megszólal.*

- Jó minőségű borocska Vengerin! Nyugodtan igyad! Ráérünk addig a pár pillanatig, még Bould befogja a lovát, s ígérem időben ott leszünk a megbeszélt helyen Egészségedre!

[Catti Brie]

/Venge/

*A meghökkenés igencsak finom megfogalmazása annak az érzésnek, ami úrrá lett Vengén a kapu kinyílásakor.
Valahogy eddig még nem találkozott ilyen szerzettel vándorlása során.
A beszéde meg...huhh...
Megrángatja Hartolen kabátja ujját:*

- Tee...mit mond? Egy szavát se értem...milyen nyelven hablatyol ez a micsoda..?

*Belép az invitálásra, de igencsak vonakodva ül le a fura ülőalkalmatosságra.
A nyélbeütött "üzlet" kissé megbékíti, de a bort határozottan visszautasítja.*

< hogyne...hogy megint jól becsípjek, és bealudjak, amikor a legnagyobb szükség lenne rám...>

- Kösz, inkább nem kérek. És te is jobban tennéd, ha nem innál. Mégis, nem gondolod, hogy más dolgunk is van még? És esetleg tiszta fej is kellene hozzá?

*Igencsak morcosan néz a harcosra, és türelmetlenül dobol ujjaival az asztalkán.*

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* A férfi elmosolyodik, de azért lehúzza italát.*

- Tudod fiam! Ennyi meg sem kottyan nekem! Vizezett a bor, s így ereje sem a z igazi! Bould szavait meg én sem értem mindig , de hát ő már csak ilyen!* nemsokára elő áll a kocsi, s látod, hogy a szekéren tényleg ott a 8 hordó, s elé egy szürke mén van kötve. A ló horkant, kapar, a góblin leugrik a bakról, s hozzátok lép.*

- Ná! Hartolen! Má kísz is vagyuk! * A férfi csak bólint, majd mutatja neked, hogy ülj fel. Miután elhelyezkedsz, ő maga is felül. A góblin kinyitja a kapu mindkét szárnyát, s egy kis unszolásra a ló megindul veletek együtt. Áthaladtok a kapun, s Hartolen visszaszól.*

- Reggelre itt a szekér a lóval együtt!.* Majd kissé gyorsabb tempóra ösztökéli a lovat az istránggal. A ló patái, a kerekek csikordulása visszhangzik a macskaköves úton, de a férfi magyarázni kezdi neked a dolgokat.*

- Na, figyelj jól! Itt ez az istráng! * Mutatja a két bőrszíjat.* Ha meghúzod magad felé a ló megáll, ha engedsz rajta és kissé meglegyinted a paci megindul. Ha elhúzod jobbra, akkor jobbra, ha ballra, akkor balra húz! Próbáld ki! Szükséged lehet rá, mikor egyedül hagylak a kocsinál! *Nyújtja át az istrángot.*

[Catti Brie]

/Venge/

*Kissé bátortalanul, de egyben nagyon kiváncsian nyúl az szíj felé.*

< mit is mondott Hartolen, mi az istencsapása ez e szíj?...istránt vagy istráng?...fenébe, ma ilyen nyelvleckés nap lesz?>

*Próbaképp jó erősen megrántja az istrángot, kiváncsian várja, hogy miképp reagál a szerencsétlen patás.
Közben helyeslést várva oldalt néz, a harcosra.*

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* Mikor jól megrántod az istrángot a ló azon nyomban megtorpan, s majdhogy két lábra ágaskodik. Hartolen meglepődve, ijedten tekint rád.*

- Hé, te fiú! Lassabban, ne olyan vadul! Szegény pára mindjárt széttöri ezt a rozoga szekeret. Érzéssel! Így! *Fogja meg két kezed, s lágyan indulásra ösztökéli a lovat.*

[Catti Brie]

/Venge/

*A lány pajkos szemekkel néz vissza Hartolenre. Hiszen csak ő tudhatja, hogy szándékos volt a hirtelen gyeplőrántás.
Próbára akarta tenni a harcost, kitapasztalni, mennyire nyugodt, meddig lehet elmenni vele a tréfában.
Barangolásai közben nemegyszer kéredzkedett fel szekérre, alaposan szemügyre vette, hogyan hajtják a lovakat - bár maga még nem próbálta.
Közben azonban továbbra is "adja az ártatlant".*

- Ohh, ne haragudj! Megpróbálhatnám én is? Igérem, most már óvatosabb leszek. - *mondja nagy komolyan, de közben alig tudja visszafojtani a kuncogást.

Ekkor azonban eszébejut valami. *

< Te jó magasságos...a hordók...remélem, elég biztosan rögzítette az a goblin...nem esnek le ettől a hirtelen rándulástól...>

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* Hartolen végigmér rajtad, s bólint.*

- Na mehetünk tovább, de óvatosabban azzal az istránggal. Egy életet irányítasz vele, még ha az csak egy állaté is! *Mosolyodik el szerényen, majd hátrapillant, s enyhe fejrázással ad tanúbizonyságot arról, hogy a hordók elmozdultak, de szerencsére még nem estek le. Lassan haladtok az utcák rengetegén keresztül, kasul. Az ember tömeg kezd eltűnni az utcákról. Már jóformán csak azok mozognak, kik különböző díszekkel, színes kelmékkel ékesítik fel a tereket, a holnapi nagy eseményre. A fesztiválra. A ti gondolataitokban azonban nem a tavasz nyitó ünnep közelsége jár, hanem a ma este megpróbáltatásai. Egy utcasarkon befordultok, s egy zug felé veszitek az irányt. Hartolen intésére megállítod a szekeret. Körülnézel, s látsz magatok előtt egy szélesebb utat, melyből körülbelül húsz lábnyira egy kisebb utca, sikátor nyílik. Hartolen nagyot fujtat majd megszólal.*

- Na megérkeztünk! Az a kis bekötőút *Mutat a főútból nyíló sikátor szájára. * Az vezet az Anthon Vitorlájába. * Szavai után leugrik a bakról, majd a közeli szemét kupacban kotor egy darabig, s 8 darab kis kövel, fa darabbal tér vissza, mellyeket alá helyez a hordóknak, hogy azok hátra fele döljenek kissé. Vissza ül a bakra, majd megszólal.* Na, ha egy akkorát rántasz majd a gyeplőn, mint az imént, akor ezek a hordók sorra leesnek a kocsiról! * Kacsint rád a férfi, majd komolyabb hangnemre vált.* Vengerin tudod mi lesz a feladatod, miután megkapjuk a jelzést, hogy álljuk el azt az utat? *Néz rád kérdőn a harcos.*

[Catti Brie]

/Venge/

*Mint az iskolás gyerekek, ujjain számolgatja a feladatokat:*

- Először is, ha Khirrad és emberei megjelennek a fogadó kijáratánál, "véletlenül" felágaskodtatni a lovat, hogy a hordók mind leguruljanak, ezzel arra kényszeríteni ezt a mocskot bandát, hogy a sikátor felé menjenek.
- Másodszor, ha megkezdődik a küzdelem, és te odamész segiteni, akkor itt kell maradnom, hogy vigyázzak a szekérre.

*Megakad a számolásban, tanácstalanul néz Hartolenre:*

- Van még valami más is? Franko semmi mást nem mondott. Bár...

*Felderül az arca, ravaszkásan, nem minden hátsó gondolat nélkül teszi a következő javaslatot:*

- Esetleg segíthetnék a harcban is. A ló meg a kocsi addig csak nem tűnik el. Én meg már egész mesteri módon tudom kezelni a törött széklábakat.

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* A harcos rád tekint, s jól végigmér, majd halkan megszólal.*

- Édes fiam! Az első! Frankó elmondta a taktikát, attól ilyenkor már nem nagyon szabad eltérni, mert felboríthatja az egész műveletet. Kettő! Nem tudom találkoztál e már igazi toronival!? Főleg olyannal, mint Khirrad és emberei, de az nem gyerekjáték! Őt valószínűleg elit testőrök őrzik, hisz egy fejvadász klán egyik vezetője. Ők vérbeli profik, s csak is akkor van esélyünk, ha összetartunk, s az utasításokat pontról, pontra betartjuk! Te maradsz a kocsinál. Ügyelsz a szekérre, s még az is előfordulhat, hogy pont ez kell! Az, hogy a szekér mellett légy, talán, pont később a szekérre lesz szükségünk a feladat végrehajtásához! Érted!? Fontos mindenki ebben a küldetésben! Frankótól kezdve, te a szekér, én, az utolsó poszem is! Nem szabad hibáznunk! * Tesz pontot a mondandója végére, s érzed, hogy amit mondott teljesen „felvértez” téged is, hisz most már nem csak a szekérre vigyázó fiút látod saját magadban, hanem a küldetésetek egy fontos láncszemét.*

[Catti Brie]

/Venge/

*A lány lelkesedése a leckéztetés hatására gyorsan alábbhagy.
Bűntudatos képpel mondja:*

- Jóvanna. Nem kell azért keresztben lenyelni. Én csak próbálkoztam.
De ha nem, hát nem. Értek én a szóból.

*Igazából nagyon is érzi, hogy Haltorennek igaza van - de hát ugye, morogni mégiscsak muszáj.
Lassan két teljes napja erején felül igyekszik jól viselkedni, ami kemény feladat számára.
Eddig szinte soha nem kellett alkalmazkodnia senkihez, a "jópofizás" meg teljesen ismeretlen fogalom volt neki.*

<...szóval mégiscsak fontos feladatot kaptam...vigyázni a szekérre...lehet, hogy ezzel kell majd menekülniük?...hmmm...erre nem is gondoltam...>

*Mosolyra derül az arca, és fontosságának teljes tudatában peckesen kihúzza magát a bakon.*

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* Ott ültök egymás mellett a bakon. Minden elő van készítve, várjátok a jelzést, hogy induljatok. Egyszer csak látod, hogy a harcos kissé elkomorul, ráncok jelennek meg homlokán, s mintha nem is lenne „ott”. Tekintete elréved egy pillanatra, de nemsokára kitisztul elméje, s halkan megszólal.*

- Frankóék elfoglalták a helyüket! Most már csak Mesti és a másik harcos jelzésére várunk! Tényleg!? Milyen emberek ők!? Mennyire ismered őket? * Kérdi a férfi, de tekintetét nem veszi le az utcasarokról, hol majd az akadályt kell „létrehoznotok”. Azért érzed hangján, hogy növekszik Hartolenbe is a feszültség.*

[Catti Brie]

/Venge/

*A lány töprengve figyeli, amint Haltoren arckifejezése megváltozik. Látott már ilyet Frankon is, de képtelen rájönni az okára. Szerencsére, mire komolyan aggódni kezdene a férfi miatt, annak ismét "evilági" a tekintete.
Szeretne rákérdezni a dologra, de nem ismeri a férfit annyira, hogy meg merje tenni.
Gondolataiból a harcos kérdése zökkenti ki.
Minden szót alaposan megrágva, nem éppen gyerekhez illő komolysággal beszélni kezd:*

- Milyen emberek? Mestit nagyon csodálom. Eleinte megijesztett a kinézete, ráadásul a megismerkedésünk se sikerült valami fényesen, sőt...*felrémlenek agyában a vásáron meg az utcán történtek* - az elmúlt két napban azonban egy csodálatraméltó embert ismertem meg.
Ulcuson viszont nem tudok eligazodni. Igazából félek tőle, és nem is ismerem.
És mintha Franko is mérges lenne rá.

*Hirtelen elharapja mondanivalója folytatását. Arcán látszik, hogy talán megbánta ezt a keveset is.*

[Erigowi Klavel]

/ Venge /

* Épp saját szavaid súlyán töprengsz el egy pillanatra, mikor Hartolen a kezed után kap, s az istrángot kiszakítva markodból a lovat gyors mozdulásra ösztökéli.*

- Kezdődik! * Szűri fogai között a szót a harcos, majd miután elértétek az utca torkolatát, nagyot ránt a kantárszáron, úgy hogy az „előkészített” hordók, nagyot puffanva csapódnak a macskaköves útra. A nyolcból öt esik le a szekérről, s abból az ötből, három azonnal széthasad, s a „bedöglött” cefre fanyar szaggal ömleni kezd belőlük. Hartolen leugrik a bakról, s jó kocsishoz hűen káromkodni kezd. Szemed sarkából ekkor látod, hogy nyílik a fogadó ajtaja, melyen kilép egy szőke félhosszú hajú illető, aki valószínűleg a mellette megjelenő, szürke csuhát és csuklyát viselő testőre lehet. Megérzed, hogy az arcát elfedő idegen nem lehet más, mint Khirrad. Szemeit nem látod, de érzed, ahogy végigpásztázza elméjével a kihalt utcarészt. Rajtad is megáll egy pillanatra tekintete. A félelemtől reszketni kezdesz. Hátadon a szőr égnek áll. Torkod kiszárad. Pár pillanatig figyel téged, majd miután a másik két testőr is kilép a fogadóból, elindulnak a sikátor felé. Egy gondolat ugrik be agyadba.*

<… Eddig siker övezi tervetek! A sikátor felé mennek!..>

* Látod, hogy az egyik testőr elől, körülbelül 8- 10 lépésre halad Khirradéktól. A vezér mellett egy testőr halad, s utánuk lemaradva a harmadik. Aki néha megfordul, s jól végigmér titeket, valamint a fogadó bejáratát, a tetőket.*

[Schinter]

Ulcus

Amikor Khirrad elkezdi pásztázni a területet visszahuzza magát kissé a fedezék mögé.Marad a tervnél és óvatosan mozog/elbújik ha közelértek.