Anthon Vitorlája fogadó

[Yvett de Crei]

Ryni

- Szép jó napot neked is! - *köszönök a fiúnak és helyeslően bólintok, a kezdet nem is rossz. Hagyom, hogy Miltordis lesegítsen; s a már lassan megszokott kettős érzelmekkel veszem magamhoz a cuccomat a kocsiról. Megvárom míg Miltordis is magához veszi azt amit jónak lát, majd még kicsikét téblábolva nézek magam elé, és nagyon zavartan nézek rá.
Megvárom míg a lovászfiú elvezeti a lovat, körbenézek, s ha tiszta a levegő (nem látok senkit hallótávolságon belül) hozzálépek és halkan szólok hozzá.*
- Kínos ez most nekem... de... nincs választásom... Megbízom benned, remélem nem csalódom, bár bármi megtörténhet. Te ismered Erigowot... Nekem... nincs csak toroni dukátom. Nem tudsz helyet, ahol beváltanák... fű alatt, diszkréten... Kétlem, hogy itt bárhol elfogadnák.

[Erigowi Klavel]

/ Ryni /

* Miltordis halványan elmosolyodik, majd megfogja kezed, s maga után húzva a fogadóba invitál, közben vidáman válaszolva kérdésedre.*

- Gyere együnk valami finomat, kérjünk szállást éjszakára, utána majd megoldjuk eme apró problémádat! Addig is a vendégem vagy! * Kacsint rád a jóképű férfi, s beléptek Az Anthon Vitorlájába. Bent matrózok hada mulatozik. Pár örömlányt is megpillantasz, kik kéjesen vonaglanak a felajzott kedélyű férfiak ölében. A pult mögött, hájas, kopasz férfit pillantasz meg, alkarja telis tele tetoválással. A vendégek között nagydarab asszonyság jár, föl, s alá. A részeg hajósok viccelődését nehezen tűrve. Ti leültök egy szabad asztalnál, amely egy nagyobb hordó, s szék gyanánt kisebb hordók szolgálnak. A sarokban egy kobzos játszik lantján. A nóta a hajósok szerencséjéről, s szerencsétlenségéről szól, kik kéjes sellőkkel találkoztak a horizonton túl. Dohányfüst terjeng az egész épületben. Tőletek jobbra pedig lépcső vezet a felső szintre, hol valószínűleg a szállásokat lelheti fel az idetérő idegen. Undorító a hely. Egy lebúj. A nagydarab asszonyság lép hozzátok, majd megszólal „nemes” egyszerűséggel közös nyelven. *

- Mit kérnek? * Mér végig titeket, s megállapodik tekintete rajtad.*

[Yvett de Crei]

Ryni

- Deeeee.... Várj..... - *azonban Miltordis nem áll meg és behúz a fogadóba. Hát... egy kicsit alatta van annak amit vártam, de no... a lényeg, hogy jó helyen vagyok.*
- De én nem várhatom el tőlled, hogy mindenemet fizess... Most ez... - *és az arcomra kiül, hogy most épp kitartottnak érzem magam, ami pedig nem tetszik, és szégyellem a helyzetemet. Körbekémlelek odabent, majd az asszonyság érkeztére csak haloványan elmosolyodom.*
- Jó napot! Mit tud ajánlani esetleg két éhes vándornak? - *szólok hozzá közös nyelven ránézve, állva a tekintetét.*

[Rayvanur]

Az arctalan mester.

Miközben távoznak. Üzenem a többieknek hogy elindultak. Miután bezárult mögöttük az ajtó magamban elszámolok 5 ig és én is utánuk megyek.



/Elnézést kérek mindenkitől a játék hátráltatásáért.//

[Erigowi Klavel]

/ Ryni /

* A nő alaposan végigmér téged még egyszer, majd elgondolkodva megszólal.*

- Sült tengeri lazacot, köretnek krumplit, s egy kis fehérbort tudok ajánlani! Megfelel? * Kérdi tőled, de látod, hogy gondolatai másfele kalandoznak. Érzed, mondani akar neked valamit, de nem akar szólni semmit, még más is hallhatja szavait, rajtad kívül.* Szállást is kérnek éjszakára? Jöjjön hölgyem, megmutatom hol pakolhatja le úti holmiját, addig Erint kihozza az étket ismerősének, s önnek. * Mutat a nő a lépcső irányába, te ahogy rápillantasz Miltordisra, látod, hogy a férfi értetlenül nézi a történteket, de nem szól semmit.*

[Erigowi Klavel]

/ Az arctalan mester /

// A következő reag az utcák, terek, sikátorok topicba fog menni!...//

[Yvett de Crei]

Ryni

- Az megfelene, köszönjük!.
*Majd továbbra várakozóan nézek rá, bizonyára kinyögi mit szeretne...
Akaratlanul is az arcomhoz nyúlok és a régi hegeimen végighúzom a kezem. Nyelek egyet, várom, hogy nyögjön valamit az asszonyság, majd ki is böki, ami meghökkent.
Ránézek Miltordisra és megvonom a vállam, hogy halovány dunsztom sincs mi ez az egész.*
- Igen, szállást is kérünk... de.... .... Jó, megyek, mutassa...
Ugye nem baj? Kíváncsi vagyok mit akar...- *hajolok közel Miltordishoz és ezt a fülébe súgom, majd felállok az asztaltól, magamhoz veszem a nem rég lerakott kabátom és táskám, majd apró sóhaj kíséretében várom, hogy mutassa az utat.*

[Erigowi Klavel]

/ Ryni /

* Miltordis megértőn bólint.*

- Nyugodtan menj csak! Én elleszek addig!

* Az asszonyság kíséretében felmentek az emeletre, hol egy kétágyas szobát nyit ki számodra. A szoba ajtaján szám nincs, csak egy farkast jelképező kis szimbólum. Valószínűleg ez az írástudatlanok számára van kitalálva. Minden egyes ajtón más, más jelkép, figura trónol. Ti beléptek a kis szobába, mely eléggé puritán. Két ágy, két utazó láda, mely a holmik elrakására szolgál, valamint egy kis asztal, két székkel. Kicsiny ablaka a szobának, pedig az udvarra tekint. A nő körbejárja a helyiséget majd megszólal csendesen.*

- Tegnap itt járt egy idegen férfi. Adott nekem egy zárt borítékot, s elmondta egy nőszemély leírását, amely pont önre illik! * Nyúl bele kötényének zsebébe, s előhúz egy kis sárga pergament. * Azt kérte, hogy midőn ön megérkezik egyedül, adjam át! Hát láttam, hogy társasággal jött, így jobbnak gondoltam, ha négyszemközt adom át! * Nyújtja feléd a borítékot, majd magadra hagy a megtermett nő. A szobád ajtaját becsukja, hogy nyugodtan el tudd olvasni a lapra írtakat. Sejted, jól megfizethették, mert igen előzékeny, s figyelmes volt veled szemben. Te a borítékra tekintesz, s megpillantod klánod jelképét a viaszpecséten. Fura, régi érzés költözik lelkedbe. Ismét a klán jut eszedbe, s az, hogy valami féle küldetés végett kellett Erigowba jönnöd, melyről talán most megtudhatsz bővebbet.*

http://steelraven.deviantart.com/art/celtic17-3928075

[Yvett de Crei]

Ryni

*Felmegyek az asszonyság után a szobába, és már nagyon furdalja az oldalam, hogy mit akar. A szobában szétnézek, az ágyak száma így elsőre nem tetszik, ezért le sem cuccolok elsőre. Csendesen várom mit akar az asszonyság, majd amikor megtudom "enyhén" felszalad a szemöldököm a homlokom közepére.*
- Várjon! - *Kérem csendesen.* - Mégis milyen idegen férfi? Hogy nézett ki? - *aztán meglátom a viaszban a pecsétnyomot. Egy picit megdermedek, majd újra az asszonyra nézek, várom a válaszát.

Majd miután válaszol:*
- Nem szeretném még tovább feltartani munkájában, de nem lenne inkább egy olyan szobájuk ahol egy kétszemélyes ágy van?
*Ha van és átvezet utána megyek, ott teszem le a holmimat, ha nincs akkor maradok - legfeljebb majd itt összetoljuk az ágyakat.
Bármelyik is álljon fenn a levelet mélyen a táskámba rejtem. Most nem olvasom el hiába a kisértés és a kötelességtudat. Túl feltűnő lenne, ha távol maradnák, míg átböngészem. Lehet, hogy két sor az egész, de az is lehet, hogy hosszú a szöveg - márpedig nem tudom hogy megmagyarázni Miltordisnak a távollétet.
Amint végeztem a levél elrejtésével becsukom (zárom) magam mögött az ajtót, majd visszamegyek a földszintre.*

[Erigowi Klavel]

/ Ryni /

* A nő elmosolyodik kéréseden, de nem vezet újabb szobába. Megfogja az egyik ágy szélét, s a másik mellé húzza. *

- Na, most már kétágyas szobája van! * Mosolyodik el a nő kéjesen, majd felegyenesedik, s eltöpreng egy pillanatra kérdéseden.*

- A férfi, ki eme levelet átadta egy középkorú, vékony arccsontozatú, enyhén őszülő, félhosszú hajú illető volt. Nem volt rajta semmi különleges, kivéve a karvaj orr, mely messziről felismerhetővé teszi őt. Na ennyit tudok elmondani róla, s azt, hogy Purktivol- ként mutatkozott be. Tegnap járt itt. Átadta a levelet, s azt mondta, hogy ön, kinek heg van arcán, ma fog érkezni, s adjam át azt az ominózus levelet. Biztos fontos lehet, hisz egy ezüstöt kaptam a szolgálataim fejébe.* Kacsint rád a nő, majd magadra hagy. Te miután leraktad holmid, visszatérsz az ivóba. Miltordist egy pohár fehérbor társaságában találod. Miután visszaülsz a helyedre, önt neked is egy pohárkával, majd a nagy ricsaj közepette, mit a matrózok nótázása kelt, közelebb hajol, s megkérdi.*

- Na, mi jót akart a matróna?

[Yvett de Crei]

Ryni

- Semmi különöset. Megmutatta a szobát, kértem volna másikat, mert ebben két ágy van... De nem adott... - *nézek le az asztalra, majd újra Miltordisra.* - Téged meg meg sem kérdeztelek, hogy egyáltalán egy szobában akarsz-e velem lenni. Vagy egyáltalán itt maradsz-e velem. Na mindegy... Majd legfeljebb kérek másikat, ha nem maradsz.
*Elveszem róla a tekintetem, és poharam felé fordítom, kicsit nézem, majd belekóstolok.*
- Neked hogy tetszik a hely? Nekem elmegy... jártam már rosszabban is. - *és közben a tekintetemet körbehordozom ismét a fogadón és vendégein.*

[Erigowi Klavel]

/ Ryni /


*Miltordis bólint kijelentésedre, majd elmosolyodik vidáman a szobával kapcsolatos aggályaidon.*

- Ryni, megtisztelve érezném magam, ha veled maradnék, és a te szobádban, ágyadban hajthatnám álomra a fejem! Én ráérek! Annyi van csak, hogy holnap kell elszaladnom egy helyre. Maximum egy fertályórára, utána ismét ráérek! * Ekkor hozza ki a felszolgáló asszonyság az étket. Finom, friss sült halat, krumpli körettel, valamint egy kancsó fehérbort. Miután távozott, Miltordis ismét önt a poharaitokba a finom nedűből. A fogadó másik felében a matrózok tovább mulatnak, s páran már rád is felfigyeltek. Méregetnek, súgnak egymás közt pár hozzáfűznivalót, majd jót kacagnak. Érzed, az ércelődés női mivoltodnak köszönhető. Miltordis, mintha észre sem venné őket, beszélget veled falatozgatás közben.*

- Hogy tervezted a további napot? Pihenés a hosszú út után, vagy inkább nézzünk szét a város forgatagában?

[Yvett de Crei]

Ryni

*Elmosolyodom a szavaira, de nem fűzök hozzá semmit sem, nézem és a kétségeim lassan újra befészkelik magukat elmémbe, de hamar kihajintom őket - most nem érdekelnek. Majd foglalkozom velük máskor, mondjuk délután...*
- Még a végén leitatsz - *mondom neki nevetve amikor újra tölti a poharat* - Vigyázzál, mert nem tudom olyankor mit csinálnék...
*A matrózokat csak néha-néha adományozom meg egy-egy pillantással, amiben sem érdeklődés nincs, sem semmilyen más érzelem - pusztán tudatom velük, hogy képben vagyok, amikor rólam van szó.*
- Pihenés ebéd után, egy kis szieszta...aztán... kimehetünk a városba szétnézni, este meg... hm... nem tudom, hogy hol lehetne megejteni, de rámférne egy alapos melegvizes fürdés... Mit szólsz hozzá?

***

A délután egész kellemesen telt el számukra. Ryni elengedte magát, nem akart gondolni még csak a holnapra sem. Megfeledkezett magáról, és az egész életéről a délután röpke idejére.
Este azonban elolvasta a levelet míg Miltordis magára hagyta röpke fertályórára.
A nő egyből kijózanodott, rádöbbent, hogy a tűzzel játszott, beletenyerelt rendesen a sz@rba - mint eddig mindig. Viszont most nem védte semmi és senki. Ráadásul... be kellett vallania magának, hogy megszerette a férfit. Egyetlen kiutat látott a dologból, ha nagyon gyorsan elhagyja, mert nem volt ereje bántani - pedig a levél szerint...
Azonnal összepakolt és elhagyta a fogadót, majd Erigowot is.
Számított arra, hogy ezt keményen megtorollják - hisz a klánnak fordított hátat, tagadta meg a parancsot. Két nap múltán találtak rá holtestére nem messze a város falától minden személyes tárgyától megfosztva. Soha nem derült ki ki volt, vagy hogy ki végzett vele - a hatóságok rablótámadásnak titulálták az esetet, a testet egy névtelen sírba eltemették, majd lassan elfeledték.