Név: „Loncsos” Mogghra
Kor: 17 év
Nem: hím
Faj: ork
Kaszt: harcos
Kezdő helyszín: Gro-Ugon
Előtörténet:
17 éve született a Fadöntők ork törzs szállásterületén. Apja Ghargad, a törzs egyik megbecsült harcosa volt. Három asszonnyal rendelkezett, közülük a második - Grammur - gyerekekét született. Hét édes, és vagy tizenöt féltestvére van.
Születése után az ork gaugok szokásos életét élte. Amint megtanult járni együtt játszott, rosszalkodott és verekedett a testvéreivel. Apja jó apának bizonyult, odafigyelt a kölykei fejlődésére, sokszor mesélt nekik az őseik hőstetteiről. Jól táplálta őket, szinte mindegyikük nagyra nőtt.
Mogghra már egészen kicsi korában kilógott a többiek közül. A legtöbb orktól eltérően sűrű nagy haja nőtt, ami egy idő után összeállt kisebb-nagyobb rasztás csíkokká. Gyorsan nőtt ő is, akárcsak a haja.
Nagyobb termetének köszönhetően hamarabb férfivá lett avatva, egyszerűen idősebbnek nézték, pedig még alig múlt tíz éves. Az avatási szertartás során bizonyítania kellett, hogy méltó arra, hogy a törzs tagja legyen. Egy állig felfegyverzett rabszolgával kellett megküzdenie csupán egy szál késsel. A küzdelem teljesen feltüzelte a kölyköt, harci láza alatt elhajította a kést, és puszta kézzel küzdött. Kemény küzdelem volt, de győzött. A sámán ezek után adta neki a Mogghra nevet. A küzdelmet látta a törzs egyik harcos-nemzettségének vezetője, „Rozsdás” Mazuug. Meglátta a lehetőséget a kölyökben, és rövid egyeztetés után a Mogghra a Csákány Fiaihoz csatlakozott. Tőlük tanulta el a pusztakezes harc fortélyait, tőlük kapta – haja után – a „Loncsos” melléknevet.
„Rozsdás” Mazuug jó tanár volt, a pusztakezes küzdelem számos fortélyát kitanította, néhány éven belül hasznos tagja lett a Csákány Fiainak. Sokszor mentek portyázni, vadászni.
Még csak tizenhat éves volt, amikor a törzs területére egy kalandozócsapat tévedt. Gyorsan összetűzésbe kerültek az orkokkal. Sokukat meg is ölték, köztük Mogghra apját is. Egy kisebb csapat indult a kalandozók után, hogy a vérbosszújukat véghezvigyék. Egészen a tengerpartig üldözték őket, de ott nyomukat vesztették, mivel amazok hajóra szálltak. Erre is volt megoldása az orkoknak: sámánjuk szent révületbe esett, és segítséget kért. Szerencséjük volt, a Viharkeltők egyik hajója épp a közelben fosztogatott. Felvették a kis csapatot a hajóra, és a kalandorok után eredtek. Hosszú és fáradságos hajsza volt, de a vérbosszú minden ork számára elsődleges dolog. Egészen a Szindvil-szigetekig üldözték prédáikat, de amazok valamiféle ősi mágikus térkapun keresztül elmenekültek. Persze az orkok bátran utánuk mentek, és Gro-Ugon hegyei között kötöttek ki. Ott tovább követték ellenségeik nyomát. Hamarosan találkoztak a helyi orkokkal. Tőlük tudták meg, hogy akiket követnek, azok Orwella lovagjai. Épp akkor érkeztek, amikor Birak gal Gashad csapatai elkezdték kikergetni az Orwellánusokat az országból. Tőlük kapott információkért cserébe, a Fadöntők kis csapata is segítséget nyújtott a harcokban. Egy nagyobb erőd ostromakor a kis Fadöntő csapat nagy része odaveszett, csupán Mogghra élte túl, de ő is súlyos sebet kapott.
Napokig feküdt eszméletlenül, majd miután az egyik sámán meggyógyította, ismét útnak indul, hogy a bosszút beteljesítse. Csupán a préda nevét ismeri: Esteban cwa Condarro.
Kinézet: nagyjából 180 magas, nagydarab ork, megvan vagy 120 kg. Széles vállai vannak, hatalmas izmai. Szeme savósárga, szőrzete barna. Fején hosszú, rasztás haj díszeleg, egészen a háta közepéig ér. Ha nem harcra készül, erős bőrnadrágot visel, vastag inggel, mellénnyel, vasalt bőrbakanccsal. Ha hidegre fordul az idő, vastag prémköpenyét is felhúzza, ami egy medve bundájának egy darabja. Ha harcba indul, a bakancsán kívül egy szál ágyékkötőt visel, ilyenkor a testét bekeni valami rozsdavörös festékkel.
Jellem: Káosz. Jelenleg csak a bosszú beteljesítése hajtja. Ehhez bátran felhasznál bárkit...A vallásosság csak annyira jellemzi, mint a legtöbb orkot. A legtöbb ork héroszban hisz.